Esztergom és Vidéke, 2001

2001-01-25 / 4. szám

S ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 2001. január 11. Vincze-festmények a Sziget Galériában (-Ios) Harminc nagy méretű olaj képet és akvarellt láthatnak a festészet iránt érdeklődők három héten át a Prímás-szigeten, a Sziget Galériában. Pénteken késő délután Vincze László festőművész gyűjteményes kiállítását nagy érdeklődés mellett Bánhidy László tanár, művészettörténész nyitotta meg (fotónkon). Mint a tárlatbemutató során megtudtuk, Vincze László a napokban ünnepelte 67. születésnapját. Ez a férfikor, a hallatlan tehetség, a briliáns rajztudás, a színek iránti érzék együttesen hozzák ki a művészből a csodálatos képeket - mondta a tanár úr. Hagyományos technikával, lelkiismeretes alkotással születnek Vincze László alkotásai, aki napjainkban is csak néhány órára jött haza, mert most éppen a kecskeméti alkotóházban serénykedik. Hallatlan termelékeny, ugyanakkor mindegyik festménye végletekig kidolgozott. A most kiállított alkotásai három témakört ölelnek fel: többségükben csendéletek (íriszek, Tulipánok, Sárga és kék Íriszek, Tulipános csendélet, Tulipán és szegfű, Kardvirág, Liliom és szegfű, Oszi csendélet, Virágok a mezőről, Napraforgók), tájképek (Platánsor, Tavasz, Velence-Ponte delle gule, Sziget a Rábán, Zeneiskola, Rába ősszel, Dunakanyar Dömösnél, VelcnceVörös liíd, Kis-Duna part, Platán, Zyennyei kastély, Bazilika, Régi romos templomok) és végül a portrék (Hölgy ablaknál, Kékszemű fiatal lány, Anna). Bangó Miklós tanár, festőművész volt a házigazda, úgy is mint aki megnyerte Vincze Lászlót a Sziget Galéria fennállása 5. évfordulójának ünnepi kiállítására. Méltó ez a mostani a fél kerek évfordulóhoz, miként a korábbiak közül több is nagy sikerrel zárult: Krajcsirovics Henrik festményei és metszetei, Bangó Miklós, Kreivich Gyula, Nagy László festményei, Nagy Ágnes népi iparművész tárgyai, Székely Gábor kerámiái, Drobinolia Csilla ötvös remekei. Bangó tanár úr a galériájuk fő értékének azt tartja, hogy a diákok megcsodálhatják, élvezhetik a szépet, tanulhatnak belőle. Miként most a Vincze-festmények előtt, mely a nagyközönség előtt is február 8-áig nyitva áll. A kiállított alkotások egy része megvásárolható, árjegyzéket Bangó Miklóstól lehet kérni. Fiatal szólisták a szimfonikusoknál (os) Vasárnap este a Szent István gimnázium dísztermében tartotta 5. bérleti hangversenyét a Városi Szimfonikus Zenekar. A Magyar Kultúra Napja alkalmából erre az időpontra helyezett téli hangverseny sokáig emlékezetes marad az ezúttal is teltházas közönségnek. Rosta Béla zenekari elnök az év első koncertjén kérte továbbra is a törzsközönség támogatását, fogadókészek a személyi adók egy százalékára. (Adószámuk: 186004541 -11.) Őt követően Reményi Károly művészeti vezető a zenészek fáradozását hangsúlyozta, mellyel hozzájárulnak a hazai és az egyetemes kultúra terjesztéséhez. Nagy Eva zenetörténész, a Zenede tanára ismertette a koncerten elhangzó művek történetét, a zeneszerzőkről a tudnivalókat. Elsőként J. Haydn munkásságáról hallottunk, aki az Esterházyak udvari zenésze volt, közben 106 szimfóniát szerzett. Verseny műveket is komponált zongorára, hegedűre, gordonkára és kürtre is. Ezen az esten D-dúr kürtversenyét játszotta Kovács Gergely, a MAV Szimfonikusok nyáron diploma-hangversenyezett fiatal művésze. A két gyors, valamint egy lassú tételből álló művet virtuóz kürtszólammal játszotta zenekari kísérettel. A folytatásban Jean Sibelius finn zeneszerző d-moll hegedűversenyét a 27 éves kölni szülétésűOppitz Berthold játszotta, aki 3 éve a Fesztiválzenekar hegedűse. Sibelius ugyan zeneszerzőként lett világhírű, fiatal korában hegedülni tanult. Ezt a művét a XX. század nagy magyar hegedűművészének, Vecsey Ferencnek ajánlotta. Az előadó nagy biztonsággal és technikai felkészültséggel szólatatta meg a zeneirodalom egyik legnépszerűbb hegedűversenyét, melyet vastapssal köszönt meg a közönség. Kérdésünkre a fiatal művész elmondta, hogy édesanyja, Vajna Nikolt volt az első tanítója, majd Gál Károly és Répássy Györgyi voltak a mesterei. Szünet után a zenekar Schubert: h-moll szimfóniáját játszotta. A XIX. század elején élt romantikus zeneszerző rendszeresen tartott zenei esteket, melyek schubertiada néven váltak ismertté. Több mint 600 dalt szerzett, komponált kamarazenei, zongora- és szimfonikus műveket is. A h-moll befejezetlen szimfóniaként vált ismertté, mert a szokásos három tételből csak kettőt komponált meg. Szimfonikusaink kitűnően játszottak. Köztük zenélt ezen az estén az innen elszármazott Laczó házaspár hegedűn, valamint Rajnai Mariann oboán. Az est karnagya a fiatal, energikus és máris nagy zenei tudású Reményi József \olt (fotónkon). A forró közönségsikert hozott zenei est méltó megünneplése volt nemzeti kultúránknak. Köszönjük minden közreműködőnek. Az esztergomi Szabadidőközpontban 2001. február 3-án, szombaton 11 órakor A Magyar Kultúra Napján K

omár

om-Esztergom megye monográfiájáról Esztergomban e nap délutánján a Megyei Levéltár dísztermében találkoztak a levéltárak és a múzeumok képviselői, hogy kötetlen, baráti eszmecsere formájában emlékezzenek meg a kultúra napjáról, s egyben beszámoljanak jelenlegi munkájukról, terveikről. Arról beszélgettek, hogy mivel, hogyan tudnák segíteni egymás munkáját, milyen közös anyaggal, kiadvánnyal támogathatnák a megye és Esztergom város kulturálistudományos életét. Csombor Erzsébet, a „házigazda" levéltár igazgatója felvetette a megye történetének közös feldolgozási lehetőségét, amelyet dr. Horváth István megyei múzeumigazgató is támogatott. Dr. Bárdos István megyei főtanácsos szerint is hozzá kell látni e feladathoz, melyet bizonyára a megye is támogatni fog, de először Esztergom történetét kellene feldolgozni, hiszen ehhez sok adat áll rendelkezésre. Első lépésként egy esztergomi bibliográfia összeállítását tartotta fontosnak Csombor Erzsébet örömét fejezte ki az elhangzott ötletek pozitív fogadtatása miatt, majd megjegyezte: „A Kultúra Napján jó sok feladatot adtunk egymásnak! " Megtudtuk még, hogy a levéltár két kiállításra is készül, az egyik a magyar írásbeliség ezer évét hivatott bemutatni, a másik pedig az esztergomi Bazilika hajdani karnagyának, Bánáti Buchner Antalnak a hagyatékából származó emlékeket, dokumentumokat tárja majd az érdeklődők elé. Felvetődött lapunk, az Esztergom és Vidéke alapokmányában rögzített ama szerepe is, hogy legyen a város kulturális életének, kulturális emlékeinek nem csupán bemutatója, hanem egyben ápolója. Ajelenvolt tudományos munkatársak egybehangzó véleménye szerint szerkesztői műhelyünk jó úton jár e feladatának teljesítésében. Ehhez mi csak azt fűzzük: közülük is minél többen jöjjenek velünk, legyenek társunk céljaink megvalósításában! Egy festő - három ausztriai bemutatkozása Legutóbb két esztergomi kötődésű művész külföldi sikeréről adtunk hírt: Sárándi József új verseskötetének hannoveri és bécsi fogadtatásáról, illetve a festő és grafikus Kántor János remlingeni kiállításáról. Most, harmadikként szintén egy képzőművész ausztriai „honfoglalásáról" számolunk be: Czirok Ferencéről, akivel lapunk olvasói 1998 óta mint édes receptek és színes útirajzok szerzőjével is találkozhattak. O már jó ideje rokonánál, a gyönyörű alpesi tájjal övezett Zell am Seeben töltötte az év nagyobb részét, miközben szülőhazájában és „felnevelő városában", Esztergomban is több kiállítása nyílt. Tavaly megkapta Ausztriában az állandó tartózkodási - egyben munkavállalási - engedélyt. Október közepétől máig három tárlaton mutatta be műveit, szponzorokat, vásárlókat szerezve, ismertségi, kapcsolati „tőkét" gyűjtve, hogy mielőbb hozzákezdhessen terve megvalósításához: saját galériát nyithasson. Először Innsbruckban, a Hypo Bank Tirol székháza fogadta be kiállítását, majd - december l-jétől lakóhelye, Zell am See kedvelt görög-olasz étterme. (Ezt a tárlatot, amely eredetileg az évezred utolsó .szilveszterén zárt volna, legújabb értesülésünk szerint a farsangi szezon végéig meghosszabbították.) A harmadik - és talán a legérdekesebb - bemutatkozása az emlékezetes hegyivasút-balesettel, a kapruni alagút-tűzzel van kapcsolatban. A 155 utas halálát okozó novemberi tragédia hatására ugyanis egy húsz lapból álló grafikai sorozatot készített. Bemutatta Kaprun polgármesterének, akinek segítségével ezután a kezdeményezés egy december 14-én megrendezett „összművészeti" jótékonysági estté bővült. A kapruni vár termeiben Salzburg tartomány 24 képzőművésze állította ki alkotásait, továbbá költők és zenérAr « -r „ yavMuMltylicJU^ ío^ szek adtak műsort. Czirok Ferenc vegyes technikát - zsírkréta rajzra linómetszetet - alkalmazó kompozícióinak külön teremben adtak helyet. Az ötórás rendezvénynek 1300 látogatója volt; a képvásárlásból, valamint adományokból származó teljes bevételt - 340 ezer schillinget - az áldozatok hozzátartozóinak támogatására fordították. N.T.