Esztergom és Vidéke, 2002

2002-06-06 / 22. szám

6 Esztergom és Vidéke 2002. március 170. Talalkozo a Palatinus-tonal Vásári kitüntetett Hídember (dezső) Pünkösdhétfőn a Petőfi Moziban teltház előtt, díszelőadás keretében mutatták be Bereményi Géza új filmjét, a gróf Széchenyi István életét bemutató „Hídembert". A katartikus élményt jelentő film megtekintése után a nézők találkozhattak Eperjes Károly színművésszel, aki a filmben Széchenyi Istvánt alakítja. Eperjes hosszasan és nagy szenvedéllyel beszélt a filmforgatás számára életbevágóan fontos élményéről. Elmondta, hogy ő Széchenyit nem őrült zseninek tartja, hanem valóban a „legnagyobb magyarnak". A filmforgatás kapcsán meg kellett tanulnia tökéletesen lovagolni, úgy, ahogy Széchenyi tudott. A gróf halálával kapcsolatban kifejtette, hogy semmiféleképpen sem lehetett Széchenyi öngyilkos, minden jel arra mutat, hogy a bécsi kamarilla emberei megölték őt, majd megjegyezte, hogy nagyon szívesen eljátszaná egy újabb magyar filmben Szent István király szerepét is, de nem szupersztárként alakítva, hanem igazi szentként! A Hídember ,nem jött be" Az esztergomi Széchenyi Társaság tagjai május 13-án 18 órakor a kamarai székházukban, határozatképes létszámban gyűltek össze évközi közgyűlésükre. Napirenden szerepelt Kárpát Csaba elnök összefoglaló beszámolója a városban végzett civil tevékenységről, a Társaság további kezdeményezéseiről. Végül dr. Beer Miklós püspök javasolta, hogy testületileg nézzük meg a Hídember című filmet, a névadónk iránti tiszteletből is. A filmet nagy várakozással tekintettük meg, és fokozta örömünket az, hogy a bemutató után egyórás élményszerű találkozásunk volt Eperjes Károly filmszínésszel, a főszereplővel. Május 23-án Gyöngyös Antal elnökhelyettes rezidenciáján fehér asztal mellett Széchenyi-estre jöttünk össze kiértékelni az előadást és felmérni a hatását. Ennek kapcsán szeretném néhány észrevételünket ismertetni. Társaságunk tagjai a Legnagyobb Magyart ismerik, és rendkívül gazdag tevékenysége és eszmevilága miatt érte lelkesednek, hisz e lelkesedés okán született a Társaság. Sajnos, azt kell megállapítanunk, hogy az iskolák kivezényelt diákjai kevésbé ismerik Széchenyi életét és példaadó munkásságát, így nem volt kellő visszhangja az előadásnak. Maga a film a nagyon gazdag életműnek csak a megvágott, kicsiny töredékét tudta - időhiány miatt - bemutatni, továbbá feltételezett egy bizonyos előismeretet. Csak a fenti előfeltételezés mellett volt az előadás kellően értékelhető. így történhetett meg, hogy volt olyan alkalom, amikor középiskolás diákok kimentek az előadásról, mások pedig unatkoztak. E mérleg nagyon fájó. Ha ma valamire szükség van az az eszménykép, nagyformátumú karizmatikus egyéniségek magukkal-ragadó, közösségszolgáló példája. A film alkotóinak is az volt a célja, hogy ne csak a szórakoztatóipar médianagyságai telítsék gyermekeink szívét, hanem lássanak olyan példamutató óriási történelmi egyéniséget, amilyennel kevés nép dicsekedhet, és akinek köszönhetjük gazdasági fejlődésünket. Elemzésünket nem ismertetem, csupán azt a megállapításunkat, hogy nagy jót tettünk volna gyermekeinkkel, ha a filmre előkészítettük volna őket, akár családi, akár iskolai szinten. Eső után köpönyeg! Ha nem is teljesen, de javíthat a képen, ha már utólag igyekszünk helyére tenni a legnagyobb magyarról kialakult, illetve ki sem alakult képet, és segítjük ezzel is fiataljaink helyes életszemléletének alakulását. Magunk részéről végtelenül örülünk a film megszületésének, gazdagabbak, emelkedettebbek és örömtelibbek lettünk általa. Sági József a helyi Széchenyi Társaság tagja Hegedűs Sándor meghívta a szentgyörgymezői kertbarátokat a Palatinus-tónál lévő horgászházukba, beszélgetésre és halászlére. Verőfényes napon, május 17-én délután érkeztünk oda a 3-as helyi járatú autóbusszal, különböző időpontokban. Egy-egy palack bort, virágot