Esztergom és Vidéke, 1999

1999-09-30 / 39. szám

ii MÚVTidézo 1999/3* Két évforduló között 1998-ban volt az esztergomi 14-s Holló Cserkészcsapat megalakulásának 85 éves évfordulója. Másfelől múlhatatlan érdemeket szerzett a cserkészcsapat életének, működésének színvonalasabbá tételében Mattyasóvszky Kasszián (képünkön) bencés szerzetes tanár, akinek ebben az évben emlékezhetünk 120 esztendővel ezelőtti születésére. Az iskolai és az iskolán kívüli nevelőmunka számára fontos keretet biztosított a cserkészet. Baden-Powell ifjúsági mozgalma, a „boy scot" a XX. század elején jelent meg Magyarországon. Az esztergomi bencés gimnáziumban működő csapat, mint azt a cserkészszövetség által belső használatra készült kimutatásából is tudjuk - vidéken elsőként - 1913. március 12-én alakult meg. Parcsami Henrik bencés szerzetes tanár és Werner (Boromissza) Gyula testnevelő tanár lelkes munkájának köszönhetően ezen a napon a megfelelő előkészítés után 43 fiú tette le ünnepélyes keretek között a cserkészesküt. A cserkészcsapat Szent Benedek kedvenc madarától kapta a „14-es Holló" nevet. A cserkészmozgalom valláserkölcsi alapon, hazafias szellemben formálta az ifjúságot „emberebb emberré, magyarabb magyarrá". A mozgalom jól alkalmazkodott a megfelelő korosztály életkori sajátosságaihoz, például a romantika igényéhez. A testi és erkölcsi fejlődés feltételeit figyelembe véve ügyességi próbákat, sportversenyeket, önállóságot fejlesztő sátortáborozásokat, országunk megismerését célzó túrákat, más népek kultúráját feltáró külföldi kirándulásokat szervezett. Foglalkozási tervében szerepelt a népi kultúra, a természet, a nemzeti hagyományok megismertetése. Törekedtek arra, hogy a cserkészmozgalomban való részvétel ne függjön szociális körülményektől, és a különböző vallásfelekezetek is megtalálják a működés megfelelő formáját. A cserkészcsapat tevékenysége két fő részből állt: az évközi elméleti felkészülésből és a nyári táborozásból, amely mintegy záróköve, vizsgája volt az előbbinek. Az esztergomi bencés gimnázium cserkészcsapatának különösen jól képzett vízicserkészei voltak (éltek a Duna adta sportlehetőségekkel). Többször végighajóztak a Dunán Passautól Újvidékig, de volt rá példa, hogy a vízitúra a Tiszán vagy a Rajnán volt. 1927. augusztus 1-14. között a II. nemzetközi vízi Jamboreen Dániában is szépen szerepeltek. Helsingőrben és Koppenhágában lejátszott egyéni és csapatversenyben több értékes díjat nyertek. Például: a „csapatszellem és fellépés" versenyszámban a 2. számú Piarista csapattal közösen kapták az első helyezést, amelynek díja egy viking hajómodell volt (képünkön). A siker annál inkább érdekes, mert mint az a csapatot kísérő Werner Gyula tanár beszámolójából kiderül a versenybíróság több alkalommal is erősen részrehajló ítéletet hozott a magyar csapat hátrányára. Az egyik legnehezebb versenyszámnak minősült a megadott szöveg kódzászlókkal, morzezászlókkal, szemaforokkal való továbbítása. A 14-es Hollók érték el a legjobb eredményt, melynek díja egy ezüst serleg volt. Hasonló módon az első díjat kapták a szárazföldi és víziprogramokért is, nem utolsósorban a szellemességért, vidámságért jutalmuk egy kristály serleg volt. Mindent egybevetve, a 1282-ben királyi adományként kapták az ott található Alsó és Felső Mátyásfalvát. A Mattyasóvszkyak bár nem a leggazdagabb, de a legrégibb magyar nemesi családok körébe tartoztak. Tagjai közül számosan jelentős állami és egyházi közhivatalt, illetve méltóságot töltöttek be. Püspököt, főispánt, főszolgabírót, császári és királyi kamarást, táblabírót, hercegprímási jószágigazgatót, ügyvédet, főügyészt, királyi honvéd mérnökkari ezredest, főtiszteket, miniszteri számvevőségi tisztviselőt, bankfőpénztárnokot találhatunk a családtagok között. Dr. Mattyasóvszky Kázmér, aki 1897-ben a bencés szerzetesi rendbe lépett, a Kasszián nevet kapta, 1879. december 6-án született Esztergomban. Középiskolai tanulmányait a városunkban működő bencés gimnázijelentő rendkívüli esemény volt az első világháború és az azt követő őszirózsás forradalom. Tanárok és tanulók katonai szolgálatra hívását, hadifogságot, háborús állapotokat, majd a trianoni nemzetcsonkítás traumáját jelentették ezek az évek. Mattyasóvszky javaslatára, a világháborúban és az azt követő forradalmakban hősi halált halt növendékek és tanáruk emlékére 1923. június 17-én az esztergomi bencés főgimnázium növendékei nevében a 14-es Holló cserkészcsapat „A múltnak emlékül és a jövőnek példaképül" emléktáblát avatott, amelyen márványba vésve a harminc hősi halott neve szerepelt. Az esztergomi cserkészélet szervezésében elért legkiemelkedőbb eredménye a víziélet megteremtése, a Duna kínálta lehetőség kihasználása volt. Vízicserkészei számára megszervezte a Prímás-szigeten lévő telket, ahol gazdag felszereléssel csónakházat, sporttelepet épített. Olykor-olykor még a család vagyonából is sikerült anyagi támogatást szerezni a cserkészet működtetéséhez. 1927. július 3-tól 24 napos túrán vettek részt vezetésével Svájc, Olaszország, Bulgária, Törökország, Görögország útvonalon. Az ő érdeme, hogy a cserkészfiúk elutazhattak Angliába, Ausztriába, Németországba, Dániába, Svédországba, Franciaországba, Svájcba, Spanyolországba, Romániába, Bulgáriába, Törökországba, Jugoszláviába, Kis-Azsiába, Egyiptomba és a Szentföldre. A 14-es Hollók vízicserkész csapata Esztergom vízisportjának egyik legjelentősebb bázisa volt. Mattyasóvszky Kasszián 1935. május 21-én hunyt el tragikus körülmények között. Az esztergomi cserkészet megalakulásának 25 éves, Mattyasóvszky halálának harmadik évfordulóján, 1938. május 22-én, a gimnázium Kossuth Lajos utcai homlokzatán, az intézet diákjainak, egykori diákjainak, vendégeinek, mintegy háromszáz tisztelőjének jelenlétében került sor g. Fekete Géza szobrászművész által készített nagyméretű bronz dombormű leleplezésére. Az ünnepség vendégei között cserkészvezetők, öregdiákok, állami és egyházi méltóságok voltak láthatók. A vallás és közoktatásügyi miniszter képviseletében dr. Kemenes Illés tankerületi királyi főigazgató, dr. Eggenhofer Béla kórházi főorvos, a 14-es „Öreg Hollók" parancsnoka, Kolozsváry Kálmán kormányfőtanácsos az öreg diákok nevében, valamint vitéz Berkó István ny. ezredes mondott ünnepi megemlékező beszédet. A bronz domborművet a második világháború után kialakult pártállam első éveiben leverték, beolvasztották. 1944 óta utcanév őrzi emlékét városunkban. Az esztergomi Szent István Gimnázium iskolatörténeti gyűjteményében található két 16 mm-es amatőr filmtekercs, amely ezen az ünnepségen készült. Erről a filmről sikerült több fekete-fehér képet kinagyítani, amelyből néhányat talán itt is majd közreadunk. Bányai Mátyás kilenc versenyszámból (amelyben három nem volt kötelező) háromban első helyet értek el. Hasonló eredményeket sikerült felmutatni az egyéni versenyszámokban is. 1928-ban a tihanyi víziversenyeken is az elsők között végeztek. 1929ben ismét pesti piaristákkal az ír tengeren West-Kirby-ben is nagy sikerrel szerepeltek. Ahhoz, hogy ezek az eredmények megszülethessenek, szükség volt egy olyan nagyformátumú közösségszervezőre, aki képes lehet az esztergomi cserkészcsapat megalakulását hamarosan követő háború, sok baj és nyomorúság okozta reménytelenségből az ifjúságot felemelni. Ez az újjászervező volt Mattyasóvszky Kasszián, a csapat főparancsnoka. 1919 végén, 1920-ban nagy lendülettel indult el a munka, amelynek eredménye hamarosan látható lett: növekedett a cserkészlétszám, némi anyagi gyarapodás is érzékelhető volt, rendezvények bevételéből sikerült két csónakot venni. A „Holló" és a „Sirály" cserkészcsónakok felavatásával (1920. május 30.) megteremtették az alapját az esztergomi vízicserkészetnek. A Mattyasóvszky család (ma Szlovákia területén lévő) Liptó vármegyéből származik, ahol Mattyasócz nevű helység is volt, ebből eredően használta a család a mattyasóczi előnevet. umban végezte. 1902-ben szentelték pappá. A budapesti egyetemi tanulmányok után a pannonhalmi főiskola tanára lett, majd 1907-10 között Győrött, 1910-től 1924-ig Esztergomban működött tanárként. 1924-ben a gimnázium élére nevezték ki, 1931-ig volt az esztergomi gimnázium igazgatója és a bencés rendiek házfőnöke. 1931-től 1935-ig a budapesti bencés gimnáziumban látta el ugyanezeket a feladatokat. Matematikai, geometriai, fizikai tanulmányainak, tankönyveinek, diáklelkipásztori, hitszónoki esszéinek se szeri se száma. Elhivatottságot érzett a szigorú, igényes szaktárgyi oktatás mellett a keresztény eszmeiségű, hazáját szerető, magyarságát felelősséggel vállaló, szilárd jellemű, küzdeni tudó, egészségesen élő ifjúság nevelésére. Kiváló pedagógiai munkásságáruik, tankönyvírói tevékenységének elismeréséül Horthy Miklós kormányzó a címzetes királyi tankerületi főigazgatói kitüntetést adományozta Mattyasóvszky Kassziánnak. Esztergomi igazgatósága idején adott megbízást Királyfalvi Kraft Károly festőművésznek arra, hogy a gimnázium lépcsőházába freskókat készítsen. Az elkészült freskók jelentősen emelték a gimnázium belső terének ünnepélyességét, méltóságát. Az iskola életében veszteségeket is