Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

Esztergom és Vidéke 2001. június 14. Richter-centenárium a Királyi Várban A Dorogi Hulladékégetőmu bizalmat kapott - tudtuk meg Lágler Katalin igazgatótól ­Magyarország első és máig legna­gyobb gyógyszergyára a Richter Gede­on Rt. a napokban ünnepelte alapításá­nak 100. évfordulóját. Az ünnepség-sorozat három hely­színre irányult. A Magyar Állami Ope­raházban gálaest volt, ahol a hazai és nemzetközi vállalkozókat Orbán Vik­tor miniszterelnök köszöntötte. A nem­zetközi tudóstársadalom számára a Ma­gyar Tudományos Akadémián rendeztek ülést, ahol díszelőadást Oláh György Nobel-díjas kémikus tartotta. A hazai orvosok, a gyógyszerészek, egye­temi oktatók, gyakorlati szakemberek részére a tudományos tanácskozás szín­helyéül június 6-án az esztergomi Kirá­lyi Vár Lovagtermét választották. Itt Bogsch Erik vezérigazgató (fotónkon Kápolnai Dezső és Kiss-Rigó László társaságában) a százéves fejlődést mu­tatta be előadásában. Richter Gedeon gyógyszerész 1901­ben vette meg a fővárosban a Sas Pati­kát, mely az első tudományos műhely volt. A Hyperol, a Kalmopyrin tabletták alapozták meg a cég hímevét. 1929-ben Barcelonában a világkiállításon már dí­jat nyertek. Eljutottak a gyógyszerek az USA-ba, a cég a második világháború kezdetén a legnagyobb exportőr lett. Ezután jöttek a Richter „sötét" évei. A cégalapítót a nyilasok 1944 decemberé­ben (a Mária Valéria híd felrobbantá­sának idején - a szerk.) meggyilkolták, 1948-ban jött az államosítás. A dorogi gyár 1967. június l-jén csatlakozott a világhírű Richterhez. Napjainkban a cég hatóanyag-termelé­sének felét adja. Elválaszthatatlan az anyacégtől. A mindenkori dorogi gyárvezetők: Hajdúk József, Székely Dénes, Godó László, Benczik Tamás és napjainkban Kápolnai Dezső fáradhatatlanul azon munkálkodtak, hogy az ezer fős gyár technológiai színvonala, a környezet­védelmi követelmények, a bérjövedel­mek közelítsenek a nagyhírű anyacég­hez. Erről a centenáriumi fórumon most itt Esztergomban is meggyőződhet­tünk. A Mydeton, a Depersolon, a Cavin­ton gyógyszerkészítmények ma is a cég legsikeresebb készítményei. Kápolnai Dezső a dorogi gyár igazgatója lapunk kédésére elmondta, hogy a rész­vénytársaságot jegyzik a magyar Érték­tőzsdén túl Londonban, Luxemburg­ban, Indiában, Japánban, az USA-ban. A Richter megannyi szállal kötődik vá­rosunkhoz. A cég elnöke, William de Gelsey londoni bankár támogatója a Rudnay Alapítványnak. Báró Gelsey Vilmos magyar származású, Mind­szenty hercegprímás egykori ismerőse, emlékének őrzője, Kiss-Rigó László plébános barátja, állandó résztvevője a Becket-ünnepségeknek, a világ egyik legbefolyásosabb pénzügyi tudora. Ká­polnai Dezső a Rudnay Sándor Város­védő Egyesület elnöke, a Mindszenty katolikus iskola önzetlen támogatója. így most már érthető, hogy a nemzet­közi gyógyszergyártás egyik meghatá­rozó gazdasági társasága az Operaház, a Tudományos Akadémia után a vidéki Magyarországon kitüntetőleg városun­kat választotta. Itt ünnepeltek. Kétszáz szakember jött hozzánk. Köszönjük! Pálos (P.I.) Lapunk a „vidékünk" történé­seinek fontos mozzanataira mindig tényszerűen reagál. Ezek közé tartozik a Dorogi Hulladékégető Kft. (légifelvé­telről) két évvel ezelőtti dioxin-mente­sítő beruházása, melynek üzembe-he­lyezéséről tudósítottunk (EVID, 1999. okt. 7.). Azóta újra fellángolt a dorogi és kertvárosi környezetvédők tiltakozá­sa, melybe bevonták a Környezetvédel­mi Minisztériumot, valamint a Parla­ment bizottságát is. A bizalmatlanság miatt legutóbb két hétre beszüntették a garéi hulladék égetését. Pedig az úgy­nevezett TCB (tetra-klór-benzol) tartal­mú, összesen 13 ezer tonna erősen mér­gező anyagnak két év óta csupán a felét semmisítették meg eddig. Az idő sür­get, a 200 literes fémhordók rozsdásod­nak, helyenként már a talajszennyező­dést is kimutatták Garéban. Drága és felesleges a Nyugat-Európába való ki­szállítás, mikor a dorogi mű ugyan­azokkal a füstgázmérési adatokkal bír. Az eddigi hazai és külföldi intézményi mérések mindezt igazolják. A mű terü­letén belül elkezdték a 4-es számú sa­laklerakó földmunkáit, ahová majd a jövőben az égési maradékanyagot le­rakják. Az eddigi 77 ezer köbméteres tározó után újabb 80 ezres épül, de két évtized után még van hely további 100 köbméteresre. Mindezeket a tényeket a napokban tudtuk meg Lágler Katalin igazgatótól, aki arról is tájékoztatta la­punkat, hogy a minisztérium engedé­lyezte az égetés folytatását azzal, hogy június hónapban hazai és külföldi szak­emberek mérni fogják a keletkezett füstgáz összetételét. Az igazgatónő kér­déseinkre szakmai tényekkel érvelt. - Mi célt szolgál a másfél éve üzembe helyezett dioxin -mentesítőbe rendezés ? Mennyiben járult hozzá az. újabb égeté­si igényekhez, kik a legnagyobb beszál­lítók? - A világ egyik legkorszerűbb dio­xin-mentesítő rendszere kezdte meg működését a dorogi hulladékégetőmű­ben másfél éve. A dioxin-mentesítő el­ső ütemét, az aktívszenes beporlasztás­sal működő rendszert még 1999-ben valósították meg. A második lépcsővel együtt aberuházás több mint félmilliárd forintba került. A berendezés legfonto­sabb eleme a katalitikus dioxin-mente­sítő egység, amely a füstgázban még előforduló igen kis mennyiségűdioxin­és furán-tartalmat is teljes mértékben lebontja és természetes vegyületté, pél­dául vízzé alakítja át. A berendezés üzembehelyezése szakértők szerint tel­jes mértékben ártalmatlanítja a füstgáz dioxin-tartalmát. így az égetőmű alkal­mas lett-megfelel ve a szigorú EU-nor­máknak is - bármilyen dioxin-típusú vegyületet tartalmazó anyag, termék, hulladék elégetésére. De nézzük, miről is beszélünk ponto­san. Azóta kerültek a közvélemény ér­deklődésének homlokterébe a dioxin elnevezésű stabil szén-klór vegyületek, amióta léteznek cementgyárak, tömeg­közlekedés és rengeteg PVC-égéster­mék kerül a levegőbe a városi szemét­égetőkből. Ugyanakkor talán kicsit meglepő, de dioxin mindig is volt, mi­óta emberéi a Földön. A legtöbb emberi egészségre veszélyes dioxon például a tarlóégetéskor, vagy a kerti hulladék. levelek elégetésekor kerül a levegőbe, amint az amerikai EPA fölmérése bizo­nyítja. Vannak azonban vállalatok, ahol régóta foglalkoznak a dioxin-probléma kezelésével. Magyarországon ilyen a Dorogi Hulladékégető Kft. is. A vállalat legnagyobb beszállítói a gyógyszeripari cégek, illetve azok a magyarországi nagyvállalatok, ahol működésünk során olyan veszélyes hulladékok keletkeznek, amelyeket egyszerű lerakással nem lehet semlege­síteni, hanem csak az ún. termikus ár­talmatlanításuk, elégetésük jöhet szó­ba. - Az év elején civil tiltakozásra mi­lyen választ tudnak adni? Mennyiben rendelkeznek a profdjukba vágó hulla­dékégetés hatósági engedélyével? - A vállalatnál ártalmatlanított min­den anyag égetésére rendelkezünk ha­tósági engedéllyel. A sokat vitatott dio­xinra is. Az elmúlt két évben több mint egy tucatszor mérték a kibocsátást és egyszer sem léptük át a határértékeket. A minap Túri Kovács Béla környezet­védelmi miniszter úr mondta el a nyil­vánosság előtt, hogy a legutóbbi, ille­tékes külföldi cégek, akiknek a mérésre jogosultságuk van, a határértéknél egy egész nagyságrenddel alacsonyabbnak mérték kibocsátásunkat. Ennél többet, azt hiszem, nem kell mondanunk a til­takozóknak. - Mit kell tudni a területünkön elhe­lyezett salaklerakóról, miként biztosí­tott annak ártalmatlansága ? - Az égetés során keletkező mara­dékanyagok lerakására a 2-3. számú földmedencék szolgálnak. Ezeket a vál­lalat 1993 óta használja. A két lerakót korábban a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár iszapszerű hulladékainak az átme­neti tárolására használták. A kiürített medencéket a salak elhe­lyezése előtt utólagos műszaki véde­lemmel láttuk el. Ezek: agyagbélés, alj­zat-szivárgó, csurgalék-vízgyűjtő. 1996-ban azután, amikor a medencék töltésmagasítását végeztük, megépült a belső csurgalék-vizeket összegyűjtő mélyszi várgó és a medencéket körülve­vő, a természetes agyagrétegbe kötött vízzáró függönnyel, valamint az innen esetleg kikerülő vizet gyűjtő és elvezető rendszer. Mindez kizárja a környezet­szennyezés lehetőségét. Jelenleg már csak a 2. medencébe kerül salak. A 3. medence betelt, s megtörtént vízzáró, ideiglenes lefedése is. Többmilliós a kár Lapunk többnyire nem - vagy csak elvétve - foglalkozik bűnügyekkel. Hogy most mégis kivételt teszünk, an­nak az az oka, hogy ez a bűntény szo­rosan kapcsolódik ahhoz a kulturális szférához, nevezetesen a Várszínház­hoz, amelyről e lap hasábjain rend­szeresen jelennek meg írásaink. Hogy mi is történt, arról Pintér Zsu­zsa, a leginkább kárvallott Tender Kft. vezetője, számol be munkatársunknak. - Pünkösd hétfőjének hajnalán isme­retlen tettesek betörtek a Belvárosi Ká­véházba, amelynek emeletét már évek óta bérli a Tender 2500 Kft. Itt működik a kft. oktatásszervező irodája, tanter­meivel számítógépes termével, és itt székel az Esztergomi Várszínház irodá­ja is. A Belvárosi Kávéházból is sok értéket elvittek, értelmetlen rombolást is végeztek, dc a Várszínház irodáját ­számítógépestől, telefonostól, faxostól, lézcrnyomtatóstól - teljesen kipakol­ták, csak az iratokat hagyták meg. Ezzel néhány napra megbénították, sőt vissza is vetették munkánkat, éppen most, amikor a Várszínház nyári szezonjának indítása előtt állunk. A gép wincheste­rében volt a nyári programfüzet teljes anyaga is. amelyet e héten szerettünk volna nyomdába küldeni. „Szakszerűen" leszerelték, és egy ré­szét elvitték a számítógépes terem gép­parkjának is. Hogy a számítógépkeze­iői tanfolyamunkat folytatni tudjuk, kölcsöngépekkel kellett felszerelnünk ezt az oktatótermet. Az irodánkban is egyelőre kölcsönkapott telefonnal és fax-szal dolgozunk. Addig nem aka­runk újat venni, amíg egy kis remény is van arra, hogy talán megkerülnek az ellopott gépek. Óriási anyagi és eszmei kár ez ne­künk. Bár biztosítva vagyunk, és így a biztosító megtéríti az anyagi kárt, ám erre jó darabig még várnunk kell. De vannak olyan veszteségeink is, amelye­ket nem tudunk pótolni. Szörnyűdolog, hogy rácsokkal kell védeni értékeinket, és még így sincsenek azok bizton­ságban. Szomorú, hogy a város köz­pontjában, a legforgalmasabb helyen ilyen háborítatlanul ki lehet rámolni egy épületet. A rendőrség talált ugyan nyomokat, de hogy nyomára tudnak-e majd bukkanni a tetteseknek, az még kérdésés. Egyelőre még csak annyit tudnak, hogy a betörők a Rákóczi tér felől, az üvegajtón át hatoltak be az épületbe, és a Vörösmarty utcai kapun át rámolták ki a zsákmányt. Valószínű­leg gépkocsival voltak, és csak azért nem vittek el többet, mert ennyi fért az autójukba. A Várszínház műsorfüzetére várók­tól kis türelmet kérünk, a betörés miatt körülbelül egy hetet fog késni a megje­lenése. Reméljük, egyébb fennakadás nem lesz, hiszen a várszínházi