Esztergom és Vidéke, 2002

2002-09-12 / 37. szám

2002. szeptember 12. Esztergom és Vidéke 3 A Prímás-szigeten létesítendő termálfürdő-együttes építészeti arculatának gondolati programjához A fürdőkultúrát a rómaiak honosították meg Európában. Esztergomban, amely közel 500 évig volt a római birodalom része, nem tárt fel fürdő-épületet a régészet, mivel a római kor emlékeinek szisztematikus kutatására itt nem kerülhetett sor a rátelepült középkori magyar királyi székhely kiemelkedő emlékei miatt. De bizonyosan volt fürdő a római korban Esztergom területén. A fiatal magyar állam, alapításának és megszilárdításának nehéz kezdeti szakasza után, III. Béla uralkodása (1172-96) alatt a vezető európai országok közé emelkedett, egysorban Angliával és Franciaországgal. Erre az egyik fontos bizonyíték a párizsi Nemzeti Könyvtárban őrzött kimutatás III. Béla királyunk vagyoni helyzetéről, 1185-ből, amely a francia és az angol király számára készült, miután III. Béla megkérte Capet Margit kezét, aki VII. Lajos francia király lánya és II. Henrik angol király özvegye volt. A kimutatás szerint III. Béla évi jövedelme azonos volt a nagyobb területtel rendelkező francia és angol király jövedelmével! Magyarország vezető helyét jelzi Európában, a XII. század végén az új építészeti stílus, a gótika első európai megjelenése is Franciaországon kívül, Esztergomban, 1180-85 között, III. Béla király székhelyén és az általa alapított ciszterci apátságokban. A fürdőkultúra is III. Béla idejében jelenik meg Magyarországon, Esztergomban, ami az akkori Európában páratlan esemény volt! A középkorban, de a reneszánszban sincs fürdőkultúra még Itáliában, Rómában sem! III. Béla első felesége, a vele együtt Bizáncból, a Kelet-Római Birodalom fővárosából érkezett, Antióchiai Anna királyné alapította az első közfürdőt - balnea communia - a mai strand-fürdő helyén, az artézi források közelében. Itt a XIX. század elejéig melegvizű tó - Hévíz-tó volt. IV. Béla királyunk 1238-ban a Keresztes Lovagrend esztergomi rendházának adományozza a fürdőt, amely az 1235-ben szentté avatott magyar királylány - IV. Béla testvére -, Szent Erzsébet tiszteletére ispotályt alapított a fürdő mellett. A fürdő gyógyvize ezután a kórház, a rendház és a környék szükségletét elégítette ki. A XVI-XVII. századokban a törökök hasznosították az esztergomi artézi források vizét, akik a mohamedán vallási előírások által megkövetelt rituális mosdások mellett a fürdésnek is nagy fontosságot tulajdonítottak. Esztergomban, a Várhegy alatti Vízivárosban több török-kori fürdő maradványait tárta fel a régészet. A XVIII-XIX. századokban, a város újjáépítése és polgári fejlődése során egyre nagyobb szerepet kapott a Hévíz területe. A reformkorban itt épült az ország egyik legkorszerűbb gyógyfürdője és szállodája. Ezt az együttest 1909-1912-ben ismét országos szintre emeli a modern átalakítás és bővítés, amelynek nyomán 1945-i^ az Esztergomi Szent István fürdő és a Fürdő szálloda turisztikai vonzása országos körűvé vált. A XX. század második felében Esztergom életét megbénította a hatalom. így most, a XXI. század elején nagy lendülettel szeretné behozni lemaradását, és az országos vezetés segítségével minden lehetősége megvan, hogy visszanyerje a Középkorban és a Reneszánszban betöltött országos és nemzetközi szerepét az élet minden területén. Ennek érdekében, a kulturális élet területén, máris megkezdődött a Várhegyen, a Bazilika és a középkori királyi székhely, Magyarország első fővárosa helyén az egykori kanonoki házak és az ősi Papnevelde átalakítása a közép- és felsőiskolák számára. Megkezdődtek a tárgyalások a Főiskolai Fiatalok Nemzetközi Integrációs Központjának kialakítására a Medicor épületeinek egy részében. Tehát a szellemi, tudományos központ ismét a Várhegyen és környékén találja meg otthonát. Ezzel párhuzamosan került sor Esztergom jelentős melegvízi forrásainak modern hasznosítására, vagyis a termálfürdő központ tervezésére és kiépítésére. A párhuzamosság kifejezi az európai kultúra alapját képező ókori görög bölcselet fontos elvét: ép testben ép lélek. Városvezetésünk tehát ezt az alapelvet tette magáévá: magas szintű szellemi kultúrát csak ép fizikumú, sportos, egészséges emberek tudnak teremteni! A termálfürdő tervezésénél ezért figyelembe kell venni, hogy ez a fontos egység a középkori és reneszánsz Európa egyik kiemelkedő fővárosában létesül, a 800 éves, Európában egyedülálló fürdőkultúra színhelyén, és így egyik alapját fogja képezni a XXI. században - reményeink szerint - újra felvirágzó esztergomi szellemi-művészeti életnek. Vagyis a város látképében, a Duna és a hegyek felől egyaránt, jusson kifejezésre a két központ, a Sziget és a Várhegy egymásra épülő szerves kapcsolata a művészi színvonalban, az arányok helyes léptékében, a jól áttekinthető, tiszta formákban és a környezettel való harmóniában. Dr. Prokopp Mária művészettörténész ELTE egyetemi tanár Két utóhang az árvízi védekezéshez 1. Eredetileg a Vöröskereszt területi szervezetének hagyományos gyermektáboroztatásáról szerettem volna beszámolni, amelyet augusztus végére, a pilismaróti Duna-partra szerveztünk. Idén azonban ezt is elmosta az árvíz; viszont a mi aktivistáinkat sem hagyta munka nélkül, hiszen a vöröskereszt egyik legfontosabb feladata, hogy természeti vagy más katasztrófa esetén a rászorulóknak segítséget nyújtson. Augusztus 17-én és 18-án - a polgárvédelmi parancsnoksággal egyeztetve, az ő autójukkal - többször vittünk ki teát, kávét, ásványvizet, édességet az önkénteseknek és katonáknak, akik a Bottyán és a Tabán hídnál, illetve a Dorogi úton, a 6-os kőnél dolgoztak városunk védelméért. Árvízi kőrútjuk során szervezetünk megyei vezetői is csatlakoztak a helyi aktivistákhoz: Tarján Istvánnéhoz, Tarján Lindához és Horváth Ivetthez. Rajtuk kívül - vöröskeresztesként is, esztergomi lakosként is - a névtelen árvízi munkásoknak: polgároknak és katonáknak egyaránt itt szeretném segítségüket nyilvánosan megköszönni, amellyel mindnyájunk biztonságáért és vagyonának megóvásáért önzetlenül fáradoztak. Horváth Lajosné a Magyar Vöröskereszt Esztergom Területi Szervezetének titkára 2. A Babits Mihály Városi Könyvtár szokásos nyári zárva tartását csupán egy - ám mindenkinél tekintélyesebb és türelmetlenebb „látogató" nem vette figyelembe: az árvíz. Augusztus 17-18-án hívatlanul, de szerencsére nem váratlanul érkezett; így több mint egy hetünk volt a kármegelőzési tennivalók elvégzésére. Az alsó szint helyiségeiben a könyveket az állványok felsőbb polcaira helyeztük át, illetve - a mozdítható berendezési, felszerelési tárgyakkal együtt - a raktárba menekítettük. Ezt ugyanis eleve 60 cm-rel magasabb feltöltésre építették. A gázkazánnak azonban csak a felső szinten jutott biztonságos hely: átszállításáról városunk tűzoltói gondoskodtak. Az intézmény összes munkatársa és olvasója nevében ezúton is köszönöm munkájukat, ahogy mindazokét, akik a könyvtár dolgozóinak segítettek, mégpedig nemcsak a kármegelőzés során, hanem az árvíz utáni nagytakarításban, a rend helyreállításában is. így az illetékes hatóságok szakembereinek, mindenekelőtt Kemecsi László polgárvédelmi parancsnoknak. A névtelenek sorában a helyi közhasznú munkásoknak, a Szolnokról érkezett árvízi katasztrófa-elhárítóknak, a honvédség szentendrei alakulatában szolgáló katonáknak. Három ismeretlen budapesti fiatalembernek, továbbá a helybéli Rozsár családnak, akik kérésünkre készséggel váltották át sétájukat némi aktív „szabadidős tevékenységre". Végül, de nem utolsósorban a Dobó gimnázium „diákbrigádját" illesse köszönet, akik Lencsés Valéria tanárnő vezetésével abban vállaltak jelentős részt, hogy a könyvek és eszközök mielőbb régi helyükre kerüljenek. Mindnyájuk érdeme, hogy könyvtárunk a tervezett időben, augusztus végén kinyithatott, kivéve az alsó szinten működő gyermekrészleget, ahol még várni kell az újranyitással, hogy a falak, bútorok további száradásával a gombásodás veszélye elháruljon. Dr. Bárdos Istvánné igazgató Kínai vendégek a Megyei Levéltárban Szeptember 3-án, kedden kínai levéltáros delegáció látogatta meg a Megyei Levéltárat. A pekingi Városi Levéltár négy fős küldöttségét az igazgatóhelyettes vezette és a Fővárosi Levéltár munkatársai kisérték. - A vendégek nagyon jól érezték magukat Esztergomban, tetszett a város és a levéltár is - mondta Csombor Erzsébet levéltárigazgató. Gnieznói vendégek Esztergomban Az idei Szent István Napokon ismét résztvettek a gnieznói lovagok, akik a magyarok mellett harcoltak - csakúgy mint évszázadokkal korábban oly sokszor - „az lovagi tornán". A gnieznói Klub Wegry tagjai is városunkban jártak ebben az időben. Nagy elismeréssel szóltak a rendezvényről. A kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében elnökük, Júlia Graczyk, a járási hivatal megbízásából tárgyalt a kistérségi referenssel. Az Opolei Ipartestület három vezetője szintén meglátogatta a méltán híres rendezvényt, amelyről a legnagyobb elismerés hangján szóltak. A lengyel vendégeket az esztergomi Magyar-Lengyel Baráti Társaság tagjai kísérték. PÁLYÁZATI KIÍRÁS a BURSA HUNGARICA Felsőoktatási Önkormányzati Osztöndíjpályázatra Esztergom Város Önkormányzata az Oktatási Minisztériummal együttműködve a 2003. évre kiírja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázatot a felsőoktatási hallgatók és a felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok számára. Az „A" típusú ösztöndíjra pályázhatnak: azok az önkormányzat területén állandó lakóhellyel rendelkező hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási hallgatók jelentkezhetnek, akik állami felsőoktatási intézményben (kivéve a katonai és a rendészeti felsőoktatási intézményeket), illetve az Oktatási Minisztérium és az intézmények közötti megállapodás alapján nem állami felsőoktatási intézményekben folyó nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben, vagy első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vesznek részt. A „B" típusú ösztöndíjra pályázhatnak: azok az önkormányzat területén állandó lakóhellyel rendelkező hátrányos szociális helyzetű fiatalok ( a 2002/2003. tanévben utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolások, illetve felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe felvételt még nem nyert érettségizettek) jelentkezhetnek, akik a 2003/2004. tanévtől kezdődően állami felsőoktatási intézményben folyó nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben, vagy első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben kívánnak részt venni. A részletes pályázati kiírás, a pályázati űrlapok és egyéb csatolandó adatlapok átvehetők a Polgármesteri Hivatal portáján (Széchenyi tér 1.). A pályázat benyújtásának határideje: 2002. október 11. du. 14 óra. A pályázat benyújtásának helye: Polgármesteri Hivatal, Oktatási Iroda. További információ Koditekné Jernei Ilona vezető főtanácsostól kérhető az alábbi telefonszámon: 542-039 r Az Ozon Világnapjától a Világtakarítási Napig 2002. szeptember 16 - szeptember 23. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület környezetvédelmi programjai Utcai felvilágosító kampány információs sátorral Helyszín: Esztergom, Széchenyi tér Időpont: 2002. szeptember 16. hétfő 14 - 17 óra között szeptember 18. szerda 9 - 17 óra között szeptember 20. péntek 9 - 17 óra között A kampány keretében az Ózonréteg Védelmének Világnapja, az Európai Autómentes Nap és a Világtakarítási Nap üzeneteihez kapcsolódó információadás ******* Háztartási veszélyes hulladék átvétele az Ökokertben. Helyszín: Prímás- sziget, Gesztenye fasoré, szeptember 22. Vasárnap délelőtt ******* Ismeretterjesztő előadások tartása oktatási intézményekben *******