Esztergom és Vidéke, 2000

2000-12-21 / 51-52. szám

IDÖ*MŰ* HELY - V- , , » & . ,. , J- "••- MCttwrúUMt VÁROS •VILÁG NAGYFALUSI TIBOR szerkesztésében r _ - — TÉL • KARÁCSONY HAVA { A VÁROS NAPJAI: l December 5. • 1948-ban ünnepélyesen átadták a város I első újjáépített hídját. (Volt Kolos, ekkortól Kossuth híd a l Kis-Dunán) \ December 12. • 1844-ben ezen a napon tartotta az Eszj tergom Takarékpénztári Egylet alakuló közgyűlését. • | 1901-ben befejezték a Vaszary Kolos Kórház építését. | December 17. • 1256-ban IV. Béla-megerősítve 1249-es j oklevelét - a Várhegyet véglegesen az esztergomi érsek| nek adta át. • 1860-ban, az októberi diploma után a | hercegprímást beiktatták örökös főispáni hivatalába, ezzel \ helyreállítva a vármegye régi alkotmányos rendjét. \ December 20. • 1897-ben a Kolos híd átadása. \ December 20-26. • 1944-ben a város első ostroma. 25-én I a visszavonuló német csapatok felrobbantották a Kis-Duna \ két hídját, 26-án pedig az Esztergom-Párkány közötti nagy| hidat. A szovjet csapatok ezen a napon foglalták el először l a várost. Az ESZTERGOM és VIDÉKE melléklete V. évf. 16. szám- 2000. december 21. 1900 • SZAZADVALTO • 2000 ¥ — A tűzoltókaszárnya építése. A • Tűzoltó Egyesület választmánya, Vitnmcr ' Imre polgármester elnöklete alatt, hét- ' '/ ' - - főn délután ülést tartott, amelyen a tüz — oltókaszárnya és a víztorony építése kérdését tárgyalták. — A Bazilika műkincsei, A főszékcsegyház kincstárának legértékesebb darabjai, amelyek a párisi világkiállításon szerepeltek, csütörtökön kerültek vissza. A kiállítási kormánybiztosság itt járt megbízottjától M.isehighy Ferenc kincstárőr vette át azokat. Eszitrrgoiiivdnne^ve • ."ercie.tc íoiípinin. Méltóságos KRUPLANJCZ KÁLMÁN Királyi Tanáo-ifw Vr és a magyar >jabad.ságharcban volt hotivédföhadnagyj a közügyek terén való, több mint 5° esztendei áldásos működését, élete 71-ik évében ina befelezte. Tetemét Esztergomban, a vármegye házinak tanácskozóterméből 1900, évi december hó 19-én (szerdán) ci. u. 3 órakor kisérjük a kir. városi tcauetCbe s ugyanezen nap délelőtt 10 órakor a város kegyúri? templomában imádkozunk elköltözött lelkének Üdvösségéért. Kelt Esztergomban, 1900. december 17-én. Sírja fölött vim.-zszon a; emlékezet! — Bukás. A Bazilika tetejéről ma délután VelebniJános munkás, tisztogatás közben, alázuhant. Szörnyet halt. Jócsik Lajos • Csillagok Csillag jegyében lettem én ember s magyar a földtekén. Amint vajúdott az anyám, s romlani zuhant a hazám, jöttem én és a csillagom, megosztozni a bánaton: az emberin és magyaron. (Magyar-lét: kettős fájdalom!) Jussoltam kinból eleget! Egy szájból forrót s hideget fújt a sorsom rám vastagon. Jó-e, vagy rossz a csillagom? - megvallatlak, csillagos ég! Felelj hát nékem, mindenség! Csillag jegyében születünk, bajban, kínban fürösztetünk, megfürdet az égi bába, így hajít be e viiágba, engemet is, tégedet is, szegény magyar népemet is. S őrizni sorsunk: silbakot, rendel fölénk egy csillagot. Csillag kísér, reánk vigyáz, s jaj annak, aki vét, hibáz sorsa ellen, végzet ellen, mindenség törvénye ellen. Mint az angyal, fényt hordozd, úgy jár itt minden lázadó! Féja Géza • Ifjúságom városa, Esztergom Nékem a szenvedés, a lázadás és az ön uralom iskolája volt Eszter* gom-tábor, és mégis itt voltam boldog. Itt találtam meg az asszonyt, akit nékem teremtett a sors, itten tudtam meg, hogy ki a hitves, apa tettem, s egy hónap múltán özvegy, (...) most ismertem meg, hogy mi az elhagyatottság, az emlékek kínzókamrája és a részvétlen társadalom irgalmatlansága. Ekkor győződtem meg végképp arról, liogy ettől a társadalmi rendtől nem várhatunk emberhez méltó tartást s ha nem teremtünk újat, elpusztulunk. Gyakran álmodom erről az időről: valaminő kegyetlenerő visszuöz Esztergom-táborba, kétsége beesettén állok elhagyott lakásomban, akár a rab a börtöncellaban, és nincs menekvés. Azután félre ver u szívem és fölébredek. {1972 J , i La^H-fL u.ój omv cui Jta.* ^ SZÁZ ÉVE - december közepe táján kelt - helyi újsághíreink sora 19-én zárul. 1900-ban ezen a napon született Léván FEJ A GÉZA író. 1924-ben földije, „kenyeres társa": Bányay Kornél költő szerzett számára állást az esztergom-tábori Fiúnevelő intézetben. 1932-ig itt dolgozott (számos tanítványára, köztük az esztergomi Martsa-fivérekre éleUeszóló hatással); 1926-ban feleségül vette tanártársát, Farkas Gizellát (1902-1930). Mellékletünk 1995-ben (december 21.) és 1997-ben (május 29.) is megemlékezett az Esztergommal haláláig (1978) eleven kapcsolatot tartó íróról. Fia, Féja Endre az utóbbi alkalommal értékes dokumentumot bocsátott rendelkezésünkre: Ua ti/' L i '0* ey. cu a CMjX i W (Sfu&i, l^^-^xue-ca"^^. G-0 A levél - ezidáig publikálatlan - teljes szövege a II. oldalon olvasható. Féja Géza írásaiból összeállításunk a II., III. és IV. oldalon: 1. Szilveszter (= A léleklátó kutya. Kiadatlan novellák. Békéscsaba, 1994.) 2. Szerelem (= A léleklátó kutya. Kiadatlan novellák. Békéscsaba, 1994.} 3. Gyónás (Az író hagyatékából. = Új Forrás, 1981. 1. sz.) 4. Szabadcsapat. Életregény. Bp., 1965.