Esztergom és Vidéke, 2002
2002-06-20 / 24-25. szám
6 Esztergom és Vidéke 2002. március 20. Volt egyszer egy repülőgépgyár (II.) A háborús kés zülő dés jegyé ben gyártásával és 17.821 P nyereséggel zárult. A könyvelés záróadataiból kiderül a Kft. további vagyona is. (...) Háborús felfutás a darabszám és a nyereség függvényében - az állandó felfelé ívelés mellett ekkor már jelentkeztek a háborús idők okozta nehézségek is. Egyre nagyobb gondot okozott a gyártáshoz elengedhetetlenül szükséges, különleges minőségű faanyag és hidegenyv beszerzése. A katonai bevonulások következtében mind több begyakorolt szakmunkás esett ki a termelésből, a helyettük felvett új emberek betanítását elölről kellett kezdeni. Annak ellenére, hogy a háborús viszonyok egyre erősebben éreztették negatív hatásukat, az AERO-EVER sikeresen működött 1943-ban is. A társaság eredeti 14.000 P-s törzstőkéje 70.000 P-re emelkedett. (...) A Kft. székhelyétől (Deák F. u. 54-től) 3,5 km-re, a Dorogra vezető országút és a Duna között elterülő síkságon, az akkor nemrég létesített sportrepülőtér közvetlen szomszédságában egy addig nem hasznosított, kb. 8 hold területet igényelt a várostól. Mintegy másfél esztendeig húzódott a hivatalos eljárás, mire a földterület a vállalat birtokába került. 1943 volt az utolsó rendezett, üzletileg is szabályosan lezárt év. Ebben az évben, március 17-én, a Kft. fennállása óta a legnagyobb megrendelését kapta a Nemzeti Repülő Alaptól, de ezt már nem tudta teljesíteni. (...) A Kft. egyszer sem fizetett osztalékot, hanem a mindenkori tiszta nyereség Rubik és Mitter javaslatára a tartalékalapba került. A következő évben, 1944ben el is kezdték egy szerelőcsarnok építését, de a háborús események miatt már nem fejezhették be. Az 1944. termelési évre a háború már erősebben rányomta a bélyegét, s ez megváltoztatta a gyár életét is. A munkák elvégzése egyre nehézkesebbé vált. A bombázások miatt decentralizált Pestszentlőrinci Ipartelepek Rt.-bői a Ju-52 szállító repülőgépek kormánymű üzemét az Aero-Everhez telepítették, ezzel az eredeti profilt háttérbe szorították. Összegzés Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy az egykori Rubik-Mitter vállalkozás viszonylag rövid idő alatt, szinte hihetetlen fejlődést ért el. Amennyiben csak a gazdasági mutatóinak nagyságából ítélnénk, hajlamosak lehetnénk iparunk egészében játszott szerepét A közelgő háborús konfliktus lehetőségével számot vetve a kormány 1938 elején a hadsereg további, és minden korábbinál nagyobb mérvű fejlesztését határozta el. Az 1938. március 5-én meghirdetett program öt esztendő alatt egymilliárd pengőt, azaz az egy évi átlagos költségvetés 110%-120%-át kívánta részben fegyverkezésre, részben az infrastrukturális háttér fejlesztésére fordítani. Az e célból foganatosított állami megrendelések igen gyorsan még a második világháború kitörése előtt, teljes egészében pedig 1940 közepére konjukturális helyzetet teremtettek a gazdaságban. Ezzel Magyarországon már tulajdonképpen a hadigazdaság, illetve a hadigazdálkodás körülményei érvényesültek. Ebben az időben a gomba az Alap elnökét Horthy Istvánt, és a kiképzésért felelős katonatiszteket. Ennek nyomán indult meg az esztergomi kiképző bázis (hangár és iskola) építése 1939-ben azon a területen, ahol ma is van. A hangár alkalmas volt nyolc-tíz darab az akkor használatos iskolagép befogadására, és a gépek karbantartásához szükséges műhellyel. Az iskola épületében volt két 20-20 fő részére hálóterem, oktatói háló, valamint egy ún. Parancsnoki szoba. Az elméleti oktatásra és étkezésre előtér, folyosó szolgált. A haditermelésben tovább nőtt az üzem jelentősége és szerepe. Ezt a fejlődést a gyári létszám alakulása is jelezte. 1942-ben a teljes gyári létszám 250 fő volt. 1944 végén már elérjutott közvetlen repülőgépek és pótalkatrészek beszerzésére. Az 1939. év már sokkal mozgalmasabb volt. 52 új gép hagyta el az üzemet, s az év végi pénzügyi eredmény 4.029 P tiszta nyereség. Az eddig gyártott típusokon kívül egy új géppel is jelentkeztek, a Pilis (R-08) gyakorló vitorlázógéppel, amelynek első példányát márciusban repülték be. A létszám is egyre növekedett. Az év végén már mintegy 50 fő tevékenykedett az üzemben, köztük 8 inas. A fejlesztést reprezentáló számok évről évre emelkedtek. 1943-ban a MAESZ-nak már 46 tagegyesülete volt, 2800 működő taggal. A vitorlázó gépállomány mintegy 500 db. (...) Háborús termelés Repülő Alap 1943. évi költségvetésének végösszege 11 millió pengő volt, amelyből a vitorlázórepülésre mintegy 3,5 millió jutott. Ezek az összegek 1944-re már csaknem 24 millióra, ill. 7 millióra ugrottak. Ennek mintegy 80%-át állami költségvetésből, a többit közadakozásból fedezték. Az Repülő Alap az Aero-Ever Kft.-nek felajánlott fejlesztési célokra 50.000 pengő kölcsönt. Abból 35.000 pengő értékben megvásárolta a közelben, Csernoch János u. és Apponyi Albert u. találkozásánál fekvő - Mitter által már régebben kiszemelt sarokingatlant. A fennmaradó 15.000 pengőt egyéb fejlesztési célokra fordították. 1940-ben nemcsak az eddigi típusokkal foglalkoztak. A gyár fő tevékenységét az új sportrepülőgépek gyártása és javítása jelentette. 1941-től a háború első éveiben emellett sportfelszerelések gyártását is megkezdték. A legkülönfélébb sporteszközök készületek itt, Esztergomban. így például gerely, diszkosz, síléc, kajak, kenu és halászladik. Az év össztermelése mintegy 80 gép, a tiszta nyereség 6.969 pengő. A vállalat részt vett a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az év folyamán, az új gyártelepen különféle átalakítási, felújítási és bővítési munkákat végeztek. Sor került újabb munkagépek beszerzésére is. Az esztendő mintegy 120 repülőgép lelekicsinyelni. A 14.000 pengős szerény indulótőke kétségtelenül eltörpül például az 1941-ben létesült Dunai Repülőgépgyár 6 millió pengős alaptőkéje mellett. De kimondhatjuk, hogy az AERO-EVER ténykedésének az egész magyar repülésre vonatkozó - jelentősége mérhetetlenül nagyobb volt, mint amennyire azt a jelzett számok egyszerű összehasonlítása alapján vélhetnénk. - Megteremtette hazánkban a motor nélküli repülőgépek sorozatgyártását, ezáltal az ifjúság széles körében tette lehetővé a repülést. Kezdő pilóták százai tanultak a Strázsa-hegy lejtőjén. - Jelentős számú, magasan kvalifikált szakembergárdát nevelt ki. - Az iparszegény Esztergom városban virágzó iparágat teremtett, s a végén már félezer embernek adott munkalehetőséget. Magyarország iparfejlődésében nagy jelentősége lett volna a repülőgép-programnak, amelyet németek dolgoztak ki 1 milliárd pengő értékben, majd 3 milliárdra emelték. 1944 elején a Weiss Manfréd Művekben, és a Győri Vagongyárban, valamint a Szigetszentmiklóson felépített Dunai-Repülőgépgyárban megkezdték a Messerschmidt típusú gépek és motorok gyártását, a március 19-e után meginduló légitámadások azonban pár hónap után hatalmas károkat okoztak. 1944 októberében Rubikékhoz parancs érkezett a legfelső hadvezetéstől. „A gyárat leszerelni! Irány Németország!" Hatalmas készülődés .kezdődött. A gépeket elrejtették. Már nem volt idő a parancs végrehajtására. A megmaradt repülőgépfákból koporsót készítettek. Halottak százait temették a repülőgépekhez gondosan kiválasztott anyagból, dísztelen ládákba. te az 500 főt. A gyorsütemű létszámnövekedés természetesen a háborús termeléssel magyarázható, ugyanis nagy mennyiségben megindult a különféle aknák és robbanótöltetek előállítása. Motoros repülőgépekhez is nagy darabszámban gyártottak alkatrészeket. Darányi Kálmán miniszterelnök 1938. március 5-én Győrött elmondott - akkor nagy feltűnést keltő - beszédében bejelentette az egymilliárdos fegyverkezési programot, amelyből 600 millió pengőt közvetlen hadfelszerelésre, s így ezen belül a légierő fejlesztésére is szántak. A konkrét költségek persze idővel folyamatosan növekedtek: például csak a honvéd légierőre 1938 januárjától 1943 júniusáig összesen közel kétmilliárd pengőt költöttek, amelynek 50%-a Forgó Józsefné magyar repülőélet általános felélénkülésének lehettünk tanúi. A pilótahiány megszüntetése érdekében a kormányzat 1938ban létrehozta a „Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alapot" (HMNRA), amelynek működése gyökeresen megváltoztatta az eddigi gyakorlatot. Az Alap létrejötte egy központilag kidolgozott, tervszerű, intenzív fejlesztést hozott magával. Ennek az intézménynek a támogatásával építettek néhány oktatóbázist az ország különböző pontjain, vagy pedig jól működő egyesületeket támogattak. Itt találkozott az AERO-EVER és a HMNRA érdeke. A Nemzeti Repülő Alap létrejötte egy központilag kidolgozott, tervszerű, intenzív fejlesztést hozott magával. Rubik Ernő kiváló szervező-adottságát latba vetve meghívta Eszter-
