Esztergom és Vidéke, 2000

2000-03-30 / 13. szám

2000, március 30. w Esztergom ésj^deke 3 MEGYEI JOGÚ STÁTUSZUNK ^ YŰLÉS ELŐTT! Dr. Latorcai János parlamenti képviselőnk előterjesztése Az Országgyűlés március 23-ai plenáris ülésén - az önkormányzatokról szóló törvény módosításának elöterjesztőjeként - felszólalt térségünk képviselője, dr. Latorcai János. Esztergomot különösen érintő parlamenti beszédéből alant részleteket közlünk. Esztergom egyike legősibb városainknak, hiszen állnak még olyan falai, amelyek a magyar államalapítás emlékeit őrzik. Esztergom volt a születő magyar királyság első fővárosa, szent királyunk, István koronázóhelye, Bakócz Tamás idejében Buda mellett hazánk reneszánsz kulturális és művészeti centruma, a török ellen vívott harcunk egyik jelentős végvára, melynek ostromakor kapott halálos sebet a kor nagy költője, Balassi Bálint. (...) Természetesen nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Esztergom egyúttal a nemzetünk történelmében oly meghatározó szerepet játszó magyar katolikus egyház központja is. Azé az egyházé, melynek történelme oly szorosan egybefonódott hazánk ezeréves államiságával, s amely olyan egyházi nagyságokat adott nemzetünknek, mint a már említett Bakócz Tamás, vagy Vitéz János, Pázmány Péter, Rudnay Sándor, Vaszary Kolos, vagy éppen Mindszenty József. De Esztergom a magyar művelődés és művészet forrása is, a történelem, a hazai irodalom kezdeti kiindulópontja. AII. világháborút megelőzően Esztergom híre és jelentősége irigyelt volt más magyarországi városok között, hazánk lakosai nemzetünk történelmének szimbólumaként tekintettek Esztergomra. Műemlékekben és műkincsekben Budapest után talán ma is a leggazdagabbvárosunk. Múzeumai, levéltárai, gyűjteményei, irodalmi emlékei - a végbement pusztulás ellenére is - lenyűgözik az embert. Úgy hiszem, a város történelmi múltjának és jelentőségének óriásságát elég csak néhány, még most is működő köz- és egyházi intézmény felsorolásával alátámasztani: a Keresztény Múzeum, a Főszékesegyházi Kincstár, a Prímási és a Káptalani Levéltár, vagy a Garamszentbenedeki Bencés Konvent Levéltéira, a Balassa Múzeum és a Babits Emlékház és Múzeum. Esztergom ezen több évszázadon át tartó sajátos szerepét és jelentőségét a '40-es évek végétől - a Kommunista Párt hatalomátvételét és a Mindszenty-pert követően — érte végzetes csapás, s talán nem is véletlenül. Semmi sem lehet szebb és hasznosabb a Tisztelt Ház egy olyan döntésénél, amely méltóképpen fejezi ki a nemzet tiszteletét és csodálatát, visszaállítva egy történelmi városunk patinás, ötven éve megkopott fényét. Az 1998-as választások óta eltelt időszak egyik igen kedvező és nemzetközi jelentőségű fejleménye ugyancsak kiemeli Esztergom megyei jogú várossá nyilvánításának szükségességét: a kormány erőfeszítéseinek köszönhetően immáron elérhető közelségbe került a város és a térség lakóinak álma - sőt bizton állíthatjuk, hogy ez egyben mind a szlovák, mind a magyar nép közös vágya is -, a szimbolikus jelentőségű, Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd újjáépítése... Sajnálatos módon a rendszerváltást követő évek sem indították el Esztergomot a fejlődés, a méltó Határidő előtt: a magánszemélyek kommunális adójáról! Az önkonnányzati törvény módosításáról szóló javaslatom benyújtására az a felismerés vezetett, hogy a törvény a megyei jogú várossá történő nyilvánítás feltételeinek meghatározásával nem adott elegendő mérlegelési lehetőséget, nem biztosított elegendő mozgásteret az Országgyűlés számára. A javaslatomban megfogalmazott „történelmi múlt" és az „országos jelentőség" jól megfogható, ugyanakkor az Országgyűlés számára is elegendő mozgásteret biztosító kategóriák a megyei jogú várossá nyilvánításhoz. A javaslat elfogadásával lehetővé válna, hogy nemzetünk történelmének büszkeségét jelentő városaink a helyi önkormányzatok rendszerében is méltó helyükre kerüljenek. Különösen jól alátámasztja az általam elmondottak indokoltságát egyik legjelentősebb történelmi múlttal, egyházi és vallási jelentőséggel rendelkező városunk, Esztergom példája. Tájékoztató A vállalkozói igazolványok minden tevékenységre kiterjedő ügyintézését - az 1999. évi CXXI. törvény értelmében 2000. március 27-étől a Kereskedelmi és Iparkamara végzi. E körbe tartozik az új igazolványok kiadása, a meglévők módosítása, valamint az igazolványok visszaadása, megszüntetése. Az új igazolvány kiváltásának feltételei: a szakképesítés tanúsítása, erkölcsi bizonyítvány, személyi igazolvány, Taj-kártya, adóazonosító kártya. Az