és pogácsát vittünk magunkkal. Csente Lajos, Molnár Lajos és Antalóczi Bori már délelőtt odament, hogy segédkezzenek Sándoréknak. A kertbarátkör alelnöke, Bádé György, a halászlé találása előtt szót kért, és felköszöntötte Hegedűs Sándort, a május 15-ei születésnapja alkalmából. Ajándékkal kedveskedtünk neki és a feleségének, Rózsikának is. Pusztaszeri Kornélné verset írt ez alkalomra, és azt felolvasta. Az utolsó versszak: „Adjon az Isten neki erőt, egészséget, / Sok fúráshoz, faragáshoz türelmet. / Ne legyen bánatos, csak mindig vidám. / Ezt kívánja neki e kis társaság születésnapjára." A közvetlen hangulatú beszélgetés, poharazgatás során hozták a halásziét. Tészta, paprika, kenyér és innivaló bőven került az asztalokra. Aki mást is akart, választhatott még rántott halat vagy gusztusos körömpörköltet. Az ételek készítője, ízesítője nem Sándor, hanem a felesége, Rózsika, mert ő a tudója és szakácsa a jó halászlének. Az ételek dicsérete nem is maradt el a kertbarátok részéről. A tálalásnál, az ételek hordásánál, a mosogatásnál és az egyre érkező vendégeknek az újabb ételek készítése alkalmával a kertbarátok közreműködése folyamatos volt. A szolgálatkészségben egymást múlták felül a közreműködők. 13 órától 18 óráig érkeztek a kertbarátok és családtagjaik. Mindenkinek (-zső) Május 17-én ünnepelte a párkányi Kisbojtár Néptáncegyüttes fennállásának huszadik évfordulóját egy nagyszabású gálaműsor keretében, a párkányi művelődési házban. A Kisbojtár az elmúlt két évtizedben Szlovákia legjobb magyar gyermek-táncegyüttesévé nőtte ki magát, egymás után nyerve a szlovákiai és a nemzetközi néptánc-fesztiválokat. Vezetőjük, Hégli Mariann óvónő egész generációkat nevelt fel. Régebjutott étel és baráti, marasztaló szó. Az összesen 54 fő résztvevő, a „Hegedűs Sándor horgászmester részére" című rögtönzött vendégkönyvet aláírásával látta el emlékül. A beszélgetések folyamán gyönyörködtünk a szép fekvésű, több mint 30 hektár területű tóban, a hegyek által koszorúzott panorámában. Megemlítettük, hogy a Palatinus-tó Magyarország egyik legtisztább állóvize. A vízen most is hattyúk úsztak és olykor hallani lehetett a nádirigó különleges „kara-kara-ki-ki" strófáit. A tó élővilágával és környezetvédelmével a dorogi Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület foglalkozik. Evenként kétszer, több mint 300 diák segédkezik abban, hogy a tópart megtisztuljon a hulladékoktól. Idén az első tisztogatást már elvégezték. A „stégen", ahol tartózkodtunk több horgászbot, fenekező horgászáshoz, bottartóra volt helyezve. A közelben lévők felfigyeltek a kapásokra. Két szép kárász akadt horogra, és a hölgyek emelték ki a halakat merítőhálóval. Derűs látvány volt az is, amikor Polgár József, ménkű nagy bottal, apró, ficánkoló „sneciket" emelt ki a vízből. Este, a közvetlen és emelkedett hangulatban nótázásra is sor került. Népdalok és hazafias énekek mellett búcsúzóul felhangzott kedvelt dalunk: „Szeressük egymást gyerekek..." Gyermekkorom vidéke e táj! Jó volt nagycsaládként együtt lenni, együtt étkezni és ünnepelni. Az egymás iránt érzett barátság és tisztelet érzésétől áthatva köszöntünk el egymástól. Klotz József ben is, de főleg, amióta megépült a híd, Esztergomban is rendszeresen fellépnek a különböző rendezvényeken. Kiváló a kapcsolatuk az esztergomi néptáncegyüttessel. A csoport zenekara, a Tücsök az esztergomi táncházak kísérő együttese. A gálaműsorban egyaránt felléptek az együttes régi és jelenlegi táncosai is. Mint azt Hégli Mariann elmondta, továbbra is utánpótlás-nevelő együttesként kívánják szolgálni a néptánc-kultúra, számukra szent ügyét! Végh Sándor, a Kesztölcön élő ötvös-szobrász először állított ki a Pünkösdi Kiállítás és Kézműves Vásáron és máris Emléklapot kapott. A kiállítás ideje alatt kerestem meg. - Kesztölcön három éve élünk. Ott találtam meg az a nyugalmat, ami az alkotáshoz szükséges és ahol fiammal együtt alkotunk. - Az Emléklapon Leonart Bt. szerepel. Hogy van ez? - Idén februárban a fiammal alakítottuk a Bt.