Esztergom és Vidéke, 2002

2002-09-12 / 37. szám

6 Esztergom és Vidéke 2002. szeptember 12. Szállási Árpád verseiről*, avagy: búvópatak a könyvek világában Az összesen 153 vers négy fejezetben került bemutatásra: I. Esztergomi körkép: 22 vers, II. Történelmi tabló: 30 vers, III. Évszakok, tájak, emberek: 40 vers, és a legterjedelmesebb: TV. Búvópatak 61 költeménnyel. Tulajdonképpen 57 év költői termése kerül napvilágra. Szépen ír „választott" városáról Esztergomról (Esztergom eleste, Balassi halála, Esztergomi B-betűsök, Szálkái prímás, A híd, Első utam Esztergomba, Erkélyemről, Esztergom, Strigonium, Babits-ház, Kálvária, Tónus primun), de fiúi szeretete és ragaszkodása a szatmári Nagyecsedhez, a Szülőföldhöz köti. Szereti és dicséri a lovakat (Lovak dicsérete). Megemlékezik kegyelettel az ecsedi zsidók elhurcolásáról, és Romák a képernyőn című versében az ecsedi romák TV-sikereiről. Megtudjuk, hogy bejáró diákként 1950-ben Mátészalkán érettségizett, és 1960-ban eljött Ecsedről. Tény azonban, hogy Szabolcs-Szatmárban nem volt olyan országos (például 1977-ben Nagykállóban Korányi Frigyes születésének 150. évfordulója) vagy helyi jelentőségű orvostörténeti rendezvényünk (1999-ben a nyíregyházi Jósa András Kórház centenáriuma), amelyben első felkérő szóra szívesen ne tartott volna figyelemre méltó előadást. Szállási Árpád csak körzeti főorvosként ment nyugdíjba, hiszen most is dolgozik, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen az orvostörténelem sikeres tanára. Számomra külön megírta: „A köteten ne csodálkozz, bölcsésznek készültem". Kicseng ez Voltam című költeményéből, amelyben 47 évi gyógyító munkájáról így ír: „idegenek a műszerek, a gyógyszerek, a tárgyak közöttük többé nincs helyem, mások viszont várnak kísért a múltam szüntelen nem jár érte érdem érdemes volt-e, nem tudom és már nem is kérdem ". Számos költeményt írt költő és képzőművész barátairól, illetve példaképeiről, azonban verseinek jelentős része mégis az orvosi foglalkozással függ össze (Foci című versében sportorvosként szól; Mementó, Székfű, Fűvészkedés, Az utcán, Kesztölc, Eső után, Eskü, Alakiami látlelet, Könyörgés, Nyugtató helyett, Nosztalgia, Szúnyog, Veszélyes árnyak). Alkohol-szenvedélybetegség című verse méltán lehetne pszichiátriai tanLászló Gyula rajza Szállási Árpádról (1993.) könyvek „szemléltető anyaga". Külön szót érdemel a Könyveim között című, minthogy hazánkban Szállási Árpádnak van a legnagyobb, magán kézben lévő orvostörténeti könyvtára. A költő saját szavaival: „Világom a könyvek világa oda vagyok önként bezárva ". Nem tud eltévedni a szépirodalomban, minthogy Szerb Antal a vezércsillaga! Barátai ismerik Szállási Árpádnak egy másik szenvedélyét, a kb. 10 000 képeslapból álló gyűjteményét. Ezt már több városban bemutatta, kiállította. A varázslatos képeslapokról szól a Régi képeslapok. Hat versében is foglalkozik az 1956-os forradalommal, nem mint résztvevő, inkább mint kívülálló, de nemzetét féltő hazafi (a Tragikus számadás-t 1956. november 8-án Debrecenben írta). Együttérzése azonban kicsendül Exodus című költeményéből, amelyben a 200.000 "disszidáltat" hazánk nagy veszteségének tartja, s aggódva kérdezi: „lesz-e vajon foganatja néhány magyar szónak, amit ma a történelem lapjaira rónak". Az ízléses kötet az Esztergom és Vidéke című polgári hetilap szerkesztősége gondozta, jelentette meg - „a Szerző műhelytagságának 10. évfordulójára". Számomra: meglepetés, felüdülés és nemes szórakozás volt az orvos barátom és földim verseskötetének elolvasása. Köszönet érte! Dr. Fazekas Árpád (Nyíregyháza) fEsztergom, 2002, Esztergomi füzetek, 2., az Esztergom és Vidéke hetilap szerkesztőinek gondozásában, SporiPrint V., 181 old.) Lenne egy kérdésem... Úgy gondolom, ez az újabb „műfaj" hasznosabb lesz, mintha „morgolódnék", ugyanis valóban csupán egy kérdésem lenne. Tehát ezúton kérdezem meg a Polgármesteri Hivatal vagy az Érsekség Illetékesétől: hogyan történhetett meg, hogy a Bazilikától pár méterre felállítottak két italos sátrat és egy büfékocsit, melyek a mai napig (2002. szeptember 5.) működnek, árusítanak ? Tisztelettel várom a választ, címem a szerkesztőségben. Áz előbbi, hivatalos forma után az olvasókkal szeretném megosztani az általam hallott, és a fentiekhez kapcsolódó eszmefuttatásokat: „Hülye vagy. - Jézus megint kiverhetné a kufárokat a templomból. - Valakik nagy pénzt vágtak zsebre..." Ezek voltak azok, melyeket nyomdafesték-tűrőnek gondolok, a többi sokkal zaftosabb lévén, azokat nem írom le (ne kelljen a szerkesztőnek kihúznia). Tiszta szívemből mondom, nem azt várom, hogy iksz-ipszilon hibázott és ez meg az, hanem arra várok, hogy azt írják majd: hibáztunk, elnézést, többet nem fog előfordulni, hogy ilyen helyen ez megtörténhessen. (Egyesek szerint nagyon naiv vagyok). Nagyon élvezem, hogy van Nyári játékok, de itt hívom fel a rendezők figyelmét, hogy azokat az italárusító pavilonokat, (melyekre tudom, szükség van) a kanonoki épület előtti téren is fel lehetett volna állítani. A WC-pavilonokat sem a panorámába állították fel. Értsék meg, én nem az üzleti vállalkozások ellen vagyok, de meg lehet oldani, hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon. Maradva tisztelettel: Molnár László ROMANTIKA LIGHT Beszélgetés Magyarország legfiatalabb koncertorgonistájával A Ferences templom nyitott ajtaján orgonaszó szűrődött ki az utcára. Nem holmi kántoros ujjgyakorlat, sokkal több annál: mesteri tálentumra valló zene. Mint megtudtam az orgonát éppen Rákász Gergely, hazánk legfiatalabb és sokak szerint a legtehetségesebb orgonaművésze próbálgatta, hiszen hamarosan ezen a remek akusztikájú helyszínen ad majd koncertet: szeptember 15-én, vasárnap este érdekes című - Romantika Light - hangversennyel lép a közönség elé. A fiatal, szimpatikus művész nem zárkózott el egy rögtönzött riport elől. - Első ízben jár városunkban ? - Már gyermekkoromban felfedeztem magamnak Esztergomot, s e városnak döntő szerepe volt abban, hogy orgonista lettem. Egy családi kirándulás alkalmával ellátogattunk a Bazilikába is, ahol éppen Baróti István gyakorolt az orgonán. Játéka annyira megragadott, hogy elhatároztam, én is orgonista leszek. Különösen azután, hogy édesapám, aki maga is orgonált akkoriban, felvitt a karzatra, és lehetőségem volt kipróbálni a Bazilika csodálatos orgonáját. Szüleim persze ezt az elhatározásomat úgy fogadták, mintha azt mondtam volna, hogy tűzoltó leszek vagy katona. De sorsom mégis úgy alakult, hogy valóra válhatott ez az álmom. - Hogyan lett a Bazilika orgonájának billentyűit próbálgató kisdiákból a Ferences templomban koncertező orgonaművész'? - A győri Bartók Béla Zenei Általános Iskola elvégzése után a Richter János Zeneművészeti Szakközépiskolában tanultam tovább, ahol az orgonajáték alapjaira Hoffmann László tanár úr oktatott. A középiskola évei alatt több kurzuson is részt vettem, igyekeztem mindenkitől azt elsajátítani, amiben a legjáratosabb. Karasszon Dezső a régi zene, Gárdonyi Zsolt pedig a francia romantikusok előadásmódjának titkaiba avatott be. Baróti István főleg Liszt műveiben képzett, Varnusz Xavértői - akinek a mai napig egyedüli tanítványa vagyok - Bachot és az orgonajáték technikai fogásait tanultam. Ingolstadtban egy mesterkurzuson az improvizációs játékból és a huszadik századi zenéből kaptam leckéket Dániel Roth és Peter Planyavsky professzoroktól. 1996tól négy éven át az ELTE Ének-zene-karvezetés tanszékének növendéke voltam, múlt év őszétől pedig Dávid di Fore professzor irányításával a washingtoni egyetemen folytatom tanulmányaimat, ahol még egy évem van hátra a Masters Degree megszerzéséig. - Mostani koncertműsora a Romantika Light címet viseli. Mire utal ez az elnevezés ? - A margarinból, a kólából is van light-változat, ami kalóriaszegény, nem fekszi meg a gyomrot. Ezt a nyáresti koncertet is olyannak szánom, ami nem fekszi meg a hallgatóság gyomrát, amely után nem úgy jön ki a közönség a templomból, hogy „gyönyörűen játszott, csak nem tudom, mit akart közölni velünk a művész", hanem feltöltődve egy Chopin noktürn, egy Csajkovszki balett-részlet vagy egy Grieg operarészlet után. Ezek mind olyan darabok, amelyek ismerősen csengenek még az átlagember füleinek is. A mottóm: gyere be, Kedves Közönség, dőlj hátra, és kapcsolódj ki a hétköznapok gondjaiból! Ez a műsor tavaly már elhangzott az Egyesült Államok számos városában, az idén ez a huszonkettedik koncertem, és mondhatom, mindenütt nagy siker volt. Olyan értelemben sem szabványos ez a hangverseny, hogy nemcsak egyszerűen eljátszom a darabokat, hanem beszélek is róluk a közönségnek, mely így szinte aktív részesévé válik a koncertnek. Éppen emiatt az élő kapcsolat miatt gyakran megesik, hogy nem a templom orgonáján játszom, amely többnyire mindig fent van a magasban, a közönség háta mögött, hanem a saját, mobilizálható orgonámmal, melyet a padsorokkal szemközt helyezek el. így a hallgatóság nemcsak hallja, de látja is a játékomat, közvetlenebb, meghittebb a kapcsolatunk. - Az eddig elhangzottakból is kiderül, Ón fiatal kora ellenére már számos koncertet adott. Kaphatnánk erről egy rövid áttekintést? - 1992 óta koncertezem Magyarországon és külföldön. Idehaza már több mint kétszáz fellépésem volt, külföldi hangversenyeim száma is közeljár a százhoz. Á hagyományos orgonadarabok mellett orgonaátiratokat is játszom, melyeket^ magam készítek. Ilyen Dvorak Új világ szimfóniájának, Grieg Peer Gyntjének néhány részlete, Saint-Saens Haláltánca vagy Bartók Román népi táncok című műve. De játszom musical átiratokat is, például a Szupersztárból vagy az Operaház fantomjából. Rimszkij Korszakov Dongóját a világon elsőként én szólaltattam meg orgonán. Adtam már hangversenyt Franciaországban, Németországban és az Egyesült Államok számos nagyvárosában is. Legközelebbi külföldi fellépésem Bécsben, a Schönbrunn kastélyban lesz. - Hallhatnánk-e valamit terveiről? - Elhatároztam, hogy 2005-ig Magyarország minden csücskébe eljutok ezzel a műsorommal. Ahol nincs orgona, oda viszem a sajátomat. Szeretném népszerűsíteni az orgonamuzsikát. Azt akarom, hogy ne csak élvezzék, de értsék is az emberek a zenémet. Ezt a fajta koncertezést nem sokan csinálják Magyarországon. Talán egykori mesterem, Varnusz Xavér teljesít hasonló küldetést. Az orgonaművészek zöme egy-egy templomhoz kötődik, és ritkán mozdul ki idegen helyszínekre. Nagyon kevés az orgonisták számára rendezett zenei verseny is a világon, pedig például Esztergom, mint helyszín, erre nagyon alkalmas lenne. - Ha orgonaversenyt most nem is ajánlhatunk olvasóinknak, egy hangulatos, nyáresti Rákász Gergely koncertre mindazokat szeretettel hívjuk, aki szeretik az igényes, romantikus zenét. SzáBa Shaolin kung fu-bemutató: szív és kitartás (D.L.) Szeptember 6-án benépesült az Árpád-házi Szent Erzsébet középiskola tornaterme. A pilisvörösvári német nyelvű általános iskola shaolin kung fu köre tartott rendkívül érdekes és izgalmas bemutatót. A shaolin kung fu a legősibb kínai eredetű harcművészet, mely hazánkban 1993-ban talált követőkre. Kolostort is építenek hívei Dobogókőn. A több mint 1500 (!) éves harcművészetből fejlődtek ki a manapság divatos judo, karate irányzatok is. A bemutatót követően elbeszélgettünk Latyak Attilával, a Magyar Shaolin Kung Fu Egyesület edzőjével: - A kung fu elsődleges célja az egészségmegőrzés és az önfegyelem megerősítése. A legfontosabb a szív és a kitartás. Katonás fegyelem van nálunk, és tisztelet övezi az idősebb mestereket. A buddhista szerzetesek eszményeit követjük életmódunkban és az etikában is. A cél az, hogy legyünk jobb emberek. Ehhez azonban szenvedni és dolgozni kell, elmélyedni a buddhista tanítók munkájában. Esztergomban minden szerdán és pénteken délután 4 és 5 óra között tartunk edzéseket az Árpád-házi Szent Erzsébet középiskola tornatermében. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!