Esztergom és Vidéke, 2000
2000-01-20 / 3. szám
8 Esztergom és Vidéke 2000. január 2 7 . A megye legnagyobb szakképző intézetében jártunk Az általános iskolákban, valamint az érettségizők körében a napokban vetődik fel a kérdés, hol folytathatják tovább tanulmányaikat? A megyében élenjáró Géza fejedelem szakiskola igazgatóját, Guláné Nádasi Valériát kérdeztük a lehetőségekről. -Milyen változást hozott a mostani tanév? - A diáklétszám nem nagyon változott, íme a statisztika: 1998/99-ben 1101 tanulónk volt, 1999/2000-ben 1027 a tanulói létszám. Sajnos, az iskoláskorú tanulók létszáma egyre csökken. Nálunk az újonnan beiratkozok magas száma (470 fő) miatt ez a csökkenés nem volt érzékelhető. Az iskolában oktatott szakok tekintetében több újdonságról szólhatok. Az ún. OSZJ (Országos Szakmai Jegyzék) szerinti szakmák oktatása most van kifutóban csakúgy, mint az IPOSZ-os képzés, itt összesen 7 végzős osztályunk van. Az új OKJ (Országos Képzési Jegyzék) szerinti szakképzésben az érettségi után szakmát tanulók részülnek, illetve kőműves, géplakatos, karosszéria-lakatos és festő szakmákban folyik jelenleg ilyen képzés aló. életévüket már betöltött tanulók számára. Az általános iskolákból hozzánk került gyerekek a 9. és 10. osztályokban a választott szakmák szerint hetente 1 napos pályaorientációs képzésen vesznek részt, ami elméleti és gyakorlati ismeretekből is áll, egyébként közismereti tantárgyakat tanulnak. A szakmai képzést majd a 11-12. évfolyamon fogják megkapni, ahol elméleti és gyakorlati képzést kapnak 40-60 %-os arányban a választott OKJ szerinti szakmákban. Ilyen 11. osztályokat a következő tanévben fogunk először indítani. A választható szakmák a pályaválasztási tájékoztatónkban is szerepelnek. Szakközépiskola is működik 9-12. évfolyammal. Itt gépészet, fémtechnika, közlekedési szakok vannak, és van még egy utolsó éves ruhagyártó szakközépiskola osztályunk. (Ez az utóbbi egy megszűnő képzés.) A szakmunkások szakközépiskolája is működik a nálunk végzett szakmunkás fiatalok számára 2 éves intenzív nappali képzés formájában. Itt érettségit szerezhetnek a tanulók. - A végzős osztályokban milyen szakmákban és hány főt oktatnak? - Elsőként a szakközépiskolai képzésről adok számot. A ruhagyártó szakközépiskolásokból 20, a féintechnikai szakközépiskolásokból 13, ez összesen 33 fő. A szakmunkás képesítést adó osztályokból az alábbi létszám végez az idén: nőiruha-készítő 21, autószerelő 19, géplakatos 4, karosszéria-lakatos 11, központifűtés-szerelő 11, szerszámkészítő 9, bútorasztalos 27, ács-állványozó 6, kőműves 12, fényező 6, szobafestő-mázoló 15, fodrász 17, villanyszerelő 9 fő. Ez így összesen 167 szakmunkás. Együttesen a szakközépiskolákkal éppen 200-an végeznek. A szakmunkások szakközépiskolájában örvendetesen nagy létszám, 83 fő hagyja el intézetüket júniusban. - Milyenek a végzősök elhelyezkedési és továbbtanulási lehetőségei? - Érettségiző tanulóink vagy szakmát választhatnak, és 2 év alatt új szakképesítést szerezhetnek díjmentesen, vagy továbbtanulhatnak főiskolákon, egyetemeken. Nagyobb számban a szakmunkások szakközépiskolájából vettek fel továbbtanulásra fiatalokat az előző években a felsőoktatási intézményekbe. A munkába álló szakmunkások elhelyezkedési esélyei jók. A Munkaügyi Hivatal elemzése szerint több az érettségizett, de szakmával nem rendelkező fiatal a munkanélküliek között, mint a kezdő szakmunkás. Érdemes tehát szakmát tanulni, mert van perspektívája. Idén március 1-jéig jelentkezhetnek azok, akik az általunk indított képzésekben szándékoznak részt venni. Az érdeklődők tájékoztatást kaphatnak a 33/413-11 l-es telefonszámon is. (os) Vetélkedő és játék Vetélkedünk és játszunk mindenért: zoknitól az autóig. De olyan vetélkedőről és játékról, ahol az a cél, hogy ki ad, és oda, többet, ahova kellene - nem tudok. Pedig mennyi mindenre jutna ezekből a komolytalanul, potyán szerzett nyeremény-összegekből! Mert nincs pénz kórházakra, iskolákra, tönkrement otthonokra, otthontalan családokra, nincs pénz a rendőrségre, a földi- és légimentők fenntartására, éhezőkre, nélkülözőkre. Kínlódva vergődik magára hagyottan a mindennapi kenyerükért küzdő mezőgazdaság. És még sorolhatnám. De minek? Mindenki tudja, látja, tapasztalja, érzi. De senki nem érti: semmitmondó, szinte gyermeteg játékokra, vetélkedőkre vannak százezrek, milliók? Nélkülözhetetlen, létfontosságú dolgokra nincs? Jól tudom: a csábítás ördöge a PÉNZ, a háttér az ÜZLET. No de ennyire? Ilyen határtalanul, gátlástalanul? Az ,ARANYÁG" már kihajtott. De az egyetlen gyönge ágon kevés még az egymáson-segítés rügye, hajtása. Jó lenne, ha ez a gyönge, egyetlen, de nagyon élni akaró kis ágacska nem száradna el a közöny, a nemtörődömség miatt. Vigyázzunk rá! Ápoljuk, védjük féltve őt: a mából fakadó holnap reményét, az egymásra szorulók bízó vágyát. Hogy nőjön nagyra velünk, általunk, értünk, egymásért: a Jövőnkért! Trexlerné Z. Gizi Bízom az ifjúságban, az új nemzedékben! - vallja Tóth Sándor költő, tanár Otthontól hazáig A dorogi Zrínyi általános iskola tanára, Dankó József rendszeresen szervezett helytörténeti alkotótáborokat a gyerekek számára. Dorog Város Baráti Egyesülete titkáraként is aktívan foglalkozik a helytörténeti kutatásokkal. A történelemtanárok munkáját segítheti az a segédkönyv, amelyet Dankó József írt Otthontól hazáig címmel. Feladat- és szöveggyűjtemény a társadalmi ismeretek tanításához. A feladatgyűjtemény általánosságban ad fogódzót a helytörténeti ismeretek megszerzéséhez és feldolgozásához. A szöveggyűjteményben közreadott történetek sora a Komárom-Esztergom megyei Kincskereső Alkotótáborban született gyermekmunkákból összeállított válogatás. Mondák, legendák, történetek mellett helyi történeti személyiségek életrajza, nemzeti és helyi jelképekről szóló írások is vannak. Talán azért is szívesen fogadják majd ezt a tankönyvet a diákok, mert a szöveggyűjteményben található munkákat olyan gyerekek írták mint ők. (muzslai) Öt éve jött városunkba, azóta Esztergom kultúréletének egyik meghatározó alakja Tóth Sándor tanszékvezető tanár, József Attila-díjas költő. Előbb a tanítóképző főiskolán, majd a Hittudományi Főiskolán indította el a zenés-irodalmi esteket, legutóbb pedig a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület rendezvényén lépett fel. (Fotónkon a Szent Anna templomban a Monteverdi Kórussal.) Tóth Sándor lexikális műveltsége, gördülékeny irodalmi stílusa kemény szókimondással párosul. Szűkebb pátriánk mostani közéleti állapota kapcsán kerestük fel. - Milyen az ifjúság, a febíövekvő nemzedék iránti bizalma? - kérdeztük. - Legutóbb egy fiatal kutatóval beszélgettem, harminc sincs. Tetszett a szerénysége, az őszintesége. Az értékrendet tisztelve a tudományban, magam elé helyeztem. Afféle atyai szándék is ez részemről, aki folyton az ifjúságnak „szurkolok", nehogy üres maradjon egyetlen szoba sem, ahol tudománynak, műveltségnek, szakmai ismereteknek építenek palotát. Márpedig hol ne építenének? Dübörög a világ az információktól: itt és ott megépítették az új világ legújabb digitális rendszerét, elképesztő a technika fölénye, s a biológia sem panaszkodhat. Főlehajtva állok, aztán felkapom a fejem, ha hallom: előbbre lépett a humán tárgyak ismerete is, még sokakat érdekel a nyelvészet, a történelem, az irodalom, az archeológia. A két terület: a technika, a humán szféra ha igazán összekapcsolódik, lesz majd valamiféle összhang szellemi és anyagi kultúra közt. Fiatal barátom szólt erről is okosan, egyértelműen - keresztény meggyőződésből. Ezért lelkesedtem aztán még inkább. Idő, ifjúság. Kor, szellem, amelyben a megvalósítandó feladatok már a fiataloknak jutnak zömmel, s ha valóban szurkolunk, ne felejtsük el, mi, öregebbek: az örökifjú Jézus tanítása ebből ki ne maradjon, a mi dolgunk, hogy még amit tudunk, ebből a szemléletből adjunk át nekik, hiszen felgyújtott tudásukban ez lesz az eligazító. Többször leírtam: csak a keresztény nevelésben bízom, elegem van a pluralista handabandázásból, vigye, aki akarja, keresztény nem teheti! Persze, hogy tudnia kell, mit vall a másik, miről beszélnek s hogyan valamely témán belül, mi az ellenvélemény, stb., de hogy én mit képviselek, azzal nekem kell tisztában lenni! -Naponta találkozik a főiskolásokkal. Milyenek ők? - Szorítok az ifjúságnak, az új nemzedéknek, a valóban szolgálatra jelentkezőknek egyházban, világban, de sokszor el kell mondanom egy-egy fohászt értük, el ne hagyja őket a bölcsesség, amely meggyőződésük támfala lesz, és ehhez bizony nem elegendő a puszta tudás, ismeret. És fohászkodom az alázatért: el ne kerülje őket. Egy ország jövője: az ifjúsága, „művelt fők sokasága", hit és küszködés, a kettő együtt: maga a haladás. Széchenyi szavaival: „nemzeti hírünk" kiterjesztése, amelyről le nem mondhatunk. Bízom az ifjúságban. Pálos
