Esztergom és Vidéke, 2002

2002-11-21 / 47. szám

340 Esztergom és Vidéke 2002. szeptember 19. Hol sírjaink domborulnak: Orvosok (V) II/14/4 - Fehér műkőkeretes, apró zúzottkővel borított sír. Cseppkőből rakott fejrészen, a fehérmárvány táblán: Dr. Rajner János 1904 - 1965 36 éven át volt az esztergomi kórház orvosa. Példamutató életével és tudása legjavával mindenkor az emberek szolgálatára állt. Abádszalókon született. Megszerezve orvosi diplomáját, pályafutását a Rókus Kórház, valamint a budakeszi Erzsébet-szanatórium betegszobáiban kezdte, így az általános belgyógyászati és pulmonológiai téren nagy tapasztalatokra tett szert. 1932-ben került Esztergomba, s 1936-ban a Belgyógyászat főorvosa lett. Betegei között voltak olyan hírességek is, mint például Serédi Jusztinián hercegprímás, Babits Mihály költő. Az 1942-es „Orvosi Címtár"-ban is mint főorvos szerepel. Orvoskollégái - akik az ő irányítása alatt vele dolgoztak - nagy szeretettel emlékeznek reá. Dr. Naszlady Attila a Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet igazgatója hálával beszél róla: „Szeretetre méltó embernek ismertem meg. Mondhatom, nagyon hamar atyai barátság alakult ki köztünk. Tőle tanultam, hogy hamuval a fejemen közelítsek a beteghez és figyeljek rá ". Dr. Boga Mariann, a Szent Margit Kórház belgyógyász-főorvos emlékeiben úgy él, mint aki rendkívül gyorsan tudott a betegekkel kapcsolatot teremteni. Néhány szóval, mozdulattal mindenkit meg tudott szólítani. Dr. Kopasz László főorvos - aki 19 éven át városunkban dolgozott - azt mondta: „Muki bácsi lehet, hogy nem volt nagy olvasottságú belgyógyász, de iszonyatosan nagy tapasztalattal rendelkezett. Sztetoszkópjával megvizsgálta a beteget, ráhajolt a hasára és azt mondta: mesenterialis thrombosis. És rendszerint igaza volt." Egy napon arra kérte kollégáját, csináljon neki EKG-t. Egy nagykiterjedésű infarktus képe volt előtte. Nem feküdt be a kórházba. Mosonyi László - aki jó barátja volt - azt mondta, míg otthon pihent, addig minden második nap meglátogatta. Egyik ilyen alkalommal - miközben egymással szemben ültek és beszélgettek halt meg. VI/1/2/1 - A kápolnához vezető út mellett található a Bezemek-kripta. A fehér műkő zárlappal fedett kripta fejrészénél műkő talpazaton magas kereszt. A fehérmárvány táblán olvasható: Dr. Bense Imre 1903 - 1997 Esztergom város nagyszívű orvosa 1903. szeptember 26-án született. Hét testvérével a Kecskemét melletti városföldi kúrián nevelkedett. 1934-ban érettségizett Kecskeméten, majd a Szegedi Orvosegyetemre iratkozott be. Már az első félév után externista lett az Anatómiai Intézetben. Itt úgy begyakorolta a csecsemő- és gyermekgyógyászatot, hogy amikor Esztergom gyermekorvos nélkül maradt, nem jelentett neki problémát a kis betegek ellátása. Jó tanulmányi eredményeinek köszönhetően egyetemi évei alatt különböző ösztöndíjakban részesült. A diploma megszerzése után a kecskeméti kórházban kellett volna elhelyezkednie, de,ott nem volt betöltetlen állás. így került városunkba, a belgyógyászatra, ahol a közkedvelt diagnoszta, Rajner János volt a főorvos. Itt ügyeleti szolgálatot kellett teljesítenie. Hat évig volt kórházi alorvos, közben szakvizsgát tett belgyógyászatból. Fél évet töltött a sebészeten, négy hónapot Budapesten, ahol szülészetet és fogászatot tanult. Hónapokig ismerkedett a tüdőgondozóban a pulmonológiával. Hat év után így felkészülve vállalta el az OTBA orvosi állást a Vár u. 2. sz. alatt, elődje, dr. Scheiber Győző magánrendelőjében. A napi 4-5 OTBA-beteg mellett kis sebészeti és fogászati eseteket is ellátott. A biztosító intézetek egyesítése után körzeti orvos lett, mint ilyen reggeltől délután két óráig dolgozott, utána fekvőbetegeit látogatta, sokszor éjfélig. Havi fizetése 1600 forint volt. 1953-ban néhány hónapig a Thököly u. 10.