Esztergom és Vidéke, 2002

2002-02-28 / 8. szám

/ 2002. február 28. Esztergom és Vidéke / / KERT * KONYHA * KEDVTELES * KÍVÁNCSISÁG Szerkeszti: Szánthó Barna Az Otthon Segítünk Szolgálatról „A kisgyermekes család olyan, mint egy fiatal fa. Előtte az élet, a növekedés lehetősége. De sokszor segítségre van szüksége. Néha nem is kell több segítség, mint egy egyszerű karó. (...) A karó, aki már egy tapasztaltabb fa darabja, ezért elég erős. A karó, aki megtartja a hajladozó kis fát, ha fúj a szél. A karó célja az, hogy a kis fa növekedjen, ne ő. Különben elvenné az életteret, és a fiatal fa csak gyöngülne. És a kis fa megerősödik, és nem lesz többé szüksége karóra. Egyre több gyümölcsöt érlel. A karó pedig átkerülhet egy újabb fiatal fa mellé." Jól emlékszem arra az érzésre, mikor alig egy hete született első gyermekemet vigasztalni próbáltam keserves sírásában. Karomban ringattam, csitítottam, és nőtt bennem a riadalom, miért nem tudom én őt megnyugtatni. Édesanyám lépett oda hozzám, átvette tőlem kicsi fiamat, és olyan békességesen, nyugodt mozdulatokkal simogatta, kedves hangon altatgatta, hogy a kisgyermek néhány perc múlva elcsitult, majd elszundikált. Akkor döbbentem rá arra, hogy az anyaságot még tanulnom kell. Sok bennem a bizonytalanság, nem ismerem még a gyermekemet. És tanulom azóta az anyaságot, abban az értelemben, hogy olvastam néhány szülőknek íródott könyvet, hogy beszélgettem más szülőkkel a gyermekekről és a gyermeknevelésről. De tanulom azóta abban az értelemben is, hogy próbálok tanulni saját hibáimból, próbálok változni és változtatni, ha annak érzem szükségét. 11 éves a legnagyobbik gyermekem, azóta az a „munkám", hogy velük vagyok. A sok öröm és nevetés mellett persze akadtak bőven gondok is, feladatok is, néha kudarcok is. Néha úgy éreztem, felemésztenek a napi feladatok. Aztán egyre jobban kikristályosodott előttem, hogy ez az otthon töltött tízegynéhány év komoly kincs lett a számomra. Miközben attól féltem, hogy beszűkült, szürke ember lettem, rájöttem arra, hogy az évek alatt megtelt bennem valami. Hogy ezek a hétköznapok értékesek. Az Otthon Segítünk Szolgálat alapgondolatát az adja, hogy aki már szülő vagy nagyszülő, aki már végigélte a kisgyermekes éveket, az tud segíteni annak, akinek most vannak kicsi gyerekei. Olyan ez a segítő munka, mint amikor egy jó barát áll a család mellé. Vagy egy nagymama vagy nagypapa látogatja rendszeresen a családot. Nem szakmai segítségről van szó. (A szakmai problémák esetén mindenképpen forduljunk képzett szakemberekhez!) Olyan átmeneti jellegű nehézségek esetén tud a szolgálat segíteni, ha valaki bizonytalannak érzi magát fiatal szülőként, magányos vagy elszigetelt, vagy úgy érzi, teljesen elborítják a kicsi gyermekekkel járó gondok. A szolgálat önkéntes segítőkkel dolgozik. A segítő rendszeresen, hetente néhány órára megy a családhoz. Nem azzal a tudattal, hogy neki már kész megoldásai vannak. (Hiszen úgyis mindenki a saját útját kell megkeresse.) Azért megyünk, hogy nyugodt, bátorító társ, jó barát legyünk az útkeresésben. A segítő munkát közös, ingyenes felkészülés, és jól szervezett szakmai háttér segíti. Magyarországon ez egy teljesen friss szolgálat. Külön