Esztergom és Vidéke, 1999
1999-08-05 / 31-32. szám
10 r" •" : Esztergom és Vidéke " "•; ímaugusztus£ l iúúúw wüwvvwú wi ^ ^ *** " *'* * ** *** Augusztusi jeles napok Természetgyógyászat: reflexzóna-masszázs Az „aranyai izzó augusztus" a nyárutó, a Kisasszony hava. Nevét Augustus római császárról kapta. Nevezik e hónapot a „hulló csillagok havának" is, mert ekkor látszanak a legnagyobb számban a Föld légkörébe jutó és ott a súrlódás következtében felizzó meteorok. Ebben a hónapban halad át ugyanis bolygónk a Perseida meteorraj pályáján. Ebben az évben augusztus 11-én kerül sor az évezred utolsó teljes napfogyatkozására, mely Európából teljességében látható. Jeles ünnepeink e hónapban: - 15-én Nagyboldogasszony ünnepe, mely egyben a Bazilika búcsúja is, - 20-án pedig Szent István király és az új kenyér ünnepe. Augusztusban is akad bőven munka a kertekben: felszedhetjük a talajból a burgonyát, ez a paradicsomszedés és -befőzés időszaka is. A virágoskertekből folyamatosan gyűjtsük be az egynyári virágok magjait, és tegyük kis vászonzsákokba. Mindegyiken tüntessük fel a virág nevét. Bízunk benne, hogy a szeszélyes június és július után végre igazi nyári időjárás következik. Nemere István REJTEKUTAK 46. Ösvények A városban kétezer éve laknak. Néha megpróbálom elképzelni: milyen lehetett akkor? Idegen lovasoktól, gyorsan közeledő hordáktól félve tapadtak össze a házak. Odafent a nagy hegyen vár állott. Bizalmat keltő, erőt sugárzó. Mégis bevették olykor. Idelent ösvények - háztól házig. Dombokra fel és le. Néhol napégette rövid gyepen, másutt fák között. Akkor még utak sem voltak az országban, de az ittlakók azért közlekedtek. Mindig csak a szomszéd faluig nyúlt a legrövidebb ösvény, mezítelen parasztlábak tapodták, hogy a gaz nem nőtt ki rajtuk. Olykor kőre szaladt az út, máskor sárba veszett ősszel, télen. Az ösvények ma is megvannak. Csak a legtöbb utcává szélesedett, házfalak kerítik, jelzik irányát. Máskor meg széles vagy keskeny lépcsők futnak fel a dombra, biztos, hogy valaha erre is ösvények kanyarodtak. Akkor is így mentek felfelé az emberek. Senki sem indult el oktalan, és ritkán ment üres kézzel... Takarékoskodtak erővel, idővel. Ha háború dúlt, ugyanezeken az ösvényeken lovasok vágtattak, paták dobogtak vészterhesen, a pincékben apró kövek hullottak le. A kicsiny házak ablakszemei rémülten pislogtak és láng lobban a szalmatetőkre. Kecskék, juhok mentek fel a magasabb hegyekre, ahol akkor senki sem lakott. Reggelente az állatok emelkedtek a város fölé, a falvak lakói odalent maradtak. Este aztán a kis nyájak visszatértek a legelőről, közeledtét az állatok elégedett hangja jelezte. No meg egy szarvkürt, amit a pásztor fújt. Kapuk nyikorogtak, gyerekek jöttek kedvenceik elé. Hamarosan szorgos kezek fejték a teheneket. Minden az ösvényeken történt. Itt osontak az szerelmespárok és a tolvajok, nappal dölyfösen egy-egy úr, ha véletlenül erre tévedt. Itt vitte áruját a kereskedő és erre futott a gyermek, kit apja kergetett csínye nyomán. Elnézem ma néha, bár nem mindig jut eszembe. Naponta megyek az utcán, és csak olykor gondolok rá: vagy száz nemzedék taposta már ezeket a köveket. A tájakon kívül mi van, ami ennyire megmaradna? A folyó, a hegy? A vizek útja is változik, még a hegyek is leomlanak. Persze, az ösvény is meghalhat, ha az emberek elköltöznek, és többé nem jár arra senki. Bár azt hiszem, valamilyen módon még századok múlva is láthatnánk, hogy egykor itt emberek jártak-keltek. Most úgy hiszem, bizton megérezném egy lakatlan tájon is. Itt meg egyszerűen látom, és olyan jól esik végigmenni rajtuk. A reflexterápia ősi gyógymód, lényege, hogy bizonyos bőrterületek ingerlésével gyógyító hatásokat lehet kiváltani. Előnye, hogy rendkívül egyszerű, természetes eljárás, semmiféle káros hatása nincs, ugyanakkor bizonyos esetekben igen eredményes lehet A legegyszerűbb e módszerek közül a talp- és a tenyérmasszázs. A talp és a tenyér masszírozásával ugyanis mind a központi idegrendszerre, mind pedig a belső szervekre hatást lehet gyakorolni. Az ingerterápia célja az egyensúlyteremtés, amely az egészséges életműködés feltétele. A lábak és a kezek masszázsát sok nép ősidők óta ismeri. Az ősi egyiptomi gyógyászatnak a láb és a kéz masszírozását mutató ábrázolása 4200 éves. Az indiánok is már régóta ismerik a reflexzónák elméletét anélkül, hogy megnevezték volna. Korunkban Amerikából kiindulva előbb Angliában, majd a német nyelvterületen vált ismertté ez a módszer, a reflexológia. A reflexzóna-masszázs azon a tapasztalaton alapszik, hogy az életenergia meghatározott pályákon áramlik a szervezetben. Ha az energia áramlása hosszabb időre megreked, az egészség veszélybe kerül. A reflexzóna-masszázs segítségével az ilyen blokád feloldható, s ezáltal az energiarendszer ismét egyensúlyba jut. Nohavagy csak a lábat vagy csak a kezet masszírozzuk, a hatás mindig az egész emberen észlelhető. A lábon, illetve akezen található kicsiny szervvetületeket nevezzük reflexzónáknak. Az egyes belső szervek zónái a talpon, illetve a tenyéren helyezkednek el, az izomzat zónái a lábháton, illetve a kézháton találhatók. (Az egyes zónák felsorolására itt természetesen nincs mód, csupán példaképpen említünk néhányat: a fej szerveinek reflexzónái a lábujjakon, a veséé a talp közepén, az emésztőszerveké a talp belső felén találhatók, a gerinc vetülete a lábfejek belső oldalán húzódik, a végtagok ízületeinek reflexpontjai pedig a lábfejek külső oldalán helyezkednek el.) Sokáig azt hitték, hogy a reflexzóna-masszázs hatását a neuronális reflexek működésével lehet magyarázni. Minthogy a lábon több mint 70 ezer idegvégződés található, nagyon kézenfekvőnek tűnik az a magyarázat, hogy e helyek ingerlésével a velük kapcsolatban álló testi működések serkenthetők. Hosszú ideig sokan a kristályos lerakódás teóriájával magyarázták a masszázs hatását Ma már ezek a nézetek idejétmúltak. A módszer hatásai sokkal mélyrehatóbbak, mint azt korábban gondolták. Hogy valójában mi is történik, az éppúgy megmagyarázhatatlan, mint maga az élet Tény, hogy a reflexzóna-maszszázs fokozza a vérkeringést elősegíti a méreganyagok kiürülését szabályozza a hormontermelést csillapítja az esetleges fájdalmakat, oldja a feszültséget, és növeli a szervezet teherbírását. A reflexzóna-masszázst minden egészséges ember alkalmazhatja, aki szeretné egészségét megőrizni. Ha a masszázs során bőr alatti csomókra, fájdalmas zónákra lelünk, ez általában azt jelenti, hogy az ehhez a zónához tartozó szerv beteg. De mindez lehet a túlzott igénybevétel, a túlfáradás vagy régebbi sérülés következménye is. Ha az utóbbi lehetőségek kizárhatók, és a masszírozás során mindig ugyanabban a zónában mutatkozik a fájdalom, akkor okvetlenül orvoshoz kell fordulni. Aki jó közérzetének fenntartásáról kíván gondoskodni hetente egy-két masszírozást végezzen vagy végeztessen. A masszázs önkezeléses formájának van egy végtelen egyszerű módja: járjunk természetes talajon minél többet mezítláb. így a láb zónái állandó aktivizálásban részesülnek, s emiatt a lábnak jobb a véráramlása. De kaphatók ma már a kereskedelemben talp-, illetve tenyérmasszírozó hengerek is, melyekkel ugyancsak egyszerűen meg lehet oldani az önmasszírozást Végezetül még annyit: a test vetülete nemcsak a talpon és a tenyéren található meg, de az arcon, a füleken, sőt a szem szivárványhártyáján is. Az előbbi kettőn szintén alkalmazható masszázs, ill. akkupunktúra, az utóbbi - mint a szervi elváltozások hű tükre - csak a diagnosztikában lehet a szakemberek segítségére. Gasztronómia: sárgadinnyéből készül... Sárgadinnyés jégkristály Hozzávalók: 2 dl víz, 2 dl péppé mixelt sárgadinnye-bél, másfél dl Olymposz-citromlé, 20 dkg kristálycukor. A hozzávalókat állandó keveréssel felforraljuk, 1 percig főzzük, míg a cukor teljesen elolvad. Lehűtjük. ózgerincformába öntjük és 4-5 órahosszára mélyhűtőbe tesszük. Óránként villával felkeverjük. Ha kristályos, készen van. Tálalás előtt 10 perccel kivesszük, állni hagyjuk, villával ismét összekeverjük és talpas fagyialtospoharakba, kiskanállal szervírozzuk. Igen finom, kánikulai melegre való üdítő. Házi sárgadinnye parfé Hozzávalók: 1 zacskó tejszínhabpótló por (tejszín nem jó hozzá!), 2 dl hideg tej, 1 evőkanál szitált, vaníliás porcukor, 3 dl mixelt (muskotályos vagy aromás ízű) sárgadinnye-bél, 1 csipet citromsav, a díszítéshez: apró sárgadinnye-kockák vagy friss, zöld mentalevél. A tejszínhabpótló port a tejjel és a porcukorral kemény habbá verjük. Hozzáadjuk a dinnyepépet összemixeljük és az utolsó pillanatban beleverjük a citromsavat ózgerincformába öntjük és a mélyhűtőben fagylaltkeménységűre fagyasztjuk. Fagyialtospohárban szervírozzuk.