-ben (ma Szent György u.) rendelt. Innen a Béke tér 14. szám alatt (ma Szt. István tér) a romos kanonoki házban kialakított rendelőbe költözött, majd a Simor-kórházzal szemben, a Dobozy M. u. 9. sz. alatt nyitotta meg rendelőjét, Köztudott volt, hogy a Prímási Palota és a kanonoki házak ellátása is hozzá tartozott. 1956-ban többször vitték rejtőző betegekhez, mert benne azt az orvost látták, aki esküjét komolyan veszi. 1957 augusztusában Dorogon, a kórház belgyógyász főorvosa lett. Elvállalta, mert így délutánonként „tiszta" magánorvos-rendelést tarthatott családorvosként. Továbbra is Szentgyörgymező orvosa volt, de a város minden hozzáforduló betegét is gyógyította. Ezért városszerte tisztelték Imre bácsit. Először gyalog, majd kerékpáronjárt betegeihez. Később megvette első gépkocsiját, egy Fiat Topolinot, majd a klérus közreműködésével megvehette nyygati autóját, egy Volkswagent. így már több beteghez tudott eljutni. 1943-ban nősült meg. Felesége, Bezemek Katalin igazi orvosfeleség volt, aki tudomásul vette, hogy férje nemcsak az övé, hanem hivatásáé, betegeié. Szentgyörgymező népe befogadta a „Doktor bácsit" akire mindig számíthattak, aki név szerint ismerte az idős embereket, a gyerekek is már messziről köszöntek neki. Ma is szeretettel emlékeznek Rá. A Bazilikában ravatalozták fel, és a gyászszertartás végeztével gyászolók sokasága kísérte végső nyughelyére, a szentgyörgymezői temetőbe. 11/13-15/3 - Nagyméretű vörösmárvány kripta. Erős, a fejrésznél félköríves kovácsoltvas kerítéssel körülvéve. A vörösmárvány obeliszk csúcsán fémkereszt. A Bleszl és a Feigler család kriptája, de itt kapott helyet - egy fehérmárvány táblán feltüntetett: Dr. Reviczky Elemér 1923 - 1980 A revisnyei Reviczky család mauzóleuma a belvárosi temetőben van. Egyik ősüket, Reviczky Elemér Esztergom vármegye nyugalmazott alispánját vezérelte az a kegyeletes érzés, hogy a vármegye különböző helyein nyugvó őseit egy helyre hozza össze. Reviczky II. Károly főszolgabíróként szolgálta a vármegyét az 1860-70-es években. Fia, Győző szintén főszolgabíró volt. Elemér - szakítva elődeinek közjogi méltóságot viselő hagyományaival - a gyógyítás nemes hivatását választotta. A Bencés Gimnáziumban érettségizett 1941-ben, majd az orvosi egyetemen folytatta tanulmányait. Anatómiai bonctani tanársegéd lett, holott ő sebész szeretett volna lenni. Buzgó kutatómunkája során hidroskopikus metszetfestési módszert dolgozott ki, melyet adjunktusa elorozott tőle és saját nevén publikálta. Ez a tisztességtelen eljárás annyira megviselte, hogy búskomorságba esett, ezért leszázalékolták, majd nyugdíjazták. 1980. augusztus 19-én halt meg. VI/3/1/5 - A 30 cm magas süttői márványkerettel övezett kriptát kovácsoltvas kerítés veszi körül. A zárlaptól jobbra-balra évelő virágok díszlenek. A fejrészen feketemárvány obeliszk, a felirat: Dr. Tónay Dezső Főtörzsorvos, ezredorvos 1858 - 1930 Pusztaadonyban született. Iskolai tanulmányait Baján, az orvosi egyetemet pedig Budapesten végezte. Klinikai gyakorlata után katonaorvos lett. Szegeden, Debrecenben és Pozsonyban szolgált. Az első világháborúban az olasz fronton, mint tábori kórházparancsnok, Nyitrán pedig kórházparancsnokként teljesített szolgálatot. 1918-ban - 40 évi eredményes szolgálat után - vonult nyugdíjba. Koronás arany érdemkereszt, bronz Signum-Laudis, II. o. vöröskereszt tiszti kereszt, vöröskereszt érdemérem és az osztrák tiszti érdemkereszt tulajdonosa volt. Felesége a felső-ausztriai származású, Hötzl Lujza volt. Bélay Iván A Kereskedelmi Középiskola megyei fődíjat nyert (P) November második hetében rendezték meg a megyeszékhelyen sorrendben a harmadik pályaválasztási konferenciát és kiállítást. A Megyei Munkaügyi Központ szervezésében a tatabányai sportcsarnokban három felsőfokú és több mint harminc középfokú intézmény, valamint a gazdasági és a szakmai kamarák standokon mutatták be szakmai kínálatukat, szolgáltatásaikat, útbaigazításaikat, és tartottak tanácsadást. A nagy érdeklődéssel várt fórumon előadást tartott Pulay Csaba, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Vági Róbertné, a munkaügyi központ igazgatója, valamint Soós Ferenc szakmai igazgató-helyettes. A háromnapos rendezvényen több ezren vettek részt, melynek a végén díjak átadására is sor került. A megyei fődíjat, a díszes fémserleget városunk kereskedelmi középiskolája nyerte el (fotónkon a vendéglátós tagozat reneszánsz stílusban terített asztalán). Ugyancsak ez az iskola nyerte el a KEM Kereskedelmi és Iparkamara különdíját, egy értékes szakmai könyvtárat, amelyet Horváth István megyei elnök adott át. Meszes Balázs iskolaigazgató vezetésével, Kurucz László általános és Szalay Istvánné szakmai igazgató-helyettesekkel, valamint Horváth Lászlóné gyakorlati oktatásvezetővel együtt 43 fős tantestület (fotónkon) oktatja a megye egyik legnagyobb, több mint 600 fős középfokú intézményét. A nappali tagozaton jelenleg 570, az esti tagozaton 60 fő tanulja a kereskedelmi, az idegenforgalmi és a vendéglátói szakmát. A beiskolázási időszak javában zajlik, az elmúlt héten tartották a nyílt napokat. Meszes Balázs igazgatótól megtudtuk, hogy a felvehető 120 elsős helyre közel négyszázan érdeklődtek. A szakközépiskolai két első osztályba a kereskedelmi, valamint a vendéglátói szakra egyaránt 30-30 fő beiskolázását tervezhetik. A felvételi sorrendet az általános iskolai tanulmányi eredmények után állítják fel. Nem veszik figyelembe azonban a rajz, az ének, a technika és a testnevelés készségtárgyakat. A szakmunkás tagozatra ugyancsak két osztályba 30-30 főt tudnak felvenni. Négy évig tanulják a kereskedelmet és a vendéglátást. Az első két évben közismereti tárgyakat, a második két évben szakmai elméleti és gyakorlati oktatást kapnak. Meszes Balázs elmondta, hogy képzésük jelenleg négy épületben folyik, de két-három éven belül a Duna-parti szárnyból kiköltöznek, átadják helyüket a tulajdonos Szatmári Irgalmas Nővérek rendjének. Remélik, hogy a Várhegyre, a most üresen álló északi kanonoksori épületbe költözhetnek, így egy épületben oktathatnak majd. Az igazgató azt is elmondta, hogy hat éve szoros kapcsolatuk van Cambrai város Louise de Bettegnies középiskolájával, két éve pedig a spanyol Institut d'Educació Secundária Llucmajor Mallorca középiskolával. Ez utóbbiakkal az írországi Dublinban ismerkedtek meg az uniós Socrates-program kapcsán. Ezen kívül együttműködést kezdeményeztek egy erdélyi település, Erdőszentgyörgy Iskolaközpontjával is. A közelmúltban látogattak oda, nem mentek üres kézzel, 450 kötetes könyvgyűjteményt és 20 doboznyi ruhaneműt vittek magukkal. Látogatásunkkor az igazgató hangsúlyozta, hogy középiskolai, valamint az érettségire épülő idegenforgalmi szakképzésük mindenben megfelel a gazdasági főiskolák előtanulmányainak, máris sokan folytatják ott a tanulást.