Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

Esztergom és Vidéke 2001. június 14. Richter-centenárium a Királyi Várban A Dorogi Hulladékégetőmu bizalmat kapott - tudtuk meg Lágler Katalin igazgatótól Magyarország első és máig legnagyobb gyógyszergyára a Richter Gedeon Rt. a napokban ünnepelte alapításának 100. évfordulóját. Az ünnepség-sorozat három helyszínre irányult. A Magyar Állami Operaházban gálaest volt, ahol a hazai és nemzetközi vállalkozókat Orbán Viktor miniszterelnök köszöntötte. A nemzetközi tudóstársadalom számára a Magyar Tudományos Akadémián rendeztek ülést, ahol díszelőadást Oláh György Nobel-díjas kémikus tartotta. A hazai orvosok, a gyógyszerészek, egyetemi oktatók, gyakorlati szakemberek részére a tudományos tanácskozás színhelyéül június 6-án az esztergomi Királyi Vár Lovagtermét választották. Itt Bogsch Erik vezérigazgató (fotónkon Kápolnai Dezső és Kiss-Rigó László társaságában) a százéves fejlődést mutatta be előadásában. Richter Gedeon gyógyszerész 1901ben vette meg a fővárosban a Sas Patikát, mely az első tudományos műhely volt. A Hyperol, a Kalmopyrin tabletták alapozták meg a cég hímevét. 1929-ben Barcelonában a világkiállításon már díjat nyertek. Eljutottak a gyógyszerek az USA-ba, a cég a második világháború kezdetén a legnagyobb exportőr lett. Ezután jöttek a Richter „sötét" évei. A cégalapítót a nyilasok 1944 decemberében (a Mária Valéria híd felrobbantásának idején - a szerk.) meggyilkolták, 1948-ban jött az államosítás. A dorogi gyár 1967. június l-jén csatlakozott a világhírű Richterhez. Napjainkban a cég hatóanyag-termelésének felét adja. Elválaszthatatlan az anyacégtől. A mindenkori dorogi gyárvezetők: Hajdúk József, Székely Dénes, Godó László, Benczik Tamás és napjainkban Kápolnai Dezső fáradhatatlanul azon munkálkodtak, hogy az ezer fős gyár technológiai színvonala, a környezetvédelmi követelmények, a bérjövedelmek közelítsenek a nagyhírű anyacéghez. Erről a centenáriumi fórumon most itt Esztergomban is meggyőződhettünk. A Mydeton, a Depersolon, a Cavinton gyógyszerkészítmények ma is a cég legsikeresebb készítményei. Kápolnai Dezső a dorogi gyár igazgatója lapunk kédésére elmondta, hogy a részvénytársaságot jegyzik a magyar Értéktőzsdén túl Londonban, Luxemburgban, Indiában, Japánban, az USA-ban. A Richter megannyi szállal kötődik városunkhoz. A cég elnöke, William de Gelsey londoni bankár támogatója a Rudnay Alapítványnak. Báró Gelsey Vilmos magyar származású, Mindszenty hercegprímás egykori ismerőse, emlékének őrzője, Kiss-Rigó László plébános barátja, állandó résztvevője a Becket-ünnepségeknek, a világ egyik legbefolyásosabb pénzügyi tudora. Kápolnai Dezső a Rudnay Sándor Városvédő Egyesület elnöke, a Mindszenty katolikus iskola önzetlen támogatója. így most már érthető, hogy a nemzetközi gyógyszergyártás egyik meghatározó gazdasági társasága az Operaház, a Tudományos Akadémia után a vidéki Magyarországon kitüntetőleg városunkat választotta. Itt ünnepeltek. Kétszáz szakember jött hozzánk. Köszönjük! Pálos (P.I.) Lapunk a „vidékünk" történéseinek fontos mozzanataira mindig tényszerűen reagál. Ezek közé tartozik a Dorogi Hulladékégető Kft. (légifelvételről) két évvel ezelőtti dioxin-mentesítő beruházása, melynek üzembe-helyezéséről tudósítottunk (EVID, 1999. okt. 7.). Azóta újra fellángolt a dorogi és kertvárosi környezetvédők tiltakozása, melybe bevonták a Környezetvédelmi Minisztériumot, valamint a Parlament bizottságát is. A bizalmatlanság miatt legutóbb két hétre beszüntették a garéi hulladék égetését. Pedig az úgynevezett TCB (tetra-klór-benzol) tartalmú, összesen 13 ezer tonna erősen mérgező anyagnak két év óta csupán a felét semmisítették meg eddig. Az idő sürget, a 200 literes fémhordók rozsdásodnak, helyenként már a talajszennyeződést is kimutatták Garéban. Drága és felesleges a Nyugat-Európába való kiszállítás, mikor a dorogi mű ugyanazokkal a füstgázmérési adatokkal bír. Az eddigi hazai és külföldi intézményi mérések mindezt igazolják. A mű területén belül elkezdték a 4-es számú salaklerakó földmunkáit, ahová majd a jövőben az égési maradékanyagot lerakják. Az eddigi 77 ezer köbméteres tározó után újabb 80 ezres épül, de két évtized után még van hely további 100 köbméteresre. Mindezeket a tényeket a napokban tudtuk meg Lágler Katalin igazgatótól, aki arról is tájékoztatta lapunkat, hogy a minisztérium engedélyezte az égetés folytatását azzal, hogy június hónapban hazai és külföldi szakemberek mérni fogják a keletkezett füstgáz összetételét. Az igazgatónő kérdéseinkre szakmai tényekkel érvelt. - Mi célt szolgál a másfél éve üzembe helyezett dioxin -mentesítőbe rendezés ? Mennyiben járult hozzá az. újabb égetési igényekhez, kik a legnagyobb beszállítók? - A világ egyik legkorszerűbb dioxin-mentesítő rendszere kezdte meg működését a dorogi hulladékégetőműben másfél éve. A dioxin-mentesítő első ütemét, az aktívszenes beporlasztással működő rendszert még 1999-ben valósították meg. A második lépcsővel együtt aberuházás több mint félmilliárd forintba került. A berendezés legfontosabb eleme a katalitikus dioxin-mentesítő egység, amely a füstgázban még előforduló igen kis mennyiségűdioxinés furán-tartalmat is teljes mértékben lebontja és természetes vegyületté, például vízzé alakítja át. A berendezés üzembehelyezése szakértők szerint teljes mértékben ártalmatlanítja a füstgáz dioxin-tartalmát. így az égetőmű alkalmas lett-megfelel ve a szigorú EU-normáknak is - bármilyen dioxin-típusú vegyületet tartalmazó anyag, termék, hulladék elégetésére. De nézzük, miről is beszélünk pontosan. Azóta kerültek a közvélemény érdeklődésének homlokterébe a dioxin elnevezésű stabil szén-klór vegyületek, amióta léteznek cementgyárak, tömegközlekedés és rengeteg PVC-égéstermék kerül a levegőbe a városi szemétégetőkből. Ugyanakkor talán kicsit meglepő, de dioxin mindig is volt, mióta emberéi a Földön. A legtöbb emberi egészségre veszélyes dioxon például a tarlóégetéskor, vagy a kerti hulladék. levelek elégetésekor kerül a levegőbe, amint az amerikai EPA fölmérése bizonyítja. Vannak azonban vállalatok, ahol régóta foglalkoznak a dioxin-probléma kezelésével. Magyarországon ilyen a Dorogi Hulladékégető Kft. is. A vállalat legnagyobb beszállítói a gyógyszeripari cégek, illetve azok a magyarországi nagyvállalatok, ahol működésünk során olyan veszélyes hulladékok keletkeznek, amelyeket egyszerű lerakással nem lehet semlegesíteni, hanem csak az ún. termikus ártalmatlanításuk, elégetésük jöhet szóba. - Az év elején civil tiltakozásra milyen választ tudnak adni? Mennyiben rendelkeznek a profdjukba vágó hulladékégetés hatósági engedélyével? - A vállalatnál ártalmatlanított minden anyag égetésére rendelkezünk hatósági engedéllyel. A sokat vitatott dioxinra is. Az elmúlt két évben több mint egy tucatszor mérték a kibocsátást és egyszer sem léptük át a határértékeket. A minap Túri Kovács Béla környezetvédelmi miniszter úr mondta el a nyilvánosság előtt, hogy a legutóbbi, illetékes külföldi cégek, akiknek a mérésre jogosultságuk van, a határértéknél egy egész nagyságrenddel alacsonyabbnak mérték