Esztergom és Vidéke, 2000

2000-06-01 / 22. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE KÜLÖNSZÁMA Képek Esztergom múltjából „Géza: ... Ha a bajor Henrik a lányát kínálja, az azt jelenti, hogy magához akar kapcsolni, és azt is jelenti, hogy elhitte, amiről azt akartam, hogy elhiggyék odakint... Gizella. A bajor Gizella. Milyen ez a lány? Szép? Vajk: Nem szép. DeHermann úr azt mondta, bátor. Géza: Nyilván. Ha hajlandó ideköl­tözni, akkor nincsenek idegei..." (Szabó Magda: Az a szép, fényes nap) A Duna kanyarulatában, a Garam torkolatával szemben emelkedő ma­gaslaton és a körülötte elterülő síksá­gon megtelepedve évezredeken át egymást követték a különböző népek. A hajózható folyó és a várhelynek alkalmas magaslat kedvező védelmi, közlekedési és kereskedelmi lehető­ségeket biztosított az itt letelepedők­nek. Városunk mai neve valószínűleg a középkori latin Strigonium magyar változata, mely a két folyó akkori gö­rög, ill. latin nevéből - Ister és Granus - alakult ki. Az őskori kerámia- és fémeszkö­zök, melyeket a környéken tártak fel, kelta törzsek jelenlétére utalnak. A kelta azal törzsnek központi települé­se Esztergom térsége lehetett. Solva azal hercegnő fehérmárvány sírköve bizonyság erre. A római korszakban fontos hadá­szati központ és dunai átkelőhely. Ró­maiak építették a város első kőfalait is, melyek között Marcus Aurelius hossszabb ideig itt tartózkodott egyik hadjárata során. A népvándorlás korában az avarok lepték el a környéket, majd a frank birodalom keleti tartománya lett, s főleg szlávok lakták. A honfoglaló magyarok fejedelmi törzse, Árpád nemzetsége e területet a maga számára biztosította. Géza fe­jedelem tette királyi székhellyé, ó kezdte meg a 970-es években a vár és a palota építését is. Első királyunkat, Szent Istvánt itt koronázták királlyá, ez az állam­alapítás helyszíne, három évszázadon át az Árpád-házi királyok székhelye, a politika, a gazdaság és a művelődés legfőbb centruma. Esztergom lett az egyházi központ is, az esztergomi érsek egyben az or­szág legfőbb főpapja, aki a királyko­ronázás kizárólagos jogával is rendel­kezett „Amikor első ízben járt ebben a városban, nem tudott hová lenni a gyönyörűségtől és meghatottság­tól. Most alig látta. Nem volt több a számára, mint futó és szükséges megálló... Bizony, hogy akkor ami­kor először látta Esztrigánt, az idő is kedvezett. Most azonban hol hó, hol meg eső esett, a hegyek felhő­ben úsztak és szinte füstöltek. A körös-körül elterülő rengeteg erdő szürke volt, a kis sövényházak meg kunyhók szinte elmerültek a lu­csokban. Még a szép templom és a palota is szintelen, majdnem szo­morú volt." (Kodolányi János: Julianus barat) Ekkortájt Esztergom - bár több kü­lönálló, szuverén városrészből állt: a Vár, a Királyi város, Kovácsi, Szent­király, a Viziváros, Szent Pál falva ­Közép-Európa egyik tekintélyes, gaz­dag, soknemzetiségű nagyvárosa volt. Az első fővárosunk, amely egy­ben a Nyugat és Kelet közötti keres­kedelem legfontosabb állomása és vásárhelye is. Ahogy Rogerius mester Siralmas Énekében írja: "Esztergom Magyarországnak valamennyi váro­sánál mindnél különb vala." Bár IV.Béla a királyi székhelyet 1256-ban Budára helyezte át, a város megmaradt egyházi központnak, a vár és a palota is az érsek tulajdonába került. A 15. században a város - elsősor­ban Vitéz János érseknek köszönhe­tően - a humanizmus és a reneszánsz fellegvárává válik. Olyan európai hí­rű tudósok és művészek fémjelzik Esztergomnak ezt a korszakát, mint Regiomontanus, Galeotto Marzio, Ja­nus Pannonius. Itt volt található a kor legmodernebb csillagvizsgáló mű­szere, Közép-Európa első jelentős hu­manista könyvtára. ,ékképp egyesíté Vitéz egyházi és polgáii tisztekkel amaz ész- és szívnemesítő erkölcsöket, a tudo­mányok és szépművészetek szere­tetét, gyakorlását, dicsősségére szá­zadánác, melly benne olly hatalmas pártolót szüle a tudósoknak, őt ma-' gát és növendékét, Mátyást" (Czuczor Gergely: Zrednai Vitéz János) , Annak utána, hogy Mátyás ki­rály kitöltette volna bosszúját rajta, megemléközék az érseknök jám­borságáról és az ő sok jótéteménye­iről, ... kibocsátá őtet a fogságból, és nagy tisztességgel hazaviteté őtet az esztergomi Várba." (Heltai Gáspár krónikája) ,yA Vár lábánál, a Duna-part szé­lén igen erős torony áll, ezt a víz őrzése miatt Vízi-nek nevezik, ben­ne a hőforrások olyan erővel törnek fel, hogy malmot hajtanak... A Vártól a város kb. 400 lépésnyi távolságban van, ezt is hőforrások öntözik itt-ott. Ez dél felé nyúlik a Duna-partján, amerre a szemben­fekvő szigeten apácakolostor van, falai a Dunához kapcsolódnak." (Oláh Miklós: Hungaria) Buda elfoglalása után két évvel Esztergomot is megszállta a török, a város az Oszmán Birodalom legfon­tosabb északi bástyája lettAz egy­mást követő várostromok (1594-95, 1605,1683) következtében a vár és a palota nagy része elpusztult. A vár erődítmény jellege a törökök kiűzése után megszűnt a Várhegy történelmi funkciói háttérbe szorultak. Az újjá­építés színtere nem a Vár, hanem az alatta elterülő város lett főszereplője pedig az ott élő polgárság. Hamaro­san egyesültek az addig különálló vá­rosrészek is. snUGONKMrtft GRAN ms A török időkben Nagyszombatra költözött érsekség csupán a 19. szá­zad elején helyezi vissza székhelyéi Esztergomba. Ekkor Rudnay Sándoi érsek a régi, romokban álló Szenl Adalbert székesegyház helyén elin­dítja az új főszékesegyház építését, mely 1869-ben készül el, és a ma­gyarországi klasszicizmus legmonu­mentálisabb remekműve, a mai Esz­tergomnak is szimbóluma. Á20. században meginduló feltárá­si és helyreállítási munkák, a páratlan műkincsekben bővelkedő múzeumok és más közgyűjtemények fontos ide­genforgalmi központtá tették a vá­rost A nagyléptékű iparosodás, új, korszerű városrészek kiépülése ki­zökkentette Esztergomot korábbi ál­mos tespedtségéből. Most a millen­nium évében újra öntudatára ébredt a város. A fővárossal, valamint a többi nagymúltú királyi várossal - Székes­fehérvárral, Veszprémmel, Visegrád­dal - együtt főszereplőjé vált a mil­lenniumi eseményeknek. Részben el­készült s még ez évben befejeződik a Vár rekonstrukciója, megújultak a múzeumok, a régi patinás épületek, a város bevezető főútvonala, hamaro­san elkezdődnek a hazánkat Szlová­kiával összekötő Mária Valéria híd újjáépítésének munkálatai is. A millenniumi év gazdag program­kínálatai kedveskedik helybélieknek és idelátogatóknak egyaránt E ­zömmel nyári - programokhoz kíván útmutatást, fogódzót s némi történel­mi hátteret nyújtani ez a kiadvány, az Esztergom és Vidéke millenniumi nyári melléklete. Kiadványunkat szerkesztette: Szánthó Barna Az anyagot összeállította: Szánthó Barna (1-19. és 24. old.), Nagyfalusi Tibor (20-23. old) Az összeállításban közremű­ködtek: Czékli Béla, dr. Cséfal­vai Pál, Csombor Erzsébet dr. Deák András, Eck Alajos, Horá­nyi László, Horváth Béla, Klotz József, Lekli Szabolcs, Nagy Ti­bor, dr. Pifkó Péter, Szállási Ár­pád dr., valamint a Gran Tours Utazási Iroda és a Tender Kft. Fotó: Bánhidy László, Bencze Zsolt Lekli Szabolcs, Mudrák Attila, Szánthó Barna. Segítségüket köszönjük!

Next

/
Oldalképek
Tartalom