Esztergom és Vidéke, 2002

2002-02-28 / 8. szám

2002. január 31. Esztergom és Vidéke Az Egyetemi Kutatócsoport els

ő beszámolóján (-los) Olvasóinkat emlékeztetjük a tavalyi évben megjelent írásunkra, melyben tudósítottunk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Nyugati Szláv Kulturális Kutatócsoportjának esztergomi székhelyű megalakulásáról. Egyéves munkájukról a beszámolójukat székhelyükön, a Mindszenty József Katolikus Iskola dísztermében tartották február 18-án késő délután. A tudományos szakmai fórumra tudósítónkat is meghívták, így az ott történtekről részletesen is szólhatunk. A kutatócsoport elnöke, Káfer István írásos beszámolót nyújtott át tavalyi munkájukról Meggyes Tamás polgármesternek, valamint Kiss-Rigó Lászlónak, a Rudnay Sándor Alapítvány elnökének, aki sokat tett e csoport létrejöttéért (fotónkon). Kiemelkedő szerepe volt az októberi nagysikerű rendezvényüknek, mely a Vüsegrádi gondolat az integráció küszöbén címmel szlovák, lengyel, cseh és magyar résztvevőket mozgósított. Ennek a konferenciának nagy sajtóvisszhangja volt e szomszédos államokban. A kutatócsoport elnöke bemutatta tagjait, akik röviden ismertették munkásságukat. Halász Iván egyetemi adjunktus kifejtette, hogy Esztergom, mint fontos közép-európai egyházi központ, a visegrádi gondolat fontos támaszpontja lehetne. A csoportjuk tudományos és egyetemi kapcsolataival egyértelműen már a közeljövőben városunk javára szolgálhat. Hegedűs András, a Prímási Levéltár igazgatója szólt arról, hogy a hajdani főegyházmegye 2500 települést ölelt fel. Ezek iratanyaga mind-mind rendelkezésükre áll, hallatlan nagy teret nyújtva az egyetemi kutatásnak. Illés Pál Attila, egyetemi tanársegéd, a kutatócsoport lengyel referense. Doktori disszertációjában az esztergomi főegyházmegye alsópapságát elemezte az 1848-49-es forradalom és szabadságharc korában. Sz. Nagy László egyetemi docens célul tűzte ki, hogy a fiatal egyetemistákat megismertesse az eredeti forrásokkal. Kutatásának kiemelkedő helyszíne az Esztergomi Egyházi Gyyjtemények Kéziratos Anyaga. Ábrahám Barna egyetemi tanársegéd, a kutatócsoport titkára. Legfontosabb munkássága, hogy kötetté szerkessze a Nemzet, Társadalom, Cselekedet című tavalyi konferencia anyagát. Kedvenc kutatási területe a történelmi főegyházmegye területén a felföldi nemesség szociológiai helyzete a középkorban. Beke Márton és Mészáros Andor cseh nyelvi szakos tanársegédek már az ez évi programjukon dolgoztak eddig is. Novemberben Esztergomban lesz az a nagyszabású nemzetközi tudományos konferencia, mely A cseh barokk új interpretációi címet viseli. G. Kovács László a szlovák nyelvterület gondozója. Két neves szlovák politikus, Andrej Hlinka és Jozef Tiso bemutatásán munkálkodik. A kutatócsoport társelnöke, Zsilka Tibor nyitrai, valamint piliscsabai egyetemi tanár különösen nagy értéke a kutatócsoportnak. Tekintélyes professzor Pozsonyban és Budapesten egyaránt, de Pavol Strauss kutatásai révén közép-európai ismeretségre tett szert. A kutatócsoport a beszámolón bemutatta Rudnay Sándor és Esztergom című kiadványának első kötetét, mely százötven oldalas mű magyar, szlovák nyelven, latin mutatóval, Mudrák Attila fotóival (szándékaink szerint egy későbbi lapszámunkban méltatjuk a kötetet - a szerk.). A rendezvény résztvevőit köszöntötték Beer Miklós és Ladocsi Gáspár püspökök, akik kiemelték a kutatócsoport esztergomi munkásságát, mellyel megteremtették városunk és a katolikus egyetem első szoros kapcsolatát. MEGÚJUL A SZÉCHENYI TÉR Városvédő gondolatok a Duna Múzeumban kiállított pályamunkák kapcsán Február 22-én nyílt meg a Duna Múzeumban a Széchenyi tér arculatának kialakítására kiírt pályázati tervekből az a kiállítás, mely Esztergom főterének évtizedek óta várva-várt megújulását célozza. Az önkormányzat tavaly írta ki azt a tervpályázatot, melynek zsűrizett terveit tekinthetik meg most városunk polgárai. Köszönet illet minden alkotó közösséget, akik vállalkoztak arra, hogy tervlapjaikon végre felébredjen Csipkerózsika álmából az ország egyik legszebb barokk főtere. Jó volt velük együtt álmodni! Van azonban egy szobor, amely bizonyára csak azért nem kapott helyet (s teret) az alkotók elképzeléseiben mert nem volt róla tudomásuk. Talán a legtöbb esztergomi polgár sem tudja, hogy a 18. szd. végi Magyarország talán legelső világi köztéri szobra egykoron Esztergom főterén állt. Görgey Márton kanonok, később pécsi püspök adományából 1781-ben készült Mária Terézia császárnő vörösmészkő posztamensen álló fehérmárvány (fehérmészkő) szobra, melyet a város a mai Széchenyi tér 14. (ma az ANTSZ székháza) és a Széchenyi tér 16. (régi OTP Fiók) számú házak közötti beszögelésben állított fel. A szobor elkészítésére Hebenstreit Antal pesti szobrász kapott megbízást, kör alakú talapzatát és posztamensét Gamba Antal nyergesújfalui kőfaragó készítette. (Hebenstreitnek még két műve áll Esztergomban, neki köszönhetjük a Bazilikához vezető felhajtó utat kísérő park felső sarkain látható Szent István és Szent László király szobrot.) A jelentős művészeti és történeti értéket képviselő szobor kalandos története az 1848-as forradalommal kezdődik. Történetét lapunk március 14-ei ünnepi számában közöljük. Most csupán annyit, hogy a sérült szobor jelenleg a Balassa Bálint Múzeum kőtárában várja másfélszáz éve újkori feltámadását. Az egykor 3-4 körlépcső-fokon álló, 2 méteres, hornyolt faragású vörösmárvány kör-posztamens felett álló fehérmárvány nőalak magassága meghaladja a két métert. A fennmaradt részletekből arra következtethetünk, hogy a kompozíció eredetileg mintegy 5 méter magas lehetett. A szobor feje hiányzik, az egyik kézben vélhetően jogart, a másikban ismeretlen attribútumot tartó karok úgyszintén. Mindezek azonban a testtartásból következtethetően, valamint korabeli ábrázolások sokasáSjetíAén^i'itkü gának elemzésével a szakemberek által hitelesen pótolhatók. Csúcs Ferenc, egykoron Esztergomban élő szobrászművész több, mint egy évtizeddel ezelőtt önzetlenül kifaragta a szobor hiányzó fejét. A kör-posztemens két körcikkje nemcsak hogy megvan, hanem éppen azok maradtak fenn, amelyeknek latin nyelvű felirat-részleteiből az eredeti teljes szöveg hitelesen rekonstruálható. Elengedhetetlenül fontos lenne, hogy e becses barokk műalkotást a Széchenyi tér rekonstrukciója kapcsán eredeti helyére visszaállítsuk. Ezzel nemcsak, hogy begyógyítunk egy másfélszáz éve ejtett sebet a tér eredetileg homogén barokk arculatán, hanem az egykori szabad királyi város egy újabb turisztikai attrakcióval is gazdagabb lesz. Koditek Pál az Esztergom Barátainak Egyesülete elnöke Miért lettek olcsóbbak a lakáshitelek? (los) Az utóbbi időben számos óriásplakát hirdeti, hogy lakásépítésre már 2,75 százalékos kamattal is kapható hitel. Ezen az ajánlaton már a fiatalok, a pályakezdők is elgondolkodnak. Érdemesebbnek tűnik belevágni a vásárlásba, az építkezésbe, mint fizetni a magas albérleteket. Kormánypolitikai célokat vélünk mögötte. Érről a nagyon is zsebbevágó kérdésről faggattuk dr. Latorcai János országgyűlési képviselőnket, a Gazdasági Bizottság elnökét. - Képviselő úr, milyen kedvező változások következtek be a lakáshitel-piacon az utóbbi időben ? - A legfontosabb talán az, hogy Borverseny Szentgyörgymezőn A Szentgyörgymezői Kertbarát Egyesület február 23-án rendezte meg ez évi idénynyitó házi borversenyét , amely már hagyománnyá vált. A bíráló bizottság munkájában Viikukel László elnökletével Tóth Tivadar, Holop Ferenc, Kneiszel Krisztián és Schmera László vett részt. Érdekes kezdeményezése a kertbarátoknak, hogy a hivatalos zsűri mellett egy társadalmi zsűrit is szerveztek, ennek vezetője Prantner József, a Gazdakör elnöke lett, tagjai pedig Kecskeméti István, Benkő László, Dunai Lászlóné és Pusztaszeri Kornélné. Délután öt órakor Erős Miklós, a kertbarát egyesület elnöke köszöntötte mindazokat, akik részt vettek a borverseny lebonyolításában. Az égő gyertyák mögött ülő bírálók színre, tisztaságra, illatra és zamatra vizsgálták a borokat, az értékelő pontokat pedig a minősítő lapokra jegyezték. A versenyre 16 fehér-, 8 rosé- és 5 vörösbort, ezenkívül 4 direkt termő szőlőből készült bort neveztek. Amíg a kisteremben a minősítés folyt, a nagyteremben az asztalokra az asszonyok kirakták