-t. így nagyobb mozgásterünk van. Fiam és én is Kolozsváron végeztünk, ő a képzőművészeti szakiskolában, én pedig a Képzőművészeti Főiskolán szereztem diplomát. így az érdeklődésünk, a munkánk is közös. - Én többször találkoztam már munkáikkal. így Kertvárosban is, ahol egyszer önálló kiállítása volt, egyszer pedig Botond fiával közösen. Mostanában, amikor a dús benzingőzhöz szokott járókelő elindul a Kossuth utca jobb oldalán, hirtelenjében felkapja a fejét, és akaratlanul is körülnéz: honnan jön a finomillatú, fűszeres „lélegeznivaló"? Nicsak! Kicsiny boltajtón árad kifelé, melynek két oldalán kinyitható-becsukható kirakat-szekrényke a reklám, tele csábos áruval! Új „importbolt" nyílt csupán, vagy jóval több annál? Az idősebb generáció még bizonyára emlékszik a régi, szép magyar elnevezésre: gyarmatáruk boltja volt az ilyesmi hajdanán! Nevének értelmét önmagában hordozta: az efféle áruk importja olyan idős, mint maga az utazás és a kereskedelem. A kávét, teát, fűszereket gondosan tárolva szállították nemcsak „messze földre", hanem távoli kontinensekre is, hogy ízük, illatuk, aromájuk megmaradjon. A nagykereskedő-család dinasztiák pedig egy-egy ország további ellátásáról gondoskodtak. A Meinl-cég („a Monarchia kávésboltja") neve például mindmáig fennmaradt. A budapesti Hoffman-család pedig - kereskedelmi szolgálataiért magyar nemesi méltóságot kapott: az 1800-as évek kezdetétől másfél évszázadon át tette a dolgát. Székházukról későbbi megemlékezéseikben a szomszédok így nyilatkoztak, akik jól emlékeztek mindenre, „még arra is, hogy a ház minden zegét-zugát bejárta a fűszerek sokféle illata, ami a szegfűszeg és a bors, a borókabogyó, a kápri, az ánizs, a fahéj, a gyömbér, a vanília és ki tudja még, mennyi mindenből tevődött össze" - írja Szilágyi István a Régi boltok krónikája című könyvében. Itt és most a jó illatú esztergomi bolt gazdasszonya, Roberta (aki „civilben" magyar-német szakos tanár és háromgyermekes anyuka), aki lelkes idegenvezető módjára mutatta be kérésemre új birodalmát. Az alapítás ötletét az élelmiszeriparban jártas édesapjától kapta. Az áruféleségek (és a külkereskedők) skálája pedig Kínától Indián, Afrikán, Európán át egészen Észak- és Dél-Amerikáig terjed. Ezért is találunk a boltban nemzetek szerinti polcokat, és rajtuk, pl. édes étkeknek való kínai üvegtésztát és kanadai, a mi virágmézeinkhez hasonlatos ízű juharszirupot. A bőséges áruválaszték azonban nemcsak az ínyenceknek kedvez. Megtalálja itt választékát a reform-háziasszony, a fogyókúrázó, a cukorbeteg és az is, aki a táplálkozását a saját vércsoportjához igazítja, vagy csupán a Jókedvű ajándékozó" A főz nivalók közt találunk különleges rizsféléket, pl. vadrizst, olasz rizst (ami szebben főzhető és tálalható, ha nem mossuk meg főzés előtt!), színes olasz pasta-tésztákat (a barilla-fajtákat a diabeteszesek is fogyaszthatják!), a mexikói polcon konyhakész tortillákat (csak melegíteni kell és „valami sóssal" betölteni), édeskés és csípős, sajttal, avokadókrémmel ízesített mártásokat, Tabasco-szószt, töltenivaló görög - Valóban. A környék településein szívesen jelenünk meg alkotásainkkal kiállítás keretében. De ezen kívül alkotótáborokat is szervezek és vezetek, ahol 10 éves kortól várom a gyerekeket, de a felnőtteket is. Ezekben a táborokban ahol dísztárgyakat, nomád-ékszereket, táblaképeket készítünk - a cizellálás-készítésének alapfogásait sajátíthatják el az érdeklődők. Legközelebb július 8-16 között tartjuk a Kesztölci Fémdíszműves Alkotótábort. - Oktatással is foglalkozik ? - Kesztölcön az iskolában rajzot tanítok. Ezen kívül szakköröket is vezetek, és tagja vagyok az esztergomi Szabadidőközpontban működő Bajor Ágost Képzőművész Körnek, ahol a grafikusok, a festők, a szobrászok vezetője vagyok. - Még egyszer gratulálok! - Köszönöm. Ez számomra is meglepetés volt, de szívből örülök. Nagy Tibor szőlőlevelet, savanyúságot idéző keleti bambuszrügyet. S hozzájuk a polcokra tűzve egy-egy érdekes recept-lapot házi használatra vagy csupán a háziasszonyi fantázia megindítására? Az ízeket a több mint negyven fajta darabolt és szárított bel- és külföldi fűszerféleség nemesíti, köztük, pl. a kínai és indiai ételekhez szükséges lepkeszegmag, csillagánizs, kardamomimag, amely a gyümölcsös ételek ízesítője (és kiváló száj illatosító!). Vendégváró csipegetnivalók: az amerikai, édeskés kétszersültek, ostyafélék, a zöld és fekete, magozatlan és a mandulával, fokhagymával, paprikával töltött görög olajbogyók, apró ajóka-halak, a mártogatnivaló mexikói chipsek, sültpaprika- és padlizsánkrém-konzervek. Zöldsalátákhoz ajánlhatók a különféle apróüveges olíva-olajak, de a szója-, szezám-, lenmag- és dió-, mogyoró-olajak gyógyászati célokat is szolgálnak. Akárcsak a magok és aszalványok polca: kesudiót és paradiót, törökmogyorót is választhatunk süteményeinkbe vagy diétánkba aszalt meggyet, almát, banánt, ananászt, körtét, sárgabarackot, papayát is soványító kompótunkba! A konzervfélék egy része különleges gyümölcsökből készült lekvár, színes koktélcseresznye, ízesített mustár. Bizonyára sokak kedvence lesz majd a natúr, mandulás, csokoládés deszszert, a különféle őrölt magokból, pisztáciából, szezámmagból készült ún. halva nevű keleti édesség. Nemcsak önmagában finom, hanem tortakrém-ízesítőnek is kiváló! Aki ennyi finomság után megszomjazik, harmincöt fajta eredeti (pl. Darjeeling fekete) és különlegesen ízesített (pl. hawaii koktél, ír-krém, tejszínes eper, kókusz, stb.) teából mérethet ki magának, amennyit, akar! De van még sokféle gyógytea is (zöldteák, ízesített gyümölcsteák és ROOIBOS-theinmentes afrikai tea). Kávékból a csomagoltak mellé hamarosan ugyancsak kimért francia, olasz és a legkevésbé kesernyés bécsi kávé is kerül, melyet kívánságra a boltban megőrölnek. Az italok választékában (toscanai) vörösborokat, görög mazsolabort, konyakot, ánizspálinkát, de kétféle mexikói tequilát is találni! A spanyol Sangriát szilveszteri koktélnak vagy bólénak ajánlom, van hozzávaló fehér, caribi rum is! Akad jó néhány csinos konyhafelszerelés is a polcokon: ami a háziasszonyi munkálkodáshoz, vendégfogadáshoz, teázáshoz, kávézáshoz szükséges: kávéfőző, szűrős teásbögre, kétrekeszes diótörő-tisztító, mozsarak, mérlegek, kínai evőpálcikák, ingerlő' szakácskönyvek, az ajándék-vásárláshoz pedig különféle rendű-rangú és nagyságú fém-díszdoboz, a gyermekeknek: kekszek, édes sütemények, szájillatosító cukorkák, tarka kandiszcukor nyalókák, és kérem szépen, nézzék meg: nem hagytam-e ki valamit? Horváth Gáborné dr. Újabb néptáncegyüttes Esztergomban: az Iglice (d.) Először is tisztázuk: az újabb esztergomi néptánccsoport neve nem Igrice, hanem Iglice. Méghozzá tüskés iglice (latinul: Ulex Europeus), ami egy szép mezei növény; a sárga, mandula illatú virágait tüskék védik. Itt és most azonban az esztergomi Gyermekotthon nyolctagú táncegyütteséről van szó, mely tavaly októberben alakult, vezetőjük Németh Kálmán: - Ezeket a gyermekotthonos lányokat általában szüleik elhagyják, vagy ők hagyták el szüleiket. Nagyon nagy a szeretetigényük és nagyon tudnak örülni, ha foglalkoznak velük. Nevelés szempontjából is kiváló terápiának ígérkezett a néptánc. Az együttes tagjai közül négyen már nagy sikerrel bemutatkoztak Maintalban, Esztergom testvérvárosában. Esztergomban pedig a gyermeknap alkalmával léptek fel először nagy sikerrel, egy dunántúli (somogyi) ugrós táncokból összeállított koreográfiával. Az V. Vad virág Fesztiválon első helyen végeztek (fotónkon). Az együttes talán legjobb táncosa Csillag Renáta, aki gyönyörűen énekel, akár latin-amerikai dalokat is. Húsz éves a Kisbojtár Táncegyüttes Finomságok kicsiny boltja