Esztergom és Vidéke, 2002

2002-11-21 / 47. szám

338 Esztergom és Vidéke 2002. szeptember 19. Tücsök-táncház Lehet, hogy vége van Eszter­gomban a „táncház-reneszánsz­nak"? Míg tavaly, tavalyelőtt né­ha kétszázan is voltak a szentgyörgymezői táncházban, addig az idén, november 16-án, szombaton mindössze 20-30 táncházas jött össze az Olvasókör sokat megélt és átélt épületében. Pedig a hangulatra, a zenészekre és a táncoktatókra nem lehetett panasz. Arató András, az esztergomi néptáncegyüttes fiatal, de oszlo­pos tagja tanította az „aprók tán­cát". Mint gyakorló családapa ki­váló érzékkel okította a kis nebu­lókat a népi játékokra, táncokra. Mint általában, most is a pár­kányi Tücsök zenekar és barátai húzták a talpalávalót. Madocsai Imre, a zenekar brácsása - aki 16 éve, kisgyermek kora óta táncol, és hat éve muzsikál - most felvi­déki táncokat tanított kicsiny, de lelkes csapatának. Imre a közel­múltban jött meg Ausztráliából, ahol egy hónapig turnéztak a po­zsonyi Ifjú Szívek Táncegyüttes­sel. Baranyovics Borisz szintén Párkányból érkezett a táncház­ba: - Gyalog jöttünk át barátom­mal a hídon, mindketten tánco­lunk a párkányi Kisbojtár együt­tesben. Én Pozsonyba járok ma­gyar gimnáziumba, és a Szőttes együttesben táncolok. Kiválóan érezzük magunkat itt is, a szentgyörgymezői táncházban! Gyerek-diktatúra? Panaszkodnak pedagógus-is­merőseim: kész pokol az életük az iskolában! A gyerekek nevelet­lenek, nem akarnak tanulni, az órán is csak a mobil-telefonjukat babrálják, a szünetekben éktelen hangerővel zsibonganak... Nem lehet rájuk szólni, mert megsér­tődnek, behívják szüleiket, akik mennek az igazgatóhoz panaszra. A végén sok esetben a tanárt me­nesztik, az erélyes pedagógust, akiben még van hivatástudat, és megpróbálja a lehetetlent: nem­csak oktatni, de megnevelni a rá­bízott nebulót. Persze, nem kell feltétlenül ta­nárnak lenni, hogy lássuk: vala­mi nagy baj van a mai gyerekek­kel! Az iskola helyett a kereske­delmi tévék és rádiók „nevelik" őket... Az USA-ból sorra érkeznek a hírek, hogy X vagy Y diák lelőtte tanárát, padtársát. Nálunk is egyre több az erőszakos bűncse­lekményt elkövető kiskorú. A pél­da, a túl liberális elvekkel együtt, szintén Amerikából jön hozzánk. Gyerekeinket vagy mértékte­lenül elkényeztetjük, vagy na­ponta kétszer, vagy többször is felpofozzuk. Nincs mérték, nincs arány, nincs nevelés. De meddig?! Mítoszok és vallások „Mítoszok és vallások az iroda­lomban" címmel tizenként rész­ből álló előadás-sorozatot indított a Babits Mihály Városi Könyvtár­ban Sgerémy György, az ELTE-TÓFK, valamint a Körösi Csorna Sándor Buddhista Egye­tem tanára, műfordító. Az első előadást november 15-én tartotta „Bevezetés: Képek és jelképek " címmel a szépszámú érdeklődő előtt. , Egy Szent Ágoston verssel kezdte meg expozéját, mely sze­rint, ha az embert gyász, tragédia éri, vagy amikor indokolatlanul nagy öröm, akkor érdekelni kez­dik életének feltételei, múltja, je­lene, jövője és elkezd érdeklődni a transzcendens dolgok iránt. Beszélt korunk sajátos „vallá­sáról", a racionalizmusról, a gaz­dasági csodáról, a kapitalizmusba vetett hitről, mely nem jelent ki­utat, és sokszor tragédiákhoz is vezet. „Az ember saját