eljárás közigazgatási díja 5.000,-Ft. A meglévő igazolvány bárminemű módosítása esetén szükség van az igazolványra, az eseüeges új szakmai képesítésre, személyi igazolványra, Taj- és adóazonosító kártyára. Díja 2.000,-Ft. Az igazolvány megszüntetése esetén: az eredeti vállalkozói igazolvány, személyi igazolvány, Taj-kártya, adóazonosító kártya. Az eljárás díja 2.000,-Ft. Az ügyintézés helye: Esztergom. Kossuth L. u. 13. Tel.: 33/316-403. Ügyfélszolgálat: 8-12 és 13-15 óra között. Kamaránkban látjuk el mindazon szolgáltatásokat is, amelyeket eddig a Kézműves Kamarában nyújtottak. Pálos Imre ügyvezető Az önkormányzat 1999-ben határozta el a magánszemélyek kommunális adójának bevezetését, amit először 2000-ben kell fizetni. - Mit kell tudni erről az új helyi adóról, kikre vonatkozik, milyen bevallást kell tenni, milyen nyomtatványon, milyen határidőre? - kérdeztük dr. Takács Márta jegyzőt. -Esztergom város képviselő-testülete a 21/1999.(VI.17.) számú rendeletével 2000. január l-jétől vezette be a magánszemélyek kommunális adóját. A döntés indoka: az önkormányzat szeretné a közterületek karbantartását magasabb színvonalon ellátni, de ehhez az szükséges, hogy a lakosság az eltörölt szemétdíj helyett - közteherviseléseként, helyi adó formájábanjáruljon hozzá a magasabb szintű ellátás költségeihez. Az új adónem bevezetése nem érinti a jelenleg hatályban lévő helyi adóköteleseket. Kommunális adót kell fizetni városunk illetékességi területén lévő - lakéisok (lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek); - telkek (beépítetlen belterületi földrészek); és - lakéisbérletek (vagyis nem magánszemélyek tulajdonában lévő lakások) bérleti joga után. Az adó alanyai: - lakéisok, telkek esetében az egész évre járó adót annak kell megfizetnie, aki az év első napján lakás vagy telek haszonélvezője (vagy egyéb vagyoni értékű jog gyakorlója), ezek hiányában pedig a tulajdonosa; - lakásbérletek esetén az egész évre járó adót annak kell megfizetnie, aki az év első napján a nem magánszemély tulajdonában lévő lakásnak a bérleti jogával rendelkezik. Az adó mértéke: Az adó mértéke lakásonként, telkenként, illetve lakásbérleti jogonként évi 4000 Ft. régi hírnév visszaszerzésének útján. A város folyamatos anyagi gondokkal küszködik, amelyek oka egyrészt arra vezethető vissza, hogy Esztergom számára mindeddig nem teremtődhettek meg azok a jogi és közigazgatási lehetőségek, amelyek megfelelő alapot adnának a valódi fejlődés megindulásához. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy 2000-ben, a millenniumi évben különös figyelmet kell fordítanunk azon magyarországi településekre, amelyek szerepe meghatározó volt államiságunk ezeréves történelmében. Meggyőződésem, és ezzel bizonyára képviselőtársaim is egyetértenek, Országgyűlésünk nemes kötelessége, hogy a tárgyi formában megjelenő millenniumi emlékeken túlmenően, eszmei jelentőségű és közjogi relevanciájú döntéseinkkel is emlékezetessé tegyük egy ezredévben csak egyszer adódó, közös nemzeti és történelmi ünnepünket. Különösen úgy, hogy ez a döntés több tízezer - bár kevesebb, mint ötvenezer - polgár számára, hosszú távon, az elkövetkező mindennapjainkat is elősegítő, kiszámítható fejlődést, biztos jövőt ígér. * A parlamenti padsorokban felhangzott taps már jelezte, hogy az előterjesztés támogatást élvez. Ez tűnt ki Konrát Károlynak, a Belügyminisztérium politikai államtitkárának és a Fidesz-frakció nevében szóló Balsay Istvánnak hozzászólásából is. Szívet melengető érzés volt látni, hogy ezen a napon a többi parlamenti párt is Esztergom mellé állt! Reménykedhetünk tehát, hogy egy-két hónapon belül bekerül a törvénybe: Esztergom megyei jogra érdemes! De már addig is e város minden polgárának ennek szellemében kell cselekednie! Az adó megfizetése: Az adót minden évben két egyenlő részletben kell megfizetni. Az adó megállapítása: Adóhatóságunk az adózók bevallásai alapján határozattal állapítja meg a kommunális adót, amelyhez minden adóalanynak bevallást kell benyújtania. Az előzőekben leírtakat figyelembe véve holnapig, azaz március 31-ig a kiküldött bevallási nyomtatványon kell eleget tenniük e kötelezettségüknek. A nyomtatvány egy adótárgy bevallására szolgál, szükség esetén további bevallási nyomtatványok a Polgármesteri Hivatal Adóügyi Irodájában beszerezhetők. Elve a lehetőséggel, ezúton is felhívom a tisztelt polgárok figyelmét a határidő szigorú betartására, mert a benyújtás végső határidejét követően beadott bevallások esetén mulasztási bírság kiszabására is sor kerül. (P.I.)