sikerünk, hogy Esztergom az első: már vannak felkészített önkéntesek, s már vannak családok, ahová eljutottunk segíteni. De mint minden kezdet, ez sem könnyű, egyelőre kevesen vagyunk. * Most, az újság hasábjain keresztül az esztergomi Otthon Segítünk Szolgálat arra hív meg szülőket és nagyszülőket, hogy heti 2-3 órában, önkéntesen, fiatal családok segítésére vállalkozzanak. Érdeklődni lehet a (33) 400-170-es telefonon, ahol szeretettel várja hívásukat: Tamásné Kollár Magdolna HOBBI-SAROK A képeslap és gyűjtése Képeslap itt, képeslap ott, képeslap mindenütt. Életünk szerves tartozéka, névnap, születésnap, karácsony, húsvét, bel- és külföldi kirándulások mind-mind el nem mulasztandó alkalmak arra, hogy szeretteinket, barátainkat üdvözöljük általa. Más irattal, levéllel ellentétben a képeslap nem kerül szemétkosárba: fiókok mélyén, dobozokban, albumokban gyűjtik. Kedves emlék a régiektől, üzenet a múltból a jelennek. Egyike-másika kortörténeti dokumentum is egyben. Száz évvel ezelőtt a képeslap rohamosan fejlődő népszerűségre tett szert. Gyűjtése szenvedély, hóbort, időtöltés, szórakozás - mai nyelven hobbi - volt. Ma egyre többen gyűjtik, komoly pénzösszegeket áldoznak egy-egy ritka példányért. Különböző témákat keresnek, gyűjtenek: karácsonyi, húsvéti, névnapi üdvözlő lapokat, állat- és növény képeket, hajót, vasutat, autót, repülőt, mások művészi fotókat, katonai témájú lapokat, városképeket, középületeket, templomokat, szállodákat és éttermeket, sőt van, aki hóembereket. Nagy hazai és külföldi vállalkozások - Bedő, Profila, Ulisses szerveznek képeslap-árveréseket évente több alkalommal is. Esztergomban a Hobby Boltnak van a legjelentősebb választéka képeslapokból. Hogy a helytörténeti vonatkozásokat is megemlítsük, Esztergomban nagy képeslapgyűjteménnyel rendelkezik a Balassa Múzeum, Kovács Tibor, dr. Szállási Árpád, Marosi József, Maros József, Koditek Péter és Milakovszky János. A Marosi és Milakovszky gyűjtemény többször volt már kiállításon, Maros József emlékkönyvet is adott ki esztergomi lapokból, a millennium évében pedig egy CD is megjelent Esztergomi Képeslapok címmel, melyet ifj. Molnár László adott ki - Pavalacs Lajos gyűjteményéből válogatva a legérdekesebb képeket. A mellékelt képeslap több mint 100 éves. Hátlapját teljes egészében a címzés foglalta el, szöveget csak a képes oldalra lehetett írni mint ahogy az az itt látható képen is feltűnik. >* ERDEKESSEGEK az élővilágból A folyami rák Hazánkban az egyetlen ehető bár a magyar konyháról teljesen kiszorult - rákfaj a folyami rák. Nevével ellentétben, tavakban, lassú folyású patakokban gyakrabban előfordul, mint a folyókban. Rejtekhelye többnyire a vízparti fák gyökerei között van. 15-25 cm-re nő meg, színe pedig a barnástól az olajoszöldig terjed. A nőstények 1-2 centiméterrel kisebbek, mint a hímek, és ollóik is gyengébbek. A nőstény ősszel 200-300 sötétvörös petét rak, melyeket saját testéből kiválasztott, a vízben gyorsan megkeményedő fonalakkal köt egymáshoz, majd potrohának úszólábaihoz erősíti. így hordozza őket a következő tavaszig, de csak kevés - mintegy 10 százalékuk - fejlődik rákká. Eleinte csak 1 cm nagyságúak, és anyjuk úszólábaiba kapaszkodnak. Az