Esztergom és Vidéke, 2000
2000-01-27 / 4. szám
2000. Január 13. Esztergom és Vidéke i 30QOHMO^O(M»OOIWOOOOOO It M WUWWWW OOOWWOOOOOOWQWyO^ * HAZUNK TAJA Beharangozó KVÍZ 2000! A millennium évében új vetélkedősorozatot indítunk. A hetes oldalon, a Házunk tája állandó rovatai között találhatják meg ezentúl a Kvíz 2000 kérdéseit. Mégpedig háromszor hét héten keresztül. A vetélkedő témája: az elmúlt 2000 év, formája pedig változatos. Nehézségi fokát is úgy próbáltuk összeállítani, hogy könnyebb és nehezebb kérdések egyaránt szerepeljenek benne. A válaszokat nem kell minden héten beküldeni. Hét forduló után egy hét szünetet tartunk, ekkor kell a hét forduló valamennyi megfejtését összesítve eljuttatni szerkesztőségünkbe - akár postai úton, akár személyesen. Nem ígérünk drága jutalmakat, csupán szerény, a korábbi vetélkedőinkhez hasonlatos díjakat. Hogy ezek mik lesznek, az attól is függ, milyen szponzorokat találunk sorozatunk támogatására. Szponzorainknak vetélkedőnk kérdései egyben reklámlehetőséget is jelenthet, hiszen a felajánlott díjakon kívül örömmel veszünk és közlünk egy-egy esztergomi cég múltjával, termékeivel kapcsolatos kérdés-csokrot is. Várjuk tehát a cégek jelentkezéseit, de az olvasók, a rejtvényfejtők javaslatait, öüeteit is. Reméljük, hogy a hosszabb ideje szünetelő rejtvény-rovatunk újabb sorozatai kellemes kikapcsolódást nyújtanak majd olvasóinknak. Rendeljék meg tehát időben a lapot! Kertbarátoknak KÉSZÜLJÜNK A TAVASZRA! Ilyenkor kell elvetni az ún. hosszú tenyészidejű egynyári növényeket, mint a begónia, a lobélia, a paprikavirág és a bojtocska. A magvakat cserépbe vagy ládába vethetjük. A földet tömörítsük lapogató deszkával. Mivel az egynyáriak magvai igen aprók, ügyeljünk az egyenletes, ritka vetésre. Magtakaróként homokot használjunk. Magvetésünket permetszerűen öntözzük be, majd tartsuk 18-20 fok hőmérsékleten. A fagyérzékeny évelő, egynyáriként díszlő növényeket (a dáliát és a kannát) tisztogassuk meg, ha ezt esetleg tárolásukkor elmulasztottuk volna. A kanna gyöktörzseit daraboljuk fel 2-3 rügyes darabokra, majd ültessük el azokat cserépbe. A dáliatöveket úgy osszuk szét, hogy a gumókhoz szárrész is tartozzék, mert a rügyek a szár alsó részén találhatók. Ezeket is cserepezzük be, tartsuk 12-15 fok körüli hőmérsékleten tavaszig, így jól fejlett gyökérzetű, erőteljes növekedésű töveket ültethetünk majd ki kertünkbe. A gumós begóniák gumóit is ilyenkor ültessük cserépbe úgy, hogy a rügyekkel borított csúcsi része kiálljon a földből. Tartsuk 18-20 fokon, rendszeresen öntözzük, amíg a hajtások kb. 10 cm-esek lesznek. Ezután világos, de hűvös helyen neveljük tovább, így kapunk erőteljes, zömök növényeket. Fecsegés a fűszerekről Vásárlása, tárolása Fűszereket friss vagy száraz állapotban vásárolhatunk, friss fűszereket a piacon vagy zöldségesboltokban, száraz fűszereket pedig a csemegeüzletekben, a gyógynövény szaküzletekben. Altalános szabály, hogy fűszereket csak a szükséges mennyiségben vásároljunk, mert hosszabb raktározás után elvesztik értékes aromájukat. Ha lehetséges, a- főzéshez friss fűszernövényt vegyünk, mert ez sokkal egészségesebb, a hosszú tél úgyis a száraz anyagokra kényszerít. A sárgult, fonnyadt konyhanövények vitamintartalma jóval kisebb, mint a frisseké, tápértékük sokkal alacsonyabb. Zöldség- és fűszernövényeinkből csak annyit vágjunk fel, amennyi a főzéshez szükséges, mégpedig közvetlenül a használat előtt, mert a fény és a levegő csökkenti a táp- és ízértéküket. A felaprózáshoz műanyaglapot használjunk, mert a fa magába szívja a növény nedvét. Ha mégis falapot használunk, akkor azt előzőleg nedvesítsük meg. A könnyen romló zöld fűszernövények frissességét megőrizhetjük, ha azokat szárukkal együtt vízzel telt pohárba tesszük, vagy műanyagtasakba téve hűtőszekrényünkben tároljuk. A gyökereket ugyancsak műanyag zacskóba vagy alufóliába kell csomagolni, így kiszáradásukat megakadályozhatjuk. Ha friss fűszernövényünket meg kívánjuk szárítani, árnyas, szellős helyre tegyük. A száradás akkor jó, ha a növény jellegzetes színét, illatát megőrizte, és ujjaink között könnyen szétmorzsolható. Az így megszáradt növényeket tűllzacskóban szellős helyre akasszuk fel. A gyökérzöldségeket a téli időszakra is eltehetjük, tárolásukra legalkalmasabb a száraz, szellőztethető, fagymentes, pince vagy kamra. Eltevésre csak válogatott, hibátlan, tiszta zöldségnövény alkalmas. Ha nyirkos, hagyjuk megszikkadni. Tartósabb tárolás céljára leszórt homok közé helyezve vagy megfelelő ládába 6-8 cmes homokrétegbe rakjuk a gyökereket. A fűszereket száraz állapotban lehetőleg jól zárható edényben, légmentesen elzárva kell raktározni, mert különben értékes illóolaj-tartalmuk és aromájuk elillan. Egyes fűszereket (pl. paprika) és fűszerkeverékeket (pl. curry) még a fénytől is óvni kell, mivel a fény hatására színűket is elvesztik. Fontos, hogy a fűszerek mindig kéznél legyenek, de ne álljanak közvetlenül a tűzhely fölött. Vigyázni kell arra is, hogy a kis tároló edényeket a gőz közvetlenül ne érje. Önismeret NÉZZÜNK A KÖRMÜNKRE! Jen Van Guy - és a chiromantia több más képviselője - szerint a körmök a személyiség és az egészség jellemzői. A normális körömhosszúság a körömperc hosszúságának felével egyenlő. A lágy, törékeny, hajlékony köröm a gyenge egészségi állapotra utal. Az egészséges szervezetű emberek körmei erősek, simák, félholdak nem túlságosan nagy. Nagy körmei vannak az aprólékos, finom munkát szerető, ügyes embereknek, ellenben kicsi körmű az a személy, aki hatalmas terveket kovácsol, nagy áttekintéssel rendelkezik, de elképzeléseit többnyire nem tudja megvalósítani. A primitív kézen rövid, széles köröm található. A kerek, kicsi körmök tulajdonosa féltékeny és szenzibilis. Legyező formájú, kicsi körmei vannak a dűhkitörésre hajlamos embereknek. Rövid körmök jelzik az örökké nyughatatlan, türelmetlen, elégedetlen, vitatkozó embereket. Ha a köröm inkább széles, mint hosszú, akkor civakodó, perlekedő, rosszindulatú személyiségről van szó. Ha a köröm két oldalt erősen belenőtt az ujj húsába, akkor gúnyolódó, csípős nyelvű emberrel akadt dolgunk. A tégla alakú körmök józan realitást, ésszerű gondolkodástjeleznek. Mandula formájú körme van a kissé labilis idegrendszerű embernek. Ha a köröm túl hosszú, akkor viselője rendkívül hiú ember. A rágott köröm elfojtott indulatokat, belső elégedetlenséget, csalódást, boldogtalanságot jelez. Amennyiben a köröm görbe, ferde, akkor asztmára vagy tüdőbajra való hajlamot tételezhetünk fel. A beszakadozó, szálkásodó körmök tulajdonosai sok esetben jelentkeznek alhasi panaszokkal kezelőorvosuknál. A töredező, repedező köröm a szervezetben fokozott mészlerakódásra figyelmeztett. Ha a körmön hosszanti éleket, barázdákat találunk, fokozott emésztési zavarok, székrekedés jellemezheti tulajdonosát. A köröm színe is sok mindent elárulhat az egészségről, tulajdonosa jelleméről. A rózsaszín, hosszúkás köröm szenvedélyre, a halványszínű, vértelen körmök meggyengüld idegrendszerre utalnak. Az erősen vörös körömszín idegességgel teli életformát mutat, a halványkék körömszín vérszegénységre utal. A körömágynál található félhold meglétéből, nagyságából következtethetünk a szív igénybevételére, állapotára. Ha a félhold hiányzik vagy kicsi, gyenge a vérkeringés és a vérnyomás, ha túl nagy a félhold, erőlködve dolgozó, esetleg megnagyobbodott szívet jelenthet, olykor magas vérnyomás jelzője is lehet. A normál méretű és alakú félhold egészséges szívet, jó vérellátást, megfelelő vérnyomást szimbolizál. Gondűző gasztronómia A házinyúl Gyermekkorom kedvenc ünnepi eledele volt a különféleképpen elkészített nyúlhús. A 40-es évek második felében bizony üresen tátongtak a hentesüzletek, s ahol nagy kert, tágas baromfiudvar volt - mint ahogy nagyanyámék házánál is -, maguk állították elő az emberek hússzükségletüket. A sokféle állat közül, melyeknek húsa asztalunkra került, a legolcsóbbnak, leggazdaságosabbnak a házinyúl bizonyult Megélt az árokparton szedett füvön, az olyan gyakori konyhai hulladékokon, mint a krumplihéj, a karalábé héja és levele, a káposztatorzsa. Szaporasága közismert, hamar eléri vágósúlyát. Kár, hogy mostanában kevés háznál tenyésztik, és sajnos, a boltokban is ritkán kapható a húsa. A családunkban az én reszortom volt a nyulak gondozása: az etetés, itatás, a ketrec takarítása, valamint - amit soha nem tudtam megszokni, mindig undorral végeztem - a nyulak leölése és megnyúzása. (Azóta is irtózom mindig, ha élő állatot látok levágni!) Nagyanyámék a nyulat többnyire csak kirántották, mint a csirkét, vagy pörköltet készítettek belőle - szintén a csirkepörkölthöz hasonlóan. A húsa is hasonlított a csirkehúshoz, de még gyöngébb és zsírtalanabb volt. A házinyúl húsa egészen más, minta vadnyúlé. A különbség nem annyira a táplálkozás különbözőségéből ered, mint inkább az életmódból: a vadnyúl rengeteget mozog, izomzata (húsa) megkeményedik, ezáltal sokkal rágósabb, szárazabb. A házinyúl húsát éppen ezért nem szükséges szalonnacsíkokkal megtűzdelni, bár tény, hogy nem rontja el a hús ízét. A vadhúsoknál bevált és gyakran alkalmazott pácolás is csak bizonyos ételek esetén - ha pecsenyének vagy vadhúsnak készítjük el - szükséges. A páchoz egy liter vízben 2 dl ecetet keverünk el, teszünk a lébe 10 szem borsot, 2 babérlevelet, 1/2 kg felkarikázott sárgarépa- és petrezselyemgyökeret, egy kis fej felszeletelt vöröshagymát, 2 kávéskanál sót, 1 kávéskanál vegetát, és 1 csipetnyi tárkonyt Jól felforraljuk, és forrón öntjük a megtisztított húsra. 2-3 napig áll a hús a lében, közben naponta meg kell forgatni. Az így bepácolt húsból a szokásos módon készíthetünk vadast, de nagyon ízletes szalonnával spékelve, olajon tepsiben megsütve. Ilyenkor ajánlatos a pácléből annyit aláönteni, hogy le ne égjen, és gyakran kell e lével a húst megöntözgetni. Ha megsült, a levéből mustárral, citrommal, cukorral, sóval, kevés liszttel, 2-3 dl tejföllel és az áttört zöldségekkel sűrű - mártást készítünk. A pácolt vagy pácolatlan nyúlhúst nyárson is megsüthetjük, így még pikánsabb ízt kap. Szokás a feladarabolt nyúlhúst - vöröshagyama-karikákkal, borssal, sóval - vörösborban párolni, sót ettem már nyulat ugyanúgy elkészítve, mint a savanyútüdőt. A nyúlhoz, mint minden húshoz, sokféle köret adható: a vadashoz krumplivagy zsemlegombóc, a pecsenyéhez hasábburgonya, a pörkölthöz galuska vagy tarhonya, a mártásokkal készített, párolt húshoz pedig rizs vagy csőtészta. Mindenképpen jó lenne, ha Esztergomban - legalább a piacon - gyakrabban kínálnák nekünk a frissen vágott házinyulat Sz.B.
