Esztergom és Vidéke, 2000

2000-03-02 / 9. szám

2000, március 51 Esztergom és Vidéke A barátság (Folytatás az 1. oldalról) - Nagykövet Úr! Úgy tudjuk, nem először jár városunkban. Ezúttal mi­lyen elsődleges céllal jött hozzánk? - Hivatalos látogatásom fő célja: megismerkedni városuk alpolgár­mesterével, elbeszélgetni vele és munkatársaival azokról a gazdasági, kereskedelmi lehetőségekről, ame­lyeket Esztergom nyújthat hazám be­fektetőinek. Ugy tájékoztattak, ebben a városban virágzó, fejlett ipari terme­lés folyik. Sőt, termelőláncok köz­pontjaként is felfogható, ahová sok beszállító vállalat hozza termékeit. Másik célom éppen ennek az Ipari Parknak a megtekintése. Manapság a befektetőket csak a fejlett infrastruk­túrával rendelkező települések vonz­zák. Ha az esztergomi Ipari Park meg­felel ezeknek a követelményeknek, valószínűleg találunk majd olyan me­xikói üzletembereket, akik látnak majd fantáziát itteni befektetésekbe. Látogatásomnak van egy harmadik összetevője is: maga az ősi város. Ma­gánemberként már többször jártam Esztergomban. Ez a város egy kis ék­szerdoboz, ahová mindig szívesen jö­vök, s amelyet jó szívvel ajánlok min­dig a mexikói turistáknak. Sőt találkoztam már itt egy kis mexikói kolóniával is, akik zömmel művész­emberek voltak, és elmondták, na­gyon jól érzik itt magukat. - Nálunk egyre népszerűbb az Önök országa. Mexikói sorozatokat nézünk nap mint nap a televízióban, divatba jöttek a mexikói ételek, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy éppen lapunk mostani számában ír­tunk a mexikói konyháról. Sőt, akad­nak olyan tudósok is, akik - főleg nyelvi hasonlóságokra alapozva - kö­zös eredetről származtatják a Mexi­kóban is élő maja indiánokat és a magyar nép őseit. Vajon Mexikóban is ennyire ismert a mi hazánk? - Hogy a közös eredet mennyire valós, nem tudom, de jelenleg körvo­nalazódik egy jövőbeni szoros együttműködés, aminek már eddig is számos jele tapasztalható. Kétségte­len, hogy a közép-kelet európai orszá­gok között Magyarország a legismer­tebb és legnépszerűbb a mexikóiak körében. Mióta megszűnt a vízum­kényszer, a két ország között rohamo­san fejlődött a turistaforgalom. Jelen­leg 6-7 ezer magyar fordul meg évente Mexikóban, és a mi turistáink­nak is egyik népszerű európai idegen­forgalmi útvonala Ausztria, Csehor­szág és Magyarország. Sok közös vonás is van a két ország között. Ilyen például földrajzi elhe­lyezkedésünk, a paprika-kultusz, a népművészet nagyfokú hasonlósága. De ezeknél sokkal fontosabb a közös jövő építése, amely mindkét népnek egyaránt hasznos lehet. - Őszintén reméljük, hogy Jorge Chen nagykövet úr mostani látogatá­sa nemcsak a kél nép barátságának elmélyítésében, de Esztergom gazda­ságifejlődése tekintetében is eredmé­nyes és hasznos lesz! Szába 1999-ben 2565 ismert bűncselekmény volt A rendőrkapitány az éves munkáról Február 24-én délelőtt a Technika Háza dísztermében tartotta éves érté­kelő állománygyűlését az Esztergomi Rendőrkapitányság. Dr. Bognár Fe­renc alezredes, kapitányságvezető három éve tölti be felelősségteljes tisztségét és ebből a legeredménye­sebb az 1999-es év volt. A több mint száz fős rendőri állomány, a meghí­vottak előtt ezekkel a mondatokkal kezdte az értékelést: -Társadalmi megbecsülésünk még korán sincs a helyén. Nehéz a felada­tokat hiba nélkül ellátni. A lakosság joggal elvárja, hogy legyünk az utcán, lássanak bennünket. A jó rendőr azonban ott van észrevétlenül minde­nütt. A polgárőrség, a határőrség, a tűzoltóság, a vám- és pénzügyőrség együttműködik. Az év rosszul indult. Porszem került a gépezetbe, amit csak „nagyjavítással" tudtunk elhárítani. A létszámunk állandósult, hívó sza­vunkra mindenki hallgatott. Különö­sen jól jött, hogy a miskolci rendészeti szakközépiskolából 14-en nálunk töl­tötték gyakorlati szolgálatukat. Né­hány kollégát elbocsátottunk, kettőt etikai kifogások miatt. Tenniakaró, jó képességű embereink vannak, negy­vennégyen közülük tanulnak, ez az állomány egyharmada - mondta az alezredes a bevezetőjében, majd a mindennapokról szólt. A gazdasági helyzetük fegyelme­zettszolgálatotigényelt. 11 gépkocsi­val 447 ezer km-t teljesítettek. Azért ily magas ez a szám, mert az Országos Igazságszolgáltatási Tanács vendég­bírákat jelölt ki, Budapestre, Tatabá­nyárajártak és sok volt az elővezetés is. A hivatásos állományból 39-en ju­talomban, 13-an soronkívüli előlépte­tésben, még többen bérfejlesztésben részesültek. A túlórákat kifizették. Számítógépes rendszerüket fej­lesztették, a Polgármesteri Hivatal 5 millióval támogatta munkájukat. Az új sebességmérő műszerrel hétszeres­re nőtt a kiszűrt gyorshajtók száma, büntetésük 8 milliót eredményezett. A kapitányság intézkedési terüle­tén 2565 bűncselekményt tártak fel. A közrend elleni 528, a közlekedési 141, a vagyon elleni 1665 volt Betö­rés 504, lopás 873, rablás 18, csalás és sikkasztás 108 alkalommal fordult elő. Az ismertté vált elkövetők száma 837, akik közül 727 felnőt 110 (!) pedig kiskorú volt. Az utóbbi szám aggasztó. Közel 200 elkövető idegen­ből jött, a bűnözés szándékával. Rendőreink 8600 esetben saját kez­deményezésükre intézkedtek, 2900 alkalommal lakossági bejelentésre vonultak ki, 2500 főt igazoltattak. Sok az ellopott autó (36), melynek egyharmada nagyértékű külföldi rendszámú volt A balesetek száma 178, melyből 13 halállal, 73 súlyos sérüléssel járt. Igazgatásrendészeti munkájuk is bőven akadt Gépkocsi vezetői enge­délyt 121 esetben vontak be, 340 fegyvertartási engedélyt kezeltek. Kényszerintézkedést 95 esetben al­kalmaztak, melyből 49 őrizetbe vétel, 42 az előzetes letartóztatásba helye­zés volt. A közel egyórás kapitányi értéke­lés az elvárásokkal fejeződött be; az eredményesség megtartása, javítása, a szolgáltatások humanitása, és min­denekelőtt a megelőzés, a kármegté­rülés biztosítása a fő cél. -los Varázslabda Mit ér az ember Esztergomban, ha hajléktalan? - tette fel nekem a kérdést Csernus­né Láposi Elza, a Kulturális és Ide­genforgalmi Bizottság elnöke. A kérdés télidőben mindig esedé­kes, hiszen az emberi „jóérzés", a lel­kiismeret ilyenkor a hideg hatására mardosóbb, félelmünk attól, hogy fe­lelősek lehetünk embertársaink fagy­halálában, szánalmat s igen kis há­nyadunknál cselekvést ösztönöz. A hajléktalanság számunkra első­sorban gyakorlati probléma, egy hoz­zánk segítségért forduló személy pszichoszociális válságának