első évben nyolcszor, később egy-két alkalommal vedlenek évente. A vedlés, melynek során szinte sértetlenül hagyják hátra kinőtt mészpáncéljukat, megerőltető folyamat számukra, hiszen a külső páncélon kívül bélcsatornájuk mészrétegét is fel kell cserélniük. Míg az új páncél ki nem alakul, a rák testét szinte semmi sem védi. Ez az állapot azonban pár nap alatt elmúlik, az ún. rákkövekből és a vízből újra szilárd páncélt növeszt magának. A folyami rák mindenevő lévén szinte minden táplálékot szívesen elfogyaszt - rovarlárvákat, békákat, mésztartalmú vízinövényeket -, legkedvesebb csemegéje azonban a rothadó hús, nem véletlen, hogy megfogásához többnyire ezt használják csaléteknek. A sekély vizek aljára dróthálót tesznek, erre helyezik a csalétket, és ha rámászik a rák, a dróthálóval együtt kihúzzák a vízből. Rokonai, a languszta és a homár, a 40-50 cm hosszúságot is elérik. Az előbbiek vöröses-ibolyaszínűek, és a Földközi-tenger sziklás részein élnek, az utóbbiak színe a sötétkéktől a barnáig terjed, lakhelyük pedig főleg Norvégia és Anglia partvidéke. É fajok az ott élőknek kedvenc táplálékai. Aki meg akarja kóstolni e különleges csemegét, néhány előkelő budapesti étteremben megteheti, sőt a nagyobb fővárosi vásárcsarnokokban is hozzá lehet jutni, ha néhány magyar háziasszony is kedvet kapna egy ízletes rákleves elkészítéséhez. * KALENDARIUM Mátyás és a gyermekkori élmények Február 24-e Mátyás napja. A megfigyeléseken alapuló néphit szerint ha ezen a napon nincsen jég, hidegre fordul az idő. Ha viszont befagyott a Duna, Mátyás megtöri a jeget, és megindul a jégzajlás. Ha befagyott, beállt a Duna, és elbírta egy ember súlyát, átgyalogoltak a másik partra és kijelölték az utat. Az út mellett lékeket vágtak, és az útra szórt szalmára vizet lapátoltak. így hizlalták a jeget, míg kellő vastagságú nem lett. Ékkor megindulhatott rajta a közlekedés. Volt, hogy még lovas szánnal is átmentek rajta. Arról már a történelem is szól, hogy a tatárjárás idején milyen szerepe volt a Duna jegének. A párkányi partra érkező tatárok a zajló Dunán nem tudtak átkelni. Megvárták hát, míg a Duna újra befagyott, és cselhez folyamodtak. A Duna jegére állatokat tereltek, melyeket az éhező esztergomiak elhajtottak. A tatárok miután ekképpen meggyőződtek a jég teherbírásáról, lovastól átkeltek, és leigázták Esztergomot. Mi, gyerekek örültünk a befagyott Dunának, mert korcsolyázhattunk rajta. Végig a Duna mentén egészen a Vágóhídig. Ott már tilos volt a korcsolyázás, mert a jégvágók által készített lékek veszélyesek voltak. Abban az időben, a század elején még nem voltak hűtőszekrények, a hentesek, kocsmárosok a húsok és italok tárolására jégszekrényeket használtak, melyekbe a Duna jegét rakták. Szentgyörgymezőn több jégverem is volt - így a Papnevelde alatt a várfalban, a Kovács (ma Vécsey) utcában, a Palkovics utcában, a Templom (ma 48-as) téren, valamint az Iskola (ma Nagy Sándor) utcában. Amikor a Dunán már olyan vastag volt a jég, hogy rá lehetett menni, hizlalni kezdték a jeget. Mikor már kellő vastag (15-20 cm) volt, jöttek a jégvágók. Hosszúnyelű baltákkal táblákra vágták, majd csáklyákkal kihúzták a lékekből a jeget. Ekkor felszabdalták, szekérre rakták, és elszállították a jégvermekbe. A jól szigetelt vermekben a jég nyárig is épségben megmaradt, innen vitték el a mészárszékekbe és a kocsmákba A jégvágók faggyúval bekent csizmát, gabonás zsákokból készített kötényt és egyujjas kesztyűt viseltek, ami estére olyan kemény lett rajtuk, mint a bádoglemez. Ennek ellenére örülhetett, aki valamelyik csapatban helyet kapott, mert a téli időszakban az erdei favágáson kívül nem igen akadt más kereseti lehetőség. Úgy tudom, a város másik végén is hasonlóképpen biztosították a nyári hűtéshez a jeget. Bélay wz-m, ^ Milakovszky János gyűjteményéből W KERTESZKONYHA „Kelbimbózás" Égyre ritkábban találkozunk már a piacon és a zöldséges boltokban a kelbimbóval. Igyekeznünk kell hát, ha még a télvégén el akarunk készíteni egy-két kelbimbó-különlegességet. Ehhez adunk némi segítséget, néhány ötletet Horváth Gábor né dr. receptgyűjteményéből. Tejszínes kelbimbóleves 30 dkg kelbimbót 7 dl sós, vegetás vízben megfőzünk, majd leszűrjük. Egy pohár tejszínt összekeverünk 3 tojás sárgájával, és a levest behabarjuk. A tányérokba kirakjuk a kelbimbókat, és ráöntjük a levest, majd meghintjük petrezselyemzölddel. Borsós-répás kelbimbó 40 dkg kelbimbót felaprítunk, majd 4 evőkanál zöldborsóval együtt kevés vajon - sóval, cukorral - megpároljuk. 4 db sárgarépát lereszelünk, kevés citromlével ízesítünk. A zöldségeket összekeverjük egy kiskanál köménymaggal, fél pohár tejföllel és fél tubus majonézzel. Salátástálba tesszük, és petrezselyemzölddel díszítjük. Tojásos kelbimbó 20 dkg kelbimbót sós vízben puhára párolunk, leszűrjük, majd 5 dkg forró vajon átforgatjuk. Ráöntjük 8 tojás és 4 evőkanál tejszín keverékét. Borsot, pirospaprikát szórunk a tetejére. Rántott kelbimbó A szokásos módon megpárolt 30 dkg nagy szemű kelbimbót szemenként bepanírozzuk, majd olajban kisütjük. Köretnek rizst vagy hasábburgonyát adhatunk mellé. Tepsis kelbimbó Egy tűzálló tálat kivajazunk, zsemlemorzsával megszórunk. 20 dkg darált párizsit kevés vajon megfuttatunk, sóval, borssal ízesítünk. 50 dkg kelbimbót megpárolunk. A tál aljára rakjuk a kelbimbót, rá a párizsit, végül egy pohár tejfölt kenünk a tetejére, és forró sütőben 25-30 percig sütjük. Kelbimbós csirke Szokásos módon csirkepörköltet készítünk. Amikor a hús félig megpuhult, hozzáadunk 20 dkg kelbimbót, 15 dkg felnegyedelt kisebb gombát és kevés vizet. Ha valamennyi "alkatrész" megpuhult, fokhagymás, borsos rántással besűrítjük. A fenti kínálatból próbáljanak ki néhányat! Hátha ízleni fog. HELYI TV ADASOK ETV: Hétfő 15 óra - önkormányzati műsor (ismétlés), 18 órától - Kupak (kulturális programajánló). Kedden 16 órától - Sportdélután. Szerdán 16 órától - Sportdélután (ismétlés), 18 órától - Kupak (ism.) Csütörtök 20 órától - Cinemaszkóp (filmesek klubja), 21.30-tól ETV Live (rock-műsor). Péntek 17 órától - élő műsor. Szombat 10 órától - önkormányzati műsor, 17 órától - élő műsor ismétlése. Vasárnap 10 órától - élő műsor ismétlése, 18 órától - ETV Live (ism.). KTV: Hétfőn 18 órától - élő adás. Csütörtökön 21 órától - élő adás ismétlése. Pénteken 21 órától - élő adás ismétlése. Szombaton 10 órától - élő adás ismétlése. Vasárnap 14 órától - élő adás ismétlése.