Esztergom és Vidéke, 2000

2000-01-27 / 4. szám

8 Esztergom és Vidéke 2000. január 27. Szimfonikusok ünnepi koncertje Szombaton este a Szent István gim­názium dísztermét zsúfolásig megtöltő zeneszerető közönség a Magyar Kultúra Napját ünnepelte. Reményi Károly mű­vészeti vezető köszöntőjében elsősor­ban nemzetünk zenei géniuszaira Bar­tók Bélára és Kodály Zoltánra emléke­zett. Mindketten a zenetörténelem vi­lágnagyságai. Megemlékezett arról a sok ezer hazánkfiáról, a lei k karnagy­ként, szólistaként, énekesként szolgál­ják az egyetemes művészetet szerte a vüágban. A szimfonikusok zenéjére énekeltük el közösen Himnuszunkat, majd az ün­nep ajándékaként népzenei feldolgozást adtak elő városunk zenészei. Az Észtéigomi Városi Szimfonikus Zenekar 4. bérleti koncertje páratlan muzsikai élménnyel indult. Aram Ha­csatuiján örmény zeneszerző Koncert fuvolára és zenekarra című művét mu­tatták be. A fuvolista Fiilep Márk a Ze­neakadémián diplomakoncertjére ké­szül, és itt Esztergomban volt a főpróbá­ja A miskolci származású, nagyremé­nyű fiatalembert a 60 tagú zenekar kí­sérte, közreműködött Bogáti László (brácsa) és Reményi Eszter (cselló), mindketten a Rádiózenekar szólamve­zetői. Hacsatuiján, nemzete népzenéjé­re alapozott muzsikája kis hangközök mozgására épül, lüktető, nagy energiá­jú, ezzel különleges technikai tudást kí­vánt mind a szólistáktól, ínind a zene­kartól. Ezen az estén mindkettő teljesült. A szimpatikus fuvolista ráadásként Bach: a-moll partitájának első tételét játszotta el. A szünet után Rosta Béla zenekari elnök köszönte meg a támoga­tásokat azoknak, aki adójuk egy száza­lékát a szimfonikusoknak adományoz­ták A koncert újabb klasszikus zeneda­rabbal folytatódott. Beethoven Corio­lán nyitánya a zeneirodalom egyik gyöngyszeme. A szenészek szépen, jó hangzással adták elő. Befejezésként még különlegesebbet hallottunk, Rossi­ninak az olasz opera nagymesterének, Teli Vilmos nyitányát választották mű­sorukba. A zenekar jól felkészült, a re­mek hangzás, hatalmas vastapsot és él­jenzést váltott ki a hallgatóságból. Ezúttal Huszár Zsuzsa (klarinét), és Reményi László (trombita) szólója tün­dökölt. Ráadásként a nyitány utolsó té­telét hallottuk. Az est sikeréhez a zene­kar, a szólisták mellett a szuggesztíven dirigáló Reményi József lenyűgöző ele­ganciája társult. (pál) Magyar zenei verseny Kapuváron Január 8-án kora reggel indult el csa­patunk Kapuvárra A magyar zene évez­rede országos versenysorozat harmadik, regionális fordulójára. Komárom-Esz­tergorn megyét a Szent István Gimnázi­um csapata képviselte. A csapat tagjai Nyéki Tímea, Priegl Linda, Varga Adél, Erős Kinga, Erdős Ferenc és György Balázs voltak. Felkészítő tanuárunk Durzák Anna, akinek fáradhatatlan munkája eredményeképpen már az első percekben behozhatatlan előnyre tet­tünk szert. A tanárnő, a barátaink és az esztergomi Zenede igazgatóhelyettese, Reményi Károly tanár úr „vadászata" a zenei hangzóanyagok után szinte felké­szülésünk végéig tartott. Nagyon sok anyagot kaptunk, ami nagy segítségünk­re volt. A verseny valóban zeneszerető, oldott hangulatban telt Vargha Károly és Lukin László lelkes irányítása alatt. Ver­senytársaink Sümeg és Veszprém váro­sát képviselték. Ennek a fordulónak a témáját a XIX. századi magyar zene nagyjai (Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Goldmark Károly), valamint a kismes­terek és a magyarországi kapcsolatok­kal rendelkező külföldi zeneszerzők (Ludvig von Beethoven, Johannes Brahms) adták. A szigorú, de igazságos zsűri - Csengery Adrienn (elnök). Szabó Judit és Magyar Kornél - bírálta a részt­vevő csapatok tudását. A nyár óta tartó készülés, a két és fél órás szünet nélküli kemény küzdelem meghozta eredményét: Esztergom 128, Veszprém 95, Sümeg 66 pontot ért el. Az országos elődöntő 2000. március 12-én az Óbudai Társaskörben lesz. A zenecsapat Levéltári nyílt nap A millennium évében a Magyar Kul­túra Napja alkalmából tartott XIV. Levél­tári Napon a Komárom-Esztergom Me­gyei Levéltár tudományos dolgozói mu­tatkoztak be. Választott kutatási témáik­ból tartott színvonalas előadásokat hall­hattak azok az érdeklődők, akik 2000. január 20-án ellátogattak a Megyei Le­véltárba. A rendezvényt az 1999-ben megjelent levéltári kiadványok bemuta­tása zárta. Az Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1638­1702 című könyv Kántor Klára munká­ja. A latin szövegek rövid magyar nyel-. vű tartalmi kivonatát, hely- és személy­névmutató egészíti ki. A könyv a kuta­tást nagymértékben segíti, gyorsítja, hi­szen a jegyzőkönyvekhez egyéb segéd­könyv nem áll rendelkezésre. A XVIII. századi Esztergom vármegyei jegyző­könyvek regesztáinak megjelentetését követi Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztázása. A lengyel és magyar nyelvű Sobieski Emlékkönyv az 1996-ban Sobieski Já­nos lengyel király halálának 300. évfor­dulója alkalmából rendezett nemzetközi történész konferencia anyagát tartal­mazza. Először olvasható magyarul a téma legjobb szakértőjének számító Zbigniew Wójciknak (történész, akadé­mikus) a tanulmánya a nagy lengyel ki­rályról. Esztergom ostromát órára le­bontva ismerteti Szakács Lajos hadtör­ténész A győzelem után a Felvidéken keresztül hazatérő lengyel-litván had út­járól Pálmány Béla levéltárigazgató ír. A helytörténet és a köztörténet iránt ér­deklődők egyaránt haszonnal forgathat­ják ezt a szép kiadványt. Az oktatásban is jól használható kötet lengyel nyelvű változata a lengyel és magyar egyetemek magyar és lengyel tanszékein is népszerűsíti Esztergom város és az ország történetének egy fon­tos fejezetét (A kötetek a Megyei Levél­tárban - Esztergom, Vörösmarty u. 7. ­kaphatók.) Csombor Erzsébet levél tárigazgató Hagyományőrzés - fúvószenével! A Táti Német Nemzetiségi Fúvósze­nekari Egyesület szervezésében január 29-én a táti kultúrházban ismét megren­dezik a több mint egy évtizedes múltra viszatekintő XII. Táti Sváb-bált. Erről is kérdeztem Rózsavölgyi Károlyt, az egyesület elnökét. - Mióta van Táton fúvószenekar, és mi a fő feladata? - Tátnak már a századfordulón volt zenekara, amely támogatás hiánya miatt 1960-ban feloszlott Az 1985. október l-jén alakult Német Nemzetiségi Fú­vószenekar karmestere Bulhardt Vilmos volt, aki a régi kottákban őrzött dalla­mokat az új zenekar hangzásának meg­felelően átírta. Táton és a környező tele­püléseken élő, nagyrészt német nemze­tiségű zenészek fő feladatuknak a német nemzetiségi zenekultúra ápolását és a nemzetiségi lakosság szórakozási igé­nyének magas szintű kielégítését tekintik. -Melyek az együttes legnagyobb ha­zai sikerei? - A nemzetiségi zenekarok kategóri­ájában, az országban elsőként kaptunk „Kiemelt Aranydiploma" minősítést Az 1991-ben Püisvörösváron megren­dezett Országos Német Nemzetiségi Fúvószenekari Fesztiválon együttesünk kiemelt második helyezést ért el. A „Blasertreffen '97 OdenburglSopron" elnevezésű fesztiválon a nemzetközi zsűri 16 zenekar közül hármat emelt ki, köztük a mi zenekarunkat. Ennek kö­szönhetően résztvettünk egy TV-felvé­telen. - Milyen régi és új külföldi kapcsola­taik vannak? - Már 14 éves az a barátság, amit a bajor Schrattenbach falu zenekarával, illetve lakóival kötöttünk. Az ottani har­madik vendégszerepléskor, 1994-ben, a területi fúvószenekari fesztiválon első díjat kaptunk. Többéves a baráti kapcso­lat a németországi Söhnstetten, Burten­bach és Möchsdeggingen, valamint az ausztriai Ollersdorfés Wiesen települé­sek zenekaraival is. 1997-ben Espoo vá­ros meghívására hét napot Finnország­ban töltöttünk. Az öt fellépésen aratott, a vendéglátókat is meglepő siker azt bizonyította, egy magyar falunak is le­het olyan fúvószenekara, mely Európa bármely országában megállja a helyét! Tavaly vettük fel a kapcsolatot az er­délyi Kaplony település fúvósze­nekarával. Nagyon örültünk, hogy e fú­vószenekar tagjai augusztus 19-21. kö­zött a vendégeink voltak. Nagy sikerrel szerepeltek az esztergomi Bazilikánál és természetesen Táton is. - Milyen külföldi szereplést terveznek az idén? - Nagy örömmel teszünk eleget au­gusztusban kaplonyi barátaink meghí­vásának, amennyiben sikerül az utazási költséghez pályázati támogatást nyer­nünk. - Mikor alakult meg az egyesület, hány tagjuk van és ki a karmester? - 1995. szeptember 25-én alakult meg az egyesület A 37 tagú zenekar karmestere ettől a naptól kezdve Zagyi István. Pártoló tagjaink száma évről év­re növekszik, tavaly már 149 fő volt. - Miből fedezik a költségeiket? - Egyesületünk teljesen önfenntartó. Anyagi támogatást a helyi önkormány­zattól nem kapunk. Zenekarunk tagjai semmilyen anyagi díjazásban nem ré­szesülnek, jutalmuk a zene által kapott öröm és a külföldi szereplés. Költsége­ink jelentős részét évek óta pályázato­kon elnyert pénzekből fedezzük. Tavaly már jogosultak voltunk elfogadni a SZJA 1 %-át. Együttesünk tagjai nevé­ben ezúton is köszönöm a 42.939 forint támogatást, melyet hangszervásárlás­hoz használtuk fel. Nagyon bízom a fú­vószenét kedvelők egyre nagyobb tábo­rában, és ezúton is tisztelettel kérem Őket, hogy a személyi jövedelemadójuk 1 %-át utaltassák ismét a Táti Német Nemzetiségi Fúvószenekari Egyesület javára Adószám: 18604568-1-11. - Hol és mikor szerepel legközelebb a fúvószenekar? - A táti kultúrház összes helyiségében január 29-én rendezzük meg a 12. Táti Sváb-bált. Zenekarunk mellett a Bauer­Hosen kisparti szolgáltatja a zenét. A műsorban fellép a Leányvári Nemzeti­ségi Tánccsoport és a Táti Nemzetiségi Asszonykórus. Bálunk iránt az érdeklő­dés most is nagy, a kultúrház pedig saj­nos kicsi. Már minden hely le van fog­lalva! G. É. Műgyűjtő főorvos kiállítása Január 21-én a dorogi Művelődési Házban ünnepi programmal köszöntöt­ték a Magyar Kultúra Napját A színház­teremben dr. Tittmann János polgár­mester mondott ünnepi beszédet, majd kitüntetéseket adott át A Galériában Wehner Tibor fíun­kácsy-díjas művészettörténész nyitotta meg dr. Zsembery Dezső főorvos mű­gyűjtő kiállítását. Az egykori kórház­igazgató és belgyógyász főorvos napja­inkban az Országos Orvosszakértői In­tézet vezető munkatársa. Festészet iránti vonzalmát fél évszázada ismerik térsé­günk képzőművészeti köreiben. Állha­tatos gyűjtőszenvedélye révén megsze­rezte Einczinger Ferenc, Andráskó Ist­ván, Bajor Ágost, Furlán Ferenc, Kapo­si Tamás, Kernstok Károly, Nyergesi Já­nos, Tettamanti Béla, Végvári János, Zámbó Kornél és más művészek alkotá­sait. A 35 olajképet most közszemlére bocsátotta. Ritka magángyűjteményt láthatunk, melyről a művészettörténész ezeket mondta: „Az alapvetően XX. szá­zadi művészetre koncentráló gyűjtő leg­fontosabb szerzeményezési szempontja a helyi, a regionális kapcsolat, Dorog­hoz, Esztergomhoz, a megyéhez való al­kotói kötődés. Zsembery főorvos azok­nak a művészeknek az alkotásait igyek­szik megvásárolni, akik itt születtek. Akik egy-egy alkotó szakaszukkal ide kötődnek." A Zsembery-gyűjtemény elárulja, hogy városunk, térségünk mai művésze­téhez hozzátartozik Andráskó István, Barcsai Tibor, Kántor János, Kaposi Endre, Prunkl János, Vincze László munkássága Ismerve a főorvos festé­szet iránti vonzalmát, biztosak lehetünk abban, hogy az új nemzedéket is felfe­dezi. A példátlan értékű magángyűjtemény megtekinthető Dorogon, a Művelődési Házban. Művészeti értékénél fogva ajánljuk az ifjúságnak, az iskoláknak és mindenkinek, aki az igazi műalkotások­ra kíváncsi. Köszönet ületi a műgyűjtőt, aki érté­keit közszemlére adta! P.I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom