Esztergom és Vidéke, 2000

2000-06-01 / 22. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE KÜLÖNSZÁMA Képek Esztergom múltjából „Géza: ... Ha a bajor Henrik a lányát kínálja, az azt jelenti, hogy magához akar kapcsolni, és azt is jelenti, hogy elhitte, amiről azt akartam, hogy elhiggyék odakint... Gizella. A bajor Gizella. Milyen ez a lány? Szép? Vajk: Nem szép. DeHermann úr azt mondta, bátor. Géza: Nyilván. Ha hajlandó ideköltözni, akkor nincsenek idegei..." (Szabó Magda: Az a szép, fényes nap) A Duna kanyarulatában, a Garam torkolatával szemben emelkedő magaslaton és a körülötte elterülő síkságon megtelepedve évezredeken át egymást követték a különböző népek. A hajózható folyó és a várhelynek alkalmas magaslat kedvező védelmi, közlekedési és kereskedelmi lehetőségeket biztosított az itt letelepedőknek. Városunk mai neve valószínűleg a középkori latin Strigonium magyar változata, mely a két folyó akkori görög, ill. latin nevéből - Ister és Granus - alakult ki. Az őskori kerámia- és fémeszközök, melyeket a környéken tártak fel, kelta törzsek jelenlétére utalnak. A kelta azal törzsnek központi települése Esztergom térsége lehetett. Solva azal hercegnő fehérmárvány sírköve bizonyság erre. A római korszakban fontos hadászati központ és dunai átkelőhely. Rómaiak építették a város első kőfalait is, melyek között Marcus Aurelius hossszabb ideig itt tartózkodott egyik hadjárata során. A népvándorlás korában az avarok lepték el a környéket, majd a frank birodalom keleti tartománya lett, s főleg szlávok lakták. A honfoglaló magyarok fejedelmi törzse, Árpád nemzetsége e területet a maga számára biztosította. Géza fejedelem tette királyi székhellyé, ó kezdte meg a 970-es években a vár és a palota építését is. Első királyunkat, Szent Istvánt itt koronázták királlyá, ez az államalapítás helyszíne, három évszázadon át az Árpád-házi királyok székhelye, a politika, a gazdaság és a művelődés legfőbb centruma. Esztergom lett az egyházi központ is, az esztergomi érsek egyben az ország legfőbb főpapja, aki a királykoronázás kizárólagos jogával is rendelkezett „Amikor első ízben járt ebben a városban, nem tudott hová lenni a gyönyörűségtől és meghatottságtól. Most alig látta. Nem volt több a számára, mint futó és szükséges megálló... Bizony, hogy akkor amikor először látta Esztrigánt, az idő is kedvezett. Most azonban hol hó, hol meg eső esett, a hegyek felhőben úsztak és szinte füstöltek. A körös-körül elterülő rengeteg erdő szürke volt, a kis sövényházak meg kunyhók szinte elmerültek a lucsokban. Még a szép templom és a palota is szintelen, majdnem szomorú volt." (Kodolányi János: Julianus barat) Ekkortájt Esztergom - bár több különálló, szuverén városrészből állt: a Vár, a Királyi város, Kovácsi, Szentkirály, a Viziváros, Szent Pál falva Közép-Európa egyik tekintélyes, gazdag, soknemzetiségű nagyvárosa volt. Az első fővárosunk, amely egyben a Nyugat és Kelet közötti kereskedelem legfontosabb állomása és vásárhelye is. Ahogy Rogerius mester Siralmas Énekében írja: "Esztergom Magyarországnak valamennyi városánál mindnél különb vala." Bár IV.Béla a királyi székhelyet 1256-ban Budára helyezte át, a város megmaradt egyházi központnak, a vár és a palota is az érsek tulajdonába került. A 15. században a város - elsősorban Vitéz János érseknek köszönhetően - a humanizmus és a reneszánsz fellegvárává válik. Olyan európai hírű tudósok és művészek fémjelzik Esztergomnak ezt a korszakát, mint Regiomontanus, Galeotto Marzio, Janus Pannonius. Itt volt található a kor legmodernebb csillagvizsgáló műszere, Közép-Európa első jelentős humanista könyvtára. ,ékképp egyesíté Vitéz egyházi és polgáii tisztekkel amaz ész- és szívnemesítő erkölcsöket, a tudományok és szépművészetek szeretetét, gyakorlását, dicsősségére századánác, melly benne olly hatalmas pártolót szüle a tudósoknak, őt ma-' gát és növendékét, Mátyást" (Czuczor Gergely: Zrednai Vitéz János) , Annak utána, hogy Mátyás király kitöltette volna bosszúját rajta, megemléközék az érseknök jámborságáról és az ő sok jótéteményeiről, ... kibocsátá őtet a fogságból, és nagy tisztességgel hazaviteté őtet az esztergomi Várba." (Heltai Gáspár krónikája) ,yA Vár lábánál, a Duna-part szélén igen erős torony áll, ezt a víz őrzése miatt Vízi-nek nevezik, benne a hőforrások olyan erővel törnek fel, hogy malmot hajtanak... A Vártól a város kb. 400 lépésnyi távolságban van, ezt is hőforrások öntözik itt-ott. Ez dél felé nyúlik a Duna-partján, amerre a szembenfekvő szigeten apácakolostor van, falai a Dunához kapcsolódnak." (Oláh Miklós: Hungaria) Buda elfoglalása után két évvel Esztergomot is megszállta a török, a város az Oszmán Birodalom legfontosabb északi bástyája lettAz egymást követő várostromok (1594-95, 1605,1683) következtében a vár és a palota nagy része elpusztult. A vár erődítmény jellege a törökök kiűzése után megszűnt a Várhegy történelmi funkciói háttérbe szorultak. Az újjáépítés színtere nem a Vár, hanem az alatta elterülő város lett főszereplője pedig az ott élő polgárság. Hamarosan egyesültek az addig különálló városrészek is. snUGONKMrtft GRAN ms A török időkben Nagyszombatra költözött érsekség csupán a 19. század elején helyezi vissza székhelyéi Esztergomba. Ekkor Rudnay Sándoi érsek a régi, romokban álló Szenl Adalbert székesegyház helyén elindítja az új főszékesegyház építését, mely 1869-ben készül el, és a magyarországi klasszicizmus legmonumentálisabb remekműve, a mai Esztergomnak is szimbóluma. Á20. században meginduló feltárási és helyreállítási munkák, a páratlan műkincsekben bővelkedő múzeumok és más közgyűjtemények fontos idegenforgalmi központtá tették a várost A nagyléptékű iparosodás, új, korszerű városrészek kiépülése kizökkentette Esztergomot korábbi álmos tespedtségéből. Most a millennium évében újra öntudatára ébredt a város. A fővárossal, valamint a többi nagymúltú királyi várossal - Székesfehérvárral, Veszprémmel, Visegráddal - együtt főszereplőjé vált a millenniumi eseményeknek. Részben elkészült s még ez évben befejeződik a Vár rekonstrukciója, megújultak a múzeumok, a régi patinás épületek, a város bevezető főútvonala, hamarosan elkezdődnek a hazánkat Szlovákiával összekötő Mária Valéria híd újjáépítésének munkálatai is. A millenniumi év gazdag programkínálatai kedveskedik helybélieknek és idelátogatóknak egyaránt E zömmel nyári - programokhoz kíván útmutatást, fogódzót s némi történelmi hátteret nyújtani ez a kiadvány, az Esztergom és Vidéke millenniumi nyári melléklete. Kiadványunkat szerkesztette: Szánthó Barna Az anyagot összeállította: Szánthó Barna (1-19. és 24. old.), Nagyfalusi Tibor (20-23. old) Az összeállításban közreműködtek: Czékli Béla, dr. Cséfalvai Pál, Csombor Erzsébet dr. Deák András, Eck Alajos, Horányi László, Horváth Béla, Klotz József, Lekli Szabolcs, Nagy Tibor, dr. Pifkó Péter, Szállási Árpád dr., valamint a Gran Tours Utazási Iroda és a Tender Kft. Fotó: Bánhidy László, Bencze Zsolt Lekli Szabolcs, Mudrák Attila, Szánthó Barna. Segítségüket köszönjük!