Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

6 ELSŐ KÉZBŐL Országgyűlési képviselőnk az agrártörvény-javaslatokról (Pálos) Az évszázadok alatl kialakult magyar földtulajdoni viszonyokat felrúgta az ötvenes évek erőszakos téeszesítése. Igaz, a rendszerváltást követően született egy új földtörvény, dc mint kiderült, ez sokakat még mindig hátrányosan érintett. A kormány most módosítást kezdeményezett. Erről kérdeztük Latorcai János országgyűlési képviselőnket. - Milyen célokat tűzött a kormány maga elé, amikor kezdeményezte a földtörvény módosítását, illetve milyen szempontok sarkallták a kormányt ezen módosítások javaslatára? - A '90-es évek elején végrehajtott kárpótlás és magánosítás sajátos birtokstruktúra kialakításához vezetett hazánkban. Az új tulajdonosok 80 %a egy hektár vagy annál kisebb méretű földterülethez jutott. Ez a mai körülmények között nem biztosította a mezőgazdasági termelés hatékonyságát. A földprivatizáció során ráadásul olyan személyek is földhöz jutottak, akik koruk, képzettségük hiánya stb. miatt nem kívánták megművelni a földjüket. Ezen körülmények miatt a földárak alacsonyak maradtak, és nem tudott megerősödni a mezőgazdálkodásból élő magántulajdonosi réteg. Egyes régiókban ezért a jóval tőkeerősebb külföldi gazdák jutottak földterülethez. Ezt az 1994 nyarán életbe lépett földtörvényig legálisan, ezután pedig törvénytelenül (zsebszerződésekkel) tehették meg. Az 1994-ben megalkotott földtörvény korlátozta a külföldiek földvásárlási jogát, és 300 hektárban szabta meg a belföldi magánszemélyek földtulajdonlási maximumát. Az előző kormány a szövetkezetek és társaságok földhasználatát tartotta természetesnek és előmozdítandónak. A támogatási rendszer eszközeivel elsősorban az úgynevezett árutermelő nagygazdaságok jövedelempozícióit kívánta javítani. Előkészített egy olyan földtörvény-koncepciót, amely a belföldi jogi személyek földszerzését volt hivatott szolgálni. így lehetőséget adott volna a magyar termőföld külföldi kézbe adásához. A polgári oldal népszavazás kiírását kezdeményező aláírásgyűjtő akciójának hatására a módosítás végül lekerült a napirendről. A jelenlegi kormány a gazdaságos birtokstruktúra elősegítését és a földpiac élénkítését vállalta feladatául. Ezen agrárpolitikai célokat a kormány a Nemzeti Földalap létrehozásával kívánja elérni. Az erről szóló előterjesztésben található definíció szerint a Nemzeti Földalap „az. állam tulajdonában álló, folyamatosan változó mennyiségű és elhelyezkedésű földvagyon, amelyetazállam részben mező- és erdőgazdasági céllal hasznosít, részben sajátos földbirtok-politikai és közcélok érvényesítése érdekében hoz létre: a birtokszerkezet fejlesztésére, működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítésére, a kialakuló reális földáraknak és haszonbéreknek az. agrárium és a köz. szempontjából kedvező irányú befolyásolására". A Nemzeti Földalap tehát olyan új, piackonform intézmény, amely lehetővé teszi, hogy a földjüket megművelni nem tudó vagy gazdálkodni nem akaró földtulajdonosok megfelelő áron eladhassák földjeiket, a mező- és erdőgazdasági tevékenységre vállalkozók pedig az így kialakult készletből kedvező áron földet vásárolhassanak. A Földalap vagyonkezelése és hasznosítása a kormány által meghatározott birtokpolitikai elvek szerint történik. - A törvényjavaslat szerint mikor illeti meg elővásárlási jog az államot és született-e valamilyen alkotmánybírósági határozat, iránymutatás a törvényjavaslatban foglaltakkal kapcsolatban ? - A termőföldről szóló 1994. évi törvény értelmében az államot zártkerti földrész kivételével elővásárlási jog illeti meg minden termőföldre. Többek között e jog gyakorlásával kerülhetnek földek a Földalap kezelésébe. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság több határozatában is megállapította, hogy alkotmányos, mivel a tulajdonnal való rendelkezés jogának korlátozása arányban áll az elérni kívánt céllal. A javaslat értelmében a Nemzeti Földalap a családi gazdálkodót, a közös háztartásban élő családtagot és a helyben lakót követően élhet e lehetőséggel. A Földalap feladata a termőföld lehető legrövidebb időn belüli hasznosítása. A termőföld eladása és haszonbérbe adása az elővásárlási joggal rendelkezők részvételével megtartott versenytárgyaláson történik. Ha ez eredménytelen, a termőföldet nyilvános árverésen kell értékesíteni vagy haszonbérbe adni. fa - Mit tartalmaz, még az. „agrárcsomag"? - A kormány meggyőződése, hogy a hazai mezőgazdaság jövőjét - hasonlóan az Európai Unióban kialakult megoldásokhoz - a gazdaságosan termelni képes családi gazdaságok jelentik. Ezért az „agrárcsomag" a termőföldről szóló 1994. évi törvényt kiegészíti a családi mezőgazdasági vállalkozásokkal kapcsolatos alapfogalmakkal. Kiegészül továbbá a javaslat a „helybenlakó", valamint a „helybenlakó szomszéd" fogalmával. Az „agrárcsomag" harmadik eleme a földkiadó és földrendező bizottságokról szóló törvény módosítása. Erre azért van szükség, mert jelenleg még nagy területen nem történt meg a földtulajdonok kiadása; számtalan társas vállalkozás úgy műveli ezeket a területeket, hogy semmiféle bérleti díjat, kötelezettséget nem vállalt át. A földkérdés túlmutat a mezőgazdaságon. A tiszta hazai viszonyok megteremtése azonban nemcsak morális kötelesség, hanem gazdasági cél is: hiszen a családi alapokra építő, biztonságot és jövedelmet adó magyar mezőgazdaság megteremtése a jövő egyik alappillére. Klotz József „éló" tablója (P.) Az augusztusi szentgyörgymezői, majd az október eleji belvárosi terménybemutatón sokszázan csodálták meg Józsi bácsi több, mint 7000 növényi magból készített közel egy négyzetméteres tablóját. Az ötletekben gazdag, aranykezű mestert sokoldalúságáról ismerjük. Aktív évtizedeiben bányatisztviselőként dolgozott, de a természetet már akkor is mindennél többre becsülte és tisztelve szerette. Messze járja híre, hogy tudora az erdőben, mezőn termő gombáknak. Az időszakonként általa megrendezett gombakiállításokon hihetetlen mennyiségű fajtával rukkol elő rendszeresen. Egyik motorja a nagyszerűen működő szentgyörgymezői kertbarátoknak. Napórái iskolák, intézmények tűzfalát díszítik, egyik legszebb a Zöldházon látható. Most pedig újabb ötlettel a történelmi Magyarország földrajzi domborzatával rukkolt ki. Ennek készítéséről, a felhasznált élő anyagokról kérdeztük. - Az örökzöld (tiszafa) koszorúval keretezett alkotás 105 cm átmérőjű. A fémcsőkarikával és faküllőkkel merevített kör alakú alapzatra farostlemez van rögzítve. A farostlemez középső részén látható Nagymagyarország domborzati képe a folyók, tavak megjelölésével. Piros vonallal van jelölve a csonka ország határa és az elszakított részek. Az alföldi felületek zöld, a hegyvidékek pedig barna színűre vannak festve vízfestékkel. A farostlemezre először drótháló került és arra lett kiképezve - lisztből és sóból álló 2:1 aránvú keverékkel - az országfelület. A felületen Esztergom, Budapest, Opusztaszerés Pannonhalma helye van külön megjelölve. A tabló felső részén (az ország felett) pattogatni való kukoricából lett kiképezve a szabadon maradt felület. A magokat ragasztással rögzítettem. E részben látható a Szózatból vett idézet: "Megfogyva bár, de tön-e nem, él nemzet e hazán!" E betűket farostlemezből vágtam ki lombfűrésszel. A betűk felületét ragasztóval kentem bc és azokra mákot szórtam. A Magyarország alatti részen a szabad felületet búzával ragasztottam tele. A búzamezőben két évszámot helyeztem el nagyméretű fehér babokból: 1001-2001. A két évszám közé a koronát helyeztem el. Ez kétrétegű farostlemezből van kivágva. A négy pánt és az abroncs készítésénél aranyszínű papírt használtam, s azokon stilizált díszítést alkalmaztam. Apántok közét mustármagokkal töltöttem ki. Az örökzöld koszorú egyes részein száraz és élő virágokból készült díszítés és két nemzeti színű szalaggal is át lett kötve. AZ ENERGIA ES A CIVIL SZERVEZETEK Országos tanácskozás a Technika Házában A meghívó az alábbi, érdekes témát kínálta: A civil szervezetek szerepe a kormány energiahatékonysági programjának megvalósításában. Az előadók névsora is színvonalas konferenciát ígért. A hallgatóság soraiban ennek ellenére a helyi civil szervezetek képviselőiből igen kevesen voltak láthatók. Akik azonban eljöttek, nem bánták meg: tanulságos előadásokat hallhattak. A konferenciát szervező MTESz alelnökének, dr. Zettner Tamás egyetemi tanárnak üdvözlőszavai után dr. Latorcai János országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Beszédéből érdemes idézni néhány gondolatot: „Meggyőződésem, hogy nemcsak négyévenként, a választások során kell a pártoknak és kormányoknak megmérettetni, hanem időnként szükség van arra egy-egy kormányzati intézkedés kapcsán is, hogy a társadalom valamiféle vizsgáló tükröt tartson föl az intézkedést hozók elé. Ehhez kellenek megítélésem szerint a civil szervezetek, a kisközösségek, általában a polgárság különböző szövetségei. Az is világos, hogy minden ilyen szervezet valamiféle partiális érdeket fogalmaz meg a társadalomban, és ezeknek a véleményeknek a halmaza, a szintetizált eredménye az, amely egy társadalom képét, egy társadalom akaratát meghatározza, ennek megfelelően rendkívüli fontossággal bír. 2000-ben az uniós országok állam- és kormányfői elfogadtak egy nyilatkozatot, mely nyilatkozatnak a civil szervezetek vonatkozásában nagyon fontos megállapításai vannak. Úgy fogalmaztak, hogy az Európai Unió elsődlegesen az európai polgárok közössége, és ezek a közösségek az önszerveződés erejével maguk fogalmazhatják meg saját közösségeik elképzeléseit, a társadalommal szemben támasztott igényeit. Azt hiszem, ez a megállapítás egy kicsit kiterjesztettebb gondolkodást igényel. Nem igaz az, hogy szakmai, gazdasági kérdések vonatkozásában más alapállásra lehetne helyezkedni, mint a társadalmi kérdések tekintetében. Ezen a területen is szükség van a felelős és tevékeny állampolgári szerepvállalásra a polgári szerveződések és rajtuk keresztül az egész nemzet jövője érdekében... A civil szerveződés egy olyan nélkülözhetetlen társadalmi szervező erő, a demokrácia aranytartaléka - fogalmazta meg nemrég köztársasági elnökünk -, mely egyik erőforrása a jövőnknek... A gazdaság nem egyéni ügy, sikere vagy bukása közügy, ebből fakadóan nem lehet közömbös az abban tevékenykedők vagy annak termékeit fogyasztók, szolgáltatásait igénybe vevők véleménye. A gazdaság sikerének, fejlődésének egyik fontos eleme az energiagazdaság, az energiagazdálkodás és ezen belül az energiahatékonyság s ennek folyamatos növelése. Ez nemcsak a gazdaság, hanem a környezetvédelem szempontjából is rendkívül fontos. Ennek a témának most külön hangsúlyt és aktualitást adhat az a felismerés és közös akarat, mely végre gátat akar szabni a globális felmelegedést okozó, alapvetően az energiatermelésből származó gázok kibocsátásának... Az elmúlt tíz év során az energiatakarékosság és az energiahatékonyság egyre fontosabb szerepet kapott. Meghatározó jelentősége volt ebben a '93as magyar energiapolitikának, amelyet koncenzussal fogadott el az országgyűlés, majd az 1994-esenergianövelési programnak. A kormányok az első pillanattól kezdve felismerték ennek a területnek a fontosságát, meghatározó szerepét nemcsak az energia-szektorban, de az európai úniós csatlakozás folyamatában is. Természetesen ez a figyelem annak is szól, hogy minden erőfeszítésünk ellenére az energia-intenzitás ma még 30-40 százalékkal rosszabb nálunk, mint a fejlett nyugati országokban... És bár az a struktúraváltás, ami a magyar gazdaságban az elmúlt 10-12 évben végbe ment, amelynek modern technikai berendezései már energiahatékonyak, és kevésbé szenynyezik a környezetet, rendkívül fontos volt ezen a területen, vitathatatlan, hogy még komoly különbségek vannak a fejlett uniós országok és hazánk energiatermelése és energiafelhasználása között. Ennek a lemaradásnak a ledolgozására született meg a kormány energiatakarékossági programja, amely 1999-ben indult, s amelyhez már a Széchenyi Terv is komoly forrásokat biztosít... Mindez azt célozza meg, hogy a következő években a hatékonyság évről-évre legalább 3-4 százalékkal javuljon. Ez egy ambiciózus cél, amelynek megvalósítása már nem egy minisztériumnak, nem egy kormánynak a feladata, hanem széles körű bekapcsolódást és informáltságot igényel, amelyben a civil szervezetek szerepe nélkülözhetetlen." Ezt a gondolatot fejtegette tovább konkrét adatokkal és igen kritikus hangvétellel - a konferencia legnagyobb érdeklődéssel várt és kétségtelenül legérdekedebb előadásában dr. Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Előadást tartott még Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal főigazgató helyettese, dr. Molnár László, az Energia Központ igazgatója, dr. Zettner Tamás, a MTESz alelnöke, Csonka Ernő, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület társelnöke, valamint több egyesület és gazdasági társaság vezető szakembere. A résztvevők - akik a konferenciát egyöntetűen hasznosnak és sikeresnek értékelték - délután a város nevezetességeivel, látványosságaival is megismerkedtek. Szába Az Esztergomi Városi Televízió állandó műsortükre Hétfő 15:00 Önkormányzati műsor (ism.) IS."00 KUPAK (kulturális programajánlatok) Kedd 16:00 Sportdélután Kupak (ism) Szerda 16.00 Sportdélután (ism.) 18:00 Kupak (ism) Csütörtök 20:00 CINEMASZKÓP (filmeselv klubja) 21:30 ETVLI VE (szórakoztató rock mű sor) Péntek 17:00 ÉLŐ MŰSOR (aktuális birtokkal, Városi Híradóval) Szombat 10:00 Önkormányzati műsor 17:00 pénteki élő műsor ismétlése \asárnap 10:00 pénteki élő műsor ismétlése 18.00 ETV LIVE (ism.) A napi 24 órás ciklus többi idejét a folyamatos Képújság tölti ki közérdekű információkkal, reklámokkal.