a borkorcsolyákat — a maguk sütötte süteményeket —, a férfiak pedig saját termésű boraikat. A vendégek között a párkányi kertbarátokat is ott üdvözölhettük, kedélyes poharazgatás közben folyt az ismerkedés. A minősítés végeztével Vikukel László ismertette a zsűri döntését. Ennek alapján a fehérborok versenyében Speck János kapott aranyérmet, a nyolc ezüstérmes közül Török Józsefet és Balázs Szilárdat díjazták tárgyjutalommal, valamint négyen kaptak bronzérmes minősítést. A rosé borok versenyében Könözsy Béla bora diadalmaskodott, az öt ezüstérmes közül Bekő László és Bartus Károly kapott tárgyjutalmat és egy rose bort kapott bronzérmes minősítést. A vörösboroknál Jó-Dobronya István borát ítélte a zsűri aranyérmesnek, Dunai László és Weisz János ezüstérmet nyert, ketten pedig bronzérmet kaptak. Az otelló borok közül kettőt minősítettek ezüstérmesre, egyet pedig bronzérmesre, ebben a kategóriában Bekő László kapott tárgyjutalmat. A társadalmi zsűri Balázs Szilárd, Dunai Gábor és Speck János borát jutalmazta különdíjjal. A zsűri díjait, az okleveleket Vikukel László, Erős Miklós, Prantner József és Dunai László adta át. * A verseny végeztével Petróczy Gyula, a városrész képviselője köszönte meg a zsűri munkáját. Bélay Iván a kiegészítő kamattámogatásos forráshitelt tavaly november l-jétől három százalékkal olcsóbban, a korábbi 5,75 százalék helyett, 2,75 százalékos éves kamat és 1,75 százalékos kezelési költség mellett vehetik igénybe azok, akik lakáshitel-szerződést kötnek az OTP Banknál. Ugyanitt támogatás nélküli, használt lakás vásárlására, lakásbővítésre, korszerűsítésre is igényelhető forráshitel. Ennek kondíciói az előzőtől eltérnek, az éves kamat most 12,5 százalék, a kezelési költség 2 százalék. Most úgy látom, hogy néhány hónapon belül, az OTP Jelzálogbankjának keretei között - a nyilvánosságra hozott modellszámítások szerint legalább 2-2,5 százalékkal mérséklődnek ezek a kamatok is. A 2000-ben bevezetett Lakáshitel 2000 kiegészítő kamattámogatásos kölcsönnél az OTP Bank a kormányrendelet módosítása alapján 2 százalékos kamatmérséklést érvényesített. Az 1 százalékos kezelési költség továbbra sem változott, az éves kamat azonban november l-jétől 5 százalékra csökkent. - Szerepet játszik ebben a közelmúltban létrehozott jelzálog intézmény ? - A forráshitel konstrukciókkal tavaly augusztusban lépett piacra az OTP Bank, nem titkoltan azzal a céllal, hogy ezt a portfoliót működése megkezdésekor átveszi majd a jelzáloghitel-intézete. A szakosított pénzintézet alapítására a legnagyobb hazai bank múlt év szeptemberében kapta meg az engedélyt, és csaknem azzal egy időben beadta a felügyelethez a működési engedély iránti kérelmet. Információm szerint az OTP Bank eddig mintegy 8,5 milliárd forintnyi állományt helyezett ki a Forráshitel konstrukció keretében. A novemberi 3 százalékos kamatcsökkentés hatására még intenzívebb felfutás várható amit jól tükröz az is, hogy a jelzálogbank már az év elején közel 25 milliárd forintos állománnyal kezdhette meg működését. Bár számos pénzintézet foglalkozik lakáshitel-folyósítással, így a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. is, mégis jól jelzi az OTP Bank lakáshitel-piaci dominanciáját, hogy a teljes lakáshitel-állomány tavaly szeptember 30-án több mint 123 milliárd forint volt, s ebből az elmúlt év februárjától igénybe vehető támogatott és saját forrású hitelek állománya meghaladta az 55 milliárd forintot. Ezzel a bank piaci részesedése 50 százalék körül alakult. - Képviselő úr, hogyan látja Ön a körzetében a lakásépítés helyzetét? - Az elmúlt két évben pályázatok útján elnyert 1 milliárd forintot meghaladó nagyságú vissza nem térítendő támogatással alapvető áttörés történt a bérlakás és a szociális bérlakásépítés piacán. Az adótámogatás és a lakáshitel-kedvezmények igénybevételével pedig érezhetően növekedett a polgárok lakásépítési kedve. Mindez reményt nyújt arra, hogy Esztergomnak és a térségnek az utóbbi két évben beindult fejlődése tartós lesz. Alapvetően fontosnak tartom ezt a most formálódó, határon is átnyúló régiónak a gazdasági jelentősége szempontjából.