doku­mentáció túlnyomó részét már koráb­ban lemezekre mentettük, így azok nem vesztek el. Az esethez szerkesztőségünknek csupán annyi a hozzáfűznivalója, hogy ez az esemény is jelzi, a rendőrség által oly régen kért videós figyelőrendszer felszerelésének itt lenne végre az ideje. Sz.B. Vélemények a hídról, az elkerülő utakról Május 31-én délelőtt szokatlanul nagy volt a sürgés-forgás az eszter­gomi Duna-parton. Autósok és iskolás-csoportok egyaránt a hídépítés helyszíne felé igyekeztek. A nagy elem-emelési műveletről azonban majdnem mindenki lemaradt, hiszen a sajtó, a rádiók és a televíziók a végső fázist csak délután egy órára jósolták, ezzel szemben már délelőtt tíz órakor a helyén volt a várva várt „látvány"! Időm volt, hisz erre szántam, elbeszélgettem a hídnézőkkel. Senki sem bánta, hogy lemaradt a „történelmi" műveletről, mindenki annak örült, hogy végre ezt is megéltük: helyére került az első ív! Az elkerülő út építéséről viszont már alaposan megoszlottak a vélemé­nyek. - Az valóban katasztrófát jelentene, ha nem épülne meg az elkerülő út a híd átadásáig - mondta egy témában felkészült mérnök. - Teljesen bedugulna a Belvárosban a forgalom... - ... Viszont az Árok utcai elkerülő út-megoldás is teljes csődöt jelenthetne - vélte egy munkás, aki évekig a Labor MIM Árok utcai telepén dolgozott. - A Prímás-sziget kettészelésével végleg elveszítené a sziget a roman­tikáját, hol futnának akkor a kocogok, mi lenne a horgászok nyugalmával, meg kéne szüntetni az egykori Dózsa-pályát, a sportolók paradicsomát. Ez rémálom... - A legnagyobb probléma - veszi át a szót egy múzeumi munkatárs -, hogy a képviselők már elfogadták az Árok utcai variációt, miközben a lakosság még alig tud konkrétumot a tervezett útépítésről. Tartott ugyan a KSZE egy fórumot, de azon csak a lakossági egy töredéke jelent meg... - Ez olyan fontos probléma, hogy népszavazást kéne rendezni ebben az ügyben - mondja egy csinos, fiatal hölgy, kórházi dolgozó. - Talán az lenne a legegyszerűbb - veszi át a szót egy nyugdíjas férfi -, ha a Mária Valéria híd csak nosztalgia hídként funkcionálna. Csak gyalogosok, kerékpárosok mehetnének keresztül rajta, meg a célfuvar... - ... Mit képzel uram, már a 21. században vagyunk! - mondja felhá­borodottan egy egyetemista. íme tehát egy kis ízelítő a hídnézők álláspontjából. D. L. Véradók köszöntése Dömösön Május 29-én délután 14 órakor a dö­mösi Polgármesteri Hivatal dísztermé­ben került sor a többszörös véradók ki­tüntetésére. A helyi óvodások kedves, szívhezszóló műsort adtak a megjelent vendégeknek. Ezt követően a Magyar Vöröskereszt Esztergom Területi titkára, Horváth Lajosné a véradó-mozgalom múltjáról tartott rövid ismertetést, majd tolmá­csolta a Komárom-Esztergom Megyei titkár, Vimrázy Istvánné köszöntő sora­it. Megemlékezett a Vöröskereszt helyi megalakulásának 120. évfordulójáról az alapító okirat bemutatásával, mely a Vöröskereszt esztergomi irodájában ta­lálható. Ezután került sor az oklevelek és ajándékok átadására, mely gesztussal köszönték meg a véradók áldozatkész­ségét, önzetlen segítségnyújtásukat a beteg, rászoruló embertársaiknak. Az önkéntes segítők, szervezők ­Polgármesteri Hivatal, Szabó Béláné, dr. Fenyvesi Béla - munkáját ajándék­kal hálálták meg. Végezetül kis zene­szám színesítette az ünnepséget, majd szerény vendéglátással zárult a rendez­vény. Mégegyszer őszinte szívvel és tiszte­lettel köszöntünk minden véradónkat, jó egészséget és boldogságot kívánunk nekik. Bayer László a Magyar Vöröskereszt Esztergom Területi Szervezetének elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom