Esztergom és Vidéke, 2001

2001-01-18 / 3. szám

S ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 2001. január 11. Menet közben Cili cica - a tévékritikus Az esztergomi kutyák, macskák híresek, csakúgy, mint gazdáik. Körül kell csak nézni az Erzsébet-parkban, mondjuk egy verőfényes szombat délután, amikor láthatjuk a sok-sok gazdival játszó kutyust. Hogy a gazdi játszik a kutyájával, vagy a kutyusok vezetik a gazdit? Ennek eldöntése nehéz feladat. A cicák sem akarnak lemaradni a versenyben. Nos, hogy meg legyen az egyensúly, megfelelő legyen a nemek aránya, és hogy a macskahölgyek se sértődjenek meg, mi most egy esztergomi nősténycicát mutatunk be. Cili cica két és féléves tarka-barka színű többszörös anyamacska. Lakóhelye Esztergom, az Aranyhegyi lakótelep egyik lerobbant bérpalotája. Immáron hétszer (!) nézett anyai örömök elébe. Egyik legeredményesebb ellése egy tiszta fehér színű kandúr, aki igencsak sokra vitte. Fickót - így hívják a kis kandúrt - elvitte egy gazdag szülőkkel rendelkező kislány a szomszéd városba, ahol masnis, pedigrés valódi úri cica lett belőle. Cili viszont megmaradt nekünk, és néhány hónappal Fickó elvitele után ismét ejlett két aranyos kismacskát. Ezek szintén nagy karriert futottak be. Ok is egy gazdag családhoz kerültek. Cili viszont maradt, és mivel már nem maradtak kölkei, rászokott a tévénézésre. De nem ám válogatás nélkül! A legjobban természetesen a rajzfilmeket és mesefilmeket kedveli, főleg ha egy cica-kollega vagy egy kutyus is feltűnik a képernyőn. Ugyanakkor szinte menekül az akciófilmek és krimik elől... A szex-jeleneteknél pedig szemérmesen elfordul. Szereti nagyon a természetfilmeket, főleg ha kismadarak tűnnek fel a képernyőn. Ilyenkor odaugrik a készülékhez, és kis mancsával próbál benyúlni a „bolondládába". (Ez az elnevezés egy erdélyi parasztbácsitól származik, aki nagy ellensége volt a televíziózásnak...) Mint említettem, Cili cica is kiváló tévé-kritikus. Természetesen nem néz meg válogatás nélkül mindent. A Világ-szépségversenyen például egyszerűen elaludt. A Híradót viszont mindig élénk szemekkel figyeli. Egy szó, mint száz: tanulságul leszűrhetjük, hogy némely macska ösztönökön alapuló kritikusi hajlama fejlettebb mint jónéhány, egész nap a bolondládába zuhanó emberé! (dezsó') Emlékezés Barcsay Jenőre Városképek Hunor József építésztói Ha életkorban szeretett édesanyját „másolta" volna, ma is köztünk lehetne a Mester, aki nem kivívta, hanem kiérdemelte ezt a megtisztelő címet. A mezőségi Katona kisközségben született 1900. január 14-én. Nagy esztendeje volt ez a magyar szellemi életnek. Egymás után jöttek a világra: Barcsay Jenő, Bay Zoltán, Féja Géza, Márai Sándor, Szabó Lőrinc, hogy csak a legkiválóbbakat említsük. Festőnk nem tartozott a „csodagyerekek" kategóriájába, fura élmény látni nagyenyedi tanítóképzői közös értesítőjében éppen rajzból az elégséges kalkulust. Elmondása szerint unta az egészet és nem figyelt, mert azokat már tudta. Biztosan így volt. Az O életébe szintén alaposan beleszólott a háború, minden következményével. A románok bevonulása után át kellett szöknie a zöldhatáron, mert „titokzatos" körülmények között kigyulladt egy templomtorony, s a fiataloknak a letartóztatás elől menekülni volt tanácsos. Az anyaországi fővárosba érve a Képzőművészeti Főiskola kollégiumában kapott otthont, majd beiratkozott előbb Vaszary János, majd Rudnay Gyula osztályába. Ez utóbbi mester sötét tónusú színvilága jobban vonzotta, már ekkor Rembrandt és Mednyászky voltak a kedvelt festői. Párizsba először 1926 őszén jutott ki ösztöndíjjal, ahol elsősorban Cézanne konstruktivizmusa nyűgözte le. A következő állomás Róma, majd az itáliai városok. A felülmúlhatatlan rajztudás, valamint az ikonszerű falfestészet látványa, amelyek meghatározták későbbi művészetét. Szentendrét „erdélyi dombvonalaival" 1929-ben fedezte fel, nem is lett többet hűtlen hozzá. Atyai barátja, a nagyszerű Egry József hiába hívta a Balatonhoz, a víz gyöngyöző párájában nem fedezte fel a konstruktivista kompozíciókat. A harmincas évek festői bőségében nehéz lett volna képekből megélni. Ne feledjük el: Bernáth Aurél, AbaNovák Vilmos, Derkovits Gyula, Egry József, Szőnyi István, Rudnay Gyula, Tornyai János és Vaszary János alkották az élmezőnyt. Az átlagvevőnek azonban Neogrády és Glatz Oszkár képei kellettek, de kisebb tájegységeknek is voltak saját „nagyságai". A nonfiguratív festészet csak a nagyon értőknek kellett. Így nem csoda, hogy Barcsay 1931-től 1945-ig a Fővárosi Iparostanonc Iskola rajztanára volt, az esztergomi Pirchala Imrével együtt. Mindig rátartin, hogy nem a festészet bői, hanem a festészetért él; képet csak ritkán adott el. A Képzőművészeti Főiskola 1945ben meghívta a művészeti anatómia tanárának, ezt a feladatot látta el páratlan lelkiismeretességgel az 1971-ben történt nyugdíjazásáig. Bár kiállításai 1932-től voltak, az igazi értők: Kállai Ernő, Kassák Lajos és mindenek előtt az általa szentként tisztelt Lyka Károly, felfigyeltek rá, a köztudatba csak 1953-ban robbant be, a Művészeti anatómia című könyv-alkotásával. Külföldi elismertségére jellemző, hogy Fritz Schider amerikai művészettörténész az An atlas of anatoniy far artists című nemzetközileg használt szakkönyvébe hat Fotókiállítás a KOMTERV Galériában tességgel fotózta. Mindent feltárt, ami bennük építészeti érték. - Mik a További tervei? - kérdeztük az alkotót a siker láttán. - Magam is megdöbbentem, amikor a digitális képeket kinagyítottam, hogy micsoda építészeti értékeket hordoznak ezek a műemlékek. Öncélú lenne tőlem, ha csak a szépet és a jót mutatnám be. Tóth Árpád tervező és a többi építész is arra ösztönöz, hogy a pusztulásnak indult, felújításra váró épületek fotózásával folytassam, amilyenek a Sándor palota, a Meszéna ház, a volt Bencés Kollégium, a Fürdő Szálló és - sajnos - még sok más. Most, a millennium hangulatában, elsősorban a szépre törekedtem, de jól látom a hibákat is. A CD megjelenéséről mind az Esztergom és Vidékében, mind az ETV-ben hírt fogunk adni. Több mint ezer kép fér majd rá. Már ezt az anyagot is válogatom. A megjelenés előtt, amolyan ízelítőként ajánlom ezt a kiállítást, amelyet cégünk Jókai utcai épületének első emeletén január végéig tekinthetnek meg az érdeklődők. tábla Barcsay-rajzot vett be olyan művészek társaságában, mint Leonardo da Vinci, Michelangelo, Goya és Degas. Kivételes bonctana azóta egy tucat nyelven jelent meg, a Mester egykori mondása szerint „a magyar szakácskönyvek után a Művészeti anatómia legkelendőbb könyvünk a nemzetközi könyvpiacon". Ennek valódiságáról az elmúlt év őszén is meggyőződhettem. A Missisippi menti St. Louis (kb. kétszer akkora, mint Budapest) egyik nagy könyvboltjában hoszszas keresés után két magyar vonatkozású könyvet találtam. Az egyik Joe Esterhas nevű, magyar származású író zsebkötete Clinton elnökről, a másik Barcsay Jenőművészeti anatómiája, angol szöveggel. Ez természetesnek tűnt. Az már kevésbé, hogy az impresszumon egy szlovák kiadó volt feltüntetve. Ennyire nem érné meg nekünk? Erősen kétlem. Annak idején a Mester mondta: „ a könyveimet külföldre darabonként 16 dollárért adják és én 2 Ft 60 fdlér szerzői díjat kapok értük". O soha nem az anyagi, hanem az erkölcsi-szellemi hasznát látta. Gazdag életművét ismertetni nem egy megemlékezés feladata, inkább esztergomi kapcsolatairól szóljunk. Az első számú ember, aki városunkba vonzotta, természetesen Martsa Alajos volt. 0 több művészeti fotót készített róla, így az itt közöltet is. Bevezető kérdése mindig az volt: mi van Alajos barátommal? A második egyén: Dévényi Iván, aki még az általa annyira szeretett szentendrei művészek között is megkülönböztetett tiszteletben részesítette Barcsay Mestert. Ez a tisztelet kölcsönös volt. ADévényigyűjteményben örökszép figurális olaj képeiből csodálhatunk meg néhányat. A harmadik e sorok írója, (Pál) Ezer év - ezer kép címmel fotó CD-lemez kiadását határozta el a városunkban élő Hunor József építészmérnök (címlapterve fotónkon látható). A digitális fényképezőgéppel az elmúlt két évben több mint másfélezer felvételt készített. Közülük válogatott harmincat, amelyeket A/4-es méretben kiállított a KOMTERV Galériában, a Jókai utca 8. szám alatt. Csirke József ügyvezető igazgató a kiállítás megnyitóján hangsúlyozta, hogy Hunor mérnök új oldaláról mutatkozott be a művészi értékű fotókkal, eddig az építészet kivitelezési szakában jeleskedett. Lábatlanról indult, a Szent István gimnáziumban érettségizett, majd a fővárosban a műszaki egyetemen végzett. A volt KOMÉP építésvezetője volt, a Bánomi lakótelep, a József Attila iskola, a Hotel Esztergom építését irányította. Jelenleg a NÓVUM Kft. építési szakértőjeként főként műszaki ellenőrként működik. A város legértékesebb épületeit: a Prímási Palotát, a Bazilikát és környékét, a Várhegyet, a templomokat szemet gyönyörködtető részleEZEREV- EZER KEP aki 1972-1982 között nyaranta többször „haza autózta" a Mestert a Zilah közelében élő Erzsébet húgához. Láttam a régi községházát, ahonnan a dédapját a hegyekből lezúduló mócok az ablakon kirángatták és agyonverték. A fejedelmi leszármazott Barcsay ezért csak a felelőtlen felbújtókat okolta. Kitűnően beszélt románul, az egyszerű emberekkel és az européer román értelmiségiekkel mindig szót értett. Különösen becsülte Brancusi művészetét. Nem ismertem nála szerényebb és tisztább jellemű embert. Persze, volt mire szerénynek lennie! Máig sem értem, miért nem csináltunk neki Esztergomban gyűjteményes kiállítást? Valószínűleg, mert mind Martsa Alajos, mind Dévényi Iván túl korán és váratlanul hagyott itt bennünket. Egyedül pedig aligha lettem volna alkalmas a megszervezésére. Bár lehet ez önámítás és talán meg kellene próbálni. Barcsay Mester már életében beköltözött a halhatatlan magyar festők panteonjába. Olajfestményei nem „tömegcikkek", de rajztudását mindenki csodálja. Kossuth-díjából az '50-es években első osztályú Mednyászky-képeket vásárolt, megtudván, hogy a felvidéki születésű festőt északi szomszédaink is a magukénak vallják. Hogy ne kerüljenek ki remekművei, amelyek azóta - ajándékozása révén - a Szolnoki Múzeumot gazdagítják. A kis, szakállas-szemüveges nagy festő emlékét 1988-ban bekövetkezett halála óta szentendrei gyűjteményes kiállítása és a nevét viselő baráti társaság őrzi. Most lenne 101 éves, édesanyja 103 évig élt. De hiszen O - a Mester - most is él, ahogy művei és legkiválóbb tanítványai egyaránt tanúsíthatják. Szállási Árpád ESZTERGOM -2000 egy építész szemével NYOMATOK HUNOR JÓZSEF ELŐKÉSZÜLETBEN LEVŐ FOTÓ CD kiadványából