Esztergom és Vidéke, 2002

2002-03-15 / 10. szám

12 Esztergom és Vidéke 2002. március 15. A kódexmásolóktól az esztergomi nyomdákig Történelmi visszatekintés a szabad sajtó ünnepén Vincze Ferenccel, a Spori Print Kft. ügyvezetőjével Március 15-én nemcsak nemzeti forradalmunk és szabadságharcunk kitörését ünnepeljük, de egyben a Szabad Sajtó Napját is (bár erről városunkban rendre megfeledkeznek, nem emlékszem, hogy a helyi sajtó képviselőinek a rendszeres és tárgyilagos tájékoztatás érdekében végzett munkáját ez alkalommal valaha is méltatták, elismerték volna). volt, s azóta fokozatosan vált életünk elengedhetetlen részévé. E Lőrinc utcai házban működött a Buzárovics Könyvkereskedés és Könyvnyomda a 19. században Ahhoz, hogy a , tájékoztatás nyomtatott formában az olvasóhoz eljusson két dolog nélkülözhetetlen: az írogató ember és a nyomda. Az előbbi már régóta létezik a történelemben, az utóbbi viszont - ha eltekintünk a középkori kódexmásolóktól - csak az 1440-es évek óta, mikor is Johannes Gutenberg feltalálta a nyomtatást. O még fából készült nyomtatóformával és mozgatható betűkkel dolgozott, csak 1795-ben váltotta fel a fa kéziszedést a fémnyomtatás. A 19-20. században egyre bonyolultabb nyomtató szerkezeteket, egyre gyorsabb gépeket hoztak létre, a sík lapokat felváltották a nyomóhengerek. A 20. század elején kifejlesztették az ofszetnyomtatást, a jelenlegi betűszedési eljárásmódok pedig már közvetlenül filmen vagy papíron hozzák létre a képet, a számítógép korszerűsítésével pedig a legújabb technika is bevonult a nyomdákba. A lexikonok tanúsága szerint az első újság, a Corante 1621-ben került ki a nyomdából, mégpedig Angliában. Az első napilap az ugyancsak angol Daily Courant volt, és 1702-ben látta meg a napvilágot. Ezután gyors fejlődésnek indult a nyomtatott média, egymás után jelentek meg a napi- és hetilapok. Az első magyarországi nyomda Budán létesült Mátyás király idejében, 1472-ben. A török hódoltság alatt azonban ez a nyomda megszűnt. Csak a törökök kiűzése utáni szellemi fellendülést követően alakultak újabb nyomdák: 1724-ben Budán, 1758-ban Pesten, és ezt követően 1761-ben Esztergomban - elsősorban Barkóczy Ferenc érseknek köszönhetően, aki városunkba hozta a pozsonyi születésű Royer Ferenc Antalt. Sajnos, a tudomány és a művészet - ezen belül a nyomdászat - eme lelkes pártfogója 1765-ben elhunyt, s ezzel az első esztergomi nyomda is befejezte működését. Csak jóval később, ugyancsak egy kiváló esztergomi érsek, Rudnay Sándor ösztökélésére vetődött fel újra egy esztergomi nyomda létrehozásának szükségessége. A komáromi származású Beimel József 1820-ban alapította meg nyomdáját, mely 35 évig működött városunkban. E nyomdát Beimel már 1827-ben könyvkereskedéssel és könyvkötészettel kapcsolta össze, melyek hamarosan szép fejlődésnek indultak. Beimel 1850-ben bérbe adja nyomdáját az esztergomi születésű, de külföldi tapasztalatokkal is rendelkező Horák Egyednek, akivel később társtulajdonosi viszonyba lép, a vezetőszerep azonban ettől kezdve feltehetően Horáké, hiszen az új cég neve: Horák és társa. Horák nyomdászati tevékenységének idejére esik városunkban az időszaki sajtó meghonosodása is. 1876-ban Buzárovics Gusztáv könyvkereskedő vette meg Horáktól a nyomdát, de 3 évvel később id. Mellinger Rezső egy újabb nyomdát is alapít, mely később Berényi Zsigmond tulajdona lesz, majd 1884-ben Tábor Adolf kezére kerül. Sőt 1881-ben Laiszky János is nyomdát alapít Esztergomban, 1893-ban pedig létrejön a Hunnia Könyvnyomda és Könyvkereskedés, így a századfordulóra már négy nyomdával dicsekedhet a Duna-parti királyváros. Mindezekről az Esztergom és Vidéke 1894. évi számaiban ír hosszan, folytatásokban Sennovitz Adolf, egykori kollégánk. Az újság már akkor is fontos hírforrás A Szabad Sajtó Napjának közeledtével lapunk nyomdáját, a Spori Print V Kft.