részje­lensége. Természetesen tudományos értekezések sorozata foglalkozik ma a hajléktalanság kiváltó okaival, tár­sadalmi berendezkedésük fonáksága­ival, az elszegényedés, leszakadás, marginalizálódás felgyorsulásával, kiszélesedésével. De számunkra a hajléktalanság mindig konkrét és a háttérben egy emberi élet egy szemé­lyiség komplex problémája áll. Az esetek döntő többségében kiderül, hogy nem az a legfontosabb problé­mája, hogy nincs hol laknia. Az lehet, hogy ez egy igen fájdalmas tünet, de a válsághelyzet okai mélyebben rej­tőznek. Mivel az ember életének egésze a biológiai (testi), a lelki és a társas-tár­sadalmi tényezők együtthatása ered­ményeként alakul, így az emberi élet problémáinak elemzése során is érde­mes a dolgok természetes rendjét kö­vető vizsgálati módszereket alkal­mazni. Az általunk végzettek a következő rend szerint épülnek fel: - általános orvosi vizsgálat, - pszichológiai, pszichiátriai vizs­gálatok, - társas-társadalmi viszonyok vizs­gálata. Mit szeretnénk közölni a hozzánk segítségért forduló hajléktalan sze­mélyekkel? Szereüiénk hozzájárulni ahhoz, hogy az egyének közelebb jus­sanak önmagukhoz és a környezetü­ket alkotó valósághoz. Szeretnénk hozzájárulni azegyének személyiségi lehetőségeinek felszabadításához. Szeretnénk, ha az általunk segített személyek átélhetnék a cselekvő fe­lelősség szabadságát. Természetesen az egész rendszer bemutatása hosszabb értekezést igé­nyelne, de talán annyit érdemes el­mondani itt, hogy az alapvető cél a hajléktalanság státuszának felszámo­lása. Értékrendünk alapja az egyéni és a kollektív felelősség-vállalás egyen­súlya, a cselekvő szeretet a törődés, a felelősség, a tisztelet a mások meg­ismerésére való törekvés. Módszertanunk alapja a társadalmi felzárkóztatás, a rehabilitáció és a le­hető leggyorsabb adaptáció. Erőfor­rásaink az egészségügyi háttér, a vé­dőfoglalkoztatás színtere a Relabor Célszervezet Kft., a Via Bona (Jó út járható út) Otthon, a hajléktalan em­berek védőszállása. Mikor eredményes a társadalmi felzárkóztatás? - kérdezik sokan. Egyszerű a válasz: akkor, amikor a segített személy visszatérít Ha azt látjuk, hogy az általunk segített sze­mély testi, szervi egészségében, pozi­tív érzelmi kapcsolatok bizton­ságában, önmagát és másokat megbecsülve él, és munkájában is kezdi megtalálni magát, akkor jogo­san reménykedhetünk, hogy rövide­sen fölöslegessé válunk számára. Az esztergomi hajléktalanokkal ta­lálkoztunk a téli síkosság mentesíté­sében, a buszmegállók környékének tisztántartása során, és mivel közel 50 fő él az otthonban, így a vállalat mun­kahelyein is. Ezek a személyek olyan feladatokban vesznek részt a közterü­let tisztántartása terén, ahol joggal várható el megbecsülésük. Ezután a kérdésre talán egyértelmű válasz adható: minden embertársunk élete, léte, egzisztenciája, tiszta tekin­tete megér legalább egy tisztelet-mo­solyt találkozáskor egy üdvözlést és az embertársi szeretetet cselekvésre ösztönző magatartás-formáit. Hogy a végletekről kérdezzek, sze­retném megtudni Lengyel Károly al­polgármestertől: Mit ér az ember Esz­tergomban, ha alpolgármester? Schiller-Kertész Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom