Esztergom és Vidéke, 2002

2002-05-16 / 19-20. szám

10 Esztergom és Vidéke 2002. május 16. Ferenczes István: Csíksomlyói könyörgés Ő//n/'r„ //j C fuutyt y in rf ' H /fim. . '//:rt.n/ivtr>«r Gyöngy ragyog a sár fölött napzsoltár és holdima aranyággal rád köszönt csillagfürt és szálvia csíksomlyói kis haza székely mélabú hava kékbe épült pátria te a nyírfák álma vagy érted a bükk pírba fagy Ave mundi Domina Mint a májuság havaz eléd hull a pária három árván rád szavaz Erdély porba hullt fia ki a föld szélén lakik nálad otthon alhatik sorsának vall grácia egy vagy vele egyremény semmi partján gyertyafény 0 Madonna fulgida Holnapután, pünkösd szombatján tartják évszázadok óta a csíksomlyói búcsút. Esztergomból is százak készülődnek a lélekemelő helyszínre. Rájuk is gondolva testvérlapunktól, a Hargita Népétől vettük az alábbi írást. A csíksomlyói kolostor az átlag kolostorok felett áll. Kegyeletre gerjeszt, vonzó hatást gyakorol puszta létében is. Mérhetetlen egyedi és kizárólagos értékeket hordoz magában léte és története. Csorbítatlan záloga maradt a virágzó magyar középkornak, a Hunyadi János századának, mely diadalmasan harcolt, és mélyen hitt, templomokat rakott, Kapisztrán János korában hajtott ki, a szigort követte tetézve a csíki szegénységgel. Kiállott és kibírt mindent, törés nélkül. Nincs is mása Erdélyben. A kolostor alapítása Amikor a Magyar Ferences Helynökség a boszniaiból kivált és 1448 februárjában állandósult, alsó gyűlésén beosztását szervezték meg. Az új erdélyi őrségben, vagyis az országos rendtartomány erdélyi kerületében öt obszerváns kolostor kapott beosztást: Felfalu, Fejéregyháza, Székelyvásárhely, Csíksomlyó és Tövis. Két biztos adatunk van, amely a somlyói alapítást keretbe foglalja. IV Jenő pápa 1439. évi levelében először hangzik el a Székelyföld és a székelyek neve. Sürgeti Benedek Szörényi püspököt, hogy küldjön oda is obszerváns ferenceseket, mert vidékükön nagy a paphiány és arra egyáltalán nincsenek ferencesek. Tehát eszerint a csíksomlyói felépülés még nem létezik. A másik adat 1444-ból való, mely már jelzi jelenlétüket - folyamatban van templomuk építése. A pápa búcsúlevéllel segíti a templom továbbépítését. A levél januárban kelt, és a felterjesztés Rómába még korábbi, tehát bizonyos, hogy 1443 előtt a ferencesek már megkezdték az építést. Miért éppen Csíksomlyó? Az itteni kolostor alapítására az alkalmat két előzmény adta. 1439-től a felsőbb egyházi körök szándékában benne volt a Székelyföld megsegítése olyanformán, hogy ferenceseket kapjon az elesett nép vallási megsegítésére. A másik pedig a Moldvába jutás első elakadása volt. Moldva elpusztítva, a hívek szétszóródtak, a bákói püspökség pedig üresen állt. Az 1439. évi leírás szerint egyelőre remény sem volt a helyzet javítására. Az ottani bizonytalanság megkövetelte, hogy Moldva kapujában, a Gyimesi-szoros közelében, magyar területen hátvédül kolostoruk legyen. Bákó és Csíksomlyó közt kétnapi a járóföld, hamar megközelíthető. A helyi adottságoknál fogva ráadásul Csíksomlyónak központi helyzete van. A Nagysomlyó egyedül kimagasló csúcsa őrhegyet jelentett mind a négy égtáj felé. Annak is használták, amióta valamelyes politikai szervezés belépett a Csíki-medencébe. Ezt örökölte át a magyar ország- és egyházszervezés, valamint a határvédelem már a kezdeti időkben. Az első obszerváns kolostor C^íksomlyón az első templomot az obszervánsok építették megtelepedésük idején, 1442-48-ban. A templom megépítése után a kolostor is hamar elkészült szerény alakban, borona-fenyőből. A székelyföldi templomok sorát, az egykori temetők helyét védőfal övezte, lőréses nyílással. Ezek az úgynevezett mentsvárak, melyeket védelmi célból építettek. A tatár, a török és a szomszédos pusztító hadak elől ide menekültek a helybéli emberek. A somlyói temető is mentsvárrá alakult át. Az 1448 utáni években épült kolostor 1553-ra már átesett a második dúláson, ezért komoly formában építették meg: kettős fal övezte párhuzamosan a temetőt. A temető és a mentsvár 1804-ig, a mostani, új templom építésének kezdetéig fennállott. Akkor az építkezés miatt lebontották és falainak anyagát beépítették. Területéből is jó darab beleesett a templom területébe. A kolostor alapításának idején Csík egészében az udvarhelyi, akkor telegdi főesperesség harmadik kerülete volt, mint csíki alesperesség 18 plébániával, melyből 9 Felcsíkon, 7 Alcsíkon, Gyergyóban és Kászonban pedig egy-egy. A nagy hiányokat akarta pótolni a pápa, amikor a ferenceseket apostoli küldetéssel látta el széles körű felhatalmazásokat adva nekik. Fő feladatuk a hitvédelem, a tanítás, a lelkek hiánytalan kiszolgálása volt. Ezért e vidéken parochiális jogokat is kaptak: keresztelhettek, gyóntathattak bárhol, prédikálhattak és egyházfegyelmi ügyeket is intézhettek. Sőt, püspöki joghatóságot is kaptak a hiányzó püspök pótlására. A csíki ferencesek apostoli küldetése kiterjedt Moldvára is. Az itteni katolikusok ugyanis még a székelyföldieknél is elhagyatottabbak voltak. Az obszervánsok alkalmi, de nehéz lelkipásztori területe volt a tábori lelkészkedés, a hadbavonuló seregek lelki ellátása. Hunyadi sűrű hadjárataiban mindig ott voltak a ferences papok. A ferences tábori lelkészek szolgálati feladatát maga Kapisztrán János körvonalazta meg 1456-ban, Belgrád ostroma alkalmával. A csíki ferencesek mint a székely hadak tábori lelkészei szerepelhettek a hadjáratokban. Te nem aranyban lakol irtott erdők nárcisza te az arcunkon ragyogsz málnavészes glória vagy az örök tengerünk krumpliföldünk rozsszemünk méhes kertünk ánizsa ha a zsarnok gyászba ver te teszel a Holdra fel Stella maris Maria Elvette már mindenünk győztes, zsoldos bandita csak téged^ hagyott nekünk Európa s Ázsia lettél a mi ablakunk Napba öltözött kapunk mint az őszi Hargita a szemedben rejtezünk és te együtt félsz velünk Salve mundi Domina A török hadsereg Mohácsot követő ún. sétája során 15 kolostort pusztított el és sok ferencest gyilkolt meg. Ebben az időben a csíksomlyói kolostor is megszenvedte a magáét. A szövetséges cím alatt bejött moldvai hadak éppen háromszor dúlták fel. Először 1529-ben, a moldvai vajda Petru Rares januárban nagy sereggel betört a Székelyföldre a tölgyesi és ojtozi szoroson át, és hat nap alatt végigpusztította. A pártharcok során Illés moldvai vajda dúlja fel Izabella hívására, török szövetségben, Fráter György ellenében 1550-ben. A legveszedelmesebbnek Illés vajda 1552. évi támadása bizonyult. Július 4-én ütött be, Brassóig nyomult, és hatalmas zsákmánnyal tért vissza. Ez alkalommal egész Csíkot feldúlta és elpusztította, a somlyói kolostort is beleértve. 1553-ban sem volt könyörületesebb, amikor a törökpárt oldalán Ferdinánd erdélyi uralma ellen hadakozott. A somlyói búcsú Az erdélyi katolikus egyház felszámolása magával hozta a kolozsvári, székelyvásárhelyi, tövisi, medgyesi és fejéregyházi kolostorok felszámolását. Csíksomlyón nem volt kegyúr, aki beleszóljon a rendház sorsába, ráadásul az itteni kolostor helyzete a székely jog alapján alakult ki, s ebben teljesen különbözött a többi erdélyi kolostortól. Megmaradt tehát, de elnéptelenedéssel küszködött több mint fél évszázadon át. Izabella királyné halála után a mértéktelen megterhelés ellen lázadt a székelység, de harcának eredménye megtorlás és a Székelytámadt és Székelybánja vár lett. Közben Erdélyben két új vallást törvényesítettek: a lutheranizmust és a kálvinizmust, és csakhamar feltört az unitariánizmust is. Az 1566-os tordai országgyűlés a katolikus papokat és egyházi személyeket kitiltja az országból. A csíki székelyek nem hajlottak az új törvényekre, ezért 1567 tavaszán fegyveres karhatalom indult ellenük. István gyergyóalfalvi pap tüzes beszédeivel felrázta előbb saját híveit, majd a szomszédos falvakban buzdította a népet hitük megtartására. A csíkiakat hitük védelme mellet!, tüzelte az általános elkeseredés is. István pap biztatására 1567 pünkösdjének előhetében Csíksomlyón gyűlt össze Csík és Gyergyó népe, azzal az elhatározással, hogy szembeszállnak a rájuk törő fejedelmi hadakkal. Hozzájuk csatlakoztak a kászoniak és felső-háromszékiek. A csata 1567 pünkösd szombatján zajlott le a Tolvajos tetőn, a Lónyugtató helyen. Míg a férfiak megvédték hitüket, az asszonyok, öregek és gyermekek a Szűzanya lábánál imádkoztak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy erről a csatáról 1729-ig hallgattak a feljegyzések. Tekintettel arra azonban, hogy a csíksomlyói templom eredeti búcsúja Sarlósboldogasszony napja volt, de pünkösd szombatjára került át, a legkézenfekvőbb magyarázat a hagyományból elfogadott csata. A Tolvaj os-tető Lónyugtató helyén - nem tudni mikor - nagy kőkeresztet állítottak. Ez a kőkereszt 1751-ben még megvolt, utóbb azonban fakereszt váltotta fel. Ennek helyébe 1817-ben báró Henter Antal Udvarhely szék főkirálybírája állíttatott kőemléket feliratos betéttel. A régi út felhagyásával az emlékmű vagy elpusztult vagy elpusztították. A megmaradt feliratos betétkövét Simon Jukundián provinciális 1870 körül Csíksomlyóra hozatta és a templomkertben levő Szent János kápolna falába rakatta be. A betétkövön ez olvasható: „Emlékére azon győzelemnek, melyet 1567 Pünkösd szombatján ezen a helyen nyert ifj. János Zsigmond király hada ellen az maga szent hitét védelmező székely nép. Ezen alkotmányt emelte báró Henter Antal Nemes anya Udvarhely-szék fő királybírája, 1817." A búcsújárás külső megnyilvánulásában hasonlóan folyik le, mirit az 1567-es események: az odajutásig tartó első rész könyörgő imákból és éneklésből áll. A csata lezajlása után a csíki sereg ősi szokás szerint a győzelem feletti öröm jeleként zöld ágakkal díszítette fel magát, hálaénekléssel indulva vissza Csíksomlyóra. Az 1990 óta újból régi rend szerint zajló búcsúba, ismét gyalog érkeznek a közeli falvak zarándokai, templomi zászlók alatt. A templomból induló körmenetben, mely felvezetett a Kis-Somlyó hegyére, a Salvator kápolnához s vissza, a hagyomány szerint a gyergyóalfalviak haladtak az élen, leghátul pedig a gyimesi és moldvai csángók. 1993 óta hatalmas tömegre való tekintettel az ünnepi szentmisét nem a templomban, illetve a templom kertjében tartják, hanem a két Somlyó-hegy közötti nyeregben, innen indul a körmenet mise végeztével a kegytemplomhoz. .Napjainkban a csíksomlyói pünkösdi búcsú messze túlnőtt egykori jelentőségén. A kommunista elnyomatás sötét esztendei után, amikor ki-ki egyénileg, olykor nem kis veszélyt vállalva zarándokolt ide, ma a megmaradás, a hitből fakadó életerő bizonyítéka is a zarándokok nagy létszáma. A pünkösdi búcsún kívül - mely máig is a legnagyobb -, más búcsús napjai is vannak a kegytemplomnak. Szintén több ezres tömegeket gyűjt össze az őszi, Mária-nevenapi búcsú is. Keletkezési ideje ismeretlen. A Mária iránti nagy kegyelet és gyermeki tisztelet, szeretet alakíthatta ki. Zászlókkal való kivonulás és körmenet ilyenkor nem szokott lenni. Amint már említettük, a templom saját búcsúnapja Sarlósboldogasszony ünnepe. E napra nyer részleges búcsút a pápától 1444-ben. A csíksomlyói gimnázium fennállása idején a diákság