Esztergom és Vidéke, 2000

2000-03-02 / 9. szám

Esztergom és Vidéke 2000. március 2,: - Milyennek ítéli egyrészt a lehetőségeket, másrészt a lakossági érdeklődést a Zöld Ház iránt? - Az esztergomi S zabadidőkö zpo nt munkáját, belső életét és külső megítélését az elmúlt években a fokozatos megerősödés és megtisztulás jellemezte. Néhány nehéz évet is át kellett vészelnie az intézménynek, amely főleg abból adódott, hogy 1990 és 1997 között a közművelődés nem tartozott a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok közé. Eredménynek tartom, hogy különösen az évtized első felében az önkormányzat részéről tapasztalt mellőző, sőt esetenként ellenséges magatartás mára fokozatosan megszűnt. A közművelődés kötelezően ellátandó feladattá válása (1998. január 1-től) garanciája lehet a nyugodt légkörben folyó, hosszú távra tervezhető munkának, a munkatársak egzisztenciális biztonságérzetének. Józanul szemlélve az ország és a város teherbíró képességét, ezen belül azt, hogy a közművelődés kiemelt ágazat a közeljövőben sem lesz, a munka tárgyi és pénzügyi feltételeinek jelentős javulására a következő öt évben sem számíthat a szakma. A kellő lelkiismereti kontrollal és szakmai háttérrel bíró pályázó ilyen körülmények között nagyratörő terveket nem vázol fel, még akkor sem, ha kétségtelen célja a személyét szimpatikussá tenni a bíráló bizottság előtt. Csak olyan célokat tűzhetek magam elé, amelyek lehet, hogy minden látványosságot nélkülöznek, de elérésükre garanciát tudok vállalni. Alapelvként leszögezhető, hogy a Szabadidőközpont és a Szentgyörmezői Olvasókör csak olyan feladatok ellátásra képesek, melyeket az épüleHogyan látja Csernus Ferenc a Szabadidőközpont jövőképét? Előző lapszámunkban gyorshírként közöltük, hogy képviselő-testületünk döntése értelmében a Szabadidőközpont igazgatói tisztét továbbra is Csernus Ferenc tölti be. A régi-új igazgatóval munkatársunk, Pálos Imre beszélgetett. teinek tárgyi adottságai megengednek. Gyakran elhangzik, hogy a Zöld Ház közművelődési célra alig alkalmas, mert nincs rendes színpadméretű és felszereltségű színházterme. Az ilyen vélemény több évtized alatt kialakult, kifogásolt szemléletet tükröz, mert egyetlen funkciót emel a kizárólagosság rangjára, mégpedig a rendezvény-szolgáltatást. Az előbbiek ellenére senki nem vitatja, hogy jó lenne Esztergomnak egy minden igényt kielégítő, vegyes használatú nagyterem, amely szolgálhatná többek között a város gazdag zenei élete mellett egy eddiginél szélesebb repertoárral bíró színházi szerepkör meghonosítását is az ősztől tavaszig terjedő évadban. A nagyterem létesítésének lehetősége nem vethető el akkor sem, ha közismert, hogy még az évadonként 15-20 előadással működő befogadó színház költségei is meghaladják azt a mértéket, amelyet a városi költségvetés ma elbír. Figyelemmel a sokszektorú városi közművelődésen belül kialakult hagyományos munkamegosztásra, a Szabadidőközpont és a Szentgyörgymezői Olvasókör az egyes funkciók felvállalására, bővítésére és magas színvonalú kielégítésére kell törekedjen. - Milyen fejlesztési irányokat tart elérhetőnek? - Esztergom méltán híres képzőművészeti életének központjává vált az utóbbi években a Szabadidőközpont. Úgy a hivatásos, mint a műkedvelő képzőművészet szervezett közösségei itt működnek: az Esztergomi Művészek Céhe, a Bajor Ágost Képzőművész Kör, az Art Fotóstúdió. Hosszú távon garantálni kell a céh önálló galériájának életképes működésétjavítani kell az ezzel kapcsolatos tájékoztató munkát. Az aula-galériánk kiállításainak fő szervező elve az legyen, hogy főleg kezdő, fiatal képzőművészeknek adjon bemutatkozási alkalmat. Színházi rendezvényeink választékát a színpad mérete erősen korlátozza. Törekedni kell arra, hogy ősztől tavaszig rendszeresen szervezzen az intézmény nívós kamara- és pódiumszínházi esteket. A szórakoztató programokat a lakosság különböző rétegeinek és korosztályainak igényeihez igazodva kell megszervezni, de nem szabad színvonalbeli engedményeket tenni. Meg kell őrizni és lehetőség szerint gyarapítani kell a hagyományőrző rendezvények eddigi struktúráját. A Szabadidőközpont fokozódó részvétele a szélesedő városi kulturális turizmusban az egyik legfontosabb feladat. Segíteni kell az intézményben dolgozó műkedvelő előadóművészeti csoportok (Klubszínpad, Táncklub, Monteverdi Kórus) működési biztonságának fejlődését - Hol tartanak a mindennapok kultúrája, az ismeretterjesztés terén? - A nyelvtanfolyamokat, a különféle közhasznú tanfolyamokat és az ismeretterjesztő előadásokat az igényeknek megfelelő mennyiségben kell megszervezni, biztosítani kell a folyamatosan magas színvonalat Segíteni szükséges a Szentgyörgymezői Olvasókör törekvéseit a településrészt kulturális hagyományaira épülő kézműves alkotóbázis kialakításában és folyamatos működtetésében. Támogatni kell a Szabadidőközpontban működő közszolgálati médiumokat a lakosságot érintő és érdeklő aktuális, életközeli műsorok arányának növelésében. - Szerkesztőségünk részére is otthont nyújtó „házigazdánknak" kívánunk minden jót terveinek megvalósításához! Arckép Dr. Sólyom Olimpia, kórházigazgató Lázár Mózes, a Megyegyülés elnöke február 24-én dr. Sólyom Olimpiát a Vaszary Kolos Kórház igazgatói tisztébe kinevezte. A családjával huzamosabb ideje Esztergomban élő orvos politikusként is ismert: a rendszerváltást követő első önkormányzati ciklusban az SZDSZ-frakció tagja volt. Ismert a sportéletben is, hiszen a kézilabdás lányok csapatorvosa. Kinevezése után egy rövid beszélgetésre kértük meg. -Mit tart fontosnak elmondani eddigi pályafutásáról? - A Dobó gimnázium francia szakán érettségiztem, biológiából a tanulmányi versenyen az élmezőnyben végeztem, így jutottam be a SOTE-ra, ahol 1984-ben diplomáztam. Azóta a kórház fül-orr-gégészeti osztályán dolgozom, mostanáig adjunktusként. A fenti szak mellé megszereztem a foniátria szakot is. Aszakmában rendszeresen továbbképeztem magam, mellette elvégeztem az egészségügyi menedzserképző tanfolyamot. Szaklapokban publikáltam, és arra külön büszke vagyok, hogy 1997-ben egy nemzetközi foniátriai és logopédiai kongresszuson előadói nívódíjat kaptam. 1999-ben másoddiplomáztam a közgazdasági egyetemen. Kórházunkban közel egy évtizede a másodorvosi kart vezetem. - Milyen kórházi szerkezetátalakítási stratégiában gondolkodik? - Az alábbi fő kérdésekben kell gondolkodni: Milyen szerepet vállal a kórház az ellátásban a többivel szemben, elégedettek vagyunk-e ezzel, vagy változtatás szükséges? Milyen a műszaki, műszerezettségi feltétel, mi az, ami elérhető, milyen az informatika szint személyzeti kérdések, képzés, milyen metodikát lehet bevezetni, illetve fejleszteni, mit kell megszüntetni? Milyen a pénzügyi helyzet kihasználtság, milyenek a mutatók, mennyire egyenletes az igénybevétel, milyen a hatékonyság? A Vaszary Kolos Kórház válsághelyzetben, likviditási válságban, csődhelyzetben van. Az adósságállomány a kórház bevételének több mint 34 %-a. Ennek a válsághelyzetnek a megoldására ezért széles körú összefogásra van szükség. Kórházunk a megye betegellátásában stratégiai fontosságú, ezért országos érdek a konszolidáció. A szorító anyagi nehézségek mellett ez a kórház jelentős szellemi és szakmai kapacitással rendelkezik, és igényes szakmai munka folyik intézményünkben. Az én feladatom első lépésként a válságmenedzselés. Mindez csak akkor lehet sikeres, ha az intézményen belül is összefogunk, magunk mellett tudjuk a szervek és Esztergom város támogatását is. - A válsághelyzet azonnali cselekvést kíván. Mik az első teendők? - Van bőven elképzelésem, ezért csak egy-egy mondatban említhetem meg ezeket. Dorogi telephely átadása Dorog városnak. Külső telephelyek beköltöztetése „kerítésen belülre". Kommunikációs rendszer kiépítése kórházon belül, az alapellátással, felettes szervekkel. Jelentős marketing és PR tevékenység, célja a kórház jó hírnevének, a bizalomnak a kiépítése, megtartása. Járóbeteg szakellátás javítása. Üzemgazdálkodási szemlélet bevezetése, költségek és bevételek lebontása keletkezési helyre, nyereségképzésre ösztönző érdekeltségi rendszer, bér, jövőkép. Munkabéke fenntartása érdekeltségi viszonyokat úgy kialakítani, hogy itt érdemes legyen dolgozni. Ügyeleti rendszer reformja amely mind a beteg, mind az ügyeletet ellátó érdekeit szolgálja. Bizonyos kiszolgáló tevékenységek vállalkozási formában történő működtetése pályázat útján (takarítás, informatika műszak, élelmezés, szállítás). Bevételi források növelése, szolgáltatások bővítése, tanfolyamok szervezése, alapítvány erősítése, szponzori lehetőségek felkutatása, fizetős ápolási részlegek stb. Erősen veszteséges szolgáltatások működésének felülvizsgálata. Racionális létszámgazdálkodás. Minőségbiztosítási rendszer teljes körű kiépítése, ellenőrzése, controlling rendszer. A kórházunk missziója kell legyen, hogy széles körű szolgáltatást nyújtson az egészségnevelés, a megelőzés, a gyógyítás, a rehabilitáció és az ápolás terén, megfelelve magas szakmai követelményeknek, etikai elvárásoknak, a betegek megelégedettsége érdekében. - Kívánjuk, hogy így legyen! (os)