Esztergom és Vidéke, 2002

2002-09-12 / 37. szám

4 Esztergom és Vidéke 2002. szeptember 12. Széchenyi-egyetemi érem Meggyes Tamásnak (os) A Széchenyi István Egyetem gépipari mérnökasszisztens-képzésének második tanévnyitójára került sor szeptember 3-án kora este a volt Vármegyeháza dísztermében. Az első és a másodévet több mint ötven hallgató képviselte a termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt. A házigazda Géza Fejedelem Ipari Szakképző Iskola hangulatos kulturális programmal örvendeztette meg a résztvevőket. Meggyes Tamás polgármester köszöntötte a tanévnyitón megjelenteket (fotónkon Czinege Imre egyetemi rektor, Guláné Nádasi Valéria intézetigazgató, Tittmann János országgyűlési képviselő társaságában). Czinege professzor tanévnyitó beszédében kiemelte városunk és az intézet szerepét abban, hogy az egyetemi oktatás részeként Esztergom bekapcsolódott a Széchenyi István Egyetem programjába. A közös munka, a hasonló célok és a biztató jövő kovácsolta össze a város és az egyetem kapcsolatát - hangsúlyozta a rektor. Ezt követően a hallgatóktól - akik közül többen a határon túlról érkeztek - tudást, szorgalmat és mindenekelőtt kitartást kért. Kedves színfoltja vt>lt a tanévnyitónak, hogy a rektor külön is méltatta Meggyes Tamás elkötelezettségét az egyetemi oktatás kiterjesztése iránt. Ennek elismeréseként az Egyetemi Tanács által alapított Széchenyi-aranyérmet nyújtott át a polgármesternek. Orgonamuzsika, fafúvóskettős, szavalat tette kerekké a tanévnyitót, melyet a házigazdák, a győri egyetemről érkezett oktatók és a meghívott vendégek részére tartott fogadás zárt. Múlt - Jelen - Jövő Ha nincsenek szobrok, míves műtárgyak - minden város, így Esztergom is üres. Néhány éve találtak a Budai Nagy Antal utcában egy eddig föld alatt „alvó" Vak Bottyán mellszobrot. Hol van? Én 1961-ben költöztem a volt tiszti üdülőbe. Akkor még meg volt a kapuval szemben egy gyönyörű szökőkút. Eltűnt. Hol lehet? Pedig de szép lenne akár az új hajóállomáson, vagy még inkább a ma még cseppet sem vonzó vasútállomáson. Sok rokonom révén születésem óta második otthonom volt Budapest. Rengeteg szép emlékem közül is az egyik legszebb a Margit-sziget elején álló sok méter magas, esténként színes fénnyel megvilágított gyönyörű szökőkút. Vajon van-e még városunkban szobor valahol, amit rendbe lehetne hozni, és újra elhelyezni? Esztergom „külvárosa" nagy és gyönyörű. De üres és kihalt. Tudom, neki is vannak jelentős régészeti értékei: a vasútállomás utáni Kovácsi falut még I. Károly csatolta a városhoz, Zsidódot pedig II. Géza 1155-ben. De mi emlékeztet már az 1784-ben itt élt történetíró Katona Istvánra, Széles Györgyre (1763), Baranyai Ferencre (1820), Helischer Józsefre, a mai városi könyvtár alapítójára, Mates János régészre, vagy Czuczor Gergely, Ipolyi Arnold, Pór Antal, Knauz Nándor, Fraknói Vilmos, Récsey Viktor, Forster Gyula értékes életére, munkáira? Egyedül Baross Gáborról tudjuk még, hogy a közlekedés "atyamestere" volt. De hányan tudnak - főleg a fiatalabbak - arról, hogy 1846-ban Esztergomban házassági tanú volt Petőfi Sándor és Jókai Móri Vagy arról, hogy 1908-ban közöttünk élt a fiatal író, Móricz Zsigmondi Több emlékezést érdemelne Bajor Ágost festőművész csak úgy, mint Derkovics Gyula, Scheiber Hugó, az itteni születésű Stróbl Alajos, Vedres Márk és tanítványuk: a Franciaországba átköltözött Vörös Béla szobrászművészek. Az utcák, terek, házak nevei nem mondanak szinte semmit sem a nevek viselőiről, sem életéről, munkájáról. Ezekről így nem is igen tudunk. Nem lenne szabad ennyire elfelejteni őket! Majdnem minden városban sok kis zegzugos utcát tesz híressé, keresetté egy szobányi emlékezés Valakire, akire szívesen, szeretettel gondolunk. Ennyire még nekünk is jutna, a külvárosban van még sok üres hely, szoba. Áz emlékezéshez nemcsak a legnagyobbakra emlékező, emlékeztető múzeumok, emlékházak kellenek, hanem az egykor köztünk élt és itt valamit alapított, épített, a mindennapi élet-harcukban hősökké, művészekké emelkedettek emlékhelyei: a kis faluházak, falumúzeumok is. Trexlerné Z. Gizi MEGHÍVÓ Helyszín: Palkovics terem Esztergom, Vörösmarty u. 7. Térképek a Időpont: Térképek a 2002.09.20. 15.00 Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Njitvatartás: Levéltárában 2002.09.21-2002.10.31. 10 órától 15 óráig szombat, vasárnap zárva című kiállítás megnyitójára 2001.09.21-én és 22-én nyitva Kamara: Itt a Széchenyi-hitelkártya! (los) Kora tavasztól lapunkban már többször hírt adtunk a kis- és középvállalkozások működésének előmozdítására kitalált hitelkártyáról. Kitervelője Demján Sándor nagyvállalkozó és Parragh László országos kamarai elnök, az Orbán-kormány volt gazdasági főtanácsadója, akik jól tudták, hogy a kisvállalkozások tőkepótlását segíteni kell. A Széchenyi hitelkártya most augusztus 28-án életre kelt! Kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített vállalkozói hitel, melynek célja, hogy a már működő kisvállalkozások, egyéni vállalkozók egyszerűsített eljárással forgóeszköz-hitelhez jussanak. A hitel felvételét megkönnyíti, hogy a Hitelgarancia Rt. a hitelkeret 73 százalékára készfizető kezességet vállal a bankok felé a hitelek visszafizetésére. Térségünkben a Kereskedelmi és Iparkamara székházában (Esztergom, Deák Ferenc utca 14., telefon 33/316-403) lehet rá jelentkezni, az ügyfélszolgálati időben. A részletekről kérdeztük Kárpát Csaba megyei alelnököt. - A vállalkozók megbízhatóságátjelképezi a Széchenyi hitelkártya, mely egy nemzetközileg is elfogadott Mastercard típusú üzleti bankkártya. A kártyát és a hozzá kapcsolódó hitelt a vállalkozások érdekében felmerült és elszámolható kiadások kiegyenlítésére lehet felhasználni akár kártyával való fizetés, akár átutalás, akár készpénz felvétele útján. Kamarai tag egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok igényelhetik, akiknek legalább egy teljes naptári évre vonatkozó pénzügyi beszámolójuk van, és nincs 30 napon túl lejárt köztartozásuk. A vállalkozás tevékenységi körében nem szerepelhet pénzügyi tevékenység, szerencsejáték, fegyver- és lőszergyártás. A hitelkártyához 500 000, vagy 1 millió forint kapcsolódó hitelkeret lehet. A kártyabirtokos éppen a szükséges összeget veheti igénybe. A visszatörlesztett összegeket pedig ismét felhasználhatja. A folyósított hitel bármikor és ismét igénybe vehető, de negyedévente egyszer a hitelkeret felét pótolni kell. A negyedéves törlesztést követő napon a teljes szabad hitelkeret igénybe vehető. A hitel futamideje egy év, de meghosszabbítható. Az első évben szerződésszerűen teljesítők részére a bankok akár nagyobb hitelkeretet és hosszabb futamidőt is ajánlhatnak. Biztosítékra is szükség van a már említett hitelgarancián túl a gazdasági társaságoknál a közvetlen, vagy közvetett többségi tulajdonos magánszemély készfizető kezessége, egyéni vállalkozónál pedig állampolgári hasonlóra van szükség. Ezen túl a hitelező bank javára azonnali beszedési megbízásra is felhatalmazás kell. *** A Széchenyi hitelkártya igényléséről és elnyerhetőségéről interjúnk folytatásában következő számunkban olvashatnak. Nyári beszélgetés Jegercsik Csabával Idén nyáron ismét felépült városunkban a Bazilika előtti hatalmas színpad. A színes és gazdag program záróelőadásaként Szörényi Levente és Bródy János trilógiáját - Atilla - Isten kardja; István, a király; Veled, Uram! - hallgathattuk-csodálhattuk meg. Sokan már a próbákra is ellátogattak, sőt, a legelszántabb rajongók a fogvacogtató időjárás ellenére is kitartottak az esőáztatta nézőtéren. Az előadások idejére végül az égi áldás is megérkezett, a kibukkanó nap képében, s telt ház élvezte estéről-estére a produkciót. A szép sikert aratott mű egyik szereplője, Jegercsik Csaba, nagy népszerűségre tett szert városunkban. A zentai születésű fiatal művész tavaly végzett a Színművészeti Főiskola operett-musical szakán, Szirtes Tamás osztályában. Azóta a Magyar Színházban játszik számos darabban, az esztergomi közönség pedig Zerkón bolond, Asztrik püspök, illetve Zobor táltos szerepében ismerhette meg a Trilógiában. Vele beszélgettem két próba között a munkájáról, pályájáról. - Hogy érzitek magatokat itt, mennyit láttál már Esztergomból? - Tulajdonképpen semmi szabadidőnk nincs: minden nap tíztől kettőig és öttől éjfélig próba van. A városból tehát nem sokat látunk, sajnos. A Bazilika kupolájába azért fölmentem, s onnét föntről igen kicsinek látszott ez a hatalmas színpad! Nagyon jól érzem magam, csak egy baj van: ez az időjárás. Nem tudunk rendesen próbálni. - Ez a hangulatot mennyire befolyásolja ? Azért nem vagytok elkeseredve? - Ezeket a darabokat, mivel zenések, mikroportról kell énekelni, azt meg ilyen körülmények között nem lehet. Ezért playbackkel próbálunk már majdnem egy hete, s ez elég elkeserítő, hiszen így nincs sok értelme a próbának. De majd csak lesz valahogy. A csapat egyik tagja épp az imént imádkozott a Bazilikában a jó időért, s ahogy kilépett a templomból, valaki egy macskát nyomott a kezébe, hogy gondozza. Isteni jelet látva a dologban, el is vállalta, s most az egész társulat a cicát ajnározza. A jókedv tehát töretlen. - A Trilógia-beli szerepeidhez hogy viszonyulsz? Melyik a kedvenced? - A legnagyobb kihívás az Atilla-beli Zerkón bolond, hiszen szinte végig a színpadon vagyok, összegörnyedten sántikálva, ráadásul dallamilag is az a legnehezebb. Az Asztrik meg a Zobor táltos könnyebb szerepek, de azoknak meg a hangfekvése nem esik olyan jól. De nagyon szeretem csinálni mindegyiket. - Milyen szerepekben láthatunk majd a most következő évadban? - A Magyar Színházban játszom, zenés és prózai darabokban egyaránt. A My fair Lady-ben Freddy-t alakítom, a La Mancha lovagjá-ban dr. Carasco-t. Shakespeare Téli regéjében a béres vagyok, a Csongor és Tündé-ben Berreh, az ördögfiú. Most ősztől pedig lesz néhány új bemutató, ami biztos, az Szép Ernőnek a Patika c. darabja, abban játszom egy kisebb szerepet, ezenkívül Illyés Gyula egy történelmi drámájában fogok játszani egy főszerepet, Görgey Artúrt. - Hogy kerültél a Magyar Színházhoz? - Tulajdonképpen a véletlen hozta így. Mikor másodéves voltam a főiskolán, akkor történt, hogy átdolgozták az Atillát, s emiatt új szereplőket kerestek. Ismertem a darabot valamennyire, s volt benne egy szerep, Oresztész, amit annak idején Csengeri Attila énekelt. Ót éppen akkor műtötték, s én szívesen átvettem volna tőle. Igen ám, de ezt a szerepet teljesen kihúzták, illetve ami megmaradt belőle, az átkerült Önögészhez, amit most Kaszás Attila énekel. Viszont került bele egy új, a Zerkón bolond. Elmentem a meghallgatásra, elénekeltem, s tetszett nekik, csak a magasságommal nem voltak megelégedve, hiszen egy nyomorék kis törpét kéne játszani. De aztán ezt is megoldottam, s a szegedi bemutató elég jól sikerült. így aztán harmadévben gyakorlatra hívtak, s negyedikben már elég sok mindenben játszottam. A vizsgaelőadásomon a La Mancha lovagjában Don Quiotét alakítottam.Végül pedig szóltak, hogy szívesen szerződtetnének. En ennek nagyon örültem, hiszen manapság kevés szerződéslehetőség van, mindenki szabadúszik. - Vannak példaképeid? - Hogyne, sok! De most így hirtelen egyet sem tudnék megnevezni. Nagyon szeretem a régi magyar filmeket. Mostanában • sok portréfilm is megy a tévében, ezek egészen elképesztőek számomra, sokat tanulok belőlük, hiszen sokszor többet ér egy ilyen beszélgetés, mintha megnéznék egy filmet. - Sinkovits Imrével milyen volt a kapcsolatod? - Több darabban is játszottam vele. Nagyon hitt bennünk, fiatalokban, hitt a jövőben, a folytatásban. Őt nem lehetett nem szeretni. - Köszönöm a beszélgetést! Borsodi Zsófia Falunapok Tokodon (dezső) Szeptember 6-8. között immáron a hetedik alkalommal rendeztek falunapokat Tokodon. Szeptember hatodikán, pénteken az Alkotóházban először komolyzenei, művészeti csoportok mutatkoztak be, másnap az üveggyári kultúrházban már a szórakoztató műfajoké volt a főszerep, csakúgy, mint nyolcadikán, amikor a tokodi művelődési ház volt a bemutatók helyszíne. A fellépő együttesek közül ki kell emelnünk a tokodi nyugdíjas klub művészeti csoportját, mely a közelmúltban alakult, ez volt első fellépésük népdalcsokorral és magyar nótákkal. Nagy sikert aratott a szintén nemrég alakult lábatlani (piszkei) Pisznyice néptánc-együttes - dunántúli és erdélyi táncokból összeállított - műsora, csak úgy mint az esztergomi Carmen-show táncegyüttes fiataljainak fergeteges bemutatója. A komolyzenei produkciók közül a tokodi kórus félemelő és meghitt bemutatóját kell megemlítenünk. Szőke István, az erdélyi származású főszervező elmondta, hogy sokkal nagyobb közönséget vártak, szeretnék a tokodiakkal megkedveltetni a kulturális rendezvényeket.