Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

10 2001. október 18. Esztergom 1956-os históriája Az Esztergomi útravaló című könyvtári-sorozat évzáró rendezvényére hétfőn, december 10-én 17 órakor kerül sor. A találkozó vendége: Fakász Tibor ny. tanár, helytörténész könyvbemutatóra, beszélgetésre várja az érdeklődőket - a házigazdával, Nagyfalusi Tiborra\ együtt. Magyar szentek és az „antigravitáció" • Táncház A Szentgyörgymezői Olvasókörben december 8-án 18-tól 23 óráig a párkányi Tücsök zenekar húzza a talpalávalót. A táncházgazda, az Esztergomi Városi Néptánccsoportvezetői, a Szénássy-házaspár 18 órától a gyermekeknek szatmári alapmotívumokat, 19 órától a felnőtteknek palatkai (mezőségi) táncot tanítanak. Mesemondó: Sebestyén Borbála. A belépés 14 éves korig díjtalan. • A Duna Múzeum decemberi nyitvatartása December 22-éig a rendes nyitvatartási rend szerint üzemel. December 23-26 között zárva tart. December 27-étől 30-áig naponta 10-16 óra között tart nyitva. December 31-étől 2002. január 8-áig technika szünet miatt zárva lesz a múzeum. Nyitás: 2002. január 9-én! DR. KISS GYULA A Vaszary Kolos Kórház vezetése és dolgozói mély fájdalommal tudatják, hogy Dr. KISS GYULA, az orvostudományok kandidátusa november 18-án, 74 éves korában elhunyt. A kórház kollektívája az elhunytat, aki a bőrgyógyászati osztály vezető főorvosa volt és 20 éven át a kórházigazgató-helyettesi teendőket is ellátta, saját halottjának tekinti. Emlékét megőrizzük! (sí) A közelmúltban tudósítottunk a karitász születésnapi ünnepségéről (EVID, 2001. október 31.). Sok olvasónk érdeklődését keltettük fel, a szervezet tevékenysége, címe után kérdezősködtek. Fontosnak tartottuk, hogy betekintést nyújtsunk mindennapjaikba. Galambosi Lajosnéval, Marikával, a belvárosi csoport vezetőjével beszélgettünk. - Az 1990-ben indított előkészítő munka után a következő év tavaszán hagyta jóvá a Püspöki Konferencia az alapszabályt és ezzel - negyven évi kihagyás után - megkezdte működését a Magyar Karitász. A katolikus egyház hivatalos segélyszervezetének újjászervezésére dr. Frank Miklós atya kapott megbízást. Első lépésként néhány év alatt létrejöttek az egyházmegyei karitász szervezetek, melyek a területünkön működő plébániai karitász csoportok munkáját koordinálják. 1944 júliusában az Egyházmegyei Zsinat foglalkozott a karitásszal és szociális tevékenységével. A Zsinati Könyv 76. paragrafusa így fogalmaz: „A képviselő-testületi szabályzat alapján minden plébánián mítködjék karitász csoport. A karitász-munkatársak sokféle módon segítsék a lelkipásztorok tevékenységét. " Egyházmegyénkben városunk a Szent Erzsébet Karitásznak tagja. Esztergom a bajóti régióhoz tartozik - Bajót központtal -, mely Ferenczyné Molnár Éva vezetésével működik. Az Esztergom Belvárosi Plébánián 1996-ban hat lelkes fővel indult a karitász-munka Tóth Györgyné, Katika vezetésével. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen akkori plébánosunktól sok tárgyi, de még több lelki segítséget kaptunk. Kialakítottunk a plébánián egy karitász-szobát, amit a segítőkész családtagok közreműködésével rendbe tettünk, körbe polcoztuk. hogy a ruhákat, amiket gyűjtünk - cs másoknak továbbítunk - tárolni tudjuk. Csoportunk időközben 16 főre fejlődött, s a szervezet vezetése múlt év Az '56-os história szerzője, Fakász Tibor 1930-ban született, Debrecenben. Ugyanitt végezte a gimnázium első osztályát, a többit pedig Nagyváradon, a premontreieknél (1941-1945), majd Tatán, a piaristáknál, ahol 1948ban érettségizett. A debreceni és budapesti egyetemi évek után magyar-történelem szakon diplomázva, tanári pályáját 1952-ben a kisbéri gimnáziumban kezdte meg. 1954-55-ben igazgatóhelyettes, mb. igazgató, sportköri elnök. 1956 októberében a Kisbéri Nemzeti Tanács titkárává választják; önkéntes diákőrséget alakít, az ő feladata a katonasággal, rendőrséggel, illetve a környező falvakkal való kapcsolattartás. Jelentős része volt a közrend fegyveres biztosításában és abban is, hogy Kisbér 1956 decemberéig e körzet forradalmi központjának szerepét töltötte be. 1957 februárjában letartóztatták; a kistarcsai internálótábor foglya és az ún. „kisbéri per" I. rendű vádlottja volt. 1963-ig - mivel pedagógusként nem alkalmazták és Komárom megyéből is kitiltották - a fővárosban volt segéd- és betanított munkás. 1963 szeptemberében Várpalotán - egy külterületi általános iskolában - végre tanári állást kapott. Családjával együtt itt élt és dolgozott nyugdíjazásáig. Az 1990-es évek elejétől foglalkozik 1956-os forradalmunk vidéki - várpalotai és Komárom megyei - eseményeinek kutatásával, a szereplők emlékeinek összegyűjtésével. áprilisától az én feladatom. Havonta rendszeresen egy alkalommal jövünk össze, amikor megbeszéljük teendőinket. Minden héten egy nap ügyeletet tartunk, amikor az arra rászorulók között ruhákat osztunk ki, illetve az adományokat vesszük át. Rendszeresen támogatjuk és ellátjuk a város Családsegítő Központját ruhanemükkel. - Hány rászorult emberen tudnak segíteni? - A csoport 40-45 fő idős, beteg embert látogat otthonában rendszeiesen. Nekik húsvétkor és karácsonykor kis csomagokkal, adventkor magunk készítette adventi koszorúval kedveskedünk. Második éve közösen köszöntöttük az édesanyákat, az ünnepsége a gyerekeknek a virágot mi biztosítottuk. Hasonlóan két alkalommal került sor az idősek köszöntésére, amikor közös misén vettünk részt, majd agapéra hívtuk a megjelenteket. Jó hangulatú, bensőséges délutánt töltöttünk együtt. Evek óta készítünk csomagokat az időseknek és gyerekes családoknak karácsonyra, melyet a cserkészekkel közösen tartott ünnepség után adunk át. Ugyancsak évek óta küldünk karácsonyi ajándékokat a kárpátaljai gyermekek részére is. A szeretet ünnepén meglátogatjuk és szerény ajándékkal kedveskedünk a Szociális Otthon lakóinak. Ebben az évben második alkalommal hirdettünk gyűjtést tanszertámogatás címén, és az így szerzett öszszeggel - kiegészítve a csoport pénzével - a nagycsaládosok és a szociálisan rászoruló gyermekes családok iskolakezdési gondjain tudtunk könnyíteni. Örültünk, hogy a hívek között megértésre találtunk és ezt az akciót idén is megismételhettük. Ebben az évben már több mint hatvan családnak tudtunk 1000-6000 forint közötti összegben segítséget nyújtani. E támogatásunkat igyekszünk továbbfejleszteni. Ennek az akciónak a lebonyolításában a Németh Bt. is részt vett. Idén egy nehezebb, de Megjelent munkái: Némák szóra kelnek. Várpalotai emlékkönyv. (Gyűjt., szerk., elő- és utószó.) Várpalota, 1993. 222 p. Kisbéri emlékezők. (Gyújt., szerk., két fejezet szerzője.) Kisbér Város Önkormányzatának kiad., 1996. 300 p. A forradalom Tatán. Szerk. Németh László. (Két fejezet szerzője: F.T.) Tata Város Önkormányzatának kiad., 1996. 170 p. Mecséri ezredes 1956-os tevékenysége. = Esztergom Évlapjai, 2000. 243261 p. Az idén tavasszal - a megyei Levéltár kiadásában megjelent - Esztergom 1956-os históriája című könyve az első módszeres oknyomozó feldolgozás, amely a helyi eseménysor teljes rekonstruálására, a történelmi folyamat egészének áttekintésére törekszik, a szemtanúi emlékezéseket és saját következtetéseit is kritikusan összevetve a levéltári dokumentumokkal (jegyzőkönyvekkeljelentésekkel, periratokkal stb.). A könyvvel kapcsolatos néhány véleményt, majd a szerző válaszát a nyár folyamán közöltük (EVID, 2001. június 21., július 19., szeptember 6.). Lapunk őszi számaiban a kötet szemelvényeiből készült összeállítás (október 18.), illetve aszerzőemléktábla-avató beszédének szövege (október 31.) olvasható. A kötet a megyei Levéltár Vörösmarty utcai épületében illetve a találkozó alkalmával is megvásárolható. ugyanakkor egy nagyon szép feladat kidolgozásába kezdtünk. - Önök bejutottak a kórházba is. Hogyan segítenek? - A bíboros úr Michels Antal plébánosunkat bízta meg a kórház-lelkészi feladat ellátásával. Antal atya lelkében, szívében született meg a gondolat: kórházlátogatói csoportot kellene szervezni önkéntesekből. A 2000. október 29-ei Plébániai Hírlevélben jelent meg a felhívó írás: a plébánián kórházlátogatói program indul. Sági József egyházközösségünk elnöke szervezte meg a hét előadásból álló felkészítő tanfolyamot. A közel 50-60 fő érdeklődőből 22 munkatársjelentkezette szép feladatra. A kórházvezetés engedélyével áprilisban - húsvétkor - indultak el az önkéntesek a kórház betegeihez. Kitűzőt kaptak nevük és a plébánia feltüntetésével. A kezdeti nehézségek már ritkábban észlelhetők, elsimultak. Egyre több beteg igényli szeretetszolgálatunkat. Biztató mosolyuk, hálás tekintetük, ismételt hívásuk és a havi rendszerességgel megtartott csoport-megbeszélések erősítik bennünk a hitet, elhatározásunk helyességét: szükség van ránk. Megbeszéléseink során mindig tanulunk egymástól is, mintegy erőt adnva egymásnak a további feladatok vállalására. Látogatásaink célja: a kórházban fekvő, szorongó, magányos, lelki fájdalmakkal is küszködő betegeknek vigaszt, reményt nyújtani, segíteni őket, hogy a kórházi ágyon is hozzájuthassanak a szentségekhez. A gyógyuláshoz nemcsak gyógyszer, gyógyító kéz, de a hit is szükséges. Ezt szeretnénk erősíteni a betegekben. Amikor erről a munkáról szólok, az önkéntesek munkáját is szeretném külön megköszönni, s kiemelni dr. Felföldi Éva főorvosnő önzetlen segítségét, aki a csoport összetartásában oroszlánrészt vállalt számtalan más, fontos elfoglaltsága mellett. Köszönet érte! A paranormális jelenségek közül talán a legérdekesebb az ún. levitáció, ami egyszerűen fogalmazva testek lebegő állapotban történő tartását jelenti. Középiskolai fizikai tanulmányaiból sokan emlékezhetnek az elektromágneses mezőben lebegő Lenz-karikákra, vagy a légpárnás járművek „földfeletti" lebegésére, mozgására. A paranormális levitáció nem hozható összefüggésbe sem az elektromágneses kölcsönhatással, sem az aerodinamikai sem az archimedesi felhajtóerővel. A jelenségre a mai ismereteink alapján nem tudunk magyarázatot adni. A levitáció nagyon régen ismert jelenség. A sok feljegyzett, szemtanúk által megerősített példa hitelességét az is alátámasztja, hogy ezek többségét az adott körülmények között nem tartották kívánatosnak, gyanakvással szemlélték, az ördöggel történő cimboraság jelének tekintették. A szentek életében több példát találhatunk a levitáció képességére, ez mégsem része a keresztény vallásban a szentéletűség ismérveinek, de a hátterében olyan személyiség-vonások találhatók (pl. a fokozott aszkézis vállalása, átszellemültseg, stb.), amelyek már lehetnek az isteni kiválasztottság jelei. Bár, meg kell jegyezni, hogy ismertek olyan levitánsok is, akikre nem voltjellemző az említett felfokozott vallásos lelkiállapot. A szentek életével foglalkozó leírások említik, hogy a levegőbe emelkedtek és ott lebegtek többek között: Assisi Szent Ferenc, Szent Nikoletta és a csehországi Szent Ágnes. Az utóbbi áldozócsütörtökön olyan magasra emelkedett, hogy eltűnt a nézők szeme elől, csak egy óra múlva tért vissza a földre. Villanovai Szent Tamás az evangéliumban azt olvasva, hogy „Miután szólott nékik, fölvéteték a mennybe", extázisba esett, felemelkedett és 12 órát maradt a magasban, sok szemtanú jelenlétében. Assisi Szent Ferenc egy alkalommal Maffi nevű rendtársát is magával ragadta. A földről felemelkedni és fenn a helyzetét változtatni képes szentek között talán a Copertinói Szent József (1602 - 1663) esete a legérdekesebb. Hetvenszer voltak szemtanúi a lebegésének. Egy éjféli misén a pásztorok sípjának hallatán felemelkedett, a hívek feje fölött az oltárhoz repült és percekig lebegett a gyertyák fölött. Szinte az egész keresztény Európa - hívek, más vallásúak, egyházi és világi méltóságok - tudomást szerzett József különös képességéről. Az egyházi vezetők egyáltalán nem örültek ezeknek a rendkívüli képességeknek, rendi elöljárói szívesen vették volna, ha a fiatal rendtársuk abbahagyja ezt a „furcsa szokását". Mi több, az inkvizíció kétszer is megvizsgálta, hogy a jelenség nem az ördög műve-e? VIII. Orbán pápa kihallgatáson fogadta a „repülő barátot", ami a szokatlan képességekkel rendelkező szerzetest olyan izgalomba hozta, hogy felemelkedett a padlóról és az őt kísérő rendfőnöke ráncigálta vissza a földre. Egy más alkalommal felrepült egy faágra és onnan csak létrával tudták lehozni. Copertinói Szent József a pilóták és az űrhajósok védőszentje. Kevésbé ismert, de vannak levitáns magyar szentek is. Szent Istvánról írja az Erdy-kódcx, hogy ájtatos imádságban „elragadlaték, néha lelkében, néha test szerént és felemeltetölt az feldszintről ő szentséges érdemének miatta ". Boldog Ilona a veszprémi domonkos kolostor főnöknője, hét éven át Szent Margit nevelője volt. Nemcsak a kolostor kormányzásában bizonyította rátermettségét, hanem a reá bízott közösség is példamutató elöljárót tisztelhetett benne; erényekben és csodálatos életszentségben élt. Gyakran megtörtént, hogy imádság közben teste a levegőbe emelkedett. Eletében több csodálatos képességéről (prófétálás, gyógyítás, látomások) tett tanúbizonyságot. Boldog Egyed, esztergomi ferences rendi fráter következetesen vállalt aszkézisben élt; csak kenyeret, vizet és némi főzeléket fogyasztott. Szerzetes társai többször megfigyelték, hogy „... ima közben elragadtatott és testéi túlvilági erő a föld fölé emelte". O volt a kolostor szakácsa - mikor egyszer a rendi elöljárója bement a konyhába, és azt tapasztalta, hogy az ebédkészítésnek nyoma sincs és Egyed nincs a helyén. Keresni kezdte, végül a tálalóban talált rá, önkívületi állapotban volt, testét fényes aura övezte és olyan magasan emelkedett fel a földről, hogy a gvárdián (= a ferences rendház főnöke) nem tudta elérni. Amikor megszűnt ezt az állapota, azonnal hozzákezdett az ebéd elkészítéséhez és csodálatos módon az ebédet a szokott időben, pontosan, ízletesen elkészítve tálalta fel a kolostor lakóinak. Élete végén is egy csodálatos eseménnyel ejtette ámulatba rendtársait: „Kilenc napi betegeskedés után, bár azelőtt egy betűt sem tudott másképp, mint magyarul, tiszta latinsággal búcsúzott el társaitól jelezvén nékik, hogy Szent Ferenc, Szent Antal és Szent Bernát jöttek el érte ". Mint látható az esetek többségében arról van szó, hogy bizonyos személyek, felfokozott lelkiállapotban képesek a súlytalanság állapotába kerülve, a föld felett több méter magasban lebegni, helyzetet változtatva manőverezni. Ez a jelenség két szempontból is figyelemre méltó. Az egyszerűbb probléma az, hogy nem ismerünk olyan „antigravitációs" kölcsönhatást, amivel ez a jelenség magyarázható lenne. De gondolhatunk arra, hogy a tudomány fejlődése folytán egyszer eljut egy ilyen törvény felfedezéséhez is. A másik probléma szinte a természettudományos világképünk alapjait kérdőjelezi meg. Ma úgy tudjuk, hogy a természeti világ törvényei tudatunktól független objektív valóságot fejeznek ki. Vagyis a természet törvényei (pl. a gravitáció, a dinamika, stb.) nem függnek a lelkiállapotunktól. Itt pedig erről van szó! A tudomány mai állása szerint pszichés alapon nem lehet befolyásolni sem a mechanikai, sem az elektrodinamikai hatásokat, pedig a levitáción kívül más jelenségek is ismertek, amelyek ezt cáfolni látszanak. Az élővilág és a „holtanyag" eme újszerű kölcsönhatásainak a tisztázása aligha lesz megkerülhető a harmadik évezredben. Bányai Mátyás 2001. december 9-én 15.00 órakor Utolsó komp a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület irodalmi műsora párkányi és esztergomi szerzőkkei, legújabb kiadványainak bemutatója Hogyan működik a katolikus segélyszervezet? a Párkányi Városi Művelődési Központban Hasicská 25, 943 01 Stúrovo, tel.: 00-421-36-7511 108