Esztergom és Vidéke, 1999

1999-12-02 / 48. szám

I Esztergom és Vidéke 1999. december 2, Gniezno vár minket... Novemberben kutatói ösztöndíjjal két hetet töltöttem Gnieznoban, ami büszkén viseli az „Első Lengyel Főváros" címet. Először 1992. decemberében a testvérvárosi kapcsolatok felvétele ügyébenjártam itt. Bámulatos mennyit fejlődött azóta a város. A főtér, a sétáló utca díszburkolata, a Katedrális környékének rendezése elkészült. A templomok szinte mindegyike felújítás alatt van. Az állam és korábban több lengyel város is komoly összegekkel támogatta a város rendbehozatalát és segíti felkészülését a 2000. év ünnepségeire. 1000-ben nagy esemény helyszíne volt a Piastok (lengyel uralkodó család) városa, Gniezno. Itt találkozott az akkori világ nagyhatalmú ura, III. Ottó német-római császár Vitéz Boleszláv lengyel fejedelemmel. A találkozó lengyel sikert hozott, önálló lett érseki ranggal a gnieznoi püspökség, és elismerték a lengyel állam létjogosultságát is. Gazdag programot állítottak össze a szervezők a 2000. évre. Ebben a testvérvárosok is helyet kaptak: 2000 áprilisában tervezik megnyitni Gniezno testvérvárosainak kiállítását Európa tegnap és ma címmel, április 27-én ünnepi testületi ülésre várják e városok képviselőit, szeptemberben pedig a testvérvárosok kulturális bemutatkozására nyílik majd lehetőség. Kedves gesztussal a Városi Kultúrház ott tartózkodásom idejére időzítette a Magyar Klub megnyitóját. Gnieznoban két magyar él mindöszsze, ezért természetes, hogy a klub munkáját, amelyben fontos szerep jut az esztergomi kapcsolatok ápolásának is, lengyelek végzik majd. Nagyon meghatott a lelkesedésük és az igény a kapcsolatok továbbfejlesztésére, a kölcsönös kirándulásokra, sporteseményekre, az iskolák közötti kapcsolatok kialakítására. Külön öröm volt találkozni itt egy fiatal egyetemista lánnyal, aki a poznani Mickiewicz Egyetem hungarisztika szakára jár és már elég jól beszél magyarul. Házigazdáim elmondták, hogy a német és az angol nyelv is használható a kommunikációhoz. Meghívtak a mozgáskorlátozottak Promyk (napsugár) elnevezésű klubjába, ahol hihetetlenül pezső élettel találkoztam. A lepusztult pincehelyiséget szponzori támogatással és a két kezük munkájával varázsolták otthonossá. Működik itt tornaterem, szabás-varrás tanfolyam, képzőművész kör, büfé. Hetente orvos rendel náluk, és a sclerosis multiplex-es betegek rendelkezésére áll egy ún. mágneses ágy. Nagyon szeremének kapcsolatot kialakítani egy esztergomi vagy környékbeli, mozgáskorlátozott egyesülettel. Kezdettől él a két város tűzoltói között a kapcsolat. Remélik, hogy a gyerekek kölcsönös nyaraltatására is hamarosan sor kerülhet. Csodás napokat töltöttem Gnieznoban, ahol olyan odafigyelésben és gondoskodásban részesültem, mint eddig még talán sehol. Ez a szép, ősi lengyel város vár minket és szeretettel üdvözli testvérvárosát, Esztergomot. Csombor Erzsébet a Megyei Levéltár igazgatója Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke Emléknap Kürtön Majer Istvánra emlékeztek november 20-án Kürtön. A község önkormányzata hagyományt kívánt teremteni az I. Majer István Szakmai és Művelődési Nap megszervezésével. Az ünnepi rendezvények a templomban a Majer Istvánért és a kürtiekért felajánlott szentmisével kezdődtek. Ezután került sor a nagy pap-tanító szobrának megkoszorúzására. A szakmai és művelődési nap előadásainak sorát Hóka László polgármester nyitotta meg a magyar tanítási nyelvű alapiskolában. Ezután a jelenlévők dr. Pénzes István érsekújvári tanár előadását hallgathatták Majer István munkásságáról, majd dr. Pifkó Péter beszélt a nagynevű pedagógus jelentőségéről és szerepéről a magyar tanítóképzésben, és bemutatta a Majer-gyűjteményt az elsősorban pedagógusokból, a falu lakóiból, valamint a Majer István Cserkészcsapat tagjaiból álló közönségnek. Délután a helyi tanulóifjúság hallgathatta meg Kovács-Csombor Endre előadását Őseink nyomában címmel. Reméljük, hogy a kürti kezdeményezés is hozzájárul ahhoz, hogy az Esztergomban is jelentős tevékenységet folytató egykori kürti plébános emlékét megőrizzük. * November 22-én ünnepélyes keretek között vette fel Ady Endre nevét az 1100 fős párkányi magyar tannyelvű alapiskola. Az ötévi várakozás után végre legálisan is használhatják a magyar költő nevét. Az Ady Endre születésnapján rendezett névadó alkalmából színvonalas zenés-irodalmi összeállítást hallhattunk, majd irodalmi vetélkedőre került sor. Az ünnepségen az esztergomi József Attila Altalános Iskola vezetősége és diákjainak egy csoportja is részt vett. Tíz éve is van már... Tíz esztendeje is van már, hogy Jean Descarpantries első ízben látogatott Esztergomba. Hallott a világútlevélről, és amint akkor mondotta: tudomása szerint kalandozó magyarok készülnek ellepni Európát, így ő inkább azt javasolná létesítsünk testvérvárosi kapcsolatot! Aggódását megmosolyogtuk, de meg is értettük, hiszen egykoron Cambrait valóban kalandozó magyarok gyújtották föl, hogy későbben Árpád-házi Szent Erzsébet segítségével épülhessen újjá ma is csodálatos katedrálisa. Az első találkozásból barátság lett. Közös akarat hozta létre a két baráti társaságot, amelyek élnek és működnek, hiszen immár egymás nyelvét tanuljuk. Itt nálunk idén másodízben szerveződött francia nyelvtanfolyam, kezdők és haladók részvételével. Jean immár tiszteletbeli örökös elnöke a társaságnak. Barátja és az elnökségben utódja Gerard Tournay és felesége, Sophie töretlen lelkesedéssel ápolják a kapcsolatot, tiszteletre méltóan lelkesek és lelkükben nem titkoltan ragaszkodnak Magyarországhoz, Esztergomhoz, hozzánk. Ok is tanulnak magyarul. Országosan egyedülálló, hogy nyelvkönyvüket maguk írták, szerkesztették az esztergomi társaság elnöke, Simon Tibor tanár segítségével. De tanultak verseket és énekeket, hogy egy-egy baráti együttlét valóban jó hangulatban teljen el. A CambraiEsztergom Amité városunk határain túl sem ismeretlen. A legutóbbi nyelvtanfolyam záróestjét jelenlétével tisztelte meg a Francia-Magyar Ifjúsági Alapítvány vezetője, Sophie Boureau asszony. A kiosztásra kerülő mintegy 40 oklevél jól mutatja a két társaság kapcsolatának eredményességét. A záróesten mindenki érezhette: ami egykoron elkezdődött, jó irányba halad. Hiszen nemcsak „nyelvünkben élünk". A személyes barátságokon túl immár összekapcsolják Cambrai és Esztergom tagságában egyre bővülő baráti társaságait a sport és az oktatás, fiatalok és idősebbek, helybéliek és kívülről érkezettek. Két város, két nép kéz a kézben indul kicsiben az egyesült Európába. Külön köszönettel tartozik a helyi társaság a tanfolyamoknak helyet biztosító Tender Kft.-nek és mindazoknak, akik valamilyen formában hozzájárultak a közös együttlétekhez. Képzeletben pezsgős poharat emelek, hogy mégegyszerkoccinathassak azok egészségére, akik valóban élővé tudnak tenni egy olyan kapcsolatot, ami nem is tegnapi keletű, hiszen tíz éve is van már, hogy elkezdődött. VaPe Kell-e nekünk szupermarket? Miavecz Jenő, a Városfejlesztési Bizottság elnöke előbb a Városi Televízióban, majd az Esztergom és Vidéke november 25-ei számában jelezte, hogy áruházat szeretnének a Prímás-szigetre, hosszú távon pedig további két bevásárlóközpontot a város más pontjain. A nagyszabású tervek kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy az esztergomiak hogyan viszonyulnak az elképzeléshez, azaz: kell-e nekünk plaza, szupermarket vagy bevásárlóközpont? Sínk ovi cs László könyvárus: - Feltétlenül szükség lenne egy új bevásárlóközpontra Méghozzá vagy a Szigeten kéne megépíteni a szupermarketet, vagy pedig a Bástya Áruház kibővítésével, átépítésével a városközpontban! Sziklai Amadeus könyv- és sapka árus: - Semmi szükség nincs ebben a városban^ bevásárlóközpontra. Már a Bástya Áruház is haldoklik. Mindezt nem a saját, kiskereskedői érdekeim védelmében mondom. De Pesten sem, és általában sehol a világon nem kifizetődőek a plazák! Horváth Piroska főiskolai tanárnő: - Üdvözlöm a terveket! A könyvtárral szemben, a volt autóiskola helyén eddig csak rom és szemét volt. Be kell építeni a területet, de úgy, hogy az épület tájba illő legyen, ne zavarja a leendő áruház a csodálatos kilátást, a rálátást a Bazilikára, a Dunára! Szendi Gábor tanár, a Környezetkultúra Egyesület elnöke: - Határozottan ellenzem mindenféle bevásárlóközpont építését. A nagyáruházak, melyek mellőzik a környezetvédelmi szempontokat, a fogyasztói társadalom termékei! Kovács Vilmos, esztergályos: - Nekünk, munkásoknak nincs pénzünk költséges bevásárlásokra Örülünk, ha a kiskereskedőknél meg tudjuk vásárolni a napi betevő falatot. Nem új áruházak kellenének, hanem magasabb jövedelem, kisebb adó, és közbiztonság! Szilas László főiskolai hallgató, a rendőrmúzeum alapítója: - Sokat járok át Párkányba, és azt tapasztalom, hogy a felvidéki magyarok és szlovákok egyaránt örömmel üdvözölnének egy új bevásárlóközpontot a Prímás -szigeten, így nem kellene Pestre vagy Szentendrére utazniuk ! Németh Kálmán néptáncoktató: - A Sziget nem lehet az idegtépő vásárlások helye. Meg kell őrizni a bioszféráját, hangulatát Szomorúnak tartom, hogy éppen a termálfürdő egykori tervezett helyére akarják felépíteni az új bevásárlóközpontot. Sokat járok Franciaországba, ott már nem divat a szupermarket. Egyébként, ha Nyugat-Európában a városok vezetői plazát akarnak, kötelesek kiírni a népszavazást Petróczy Gyula képviselő: - Bizakodó vagyok, sok külföldi jelentkező jelezte, szeretne beruházni Esztergomban. Még Indiából is akadna beruházó. A városnak fejlődnie kell, és ehhez elengedheted en új áruházak felépítése! Id. Tóth Béláné nyugdíjas: - Valóban kellenének új áruházak, de szigorúan olyan tervezéssel, mely nem rontja a városképet Szerintem népszavazást kellene tartani ebben az ügyben! Sok-sok eltérő vélemény, javaslat, kritika Föl van adva a lecke: kell-e nekünk szupermarket, plaza, vagy maradjon minden a régiben?! Miavecz Jenő képviselő, bizottsági elnök: - A Szonda Ipsos Esztergomban egy ezer fős mintát vizsgáló felmérést végzett. A megkérdezettek 70 százaléka az áruház-építés mellett van! D. L.