-t kerestük fel, hogy elbeszélgessünk Vincze Ferenc ügyvezető igazgatóval arról, milyen szerepet tölt be a nyomda mai életünkben. Tőle tudtuk meg, hogy 1945-ben városunk valamennyi nyomdáját - a fent említetteket is - egy máig is érthetetlen intézkedéssel megszüntették. Később persze rájöttek, egy ilyen város - még ha egyházi jellege miatt sokáig elnyomott helyzetben is volt - nem lehet meg nyomda nélkül. Létrehoztak hát egy állami vállalatot a Lőrinc utcában, a Buzárovics nyomda helyén, mely később átköltözött az Erzsébet királyné utcába, és felvette a Kontakta nevet. Itt azonban a nyomtatás mellett már csomagolástechnikával is foglalkoztak. -Ma újra jól prosperáló, jól felszerelt és magas színvonalon működő nyomdái vannak Esztergomnak. Közülük is kiemelkedik egyre javuló eredményeivel a Spori Print V Kft. Hogyan jött létre és hogyan működik jelenleg ez az intézmény ? - kérdeztük az igazgatót. - Nyomdánk korábban a Labor Műszeripari Művek belső nyomdája volt. A nagyvállalat felbomlása, majd többszöri átalakulása után az üzemet átadták a MIM Vasas Sportklub részére - erre utal a cég jelenlegi nevében a Spori szó. 1991 januárjában privatizáció útján került a nyomda a kft. tulajdonába, majd 1996-ban egy szétválást követő átalakulás során vette fel a jelenlegi nevét. A cég - jogelődjét is figyelembe véve - több mint 10 éve folytat nyomdai tevékenységet jelenlegi telephelyén, a Schweidel utcában, Esztergom Ipari Parkjának szélén. Az elmúlt években a cég sokat fejlődött, kapacitásajelentősen megnőtt, az elmúlt 5 évben termelése ötszörösére emelkedett. Klienseink között elsőként az Ipari Park nagyvállatait kell megemlítenem, de a Magyar Suzuki Rt., a Tyco Electronics Hungary Kft. és a többi helyi cég mellett Esztergom Város Polgármesteri Hivatala is velünk készítteti nyomdaipari termékeit. - Biztosított-e a szakember-ellátottság? - Lényegében a jelenlegi esztergomi nyomdákban dolgozó szakemberek zöme a Kontakta ma már megszűnt üzeméből került ki. Mi 12 fővel dolgozunk, és jól képzett szakembereink vannak, nyomdaA Spori PrintV Kft. korszerű gépsora. Ma már ezen nyomják az Esztergom és Vidékét is ipari mérnök vezetésével sok éves tapasztalattal rendelkező gépmesterek végzik az előkészítő munkát és a végtermék elkészítését. A munkaidőt rugalmasan kezeljük, ez mindig a megrendelésektől függ. Sajnos, Esztergomban nem képeznek nyomdászipari tanulót, így aki erre a szakmára adja a fejét, annak Budapestre kell utaznia. Ebben csak az a kellemetlen, hogy az ottani képzés már csak a legmodernebb technológiára szorítkozik, s az ott végzett fiatalok nem szívesen mennek olyan munkahelyre, ahol még a régebbi gépek is megtalálhatók. - Ez azt jelenti, hogy a Spori Printnél van még fejleszteni való a berendezéseken ? - Zömmel régi csehszlovák gépekkel dolgozunk, de folyamatosan fejlesztjük a gépparkot, nemrég vettünk egy heidelbergi nyomógépet, amely a csúcstechnikát képviseli. De emellett is évről-évre korszerűsítjük a nyomdai eljárásokat. Ma már a számítógépek számtalan fontos műveletet elvégeznek helyettünk, az emberi kéz szerepét automata gépek vették át. Ez azt jelenti, hogy ebben a kis üzemben szinte mindent el tudunk végezni, ami egy korszerű nyomdától elvárható. Amit pedig nem, arra szerződésünk van a környékbeli nyomdákkal. Minőségi kifogásokat nem szoktunk kapni, megrendelőink elégedettek a munkánkkal. - Ez csupán egy pénzkereseti lehetőség a kft. számára, vagy több annál ? A nyomdák ugyanis a történelem során mindig teljesítettek egy bizonyos kulturális küldetést is. - Természetesen ez a vállalat is, mint a legtöbb az országban elsősorban jövedelmet szeretne biztosítani az itt dolgozóknak. De azért többé-kevésbé van bennünk elhivatottság is. Mindenekelőtt szépet és értékeset akarunk csinálni. Büszkék vagyunk rá, ha jól sikerült, színvonalas termékek hagyják el a nyomdánkat, melyekkel örömet tudunk szerezni az embereknek. Emellett anyagilag is támogatjuk a város kulturális- és sportéletét. Az, hogy - mint valamikor a múltban, száz évvel ezelőtt - élére álljunk egy eszmei áramlatnak, s ennek szolgálatában lap- és könyvkiadást is vállalKz eszterRom! ideiglenes székesegyház és érseki lak. junk, ma már kellő anyagiak hiányában nem megoldható. - Ha már az anyagiaknál tartunk, hadd vessem fel a kérdést: Kapott-e ez a nyomda valami támogatást az elmúlt években ? - Mi is éltünk és ezután is élni fogunk a pályázati lehetőségekkel. A Széchenyi-Terv révén tudtunk például bekapcsolódni az ISO minőségbiztosítási rendszerbe, s jövőben is igénybe szeretnénk venni ezt a támogatási módot. Csak így tudjuk megvalósítani fejlesztési elképzeléseinket. Mindenekelőtt bővíteni szeretnénk ezt az épületet, hiszen már régen kinőttük az itteni szűk termeket. Az idelátogatók is tapasztalhatják, hogy a folyosókon vagyunk kénytelenek tárolni a nyersanyagok jó részét. Azonkívül új, korszerű gépek is kellenének, főleg, ha ilyen ütemben növekszik a megrendelések mennyisége. - Mi minden készül itt ? - Újságok, könyvek, naptárak, brosúrák, szórólapok, plakátok, meghívók, névjegykártyák, gyászjelentések és minden egyéb, amit egy nyomda elő tud állítani. - Mindent hajlandó a cég kinyomatni ? - Nem. Akadnak olyan plakátok, szórólapok, amelyek szövege sérti a közízlést, az erkölcsi normát. Ezek kinyomatását nem vállaljuk. Szerencsére csak ritkán akad ilyen. - Volt-e valaha, vagy van-e jelenleg valamilyen cenzúra, amely beleszól abba, mit nyomtathat ki a vállalat'? - Korábban sem szólt és most sem szól bele semmilyen felsőbb szerv a kiadványok szövegébe. Ez különben is a kiadóra tartozik. Az általunk megtervezett és összeállított kiadványok szövegét természetesen átnézetjük, egyeztetjük, engedélyeztetjük a megrendelőkkel, de hát ez már egy más kategória. - A sajtószabadság tehát - melyet hazánkban az 1848. évi XVIII. törvénycikk deklarált - megvalósultnak tekinthető? - Igen. Mint mindannyian tapasztaljuk, szinte hihetetlen meny- nyiségben árasztják el az országot a napi- és hetilapok, a legkülönbözőbb - gyakran tartalmilag és külső megjelenésükben is silány - nyomdai termékek, ráadásul igen magas áron. Kár, hogy az igazán értékes könyvek éppen e magas ár miatt a szegényebb néprétegek, különösen a nyugdíjasok számára alig elérhetőek. - Talán az irodalmi értékű művek, a szak- és tankönyvek állami dotációja segítene ezen a helyzeten. Hiszen a sajtó szabad, a terjesztés sokrétű, a választék is bőséges, csak hát a pénztárcánk vékony egy kissé ahhoz, hogy élhessünk is ezzel a lehetőséggel. Végezetül a Szabad Sajtó Napja alkalmából hadd köszöntsük mindazokat, akik a hasznos és színvonalas sajtótermékek elkészültében tevékenyen részt vesznek: írókat és újságírókat, szerkesztőket és tördelőket, fotósokat és nyomdászokat. További eredményes munkát, kollégák! SzáBa