Esztergom és Vidéke, 1999

1999-08-05 / 31-32. szám

Esztergom és Vidéke II „Nemcsak az iskolákban van baj!' Lapunk előző számaiban sokat írtunk az általános iskolák helyzetéről. Hűséges olvasónk, dr. Gaál Károly közgazdász, utazási irodatulajdonos a napokban megkereste szerkesztőségünket, s arra kért, beszélgessünk el mindennapjainkról is. - Mi zavarja Önt? - kérdeztük. - Az ország anyagi helyzetét árvizek, az orosz, a balkáni válság, a világgazdasági visszaesések a vártnál nagyobb mértékben rontották. Ez tény. A többi inkább helyi eredetű, rajtunk múlik. Mintha hiányozna belőlünk a szülőföldnek, a városnak a szeretete. Itt nem folyik egy állandó jellegű építő, szépítő munka. Ezt mindenki látja, sokan kifogásolják és mégis: az utcák, terek piszkosak, a főutcák házainak jó része elhanyagolt. A Prímás-sziget, a Kis- és a Nagy-Duna-part gondozatlan, gazos. Járhatatlan utakkal, a városi határ nagyobb része műveletlen, a dűlőutak közlekedésre alkalmatlanok, a határból terményeket és minden vihető t értékesíthetőt ellopnak. Az idegenforgalom pang, nincs pénz az iskolára, az egészségügyre. Szomorúak az egyéni tapasztalataim. A Galagonyás tetején vásároltam 50 évvel ezelőtt egy szép kis kertet. Onnan a Bazilikától kezdve Nyergesújfaluig gyönyörű kilátás nyílik a Dunakanyarra. Hosszú éveken keresztül szépen, rendben műveltem, gyönyörködtem a szép vidékben. Élveztem a jó levegőt és a szabadon végzett kerti munka kitűnő egészséggel örvendeztetett meg. Azt reméltem, hogy öreg koromra a kis házam elé kiülve nézhetem az unokám szorgalmas munkáját Irtózatosan kellett csalódnom. 80 éves koromra kertem nagy része műveletlen, unokáim nem járnak ki, kis házam omladozik. De nem is érdemes ott dolgozni. A felvezető mély út járhatatlan, az esőelvezető csatornák építési és háztartási hulladékkal betemetve, a lefolyó víz így csak az utat mossa, teszi járhatatlanná. öreg szomszédaim kihaltak, utódaik nem művelik a kertjeiket méteres gazban kidőlt beteg fák. A házikót nem érdemes javítani, mert ha szép állapotban van, feltörtik, a kertet sem érdemes művelni, a termést elveszik, mintahogy elvitték kordonszőlő alumínium huzaljaimat. Mezőőrök nincsenek, de ha volnának, nem mernének mukkani sem, mert agyonvernék őket. így néz ki a határ jó része, de az ország jó része is. E gondok nagyobbak egy iskola bezárásánál. Sürgős, globális intézkedésre lenne szükség. Késő v an m ár, de jobb később, mint soha... (Pálos) Őstörténeti tábor Biatorbágyon Mint arról júniusban már beszámoltam, a Balaton partján, örvényesen őstörténeti tábort rendeztek jeles előadók közreműködésével. A javarészt biatorbágyi szervezők július 23. és augusztus 2. között saját községükben újabb országos, külföldi megj|f( vott vendégekkel is színesített tábort szerveztek, melynek esztergomi résztvevői is voltak. A tábor tulajdonképpen családi vállalkozás, főszervezője Chemez Farkas fafaragó, a magyar őstörténet szerelmese, és egyben kutatója. A tíznapos táborozáson lehetett különböző ősi mesterségeket tanulni, honfoglalás korabeli ételeket kóstolni, a magyar őstörténetről és néprajzról tudományos előadásokat hallgatni. Papp Gábor és Molnár V. József néprajzkutatók például az ősmagyar mitológia legrégebbi rétegeibe kalauzolták hallgatóikat. Ducz László a Magyarok Nagyasszonyáról tartott előadást Volt csikós- és lovasbemutató, a csángó népzene legféltettebb kieseiből adott ízelítőt Petrás Mária csángó énekes, valamint a Tatros zenekar. Dr. Marácz László nyelvész a magyar nyelv eredetéről beszélt míg Szelestey László a betyárok és pásztorkirályok művészetét elevenítette föl. Voltak irodalmi és politikai jellegű előadások is. Balczó András olimpiai bajnok öttusázó ismét hitet tett küldetése mellett és erkölcsi megújulásra, az Istenben vetett hitre biztatta hallgatóit. Medvigy Endre irodalomtörténész a két meg nem értett erdélyi írózseniről, Nyírő Józsefről és Wass Albertról tartott előadást, melyet Cs. Szabó István színművész versekkel, novellafelolvasásokkal színesített. Rendkívül tanulságos volt a táborozás zárónapja Szlama Árpád emlékezése az 1956-os forradalom eseményeire. Az 56-os veterán részt vett a Corvin-közi harcokban, és ezért 15 évet ült börtönben a Kádár-rendszer idején... Mivel a táborban igen sok volt a gyerek, számukra egész nap külön játékfoglalkozásokat rendeztek a szervezők. A gyerekekkel Elek Kovács Anita foglalkozott, aki Chemez Farkas mellett a szervezésből is alaposan kivette a részét. Vadregényes kirándulásokat is vezettek a hegyekbe, a biai ősv árhoz, a Nyakaskőhöz. Végezetül álljon itt a főszervező, Chemez Farkas megható nyilatkozata: - Nem gondolom, hogy ezzel a táborral meg tudjuk váltani a világot. Ma már csak azok kaphatók a szép szóra, a múltidézésre, akik nagyon sokat szenvedtek az életben. De megygyőződésem, hogyha életben akarunk maradni, vissza kell térnünk hagyományaink ápolásához, tiszteletéhez. Csak ez adhat erkölcsi tartást a következő évezredben is! D.L. Városvédő táborok a kulturált környezetén Az Esztergom Barátainak Egyesülete 1983-tól szervezi lelkes általános és középiskolás fiatalok közreműködésével a városvédő táborait. Az idei év a táborok történetében az egyik legsikeresebb: ez évben három egyhetes táborban több mint 150 fiatal végzett tanárok és egyesületi vezetők irányításával fontos és látványos eredményt hozó munkálatokat. Kezük nyomán megszépült a Mindszenty tér és környéke, a KisDuna sétány, a Mattyasovszky-kereszt és -bástya, a Liszt szobor környezete, a Szent Tamás-hegyi kálvária lépcsősora és szerpentinútja a Szent István domborműig, a Pöttyös tér zöld felülete, a Pór Antal tér játszótere, a Bazilika lépcsősorai, valamint a Szulej mán-lépcső. A gazt, a gyomot s a járdaszegély mellé cementálódott évezredes port három konténerben s több mint 350 műanyag zsákban szállíttatták el a Városháza Műszaki Irodájának segítőkész munkatársai. Megújult két mészkőből faragott emlékmű is. Szorgos diákkezek drótkefével tisztították le a zöldre mohásodott Mattyasovszky-keresztet és az első világháborús emlékművet s festették át az emlékművek feliratát A Kis-Duna-parton sétálók előtt újra kinyílt a Mattyasovszky-bástya szép formája, melyet eddig a több méter magasra nőtt bodzafák takartak el. A bástya alját a József Attila téren lakó Prohászka házaspár „fogadta örökbe", évelő növényekkel ültették be, s folyamatosan gondozzák, megakadályozva az újragazosodát. A gondosan megtisztított közterület burkolatát nagy hatású gyomirtóval kezelik. A diákok lényegében társadalmi munkában végezték - többen három héten keresztül - városszépítő munkájukat. Jutalmuk: a Hévíz-i ebéden, a délelőtti üdítőkön kívül egy augusztusi felvidéki tanulmányi kirándulás lesz, mely az 1848/49-es forradalom és szabadságharc útvonalán vezet: Bény, Nagysalló, Léva. Emellett Koditek Pál tanácsnok, valamint Kontsek Ildikó művészettörténész jóvoltából naponta üdítő, Maróti József tanéi úrtól olykor egy-egy zacskó sárgabarack, a Szent István gimnáziumból egy doboz csokoládé, Meszes Balázs igazgatótól gyümölcslé, a Pöttyös térről fagylalt ingyenes strandbelépő és mozi, ezenkívül a járókelők mosolya, dicsérete - magyarul, németül, angolul A tábort három hétig irányította: Meggyes Miklósné igazgatónő, segítő tanártársai: Tuschingerné Marika és Szókéné Marika (a Somogyi iskolából), Nánási Zsóka és Reiser Imre (a Mindszenty iskolából), valamint Balázsiné Erika és Kamrada Bernadett (a nyári napköziből). A képviselő-testület 300 ezer forint pénzügyi fedezetet biztosított melyet az EBE és Koditek Pál millenniumi tanácsnok egészített ki saját forrásból. A munkálatok költsége így sem haladja meg az 500 ezer forintot míg ha ezt a munkát a város vállalkozókkal végeztette volna el, akkor az összeg többszörösére rúgna. A gyerekek élvezték a munkát többen megkérdezték: jövőre is jöhetnek? Értelmes munkájuk láttán bizonyára jobban kötődnek városukhoz. Gyermekeink bebizonyították, hogy a „szent és gyámoltalan városban" „Nem elég jóra vágyni, a jót akarni kell! És nem elég akarni, de tenni, tenni kell!" Jó lenne, ha a 30-as évek szlogenjét valamennyien magunkévá tennénk: „Irtsd a gazt, a gyomot, szeresd Esztergomot!" Németh Mária Esztergomi gyermekek Pilismaróton A Komárom-Esztergom Megyei Vöröskereszt idén ismét megszervezte a szegénysorsú és beteg gyermekek üdültetését A tábornak a pilismaród Vértes Erőmű üdülőtelepe adott otthont. Itt töltött el egy hetet 14 esztergomi és esztergom-kertvárosi gyermek is. Két csoport volt a táborban, az első július 5-től 11-ig, a második július 12-től 18-ig nyaralt az üdülőfaluban. Az esztergomi és a kertvárosi gyerekek a második csoporttal érkeztek. A szülőknek a tábor költségeiből 2000 forintot kellett befizetniük. A fennmaradó összeget a Vöröskereszt és a szponzorok biztosították. A felügyeletet és a programok megszervezését a Vöröskereszt dolgozói, illetve önkéntesei látták el. ók gondoskodtak arról, hogy ez az egy hét minden gyermek számára feledhetetlen és élményekben gazdag legyen. A tábor gyermekközpontúságát mi sem bizonyítja jobban, hogy nemcsak a programok összeállításánál, hanem az étkezéseknél is figyelembe vették a táborozók igényeit - köszönhetően a üdülő munkatársainak. A szabadidős programokban nem volt hiány. Az egy hét alatt az elmaradhatatlan strandolás mellett a gyermekek izgalmas sport- és játékosvetélkedőkön vehettek részt melyek legjobbjait jutalmazták, megismerkedhettek a Vöröskreszt történetével és tevékenyéségével, bepillantást nyerhettek az egészséges életmód titkaiba, és ellátogattak a zebegényi tengerhajózási múzeumba is. A tábori élményeket a legtöbb gyerek rajzban örökítette meg. A táborzás befejeztével a résztvevők hasznos ajándékokat kaptak a Vöröskereszttől. Tarján Richárd