kibocsátásunkat. Ennél többet, azt hiszem, nem kell mondanunk a tiltakozóknak. - Mit kell tudni a területünkön elhelyezett salaklerakóról, miként biztosított annak ártalmatlansága ? - Az égetés során keletkező maradékanyagok lerakására a 2-3. számú földmedencék szolgálnak. Ezeket a vállalat 1993 óta használja. A két lerakót korábban a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár iszapszerű hulladékainak az átmeneti tárolására használták. A kiürített medencéket a salak elhelyezése előtt utólagos műszaki védelemmel láttuk el. Ezek: agyagbélés, aljzat-szivárgó, csurgalék-vízgyűjtő. 1996-ban azután, amikor a medencék töltésmagasítását végeztük, megépült a belső csurgalék-vizeket összegyűjtő mélyszi várgó és a medencéket körülvevő, a természetes agyagrétegbe kötött vízzáró függönnyel, valamint az innen esetleg kikerülő vizet gyűjtő és elvezető rendszer. Mindez kizárja a környezetszennyezés lehetőségét. Jelenleg már csak a 2. medencébe kerül salak. A 3. medence betelt, s megtörtént vízzáró, ideiglenes lefedése is. Többmilliós a kár Lapunk többnyire nem - vagy csak elvétve - foglalkozik bűnügyekkel. Hogy most mégis kivételt teszünk, annak az az oka, hogy ez a bűntény szorosan kapcsolódik ahhoz a kulturális szférához, nevezetesen a Várszínházhoz, amelyről e lap hasábjain rendszeresen jelennek meg írásaink. Hogy mi is történt, arról Pintér Zsuzsa, a leginkább kárvallott Tender Kft. vezetője, számol be munkatársunknak. - Pünkösd hétfőjének hajnalán ismeretlen tettesek betörtek a Belvárosi Kávéházba, amelynek emeletét már évek óta bérli a Tender 2500 Kft. Itt működik a kft. oktatásszervező irodája, tantermeivel számítógépes termével, és itt székel az Esztergomi Várszínház irodája is. A Belvárosi Kávéházból is sok értéket elvittek, értelmetlen rombolást is végeztek, dc a Várszínház irodáját számítógépestől, telefonostól, faxostól, lézcrnyomtatóstól - teljesen kipakolták, csak az iratokat hagyták meg. Ezzel néhány napra megbénították, sőt vissza is vetették munkánkat, éppen most, amikor a Várszínház nyári szezonjának indítása előtt állunk. A gép winchesterében volt a nyári programfüzet teljes anyaga is. amelyet e héten szerettünk volna nyomdába küldeni. „Szakszerűen" leszerelték, és egy részét elvitték a számítógépes terem gépparkjának is. Hogy a számítógépkezeiői tanfolyamunkat folytatni tudjuk, kölcsöngépekkel kellett felszerelnünk ezt az oktatótermet. Az irodánkban is egyelőre kölcsönkapott telefonnal és fax-szal dolgozunk. Addig nem akarunk újat venni, amíg egy kis remény is van arra, hogy talán megkerülnek az ellopott gépek. Óriási anyagi és eszmei kár ez nekünk. Bár biztosítva vagyunk, és így a biztosító megtéríti az anyagi kárt, ám erre jó darabig még várnunk kell. De vannak olyan veszteségeink is, amelyeket nem tudunk pótolni. Szörnyűdolog, hogy rácsokkal kell védeni értékeinket, és még így sincsenek azok biztonságban. Szomorú, hogy a város központjában, a legforgalmasabb helyen ilyen háborítatlanul ki lehet rámolni egy épületet. A rendőrség talált ugyan nyomokat, de hogy nyomára tudnak-e majd bukkanni a tetteseknek, az még kérdésés. Egyelőre még csak annyit tudnak, hogy a betörők a Rákóczi tér felől, az üvegajtón át hatoltak be az épületbe, és a Vörösmarty utcai kapun át rámolták ki a zsákmányt. Valószínűleg gépkocsival voltak, és csak azért nem vittek el többet, mert ennyi fért az autójukba. A Várszínház műsorfüzetére váróktól kis türelmet kérünk, a betörés miatt körülbelül egy hetet fog késni a megjelenése. Reméljük, egyébb fennakadás nem lesz, hiszen