Esztergom és Vidéke, 2000

2000-03-02 / 9. szám

2000, március 51 Esztergom és Vidéke A barátság (Folytatás az 1. oldalról) - Nagykövet Úr! Úgy tudjuk, nem először jár városunkban. Ezúttal milyen elsődleges céllal jött hozzánk? - Hivatalos látogatásom fő célja: megismerkedni városuk alpolgármesterével, elbeszélgetni vele és munkatársaival azokról a gazdasági, kereskedelmi lehetőségekről, amelyeket Esztergom nyújthat hazám befektetőinek. Ugy tájékoztattak, ebben a városban virágzó, fejlett ipari termelés folyik. Sőt, termelőláncok központjaként is felfogható, ahová sok beszállító vállalat hozza termékeit. Másik célom éppen ennek az Ipari Parknak a megtekintése. Manapság a befektetőket csak a fejlett infrastruktúrával rendelkező települések vonzzák. Ha az esztergomi Ipari Park megfelel ezeknek a követelményeknek, valószínűleg találunk majd olyan mexikói üzletembereket, akik látnak majd fantáziát itteni befektetésekbe. Látogatásomnak van egy harmadik összetevője is: maga az ősi város. Magánemberként már többször jártam Esztergomban. Ez a város egy kis ékszerdoboz, ahová mindig szívesen jövök, s amelyet jó szívvel ajánlok mindig a mexikói turistáknak. Sőt találkoztam már itt egy kis mexikói kolóniával is, akik zömmel művészemberek voltak, és elmondták, nagyon jól érzik itt magukat. - Nálunk egyre népszerűbb az Önök országa. Mexikói sorozatokat nézünk nap mint nap a televízióban, divatba jöttek a mexikói ételek, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy éppen lapunk mostani számában írtunk a mexikói konyháról. Sőt, akadnak olyan tudósok is, akik - főleg nyelvi hasonlóságokra alapozva - közös eredetről származtatják a Mexikóban is élő maja indiánokat és a magyar nép őseit. Vajon Mexikóban is ennyire ismert a mi hazánk? - Hogy a közös eredet mennyire valós, nem tudom, de jelenleg körvonalazódik egy jövőbeni szoros együttműködés, aminek már eddig is számos jele tapasztalható. Kétségtelen, hogy a közép-kelet európai országok között Magyarország a legismertebb és legnépszerűbb a mexikóiak körében. Mióta megszűnt a vízumkényszer, a két ország között rohamosan fejlődött a turistaforgalom. Jelenleg 6-7 ezer magyar fordul meg évente Mexikóban, és a mi turistáinknak is egyik népszerű európai idegenforgalmi útvonala Ausztria, Csehország és Magyarország. Sok közös vonás is van a két ország között. Ilyen például földrajzi elhelyezkedésünk, a paprika-kultusz, a népművészet nagyfokú hasonlósága. De ezeknél sokkal fontosabb a közös jövő építése, amely mindkét népnek egyaránt hasznos lehet. - Őszintén reméljük, hogy Jorge Chen nagykövet úr mostani látogatása nemcsak a kél nép barátságának elmélyítésében, de Esztergom gazdaságifejlődése tekintetében is eredményes és hasznos lesz! Szába 1999-ben 2565 ismert bűncselekmény volt A rendőrkapitány az éves munkáról Február 24-én délelőtt a Technika Háza dísztermében tartotta éves értékelő állománygyűlését az Esztergomi Rendőrkapitányság. Dr. Bognár Ferenc alezredes, kapitányságvezető három éve tölti be felelősségteljes tisztségét és ebből a legeredményesebb az 1999-es év volt. A több mint száz fős rendőri állomány, a meghívottak előtt ezekkel a mondatokkal kezdte az értékelést: -Társadalmi megbecsülésünk még korán sincs a helyén. Nehéz a feladatokat hiba nélkül ellátni. A lakosság joggal elvárja, hogy legyünk az utcán, lássanak bennünket. A jó rendőr azonban ott van észrevétlenül mindenütt. A polgárőrség, a határőrség, a tűzoltóság, a vám- és pénzügyőrség együttműködik. Az év rosszul indult. Porszem került a gépezetbe, amit csak „nagyjavítással" tudtunk elhárítani. A létszámunk állandósult, hívó szavunkra mindenki hallgatott. Különösen jól jött, hogy a miskolci rendészeti szakközépiskolából 14-en nálunk töltötték gyakorlati szolgálatukat. Néhány kollégát elbocsátottunk, kettőt etikai kifogások miatt. Tenniakaró, jó képességű embereink vannak, negyvennégyen közülük tanulnak, ez az állomány egyharmada - mondta az alezredes a bevezetőjében, majd a mindennapokról szólt. A gazdasági helyzetük fegyelmezettszolgálatotigényelt. 