búcsúnapja volt, iskolai évzáró ünnepséggel és a Mária-Társulat avató felvonulásával. A Szentszék 1936. május 7-én naponkint egyszer elnyerhető teljes búcsút engedélyezett azok részére, akik bármikor a csíksomlyói kegytemplomot meglátogatják, gyónnak, áldoznak és a Szentatya szándékára imádkoznak. A kegyszobor A csíksomlyói kegytemplom egyik nagy vonzerejét a kegyszobor jelenti. Ott áll magas trónusán az oltár mögött, ezrek előtt közismerten, egyedül az összes ősrégi helybéli ferences emlékek közül. Viharverten, győztesen, valóban csodálatosan fennmaradva... Kezdetben nem a főoltáron állott. Domokos Kázmér házfőnök helyezte oda a tatárdúlást követő újjáépítés során, 1665 táján. A régi templom főoltárán előbb hatalmas feszület állott. Az 1624-ben készíttetett leltár szerint a régi templomnak még mindig különálló Mária oltárán áll a szobor. Itt maradt az 1661. évi tatárdúláskor is, mikor a templomot felgyújtották, és minden berendezése elégett, csak a kegyszobor maradt meg egyedül. Ezután új főoltár épült, melyet 1682-ben szenteltek fel Sarlósboldogasszony tiszteletére. A bizonytalanságban született feltételezések szerint a kegyszobor eredetét egyesek Nagy Konstantinra, mások a Bákóban megszűnt kolostorra, megint mások Fogarasra vagy a Somlyó-hegyi Sóvárra, esetleg éppen Hunyadi saját rendelésére teszik. A kegyszobor viszont mint alkotás csupán egy az egykorú, százakra menő híres erdélyi és sok csíki Mária-szobor közül. Rendkívülisége abban áll, hogy egyedül maradt fenn, míg a többi mind eltűnt, elveszett. Erdély városaiból öt híres egykorú, de odalett Mária-szobornak maradt fenn a neve: Gyulafehérvárt trónolt a neves Fehér-Mária, Vajdahunyadon a Szűz Istenanya, Kolozsvárt a Szüzek Szüze, Nagyszebenben a Miasszonyunk, Fogarason a Patrónának nevezett szobrok. Ezek a többi száz szoborral együtt áldozatul estek a vallásháborúnak. Az akkori templomoknak oly elengedhetetlen követelménye volt a művészet és díszítés, hogy abból a szegény csíki falusi templomok is kivették részüket. így egész sor csíki Mária-szobor ismeretes. Ezek túlélték a reformációt, akárcsak a somlyói, ha utóbb eltűntek is a helyükről. Ismeretes a csíkszenttamási Madonna-szobor 1450 tájából, a csíkszentléleki Mária-szobor 1510-ből. A szentmártoni szobor felirata alapján 1525-ből származik a csíkmenasági pedig 1543-ból. A közelebbi Udarhely-környéki falvakból ismeretes még e korból a lövétei és a székely zsombori oltárok Mária-szobrai. A nevezett csíki falvak közel egy időben és hasonló kivitelezésben szerzik be szobraikat - Mária a kis Jézussal, embermagasságú méretben, hasonló öltözékben melyek kb. 1450 és 1543 között készülhettek. Jogos és természetes a következtetés, hogy e korra esik a somlyói szobor beszerzése is. A szakértők szerint 1515 és 520 között készülhetett. Azt is megállapították, hogy nem külföldről hozták be vagy rendelték meg, s még csak nem is Külső-Erdélybén, hanem valószínűleg Csíkban készítették. A Németországból a Felföldre és Erdélybejutott művészeti hullám hozott létre Csíkban is faragó iskolát és talált tanult és művészi érzékkel megáldott székely mesterre. Ennek vésője alól kerülhetett ki a somlyói Mária-szobor is. A szobor egyébként megragadó jelenség: hársfából készült, 227 cm magas. Mária lábai alatt a fél földgömb, azon sarlós hold, ennek közepén fekvő emberfej - a tagadás képviselője. A kegyszobrot tetőtől talpig aranyos sugárkéve ragyogja körül. Az obszerváns ferences kegyeletet és gyakorlatot őrzi, a Napba öltözött Asszonyt. A hála, a kegyelet, a csodás gyógyulások zálogaiként sok érté-. kes fogadalmi tárggyal ajándékozta meg a kegyszobrot. Ezeknek érdekesebbjei a tatárdúláskor elvesztek. Kovács Imre