a várszínházi dokumentáció túlnyomó részét már korábban lemezekre mentettük, így azok nem vesztek el. Az esethez szerkesztőségünknek csupán annyi a hozzáfűznivalója, hogy ez az esemény is jelzi, a rendőrség által oly régen kért videós figyelőrendszer felszerelésének itt lenne végre az ideje. Sz.B. Vélemények a hídról, az elkerülő utakról Május 31-én délelőtt szokatlanul nagy volt a sürgés-forgás az esztergomi Duna-parton. Autósok és iskolás-csoportok egyaránt a hídépítés helyszíne felé igyekeztek. A nagy elem-emelési műveletről azonban majdnem mindenki lemaradt, hiszen a sajtó, a rádiók és a televíziók a végső fázist csak délután egy órára jósolták, ezzel szemben már délelőtt tíz órakor a helyén volt a várva várt „látvány"! Időm volt, hisz erre szántam, elbeszélgettem a hídnézőkkel. Senki sem bánta, hogy lemaradt a „történelmi" műveletről, mindenki annak örült, hogy végre ezt is megéltük: helyére került az első ív! Az elkerülő út építéséről viszont már alaposan megoszlottak a vélemények. - Az valóban katasztrófát jelentene, ha nem épülne meg az elkerülő út a híd átadásáig - mondta egy témában felkészült mérnök. - Teljesen bedugulna a Belvárosban a forgalom... - ... Viszont az Árok utcai elkerülő út-megoldás is teljes csődöt jelenthetne - vélte egy munkás, aki évekig a Labor MIM Árok utcai telepén dolgozott. - A Prímás-sziget kettészelésével végleg elveszítené a sziget a romantikáját, hol futnának akkor a kocogok, mi lenne a horgászok nyugalmával, meg kéne szüntetni az egykori Dózsa-pályát, a sportolók paradicsomát. Ez rémálom... - A legnagyobb probléma - veszi át a szót egy múzeumi munkatárs -, hogy a képviselők már elfogadták az Árok utcai variációt, miközben a lakosság még alig tud konkrétumot a tervezett útépítésről. Tartott ugyan a KSZE egy fórumot, de azon csak a lakossági egy töredéke jelent meg... - Ez olyan fontos probléma, hogy népszavazást kéne rendezni ebben az ügyben - mondja egy csinos, fiatal hölgy, kórházi dolgozó. - Talán az lenne a legegyszerűbb - veszi át a szót egy nyugdíjas férfi -, ha a Mária Valéria híd csak nosztalgia hídként funkcionálna. Csak gyalogosok, kerékpárosok mehetnének keresztül rajta, meg a célfuvar... - ... Mit képzel uram, már a 21. században vagyunk! - mondja felháborodottan egy egyetemista. íme tehát egy kis ízelítő a hídnézők álláspontjából. D. L. Véradók köszöntése Dömösön Május 29-én délután 14 órakor a dömösi Polgármesteri Hivatal dísztermében került sor a többszörös véradók kitüntetésére. A helyi óvodások kedves, szívhezszóló műsort adtak a megjelent vendégeknek. Ezt követően a Magyar Vöröskereszt Esztergom Területi titkára, Horváth Lajosné a véradó-mozgalom múltjáról tartott rövid ismertetést, majd tolmácsolta a Komárom-Esztergom Megyei titkár, Vimrázy Istvánné köszöntő sorait. Megemlékezett a Vöröskereszt helyi megalakulásának 120. évfordulójáról az alapító okirat bemutatásával, mely a Vöröskereszt esztergomi irodájában található. Ezután került sor az oklevelek és ajándékok átadására, mely gesztussal köszönték meg a véradók áldozatkészségét, önzetlen segítségnyújtásukat a beteg, rászoruló embertársaiknak. Az önkéntes segítők, szervezők Polgármesteri Hivatal, Szabó Béláné, dr. Fenyvesi Béla - munkáját ajándékkal hálálták meg. Végezetül kis zeneszám színesítette az ünnepséget, majd szerény vendéglátással zárult a rendezvény. Mégegyszer őszinte szívvel és tisztelettel köszöntünk minden véradónkat, jó egészséget és boldogságot kívánunk nekik. Bayer László a Magyar Vöröskereszt Esztergom Területi Szervezetének elnöke