Esztergom és Vidéke, 2002

2002-11-21 / 47. szám

340 Esztergom és Vidéke 2002. szeptember 19. Hol sírjaink domborulnak: Orvosok (V) II/14/4 - Fehér műkőkeretes, apró zúzottkővel borított sír. Cseppkőből rakott fejrészen, a fe­hérmárvány táblán: Dr. Rajner János 1904 - 1965 36 éven át volt az esztergomi kórház orvosa. Példamutató életé­vel és tudása legjavával minden­kor az emberek szolgálatára állt. Abádszalókon született. Meg­szerezve orvosi diplomáját, pálya­futását a Rókus Kórház, valamint a budakeszi Erzsébet-szanatóri­um betegszobáiban kezdte, így az általános belgyógyászati és pulmonológiai téren nagy tapasz­talatokra tett szert. 1932-ben ke­rült Esztergomba, s 1936-ban a Belgyógyászat főorvosa lett. Bete­gei között voltak olyan hírességek is, mint például Serédi Jusztinián hercegprímás, Babits Mihály köl­tő. Az 1942-es „Orvosi Cím­tár"-ban is mint főorvos szerepel. Orvoskollégái - akik az ő irányítá­sa alatt vele dolgoztak - nagy sze­retettel emlékeznek reá. Dr. Naszlady Attila a Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet igazgatója hálával beszél róla: „Szeretetre méltó embernek ismer­tem meg. Mondhatom, nagyon ha­mar atyai barátság alakult ki köz­tünk. Tőle tanultam, hogy hamu­val a fejemen közelítsek a beteghez és figyeljek rá ". Dr. Boga Mariann, a Szent Mar­git Kórház belgyógyász-főorvos emlékeiben úgy él, mint aki rend­kívül gyorsan tudott a betegekkel kapcsolatot teremteni. Néhány szóval, mozdulattal mindenkit meg tudott szólítani. Dr. Kopasz László főorvos - aki 19 éven át városunkban dolgozott - azt mondta: „Muki bácsi lehet, hogy nem volt nagy olvasottságú belgyógyász, de iszonyatosan nagy tapasztalattal rendelkezett. Szte­toszkópjával megvizsgálta a bete­get, ráhajolt a hasára és azt mond­ta: mesenterialis thrombosis. És rendszerint igaza volt." Egy napon arra kérte kollégá­ját, csináljon neki EKG-t. Egy nagykiterjedésű infarktus képe volt előtte. Nem feküdt be a kór­házba. Mosonyi László - aki jó barátja volt - azt mondta, míg otthon pi­hent, addig minden második nap meglátogatta. Egyik ilyen alka­lommal - miközben egymással szemben ültek és beszélgettek ­halt meg. VI/1/2/1 - A kápolnához vezető út mellett található a Bezemek-kripta. A fehér műkő zárlappal fedett kripta fejrészénél műkő talpazaton magas kereszt. A fehérmárvány táblán olvasható: Dr. Bense Imre 1903 - 1997 Esztergom város nagyszívű orvosa 1903. szeptember 26-án szüle­tett. Hét testvérével a Kecskemét melletti városföldi kúrián nevel­kedett. 1934-ban érettségizett Kecskeméten, majd a Szegedi Or­vosegyetemre iratkozott be. Már az első félév után externista lett az Anatómiai Intézetben. Itt úgy be­gyakorolta a csecsemő- és gyer­mekgyógyászatot, hogy amikor Esztergom gyermekorvos nélkül maradt, nem jelentett neki problé­mát a kis betegek ellátása. Jó ta­nulmányi eredményeinek köszön­hetően egyetemi évei alatt külön­böző ösztöndíjakban részesült. A diploma megszerzése után a kecs­keméti kórházban kellett volna el­helyezkednie, de,ott nem volt be­töltetlen állás. így került váro­sunkba, a belgyógyászatra, ahol a közkedvelt diagnoszta, Rajner Já­nos volt a főorvos. Itt ügyeleti szol­gálatot kellett teljesítenie. Hat évig volt kórházi alorvos, közben szakvizsgát tett belgyógyászatból. Fél évet töltött a sebészeten, négy hónapot Budapesten, ahol szülé­szetet és fogászatot tanult. Hóna­pokig ismerkedett a tüdőgondozó­ban a pulmonológiával. Hat év után így felkészülve vállalta el az OTBA orvosi állást a Vár u. 2. sz. alatt, elődje, dr. Scheiber Győző magánrendelőjében. A napi 4-5 OTBA-beteg mellett kis sebészeti és fogászati eseteket is ellátott. A biztosító intézetek egyesítése után körzeti orvos lett, mint ilyen reg­geltől délután két óráig dolgozott, utána fekvőbetegeit látogatta, sokszor éjfélig. Havi fizetése 1600 forint volt. 1953-ban néhány hó­napig a Thököly u. 10.-ben (ma Szent György u.) rendelt. Innen a Béke tér 14. szám alatt (ma Szt. István tér) a romos kanonoki ház­ban kialakított rendelőbe költö­zött, majd a Simor-kórházzal szemben, a Dobozy M. u. 9. sz. alatt nyitotta meg rendelőjét, Köz­tudott volt, hogy a Prímási Palota és a kanonoki házak ellátása is hozzá tartozott. 1956-ban többször vitték rejtő­ző betegekhez, mert benne azt az orvost látták, aki esküjét komo­lyan veszi. 1957 augusztusában Dorogon, a kórház belgyógyász főorvosa lett. Elvállalta, mert így délutá­nonként „tiszta" magánorvos-ren­delést tarthatott családorvosként. Továbbra is Szentgyörgymező or­vosa volt, de a város minden hoz­záforduló betegét is gyógyította. Ezért városszerte tisztelték Imre bácsit. Először gyalog, majd ke­rékpáronjárt betegeihez. Később megvette első gépkocsi­ját, egy Fiat Topolinot, majd a klé­rus közreműködésével megvehet­te nyygati autóját, egy Volkswa­gent. így már több beteghez tudott eljutni. 1943-ban nősült meg. Felesége, Bezemek Katalin iga­zi orvosfeleség volt, aki tudomásul vette, hogy férje nemcsak az övé, hanem hivatásáé, betegeié. Szentgyörgymező népe befogadta a „Doktor bácsit" akire mindig számíthattak, aki név szerint is­merte az idős embereket, a gyere­kek is már messziről köszöntek neki. Ma is szeretettel emlékeznek Rá. A Bazilikában ravatalozták fel, és a gyászszertartás végeztével gyászolók sokasága kísérte végső nyughelyére, a szentgyörgymezői temetőbe. 11/13-15/3 - Nagyméretű vörösmárvány kripta. Erős, a fej­résznél félköríves kovácsoltvas ke­rítéssel körülvéve. A vörösmárvány obeliszk csúcsán fémkereszt. A Bleszl és a Feigler család kriptája, de itt kapott he­lyet - egy fehérmárvány táblán feltüntetett: Dr. Reviczky Elemér 1923 - 1980 A revisnyei Reviczky család mauzóleuma a belvárosi temető­ben van. Egyik ősüket, Reviczky Elemér Esztergom vármegye nyu­galmazott alispánját vezérelte az a kegyeletes érzés, hogy a vármegye különböző helyein nyugvó őseit egy helyre hozza össze. Reviczky II. Károly főszolgabí­róként szolgálta a vármegyét az 1860-70-es években. Fia, Győző szintén főszolgabíró volt. Elemér - szakítva elődeinek közjogi méltóságot viselő hagyo­mányaival - a gyógyítás nemes hi­vatását választotta. A Bencés Gimnáziumban érett­ségizett 1941-ben, majd az orvosi egyetemen folytatta tanulmánya­it. Anatómiai bonctani tanársegéd lett, holott ő sebész szeretett volna lenni. Buzgó kutatómunkája so­rán hidroskopikus metszetfestési módszert dolgozott ki, melyet ad­junktusa elorozott tőle és saját ne­vén publikálta. Ez a tisztességte­len eljárás annyira megviselte, hogy búskomorságba esett, ezért leszázalékolták, majd nyugdíjaz­ták. 1980. augusztus 19-én halt meg. VI/3/1/5 - A 30 cm magas süttői márványkerettel övezett kriptát kovácsoltvas kerítés veszi körül. A zárlaptól jobbra-balra évelő virá­gok díszlenek. A fejrészen fekete­márvány obeliszk, a felirat: Dr. Tónay Dezső Főtörzsorvos, ezredorvos 1858 - 1930 Pusztaadonyban született. Is­kolai tanulmányait Baján, az orvo­si egyetemet pedig Budapesten vé­gezte. Klinikai gyakorlata után katonaorvos lett. Szegeden, Deb­recenben és Pozsonyban szolgált. Az első világháborúban az olasz fronton, mint tábori kórházpa­rancsnok, Nyitrán pedig kórház­parancsnokként teljesített szolgá­latot. 1918-ban - 40 évi eredmé­nyes szolgálat után - vonult nyug­díjba. Koronás arany érdemke­reszt, bronz Signum-Laudis, II. o. vöröskereszt tiszti kereszt, vörös­kereszt érdemérem és az osztrák tiszti érdemkereszt tulajdonosa volt. Felesége a felső-ausztriai származású, Hötzl Lujza volt. Bélay Iván A Kereskedelmi Középiskola megyei fődíjat nyert (P) November második hetében rendezték meg a megyeszékhelyen sor­rendben a harmadik pályaválasztási konferenciát és kiállítást. A Megyei Munkaügyi Központ szervezésében a tatabányai sport­csarnokban három felsőfokú és több mint harminc középfokú in­tézmény, valamint a gazdasági és a szakmai kamarák standokon mu­tatták be szakmai kínálatukat, szolgáltatásaikat, útbaigazításai­kat, és tartottak tanácsadást. A nagy érdeklődéssel várt fórumon előadást tartott Pulay Csaba, a Foglalkoztatáspolitikai és Munka­ügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Vági Róbertné, a munkaügyi központ igazgatója, valamint Soós Ferenc szakmai igazgató-helyettes. A háromnapos rendezvényen több ezren vettek részt, melynek a végén díjak át­adására is sor került. A megyei fő­díjat, a díszes fémserleget váro­sunk kereskedelmi középiskolája nyerte el (fotónkon a vendéglátós tagozat reneszánsz stílusban terí­tett asztalán). Ugyancsak ez az is­kola nyerte el a KEM Kereskedel­mi és Iparkamara különdíját, egy értékes szakmai könyvtárat, ame­lyet Horváth István megyei elnök adott át. Meszes Balázs iskolaigazgató vezetésével, Kurucz László általá­nos és Szalay Istvánné szakmai igazgató-helyettesekkel, valamint Horváth Lászlóné gyakorlati okta­tásvezetővel együtt 43 fős tantes­tület (fotónkon) oktatja a megye egyik legnagyobb, több mint 600 fős középfokú intézményét. A nap­pali tagozaton jelenleg 570, az esti tagozaton 60 fő tanulja a kereske­delmi, az idegenforgalmi és a ven­déglátói szakmát. A beiskolázási időszak javában zajlik, az elmúlt héten tartották a nyílt napokat. Meszes Balázs igaz­gatótól megtudtuk, hogy a felve­hető 120 elsős helyre közel négy­százan érdeklődtek. A szakközép­iskolai két első osztályba a keres­kedelmi, valamint a vendéglátói szakra egyaránt 30-30 fő beiskolá­zását tervezhetik. A felvételi sor­rendet az általános iskolai tanul­mányi eredmények után állítják fel. Nem veszik figyelembe azon­ban a rajz, az ének, a technika és a testnevelés készségtárgyakat. A szakmunkás tagozatra ugyancsak két osztályba 30-30 főt tudnak fel­venni. Négy évig tanulják a kereske­delmet és a vendéglátást. Az első két évben közismereti tárgyakat, a második két évben szakmai elmé­leti és gyakorlati oktatást kapnak. Meszes Balázs elmondta, hogy képzésük jelenleg négy épületben folyik, de két-három éven belül a Duna-parti szárnyból kiköltöz­nek, átadják helyüket a tulajdonos Szatmári Irgalmas Nővérek rend­jének. Remélik, hogy a Várhegyre, a most üresen álló északi kano­noksori épületbe költözhetnek, így egy épületben oktathatnak majd. Az igazgató azt is elmondta, hogy hat éve szoros kapcsolatuk van Cambrai város Louise de Bettegnies középiskolájával, két éve pedig a spanyol Institut d'Educació Secundária Llucmajor Mallorca középiskolával. Ez utób­biakkal az írországi Dublinban is­merkedtek meg az uniós Socrates-program kapcsán. Ezen kívül együttműködést kezdemé­nyeztek egy erdélyi település, Erdőszentgyörgy Iskolaközpontjá­val is. A közelmúltban látogattak oda, nem mentek üres kézzel, 450 kötetes könyvgyűjteményt és 20 doboznyi ruhaneműt vittek ma­gukkal. Látogatásunkkor az igazgató hangsúlyozta, hogy középiskolai, valamint az érettségire épülő ide­genforgalmi szakképzésük min­denben megfelel a gazdasági főis­kolák előtanulmányainak, máris sokan folytatják ott a tanulást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom