Esztergom és Vidéke, 2002

2002-08-29 / 34-35. szám

2002. augusztus 15. Esztergom és Vidéke 7 Melléklet - IV évf. 11. szám Szerkesztette: Csombor Erzsébet Ferenc József' újságot olvas Zjschc rajza Az alábbi dokumentumra a Megyei Levéltárban, a korabeli törvényszéki iratok között találtam, miközben Komárom-Esztergom Megye bíróságainak történetét kutatom, s mert valójában történelmi anyagról van szó, úgy gondoltam meg kell ismernie a város lakosságának is. Ráadásul nem kis meglepetésben volt részem, amikor a dátumokat szemlélve megállapítottam, hogy még kerek évfordulót is tartogat, amely éppen a nyári napokban esedékes. Ferenc József negyedik éve volt osztrák császár és magyar király, amikor 1852 nyarán díszes kísérettel Magyarországra látogatott. Az országban június 24-től - augusztus 10-ig tartózkodott. Az iratból pontosan kiderül, hogy július 1-én Bábolnára, 2-án pedig Esztergomba látogatott. Tehát Magyarországon való két heti tartózkodásából két napot Esztergom vármegyében töltött. 150 évvel ezelőtt: Királyi látogatás Esztergomban Az első forrásanyag, amely a király érkezéséről szól, a Pesti Császári Királyi Kerületi Főtörvényszék Elnökének, gr. Cziráki Jánosnak 1852. május 13-án kelt levele, amelyben arról tájékoztatja a Komárom-Esztergom Megyei Törvényszék Elnökét, Reviczky Károlyt, hogy "0 császári királyi Felsége Magyarország katonai és polgári kormányzójának folyó év ég hó 11-ről kelt értesítvénye szerint O császári és apostoli királyi Felsége jövő június hónapban Magyarországba érkezni, s az ország különböző részeit legmagasabb személyével szerencséltetni méltóztatandik." Majd az 1852. június 3-án keltezett leiratában a király Esztergom megyébe látogatásával üiiHifáiizáü izon rendnek, melly szerint Ö császári apostoli Felsége legkegyelmesebb Urunk julius hó 2, és megyei a Esztergom városában községek által alattvalói hódolattal üdvözöltetni fog. Azon vett értesítés nyomán: mi szerint Ö cs. kir. apostoli Felsége Komaromból hadi gőzösön d. u. 1 és 2 óra közölt érkezendne, szüfciéges, hogy deli 12 uráig- a' testületek, és községek illető helyeiket elfoglalják, és ugyan Az egyházi, katonai, és nemesi rendnek tagjai, ugy a* közigazgatási, és törvénykezési hivatalok személyzete, az urodalmaknak Esztergom kir. városnak, és a

1 megyei községeknek, az esztergomi kereskedői leslületnek 's a U küldöttségei a' prímási residenlia körül gyiilekezendnek, ... x ,. „., v-utol ~x.W4h

.tt w

e*ülW h'-.f a' Hritzímt Prímás, ker, kalonai s miuun U cs. kir. SpuSluU 1 b — » parancsnok, ker. főispán, és megyei főnök által a' népl.ymnus zengése közt legmélyebb hódolattal fogadiatik.Vkisdunaihid mellett épijeli-dtedal (laputól kezdve két sorban felállódnak, ugy hogy előbb a' polgári, utánna a' katonai, végül a

v vízivárosi egyház küszöbén az egyházi rend úlland. A' kisdunai hidra ez idő alatt állani senkinek sem szabad, azonban a" hidlól kezdve a diadal kapuig két oidalt fehérben öltözött, '« virágokat hintő leánykák fogialandnak helyet. A

1 kisthma hWffiMtezdve a' sétányig két felöl a' Hiesbachféle kőszénbányászok állandnak, mögöttük ugy a

1 nagydunai hid, valamint a' szigetfogadó, és kertek felé a

1 kir. város, és szomszédozó mezővárosokban létező minden czéh teljes számben. a' sétány előtti sánezdombon, a gymnasiumbeli, a

1 primási kertész ház és szigeti fogadó előtti emeltebb helyen pedig a

1 kisebb ukolabeli tanulók tanáraik vezérlete alatt csoportosulnak. Maga a' sétány két felől egész a

1 gőzhajói kiszállóig az esztergomi, és ialai járásbeli községek

1 küldöttségeinek jelöltetik ki helyül, és pedig ugy, hogy minden község saját birájának, vagy lörvénybirájának vezetése alatt, ki a' helység nevét mulató megkoszoruzolt táblácskát tartandja, külön egy csoportban álland. A' gőzhajói kiszállótól a' szigetek felé a

1 Duna parton az esztergom-járásbeli Bandérium foglal helyet. . A

1 kirendelt kocsik már a' nép gyülekezése elölt a

1 sziget fogadó és kertek közti uton elindulván a' primási fáskert nyugoti oldalán fognak megállapodni: mi szerint a" mint reájuk szükség leend, azonnal kéznél találtassanak. Kocsira ülvén Ö cs. kir. apostoli Felsége a

1 megyei hajdúk, utánna a diszlovasok clolovaglása melleit az igy felállított örömteljes csoportok közt haladva a' vízivárosi egyház előtt megállapodni méltóztatik, és ott a' Herczeg Prímás által a' megye, és egybegyűlt népesség nevében hódolatteljesen üdvözölletik. kapcsolatosan arra figyelmezteti a megyei törvényszék elnökét, intézkedjen aziránt, "...hogy a bíróságok azon székhelyein, melyeket a legfelsőbb kőrútjában érinteni méltóztatandik, mindenütt a bírói hivatalnokok által éspedig vagy a magyarországi hivatalnokok számára meghatározott egyenruhában, vagy pedig magyar díszöltönyben hódolat teljesen, hogy fogadtassék szükséges." Az Esztergom vármegyei törvényszék elnöke az 1852. június 16-án kelt körlevelében tájékoztatja az esztergomi, a tatai és a nagyigmándi járásbíróság vezetőjét, valamint az esztergomi járásbíróság telekkönyvi vezetőjét, hogy az "O császári királyi apostoli Felsége folyó év június 24-től augusztus 10-ig Magyarországba, Vojvodinába és Erdélybe folytatandó körútjáról a Pesti Kerületi Császári Királyi Főtörvényszék által közlött II. Program módosítása szerint folyó évi július 2-án Komáromból gőzhajón Esztergomba fog érkezni és ebéd után innét vasúton Budára utazni." Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy július 2-án a reggeli órákban "...a felséges urunk legmagasabb személyének elfogadására teendő hódoló tisztelkedés végett (a vezérlete alatt lévő bírósági személyzetével együtt) magyar díszöltönyben itten a megye székhelyén megjelenni szíveskedjék. " 1852. június 19-én kelt az a levél, melyet az esztergomi császári királyi megyefőnök, Jagasist Sándor küldött a megyei törvényszék elnökének. Ebben egyrészt arról tájékoztatja, "... hogy 0 császári királyi apostoli Felsége nemzetboldogító kőrútjában július hó 1 jén a megyébe; Bábolnára, július 2-án pedig Esztergomba érkezik." Másrészt felhívja a figyelmét, intézkedjék az iránt, hogy "... a Nagyigmándi Járásbíróságnak személyzete július l-jén személyes vezetésem alatt Banán a határszélen, az Esztergomi Megye Törvényszék és a Tatai Járásbíróság összes személyzete pedig július 2-án Esztergomban a főnöki titkárnál megtudható időben és helyen egész díszmagyar ruhában megjelenni és a közigazgatási hivatalok személyzetével egyetemben hódolatteljesen, Urunk, Fejedelmünk elejbe járulni kedves kötelességének tartsa." Levele végén megjegyezte a megyefőnök, hogy a részvétel alól "...csak a legfontosabb és teljesen bebizonyított okok miatt lehetne felmentést adni." A törvényszék elnöke a június 22-én kelt levelében azt írta a Nagyigmándi Járásbíróság vezetőjének, Pázmándy Lajosnak, hogy a megyefőnök utasításának megfelelően 1852. július l-jén a Tatai Járásbíróság dolgozóival együtt jelenjen meg Banán és csatlakozzon a megyefőnök által vezetett esztergomi csoporthoz és tartsa kedves kötelességének a "felséges fejedelmünk elejbe hódolat teljesen járulni." A király 1852. július 2-án Esztergomba látogatásával kapcsolatosan a császári királyi megyefőnökség programot állított össze, mely részletesen tartalmazta a király fogadásával kapcsolatos teendőket (lásd a hasonmáson!). A király Esztergomba érkezésével kapcsolatos részleteket a megyei törvényszék elnökének a feljegyzéséből ismerjük. E szerint nem a programban szereplő időpontban, hanem csak később, délután három órakor gőzhajón, ágyúdörgés közepette érkezett Esztergomba. A kis hídnál a kerületi főispán, a megyei főnök, valamint a hercegprímás fogadták. Az üdvözlő beszédet a hercegprímás tartotta. Itt a hercegprímás hatlovú díszkocsijába ülve, a Duna melletti sétatéren, a megye minden részéből összesereglett és "... két sorban felállított teméntelen nép sokaságának örömrivalgásai, éljenkiáltásai közt, a mellette lovagló díszlovagok és 500 egyenruhás banderisták és felállított bányászok kíséretében lassú díszmenettel a Kis-Duna hídján, mely fehér zászlókkal és birodalmi országok címereivel ékesítve volt és a Kis-Duna partján lévő számos különféle zászlókkal felékesítve, nagyszerű diadalkapu, hol számos fehérbe öltözött leánykák által virághintve, koszorúkkal üdvözölték. Ahogy átértek, ott a szemben állott törvényszéki, politikai tisztikar, nemesi, katonai és egyházi rendek hódoló tisztelettel fogadták, s a templom ajtó előtt kocsijáról leszállva, a Prímás hódoló magyar beszéddel, a magyar nép nevében fogadta, amelyre 0 cs. kir. apostoli Felsége magyarul, kegyelmesen válaszolni méltóztatott. Ezek után a Prímás és az egyházi rend által a király a templomba lépett és a Prímás Őszentsége tedeum laudeturt tartott, amely után a nép a himnuszt énekelte, majd Őfelsége a templomból a prímási rezidenciába látogatott, ahol audenciákat adva, legkegyelmesebb zsámolya előtt egyházi, katonai, politikai, hatósági, valamint a megyei törvényszék területén lévő minden bíróságok személyzete hódolat mellett bemutatkoztak. A fogadás befejezése után a király az érseki palota előtt összegyűlt néptömeg kívánságára méltóztatott magyar huszár egyenruhába öltözni és a prímási palota kapuja előtt megjelenni, s ezzel legmagasabb személyével a népet köszönteni. " S mint a korabeli tudósítás hírül adja: "A néptömeg a meg nem szűnő éljen kiabálások közepette sorokban elvonult a király előtt, hogy hódolatukat szívre ható örömmel tanúsítsák, hogy felséges urukat színről-színre láthatni szerencséjük lehetetett." (Történt mindez a szabadságharc leverése után nem egészen három évvel, amikor még javában folytak a megtorlások a szabadságharcban részt vett és a passzív ellenálló személyekkel szemben egyaránt!) Ebéd közben a Prímás pohárköszöntőt mondott: "Poharát emelvén O császári apostoli királyi Felségét a császári királyi uralkodóházzal együtt hódoló tisztelettel njagyar nyelven üdvözölte, melyre O császári apostoli királyi Felsége szintén magyarul kegyelemmel válaszolni méltóztatott." Ebéd után a király meglátogatta a Papi Rendek Házát, a Bazilikát, onnét a Szenttamáson lévő, virágokkal feldíszített két díszkapun - a jelenlévő néptömeg "örömujjongása kíséretében" - átment és megnézte a megyeházát és az abban lévő összes "politikai és törvényszéki hivatalokat, protokolumokat, melynek vezetése felett legmagasabb megelégedését kijelenteni kegyelmeskedett. Továbbá megtekintette a börtönöket, a rabokat, az adószedő hivatalt, e hivatalok munkájáról a legnagyobb megelégedéssel nyilatkozott." Végül meglátogatta a kaszárnyát és a kórházat. Programja befejeztével a politikai és székhelyi tisztviselőknek, bandériumoknak, bányászoknak és a nagy néptömeg sokaságának kíséretében "a reá várakozott gőzösre felszállván, este 8 órakor egész népességével a Prímás Herceggel, kerületi főispánnak és gr. Almássy császári királyi kamarás 0 Excellenciájával Esztergomot elhagyván, számtalan sokaságú nép éljenzése és ágyúk durrogása közt útját Buda felé folytató, hová, az esztergomi nép áldása követte." dr. Milánkovics Imre ny. megyei bírósági elnök