11 gépkocsival 447 ezer km-t teljesítettek. Azért ily magas ez a szám, mert az Országos Igazságszolgáltatási Tanács vendégbírákat jelölt ki, Budapestre, Tatabányárajártak és sok volt az elővezetés is. A hivatásos állományból 39-en jutalomban, 13-an soronkívüli előléptetésben, még többen bérfejlesztésben részesültek. A túlórákat kifizették. Számítógépes rendszerüket fejlesztették, a Polgármesteri Hivatal 5 millióval támogatta munkájukat. Az új sebességmérő műszerrel hétszeresre nőtt a kiszűrt gyorshajtók száma, büntetésük 8 milliót eredményezett. A kapitányság intézkedési területén 2565 bűncselekményt tártak fel. A közrend elleni 528, a közlekedési 141, a vagyon elleni 1665 volt Betörés 504, lopás 873, rablás 18, csalás és sikkasztás 108 alkalommal fordult elő. Az ismertté vált elkövetők száma 837, akik közül 727 felnőt 110 (!) pedig kiskorú volt. Az utóbbi szám aggasztó. Közel 200 elkövető idegenből jött, a bűnözés szándékával. Rendőreink 8600 esetben saját kezdeményezésükre intézkedtek, 2900 alkalommal lakossági bejelentésre vonultak ki, 2500 főt igazoltattak. Sok az ellopott autó (36), melynek egyharmada nagyértékű külföldi rendszámú volt A balesetek száma 178, melyből 13 halállal, 73 súlyos sérüléssel járt. Igazgatásrendészeti munkájuk is bőven akadt Gépkocsi vezetői engedélyt 121 esetben vontak be, 340 fegyvertartási engedélyt kezeltek. Kényszerintézkedést 95 esetben alkalmaztak, melyből 49 őrizetbe vétel, 42 az előzetes letartóztatásba helyezés volt. A közel egyórás kapitányi értékelés az elvárásokkal fejeződött be; az eredményesség megtartása, javítása, a szolgáltatások humanitása, és mindenekelőtt a megelőzés, a kármegtérülés biztosítása a fő cél. -los Varázslabda Mit ér az ember Esztergomban, ha hajléktalan? - tette fel nekem a kérdést Csernusné Láposi Elza, a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke. A kérdés télidőben mindig esedékes, hiszen az emberi „jóérzés", a lelkiismeret ilyenkor a hideg hatására mardosóbb, félelmünk attól, hogy felelősek lehetünk embertársaink fagyhalálában, szánalmat s igen kis hányadunknál cselekvést ösztönöz. A hajléktalanság számunkra elsősorban gyakorlati probléma, egy hozzánk segítségért forduló személy pszichoszociális válságának részjelensége. Természetesen tudományos értekezések sorozata foglalkozik ma a hajléktalanság kiváltó okaival, társadalmi berendezkedésük fonákságaival, az elszegényedés, leszakadás, marginalizálódás felgyorsulásával, kiszélesedésével. De számunkra a hajléktalanság mindig konkrét és a háttérben egy emberi élet egy személyiség komplex problémája áll. Az esetek döntő többségében kiderül, hogy nem az a legfontosabb problémája, hogy nincs hol laknia. Az lehet, hogy ez egy igen fájdalmas tünet, de a válsághelyzet okai mélyebben rejtőznek. Mivel az ember életének egésze a biológiai (testi), a lelki és a társas-társadalmi tényezők együtthatása eredményeként alakul, így az emberi élet problémáinak elemzése során is érdemes a dolgok természetes rendjét követő vizsgálati módszereket alkalmazni. Az általunk végzettek a következő rend szerint épülnek fel: - általános orvosi vizsgálat, - pszichológiai, pszichiátriai vizsgálatok, - társas-társadalmi viszonyok vizsgálata. Mit szeretnénk közölni a hozzánk segítségért forduló hajléktalan személyekkel? Szereüiénk hozzájárulni ahhoz, hogy az egyének közelebb jussanak önmagukhoz és a környezetüket alkotó valósághoz. Szeretnénk hozzájárulni azegyének személyiségi lehetőségeinek felszabadításához. Szeretnénk, ha az általunk segített személyek átélhetnék a cselekvő felelősség szabadságát. Természetesen az egész rendszer bemutatása hosszabb értekezést igényelne, de talán annyit érdemes elmondani itt, hogy az alapvető cél a hajléktalanság státuszának felszámolása. Értékrendünk alapja az egyéni és a kollektív felelősség-vállalás egyensúlya, a cselekvő szeretet a törődés, a felelősség, a tisztelet a mások megismerésére való törekvés. Módszertanunk alapja a társadalmi felzárkóztatás, a rehabilitáció és a lehető leggyorsabb adaptáció. Erőforrásaink az egészségügyi háttér, a védőfoglalkoztatás színtere a Relabor Célszervezet Kft., a Via Bona (Jó út járható út) Otthon, a hajléktalan emberek védőszállása. Mikor eredményes a társadalmi felzárkóztatás? - kérdezik sokan. Egyszerű a válasz: akkor, amikor a segített személy visszatérít Ha azt látjuk, hogy az általunk segített személy testi, szervi egészségében, pozitív érzelmi kapcsolatok biztonságában, önmagát és másokat megbecsülve él, és munkájában is kezdi megtalálni magát, akkor jogosan reménykedhetünk, hogy rövidesen fölöslegessé válunk számára. Az esztergomi hajléktalanokkal találkoztunk a téli síkosság mentesítésében, a buszmegállók környékének tisztántartása során, és mivel közel 50 fő él az otthonban, így a vállalat munkahelyein is. Ezek a személyek olyan feladatokban vesznek részt a közterület tisztántartása terén, ahol joggal várható el megbecsülésük. Ezután a kérdésre talán egyértelmű válasz adható: minden embertársunk élete, léte, egzisztenciája, tiszta tekintete megér legalább egy tisztelet-mosolyt találkozáskor egy üdvözlést és az embertársi szeretetet cselekvésre ösztönző magatartás-formáit. Hogy a végletekről kérdezzek, szeretném megtudni Lengyel Károly alpolgármestertől: Mit ér az ember Esztergomban, ha alpolgármester? Schiller-Kertész Tamás