találmányai­nak rabjává válik" idézte Pressing Lajost. Részletesen ele­mezte Schopenhauer, Kant, Fichte, Schelling, Kirkegaard és Nietzsche nézeteit. Beszélt a hamis vallásosságról, a szektákról, és hitet tett a valódi, a történelmi vallások igazsága mellett. Vélemények a „Bánomi-áttörésről" Most már mindenki láthatja, elkezdődtek és visszavonhatatla­nul folynak az úgynevezett Bánomi-áttörés munkálatai. A híres-neves Kucklánder-hegyet már alaposan lefaragták a buldó­zerek, sürögnek-forognak a mar­kológépek, a földdel, agyaggal ra­kott teherautók. Teljesen meg­változott a jól megszokott, lankás szenttamási táj. Egy tavaszian szép novemberi délutánon arra voltunk kíváncsiak: az építkezés környékén sétáló esztergomi pol­gárok és a városunkba vetődő tu­risták hogyan vélekednek a nagy építkezésről? A Szent Tamás utca egyik la­kója, idős nyugdíjas: - Egyik szemem sír, a másik nevet. Annak örülök, hogy a bel­város tehermentesítve lesz a Bánomi-áttörés által, de ugyan­akkor tartok attól, hogy a Szent Tamás utcán viszont olyan nagy lesz a forgalom, hogy nem fogunk tudni az egyik oldalról a másikra átkelni, és még a Rákóczi térre sem tudunk majd eljutni... Belvárosi lakos, negyven éves: - A Kucklánder-hegynek már nem maradt semmi funkciója, ép­pen ideje, hogy elhordják. Nagy szükségünk van a Bánomi-áttö­résre. Valóban tehermentesíteni fogja a belvárost, ahol végre sétá­lóutcákat lehet majd kialakítani! Budapesti turista: - Örömmel hallom, hogy itt el­kerülő út épül. De felvetődik ben­nem a kérdés, hogy nem kellene inkább egy, az egész várost kikerü­lő gyorsforgalmú utat építeni ? Ez a belső elkerülő út véleményem szerint csak azt fogja eredményez­ni, hogy két forgalmas útja lesz a városnak, de egyiken sem lehet majd normálisan haladni. Végül egy, az építkezésen dol­gozó munkás: - Engem ne kérdezzenek, ne­kem itt dolgozni kell, a Bánomi-áttörésnek mindenkép­pen el kell készülnie, sürget a ha­táridő! -zső Sztárszólisták zenéltek a Városi Szimfonikusokkal (s) November 16-án este a ko­rábbi áramszünet miatti megis­mételt bérleti hangversenyre zsú­folásig megtelt a Dobó gimnázium aulája. Az Esztergomi Városi Szimfonikus Zenekar programjá­ban hamisíthatatlan romantikus remekművek szerepeltek előre be­harangozott sztárszólistákkal. Érthető volt a nagy várakozás. Ez­úttal is Nagy Eva zeneesztéta is­mertette az elhangzásra kerülő ze­neműveket. Első számként a ro­mantika egyik gyöngyszeme. Gioacchino Rossini olasz operaki­rály Tolvajszarka című közismert nyitánya hangzott fel. A szerző egészen fiatalon komponálta ezt a darabot, később már csak a zené­lésnek és a párizsi társaságoknak élt. A Tolvajszarka nyitányát 1817-ben mutatták be a milánói Scalaban. Miként akkor és ott, most itt, az aulában aratott hatal­mas közönségsikert. Reményi Esztert, a Magyar Rá­dió és Televízió Szimfonikusainak sztárszólistáját a világ nagyváro­sain túl a rokoni szálak kapcsán szerencsére Esztergomban is jól ismerjük. A közelmúltban Olasz­országban, Spanyolországban koncertezett, innen ered az ötlete, hogy előadja nekünk a spanyol származású, francia családban ne­velkedett Édouard Lalo d-moll Concerto csellóversenyét (Nr. 1). A XIX. században élt gordonkás és hegedűs műveinek inspirációját Beethoven, Schubert és Schu­mann zenéjéből merítette. Sikere­it mindenekelőtt ragyogó hangsze­relésével érdemelte ki, megkapta a Becsületrendet is. Háromtételes művét Reményi Eszter világszín­vonalon játszotta, méltó zenekari kísérettel, Laczó István koncert­mesterrel és Reményi Károly ve­zényletével (fotónkon). A szünetben a nagyközönség még a csellóverseny hatása alatt állt, közben a zenekar és a szólista már Iljics Csajkovszkij művére hangolt. Az orosz zeneszerző a szentpétervári konzervatórium­ban tanult, majd tanárként már Moszkvában telepedett le. Később felhagyott a tanárkodással és csak komponált. Műveiben az orosz ze­ne nemzeti vonásait igyekezett ki­fejezni, ötvözve a nyugat-európai zenei stílussal. Európában közis­mert lett, Angliában díszdoktorrá is avatták. Csajkovszkij b-moll Zongoraversenye (Op. 23) a világ leghíresebb koncerttermeinek ga­rantált sikerszáma. A szólista a harmadéves zene­akadémista Kéménczy Antal volt, aki ezév elején a Nemzetközi Liszt -Bartók Zongoraverseny különdí­ját nyerte. Both Lehel tanítványa, hallatlan energiával és áhítattal játszik, nagy tehetség, sokra viheti (fotónkon). Szuggesztív játékát vastapssal köszönte meg a zeneértő esztergo­mi publikum, a boldogságban úszó szólista az utolsó tételből ráadást is adott. Jól járt a többszáz fős kö­zönség, csodálatos muzsikát hal­lott a szólistáktól és a zenekartól egyaránt. Szimfonikusaink bérleti sorozata december 21-én ugyan­csak a Dobó gimnázium aulájában folytatódik. Aukció a Zöldházban (Sz.) Milakovszky János, az Arany János utcai Hobby Bolt tu­lajdonosa, közismert becsüs, az antikvitások legnevesebb eszter­gomi szakembere november 24-én, vasárnap 10 órakor a Szabadidő­központban megrendezi IV Aukci­óját. A Hobby Bolt az árverést az árvereztetők megbízásából szer­vezi és vezeti. Az aukció anyaga ­mely esztergomi érdekességekből áll - megtekinthető az üzletben vagy az aukció napján a helyszí­nen. A teljes kínálat fel van sorol­va az aukció katalógusában - kiki­áltási árral együtt -, mely a Hobby Boltban beszerezhető. A kínálatban szerepelnek esz­tergomi és Komárom vármegyei könyvek, folyóiratok, kiadványok (166 db), Esztergom és Komárom 11 rioó'2ff t ÍsítmiornBííf! vármegyei térképek (34 db), esz­tergomi fotók (56 db), érmék, pla­kettekjelvények (68 db), röplapok (31 db), metszetek, litográfiák, festmények (67 db), képes levele­zőlapok Esztergomból és környé­kéről (320 db), valamint érdekes­ségek Esztergom és Komárom me­gye életéből (104 db). A képes ka­talógusból kiderül, hogy nemcsak személyesen (a helyszínen igé­nyelt licitáló táblával) lehet licitál­ni, de telefonon, faxon vagy levél­ben is. A kiállított anyagot természe­tesen nemcsak a venni szándéko­zók, hanem a kuriózumokra kí­váncsi érdeklődők is megtekinthe­tik. A kiállított tárgyak között iga­zi különlegességnek számít az a bőrkötéses latin nyelvű könyv, mely az első esztergomi nyomdá­ban, az 1763-tól 1765-ig működött Royer nyomdában készült, és kiki­áltási ára 75 ezer forint, valamint az az 1597-ből származó Hufnágel esztergomi metszet, mely 130 ezer forintos kikiáltási áron várja a lici­tálókat. J\is picicz

Next

/
Oldalképek
Tartalom