Esztergom és Vidéke, 2002

2002-09-12 / 37. szám

4 Esztergom és Vidéke 2002. szeptember 12. Széchenyi-egyetemi érem Meggyes Tamásnak (os) A Széchenyi István Egyetem gépipari mérnökasszisztens-képzé­sének második tanévnyitójára került sor szeptember 3-án kora este a volt Vármegyeháza dísztermében. Az első és a másodévet több mint öt­ven hallgató képviselte a termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt. A házigazda Géza Fejedelem Ipari Szakképző Iskola hangulatos kulturális programmal örvendeztette meg a résztvevőket. Meggyes Tamás polgár­mester köszöntötte a tanévnyitón megjelenteket (fotónkon Czinege Imre egyetemi rektor, Guláné Nádasi Valéria intézetigazgató, Tittmann János országgyűlési képviselő társaságában). Czinege professzor tanévnyitó beszédében kiemelte városunk és az intézet szerepét abban, hogy az egyetemi oktatás részeként Esztergom bekapcsolódott a Széchenyi Ist­ván Egyetem programjába. A közös munka, a hasonló célok és a biztató jövő kovácsolta össze a város és az egyetem kapcsolatát - hangsúlyozta a rektor. Ezt követően a hallgatóktól - akik közül többen a határon túlról érkeztek - tudást, szorgalmat és mindenekelőtt kitartást kért. Kedves színfoltja vt>lt a tanévnyitónak, hogy a rektor külön is méltat­ta Meggyes Tamás elkötelezettségét az egyetemi oktatás kiterjesztése iránt. Ennek elismeréseként az Egyetemi Tanács által alapított Széche­nyi-aranyérmet nyújtott át a polgármesternek. Orgonamuzsika, fafú­vóskettős, szavalat tette kerekké a tanévnyitót, melyet a házigazdák, a győri egyetemről érkezett oktatók és a meghívott vendégek részére tar­tott fogadás zárt. Múlt - Jelen - Jövő Ha nincsenek szobrok, míves műtárgyak - minden város, így Esztergom is üres. Néhány éve találtak a Budai Nagy Antal utcában egy eddig föld alatt „alvó" Vak Bottyán mellszobrot. Hol van? Én 1961-ben költöztem a volt tisz­ti üdülőbe. Akkor még meg volt a kapuval szemben egy gyönyörű szökőkút. Eltűnt. Hol lehet? Pedig de szép lenne akár az új hajóállomáson, vagy még inkább a ma még cseppet sem vonzó vasútállomáson. Sok rokonom révén születésem óta második otthonom volt Budapest. Rengeteg szép emlékem közül is az egyik legszebb a Margit-sziget elején álló sok méter magas, estén­ként színes fénnyel megvilágított gyönyörű szökőkút. Vajon van-e még váro­sunkban szobor valahol, amit rendbe lehetne hozni, és újra elhelyezni? Esztergom „külvárosa" nagy és gyönyörű. De üres és kihalt. Tudom, neki is vannak jelentős régészeti értékei: a vasútállomás utáni Kovácsi falut még I. Károly csatolta a városhoz, Zsidódot pedig II. Géza 1155-ben. De mi emlé­keztet már az 1784-ben itt élt történetíró Katona Istvánra, Széles Györgyre (1763), Baranyai Ferencre (1820), Helischer Józsefre, a mai városi könyvtár alapítójára, Mates János régészre, vagy Czuczor Gergely, Ipolyi Arnold, Pór Antal, Knauz Nándor, Fraknói Vilmos, Récsey Viktor, Forster Gyula értékes életére, munkáira? Egyedül Baross Gáborról tudjuk még, hogy a közlekedés "atyamestere" volt. De hányan tudnak - főleg a fiatalabbak - arról, hogy 1846-ban Esztergomban házassági tanú volt Petőfi Sándor és Jókai Móri Vagy arról, hogy 1908-ban közöttünk élt a fiatal író, Móricz Zsigmondi Több emlékezést érdemelne Bajor Ágost festőművész csak úgy, mint Derkovics Gyula, Scheiber Hugó, az itteni születésű Stróbl Alajos, Vedres Márk és ta­nítványuk: a Franciaországba átköltözött Vörös Béla szobrászművészek. Az utcák, terek, házak nevei nem mondanak szinte semmit sem a nevek viselőiről, sem életéről, munkájáról. Ezekről így nem is igen tudunk. Nem lenne szabad ennyire elfelejteni őket! Majdnem minden városban sok kis zegzugos utcát tesz híressé, keresetté egy szobányi emlékezés Valakire, aki­re szívesen, szeretettel gondolunk. Ennyire még nekünk is jutna, a külvá­rosban van még sok üres hely, szoba. Áz emlékezéshez nemcsak a legna­gyobbakra emlékező, emlékeztető múzeumok, emlékházak kellenek, hanem az egykor köztünk élt és itt valamit alapított, épített, a mindennapi élet-har­cukban hősökké, művészekké emelkedettek emlékhelyei: a kis faluházak, falumúzeumok is. Trexlerné Z. Gizi MEGHÍVÓ Helyszín: Palkovics terem Esztergom, Vörösmarty u. 7. Térképek a Időpont: Térképek a 2002.09.20. 15.00 Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Njitvatartás: Levéltárában 2002.09.21-2002.10.31. 10 órától 15 óráig szombat, vasárnap zárva című kiállítás megnyitójára 2001.09.21-én és 22-én nyitva Kamara: Itt a Széchenyi-hitelkártya! (los) Kora tavasztól lapunkban már többször hírt adtunk a kis- és középvállalkozások működésének előmozdítására kitalált hitelkár­tyáról. Kitervelője Demján Sándor nagyvállalkozó és Parragh László országos kamarai elnök, az Or­bán-kormány volt gazdasági főta­nácsadója, akik jól tudták, hogy a kisvállalkozások tőkepótlását se­gíteni kell. A Széchenyi hitelkár­tya most augusztus 28-án életre kelt! Kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített vállalkozói hitel, melynek célja, hogy a már működő kisvállalko­zások, egyéni vállalkozók egysze­rűsített eljárással forgóeszköz-hi­telhez jussanak. A hitel felvételét megkönnyíti, hogy a Hitelgaran­cia Rt. a hitelkeret 73 százalékára készfizető kezességet vállal a ban­kok felé a hitelek visszafizetésére. Térségünkben a Kereskedelmi és Iparkamara székházában (Eszter­gom, Deák Ferenc utca 14., telefon 33/316-403) lehet rá jelentkezni, az ügyfélszolgálati időben. A rész­letekről kérdeztük Kárpát Csaba megyei alelnököt. - A vállalkozók megbízhatósá­gátjelképezi a Széchenyi hitelkár­tya, mely egy nemzetközileg is el­fogadott Mastercard típusú üzleti bankkártya. A kártyát és a hozzá kapcsolódó hitelt a vállalkozások érdekében felmerült és elszámol­ható kiadások kiegyenlítésére le­het felhasználni akár kártyával való fizetés, akár átutalás, akár készpénz felvétele útján. Kamarai tag egyéni vállalkozók és gazdasá­gi társaságok igényelhetik, akik­nek legalább egy teljes naptári év­re vonatkozó pénzügyi beszámoló­juk van, és nincs 30 napon túl le­járt köztartozásuk. A vállalkozás tevékenységi körében nem szere­pelhet pénzügyi tevékenység, sze­rencsejáték, fegyver- és lőszer­gyártás. A hitelkártyához 500 000, vagy 1 millió forint kapcsolódó hi­telkeret lehet. A kártyabirtokos éppen a szükséges összeget veheti igénybe. A visszatörlesztett össze­geket pedig ismét felhasználhatja. A folyósított hitel bármikor és is­mét igénybe vehető, de negyed­évente egyszer a hitelkeret felét pótolni kell. A negyedéves törlesz­tést követő napon a teljes szabad hitelkeret igénybe vehető. A hitel futamideje egy év, de meghosszab­bítható. Az első évben szerződés­szerűen teljesítők részére a ban­kok akár nagyobb hitelkeretet és hosszabb futamidőt is ajánlhat­nak. Biztosítékra is szükség van a már említett hitelgarancián túl a gazdasági társaságoknál a közvet­len, vagy közvetett többségi tulaj­donos magánszemély készfizető kezessége, egyéni vállalkozónál pedig állampolgári hasonlóra van szükség. Ezen túl a hitelező bank javára azonnali beszedési megbí­zásra is felhatalmazás kell. *** A Széchenyi hitelkártya igény­léséről és elnyerhetőségéről inter­júnk folytatásában következő szá­munkban olvashatnak. Nyári beszélgetés Jegercsik Csabával Idén nyáron ismét felépült városunkban a Bazilika előtti hatalmas színpad. A színes és gazdag program záróelőadásaként Szörényi Le­vente és Bródy János trilógiáját - Atilla - Isten kardja; István, a ki­rály; Veled, Uram! - hallgathattuk-csodálhattuk meg. Sokan már a próbákra is ellátogattak, sőt, a legelszántabb rajongók a fogvacogtató időjárás ellenére is kitartottak az esőáztatta nézőtéren. Az előadások idejére végül az égi áldás is megérkezett, a kibukkanó nap képében, s telt ház élvezte estéről-estére a produkciót. A szép si­kert aratott mű egyik szereplője, Jegercsik Csaba, nagy népszerűség­re tett szert városunkban. A zentai születésű fiatal művész tavaly vég­zett a Színművészeti Főiskola operett-musical szakán, Szirtes Ta­más osztályában. Azóta a Magyar Színházban játszik számos darab­ban, az esztergomi közönség pedig Zerkón bolond, Asztrik püspök, il­letve Zobor táltos szerepében ismerhette meg a Trilógiában. Vele be­szélgettem két próba között a munkájáról, pályájáról. - Hogy érzitek magatokat itt, mennyit láttál már Esztergomból? - Tulajdonképpen semmi sza­badidőnk nincs: minden nap tíztől kettőig és öttől éjfélig próba van. A városból tehát nem sokat látunk, sajnos. A Bazilika kupolájába azért fölmentem, s onnét föntről igen kicsinek látszott ez a hatal­mas színpad! Nagyon jól érzem magam, csak egy baj van: ez az időjárás. Nem tudunk rendesen próbálni. - Ez a hangulatot mennyire be­folyásolja ? Azért nem vagytok elke­seredve? - Ezeket a darabokat, mivel ze­nések, mikroportról kell énekelni, azt meg ilyen körülmények között nem lehet. Ezért playbackkel pró­bálunk már majdnem egy hete, s ez elég elkeserítő, hiszen így nincs sok értelme a próbának. De majd csak lesz valahogy. A csapat egyik tagja épp az imént imádkozott a Bazilikában a jó időért, s ahogy ki­lépett a templomból, valaki egy macskát nyomott a kezébe, hogy gondozza. Isteni jelet látva a do­logban, el is vállalta, s most az egész társulat a cicát ajnározza. A jókedv tehát töretlen. - A Trilógia-beli szerepeidhez hogy viszonyulsz? Melyik a ked­venced? - A legnagyobb kihívás az Atilla-beli Zerkón bolond, hiszen szinte végig a színpadon vagyok, összegörnyedten sántikálva, rá­adásul dallamilag is az a legnehe­zebb. Az Asztrik meg a Zobor tál­tos könnyebb szerepek, de azok­nak meg a hangfekvése nem esik olyan jól. De nagyon szeretem csi­nálni mindegyiket. - Milyen szerepekben láthatunk majd a most következő évadban? - A Magyar Színházban ját­szom, zenés és prózai darabokban egyaránt. A My fair Lady-ben Freddy-t alakítom, a La Mancha lovagjá-ban dr. Carasco-t. Shakes­peare Téli regéjében a béres va­gyok, a Csongor és Tündé-ben Berreh, az ördögfiú. Most ősztől pedig lesz néhány új bemutató, ami biztos, az Szép Ernőnek a Pa­tika c. darabja, abban játszom egy kisebb szerepet, ezenkívül Illyés Gyula egy történelmi drámájában fogok játszani egy főszerepet, Gör­gey Artúrt. - Hogy kerültél a Magyar Színházhoz? - Tulajdonképpen a vélet­len hozta így. Mikor másod­éves voltam a főiskolán, akkor történt, hogy átdolgozták az Atillát, s emiatt új szereplőket kerestek. Ismertem a darabot valamennyire, s volt benne egy szerep, Oresztész, amit annak idején Csengeri Attila énekelt. Ót éppen akkor mű­tötték, s én szívesen átvettem volna tőle. Igen ám, de ezt a szerepet teljesen kihúzták, il­letve ami megmaradt belőle, az átkerült Önögészhez, amit most Kaszás Attila énekel. Vi­szont került bele egy új, a Zerkón bolond. Elmentem a meghallgatásra, elénekeltem, s tetszett nekik, csak a magas­ságommal nem voltak megelé­gedve, hiszen egy nyomorék kis törpét kéne játszani. De aztán ezt is megoldottam, s a szegedi bemutató elég jól sike­rült. így aztán harmadévben gyakorlatra hívtak, s negye­dikben már elég sok minden­ben játszottam. A vizsgaelő­adásomon a La Mancha lovag­jában Don Quiotét alakítot­tam.Végül pedig szóltak, hogy szívesen szerződtetnének. En ennek nagyon örültem, hiszen manapság kevés szerződésle­hetőség van, mindenki szabadúszik. - Vannak példaképeid? - Hogyne, sok! De most így hirtelen egyet sem tudnék megnevezni. Na­gyon szeretem a régi magyar filmeket. Mostanában • sok portréfilm is megy a tévében, ezek egészen elképesztőek számomra, sokat tanulok be­lőlük, hiszen sokszor többet ér egy ilyen beszélgetés, mintha megnéznék egy filmet. - Sinkovits Imrével milyen volt a kapcsolatod? - Több darabban is játszot­tam vele. Nagyon hitt ben­nünk, fiatalokban, hitt a jövő­ben, a folytatásban. Őt nem lehetett nem szeretni. - Köszönöm a beszélgetést! Borsodi Zsófia Falunapok Tokodon (dezső) Szeptember 6-8. között immáron a hetedik alkalommal ren­deztek falunapokat Tokodon. Szeptember hatodikán, pénteken az Alko­tóházban először komolyzenei, művészeti csoportok mutatkoztak be, másnap az üveggyári kultúrházban már a szórakoztató műfajoké volt a főszerep, csakúgy, mint nyolcadikán, amikor a tokodi művelődési ház volt a bemutatók helyszíne. A fellépő együttesek közül ki kell emelnünk a tokodi nyugdíjas klub művészeti csoportját, mely a közelmúltban alakult, ez volt első fellépé­sük népdalcsokorral és magyar nótákkal. Nagy sikert aratott a szintén nemrég alakult lábatlani (piszkei) Pisznyice néptánc-együttes - dunán­túli és erdélyi táncokból összeállított - műsora, csak úgy mint az eszter­gomi Carmen-show táncegyüttes fiataljainak fergeteges bemutatója. A komolyzenei produkciók közül a tokodi kórus félemelő és meghitt be­mutatóját kell megemlítenünk. Szőke István, az erdélyi származású főszervező elmondta, hogy sok­kal nagyobb közönséget vártak, szeretnék a tokodiakkal megkedveltet­ni a kulturális rendezvényeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom