Esztergom és Vidéke, 2002

2002-03-21 / 11. szám

2002. január 31. Esztergom és Vidéke Jobb helyre kerülnek a középiskolák Esztergomban Rendkívüli ülésen az útépítési programról döntöttek a képviselők Az esztergomi képviselő-tes­tület soron következő ülését március 14-én tartotta. A napi­renden több mint harminc tár­gyalandó kérdés szerepelt. Az ülés egyik legfontosabb kérdé­se volt az esztergomi középiskolák elhelyezése. A városfejlesztési és ok­tatási koncepció fontos eleme, hogy ideális és jövőt szolgáló megoldást találjon a város a Várhegyen lévő épületek hasznosítására és a volt egyházi ingatlanban működő vízivá­rosi középiskolák elhelyezésére. Ál­lami, egyházi és önkormányzati összefogással, együttműködéssel és közös felelőséggel valósítható meg, hogy a Szent István tér északi olda­lán fekvő épületek (Északi Kano­nok-sor) kiemelkedő történelmi múltjukhoz és jelentőségükhöz mél­tó funkciót lássanak el. A Gazdasági Minisztérium és az Oktatási Minisz­térium támogatásával az Oszeminá­rium épületében nyer elhelyezést a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) esztergomi képzése. Az egy­ház az Északi Kanonok-sor tulajdo­nában lévő első négy lépcsőházára eddig nem rendelkezett koncepció­val és pénzügyi forrással sem. Áz in­gatlan utolsó két lépcsőháza ­amelyben lakások találhatók - álla­mi tulajdont képeznek, amelyet a Kincstári Vagyonigazgatóság kezel. Az idegenforgalmi és szállo­da-szakos főiskolai közgazdász-kép­zés valamint az akkreditált iskolai rendszerű kereskedelmi és idegen­forgalmi szakmenedzser szakon in­duló felsőfokú szakképzés kínálja a lehetőséget, illetve kötelezi is a vá­rost arra, hogy meghatározó szem­pont legyen a két érintett szakkö­zépiskola - a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola és a Kereskedelmi és a Vendéglátó-ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Is­kola -, valamint a Szent István Gim­názium közeli és együttes elhelyezé­se. A képzési profilok hasonlósága, a közös tantárgyi rendszer, a szakirá­nyú felsőoktatásra való felkészítő szerep okán egy lehetséges integrá­ciót is magába foglaló bázis-szakkö­zépiskola alakulhat ki, amelyben a főiskolai közgazdász-képzés hatásá­ra minőségi színvonal-emelkedés várható. Ugyanakkor a kilencszáz közép­iskolás a főiskola önálló karának in­dításához és megtartásához is elég erős alap. A két szakközépiskola főiskola melletti együttes áttelepítésére az Északi Kanonok-sor ad lehetőséget. Az Esztergom-Budapest Főegyház­megye Hivatalával eredményes tár­gyalást folytatott a város. A koncep­ciót elfogadva és támogatva a tulaj­donukban lévő épületrészt negyven évre ingyenes használatba adják, de a tulajdonjog átadására is hajlandó­ak, ha a későbbiekben a feltételekről meg lehet egyezni. E koncepció meg­valósulásával olyan oktatási cent­rum jön létre, amelyben a főiskolai, a szakközépiskolai oktatás és képzés valamint a minőségi gimnáziumi ok­tatás kap helyet történelmi környe­zetben, jó megközelítési lehetőség­gel, közeli kollégiumi-menzai hát­térrel, a közlekedés zajától távol. A koncepció megvalósítása a szentgyörgymezői városrész alapve­tő érdeke, hiszen az Oszeminárium és a kanonok-sor között fekvő Pap­nevelde utca megnyithatóvá válik a Sötétkapuval együtt, ezáltal Szent­györgymező a legrövidebb úton köz­vetlen kapcsolatot nyer a várossal. Másrészt a város testén lévő legna­gyobb „seb" - üres Medicor-épület, Északi Kanonok-sor stb. -, mely el­választotta Szentgyörgymezőt a vá­rostól, újra élő szövet lesz. A testület úgy döntött, támogatja a középiskolák áthelyezését. Hason­lóan elfogadták azt is, hogy az Arany János Általános Iskola a volt Hell-szakközépiskola épületébe ke­rüljön. Az Arany János iskola tárgyi feltételei ugyanis messze nem felel­nek meg a jogi előírásoknak. A fő­épületen kívül barakk-szerű tanter­mekben tanítanak, amelyeknek üze­meltetése költséges, és veszélyessé­gük miatt nem is lennének használ­hatók. Az iskolának nincs tornater­me, kilométeres távolságokat gyalo­golnak a testnevelés órákra. Ebédlő­je szintén nem felel meg az előírá­soknak, egy volt istállóépület lett át­alakítva étkezési célra. Az általános iskola pedagógiai céljaira kiválóan megfelelő tantermi adottságokkal, ebédlővel, színpaddal, könyvtárral és főzőkonyhai célra alkalmas helyi­ségekkel rendelkező ingatlant az is­kola örömmel fogadná. Az átköltö­zés után az épületi adottságok lehe­tővé teszik az iskola azon célját is, hogy Esztergom-Kertváros oktatá­si-kulturális centruma legyen az új helyén az Arany János iskola. A későbbiekben sorra került az esztergomi városi piac átköltözteté­sének kérdése is. Á piac működteté­se. hosszú ideje megoldatlan problé­ma. Jelenlegi állapotában hosszú tá­von nem folytatódhat az üzemelteté­se közegészségügyi, illetve városképi szempontból sem. A piac működésé­vel kapcsolatban több alkalommal egyeztető fórumra került sor az áru­sok és az ÁNTSZ részvételével. Az egyeztetések során a következő helyszínek kerültek előtérbe, ahová a piacot át lehetne helyezni: a volt Labor MIM étterme (úgynevezett Tökház), a Széchenyi tér, a Simor János utcai buszvégállomás, a Granvisus épületének egy része, il­letve udvara és a volt Autóklub terü­lete. A 2002. február 19-ei piacfóru­mon megfogalmazódott az igény az árusok részéről, hogy a jelenlegihez hasonlóan centrális helyen alakít­suk ki az új piacot. Erre legalkalma­sabb helyszínek a fentiek közül a buszvégállomás, illetve a Granvisus épületrészei és udvara. Lényeges szempont, hogy a buszvégállomás a Tesco Áruház megépülését követően áthelyezésre kerülhet az áruház mellé, így lehetőség nyílna a jelenle­gi buszvégállomás területén piac ki­alakítására. A testület végül úgy döntött, hogy a városi piac áthelye­zéséről tanulmánytervet készíttet a lehetséges helyszínek figyelembevé­telével. A piac új helyének kijelölésé­ről a képviselő-testület a tanul­mányterv alapján fog dönteni. Az ülésen továbbá a Polgármeste­ri Hivatal tisztviselői számára telje­sítmény-követelmények alapját ké­pező célok meghatározásról is dön­töttek, illetve határoztak a Vaszary Kolos Kórház fül-orr-gégészet, sze­mészet és a vérellátó állomás épület­részének, valamint az igazgatóság épületének hasznosításáról. Az esztergomi képviselő-testület rendkívüli ülést tartott március 18-án. A napirenden két téma szere­pelt: a város tulajdonában lévő belte­rületi utak kiépítésének generál-kivi­telezésére kiírt közbeszerzési pályázat első és második helyezettjének jóvá­hagyása, illetve az Egészségügyi Alapellátó Intézmény megszűnésével kapcsolatos kérdések. A kétórás ülésen a városatyák el­döntötték a pályázat nyerteseit: az első helyezett a tatai Strabag Rt. lett, a második legkedvezőbb ajánla­tot a fővárosi Betonút Rt. adta. En­nek utána az egészségügyi alapellá­tó kérdésével foglalkoztak a király­városi képviselők. Mint korábban hí­rül adtuk, Esztergom Város Képvi­selő-testülete az Egészségügyi Alap­ellátó Intézményt részleges jogutód­lással szünteti meg 2002. február 28-i hatállyal. A privatizált felada­tok tekintetében az intézmény jog­utód nélkül szűnik meg. A nem pri­vatizálható, illetve még nem privati­zált feladatok tekintetében a Vaszary Kolos Kórházzal megkötött feladatátadási szerződés alapján jog­utódként veszi át az alapellátási fel­adatokat a kórház. Ennek kapcsán a testület úgy határozott, hogy a vég­elszámolás idejére, 2002. március 31-éig a Polgármesteri Hivatal meg­bízza a jelenlegi adminisztrátort az adminisztrációs feladatok ellátásá­ra, valamint a megbízott intézmény­vezetőt a megszüntetett alapellátó intézménnyel kapcsolatos kiadmá­nyozási jogok gyakorlásával az alap­ellátó intézményben biztosított díja­zásokkal. Az intézmény megszünte­tését - a kincstári gazdálkodási kör­be kerülés miatt - a hivatal gazdasá­gi irodája koordinálásával kell vég­rehajtani. Gulya István Folytatódik a 10-es gyorsforgalmi út építése (P.) A címben megfogalmazottak nem jelentenek újdonságot azoknak az olvasóinknak, akik emlékeznek a négy évvel ezelőtti közlekedési fórumra, majd az ezt követő kertvárosi - kesztölci első szakasz átadására. Az útépítési szakemberek a rómaiak idejében ki­taposott Brigetio - Aquincum hadiút vonalában álmodták meg a gyorsforgalmi utat. Ez a nyomvonal a légifelvételek alapján a tér­képre könnyűszerrel felrajzolható volt. A nagyszabású terv rövid ideig szunnyadt. Keveset beszéltek róla a közlekedési szakemberek, majd napjainkban a Széchenyi Plusz Gazdaságélénkítő Program hatására új erőre kapott. A megyei álla­mi közútkezelőség mindig is bízott az építkezésben, a terveket é ylőn tartotta. Már korábban megszerezték az engedélyeket a TURA Épí­tőipari Kft. tervei nyomán. Az országban a fenti program keretében 43 útberuházás valósul meg, köztük a 10-es számú gyorsforgalmi út is. Az építkezés irányítását a közútkezelőtől a Nemzeti Autópálya Rt. veszi át. Az építkezés Kertvárostól Tát irányába rövidesen kez­dődik, melyet jelzett a március 14-i alapkőletétel is. Manninger Je­nő államtitkár, Latorcai János országgyűlési képviselő, Meggyes Ta­más polgármester, térségi közéleti személyiségek jelenlétében együtt hallgatták Dobosi Tivadar igazgatónak a tájékoztatóját. Az útépítés körforgalommal csatlakozik a meglévő kesztölci szakasz­hoz, majd Kertvárost érintve, áthaladva a vasútvonalon, valamint a kenyérmezői patakon, beköt a Táti útba. Megépítik a távközlési há­lózatot, a villamosvezetéket, a közvilágítást, áthelyezik a gázvezeté­ket, a hőtáwezetéket, valamint az ivóvízhálózatot. Ez az útszakasz két forgalmi sávban 3645 métert jelent. Az útfelület meghaladja a 35 000 négyzetmétert. Az útpályaszerkezet kavicságyba kerül, összesen 32 centiméter teherbíróréteggel. Az útszakasz építése so­rán 120 ezer köbméter föld kitermelésére és szállítására lesz szük­ség. A kenyérmezői patak felett 14 méter nyílású híd épül cölöpala­pozással, előregyártott hossztartókkal. Az alapkőletétellel nemcsak jelképesen, hanem a valóságban is indulhat a munka. Első lépés­ként a terület régészeti és műemléki értékeit tárják fel gyorsított ütemben. Ezekre a munkálatokra 1,4 milliárd áll rendelkezésre. Manninger Jenő közlekedési államtitkár itt jelentette be, hogy a 10-es gyorsforgalmi út másik végpontján, az ürömi csomópontnál is napokon belül lerakják az alapkövet. Üröm - Pilisborosjenő ­Pilisvörösvár - Piliscsaba irányában megépülhet a 26,4 kilométeres új gyorsforgalmi szakasz. A közúti közlekedésért felelős vezetők érzékelték és meghallgat­ták Latorcai János képviselő érveit, melyek szerint a főváros és a ré­giónk kapcsolata a gyorsforgalmi út megvalósításával új erőre kap­hat. Hozzájárult az útépítés meggyorsításához a Mária Valéria híd szerepe. Szemlét tartottak az út- és hídépítésnél (-álo-) Olvasóink az ősz óta folyó Prímás-szigeti, valamint Árok utcai útépítés, továbbá a Kis-Duna felett létesítendő híd sok-sok részletéről tájékozódhattak lapunkból. A nagyértékű beruházás túl van a megvalósítás felén, a munkák a befe­jezéshez tartanak. A legapróbb rész­letek megbeszélésére, az előrehala­dás ütemének szemrevételezésére találkoztak a közelmúltban váro­sunkban az érintettek. Eljött a mi­nisztériumból Markotay Sándor fő­osztályvezető, a tervezőktől Besse László ügyvezető igazgató, a kivite­lezőktől Pósfay József regionális igazgató és Gajdán István területi igazgató, a közlekedési felügyelet ré­széről Forisek Ilona osztályvezető, valamint az állami közútkezelőktől Dobosi Tivadar ügyvezető igazgató, Unyi Antal főmérnök és Kerékgyártó Attila osztályvezető. Házigazdaként Latorcai János országgyűlési képvi­selő, valamint Meggyes Tamás pol­gármester fogadta őket. Közösen sé­táltak végig a több mint egy kilomé­teres városszakaszon, megtapasztal­hatták a jelenlegi állapotokat. A szemlére tudósítónk is meghívást kapott, a beszélgetések és megálla­podások részleteit is hallotta, mind­ezekről hitelesen tudósíthatunk. Is­meretes, hogy a kivitelezői szerző­déskötés október 24-én született meg, melynek értelmében hét hónap alatt kell elvégezni a munkát, ponto­san 2002. április 23-ig. Elkészül 1098 méter útpálya átlagosan 7 mé­ter pályaszélességben, 8510 négy­zetméter útfelülettel. Az útszaka­szon felépül a nemzetközi A kategó­riájú Kis-Duna híd 48 méter szabad­nyílással, 4 darab egyenként 25 ton­na súlyú acél főtartóval, vasbeton pályaszerkezettel, 528 négyzetmé­ter hídfelülettel. A rámpák építése során figyelemmel vannak a gyalo­gosok, a kerékpárosok és a mozgás­sérültek közlekedésére is. A megépí­tendő út teljes hosszában a közvilá­gítás igazodik városunk történelmi hangulatához, kandeláberek lesz­nek. Megszűnik ezen a szakaszon a korábbi légkábeles kiépítés, az elektromos hálózat a föld alá kerül. A teljes útszakaszon kiépültek a közművek. Városi beruházásban az Árok utcában szervizútpálya épül. A szemle résztvevőit Dobosi Tivadar tájékoztatta, többek között ezeket mondta: - A kedvező időjárású októberi és novemberi hónap látványos válto­zást hozott a Nagy-Duna sétány lát­képében. Behordták az új töltés anyagának jelentős részét és elké­szült a megtámasztó kőrakat is (fo­tónkon). Az Árok utca belterületi szakaszán a csapadékcsatorna építé­se és a vízvezeték kiváltása jelentet­te a legsürgősebb feladatot. Ez utób­bi munka az Észak-Dunántúli Víz­mű Rt. saját beruházásában készült. A közműtulajdonos felismerte a kö­zös érdekeket, egyeztette feladatát az útépítéssel. Hasonló szándék mu­tatkozott Esztergom város polgár­mesteri hivatalának részéről a szervizút építésére, a közvilágítás és az erőátviteli kábelek építésére, va­lamint a szennyvízvezeték kiépíté­sére. A hídépítés munkái egyszerre három helyszínen indultak: a Prí­más-szigeten és a városi oldalon a hídfő alapozásával, illetve a gyártó Közgép Rt. budapesti telepén az acélszerkezetű tartók gyártásával. A hídfőkben CFA rendszerű cölöpala­pozás készült, majd sor került a cö­löpösszekötő gerendák betonozásá­ra és a tartótámasz kialakítására. Ezután történt az egyik leglátványo­sabb mozzanat, az acélszerkezetű tartók helyszínre szállítása, majd helyszíni végszerelés után 2002. feb­ruár 7-én a tartók beemelése. Az acélszerkezeti szerelések befejezése után 2002. február 28-án történt meg a másik fontos hídépítési ese­mény, a pályalemez betonozása. A betonozás folyamatos munkarend­ben, igen szigorú feltételek mellett zajlott le. A hídépítésben a követke­ző feladat a hídszegélyek kialakítá­sa, illetve a csatlakozó töltés támfa­lainak megépítése lesz. A gyártómű megkezdte a hídkorlát gyártását, amely végleges formáját a Polgár­mesteri Hivatal javaslata alapján helyi vállalkozó közreműködésével nyeri el. A hídépítés a sikeres beemelési és a betonozási munkála­tok folytán az eredeti programhoz képest egy hetes előnyben van. A je­len időszakban az útépítési munká­latokat végzik a téli kényszerpihenő után. Az elektromos hálózat kiváltá­sával folytatódnak a közműépítések. A töltések végleges szintjének eléré­se után rövidesen készülhet a védő­réteg, majd megfelelő időjárási kö­rülmények esetén, várhatóan márci­us második felében indulhat a pálya­szerkezet építése. A vízelvezetést előre gyártott zárt és burkolt vízel­vezető árkok biztosítják kettő darab homok- és olajfogó műtárgy beépíté­sével. Az út pályaszerkezete alkal­mazkodik a forgalmi igényekhez, ce­ment stabilizációval és két réteg asz­falttal. A megvalósításra kerülő út új, Prímás-szigeti szakaszán a két forgalmi sáv mellett gyalogos járda is épül. A forgalmi út a járdával, a Du­na-parti sétányokkal, a létesítendő híddal és hídfővel teljes egységet fog alkotni, mely igazodik a rendkívül értékes esztergomi környezethez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom