Esztergom és Vidéke, 1999

1999-06-24 / 25-26. szám

1 : Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzökönyveinek regesztái I. 1638-1702* Az utóbbi évtizedekben már több regesztakötet megjelent. így a kuta­tók rendelkezésére állnak már Gömör, Győr, Pest-Pilis-Solt, Sopron, Szat­már, Tolna, Vas, Zala és Zemplén vár­megyék közgyűlési jegyzőkönyvei­nek regesztái, illetve ezek egy része, mert a megjelent kötetek a jegyző­könyveknek még csupán egy részét dolgozták fel. Ebbe a sorba csatlako­zik az „Esztergom vármegye közgyű­lési jegyzőkönyveinek regesztái" cí­men most megjelent kötet. A török korban Esztergom megye hódoltsági terület volt. A vármegye is más megyék területén működött. Elő­ször vélhetőleg Komáromban volt, majd a 17. század első évtizedeitől Ersekújvárosn találjuk. Újvár eleste (1663) után Esztergom vármegyének nincs székhelye, ezért gyűléseit Rév­komáromban tartja. Esztergom fel­szabadulása (1683) után hamarosan újjászerveződött a vármegye, és gyű­léseinek helyszíne is Esztergom lesz. A forráskiadvány két részből áll: a közgyűlési jegyzőkönyvek 1. kötete az 1638-1659, a 2. kötet az 1691-1702 közti közgyűlések jegyzőkönyveit is­merteti. A jegyzőkönyveket a Komá­rom-Esztergom Megyei Önkormány­zat Levéltárában őrzik. A szerző a közgyűlések minden napirendi pont­járól tartalmi kivonatot, regesztát ké­szített. A regeszták tartalmazzák az összes előforduló hely- és személyne­vet. A regesztákat 1-től folyamatos sorszámmal látták el. A közgyűlések napirendjén először kihirdették a királyi, nádori, főispáni és egyéb főhatóságoknak a megyéhez in­tézett leveleit, intézkedtek ezek tárgyá­ban, majd foglalkoztak egyéb levelek­kel és az egész megyét érintő kérdések­kel, végül beadványok és adminisztrá­ciós kérdések következtek. Az ügyek tematikája igen változatos: foglalkoz­tak többek között az adó kivetésével és behajtásával, építésekkel, ingyenmun­kával, katonai beszállásolássál és élel­mezéssel, összeírásokkal, a nemesi fel­keléssel, tisztújítással, napidíjakkal, pa­naszokkal, szabályrendeleteket alkot­Könyvespolcukra ajánljuk! tak, számadásokat vizsgáltak, nyug­tákat hagytak jóvá. A kötet használatát megkönnyíti gazdag mutatórendszere. A mutatók a regeszták sorszámára utalnak. Hely­és személynév mutató mellett tárgy­mutató is készült, amelyben az anyagi kultúra, a tárgyi környezet szavai mellett az ügytípusokra, jogi és köz­igazgatási fogalmakra vonatkozó tárgyszavakat vett fel a szerző. A könyvet illusztrációk díszítik, ezekre is jegyzék mutat. A kötetet szlovák és német nyelvű tartalmi összefoglaló teszi teljessé. A közgyűlési és törvény széki jegy­zőkönyvek regesztáinak kiadásával a kutatást és az oktatást akarja szolgálni a kiadó. A mű nemcsak Esztergom vármegye történetének kutatásakor nélkülözhetetlen forrásanyag, de Ma­gyarország történetéhez is értékes adatokat szolgáltat. * Esztergom, Komárom-Esztergom Megyei Levéltár, 1999. (Komárom-Esztergom Megyei önkormányzat Levéltára Évkönyvei; 4. Jegyző­könyvi regeszták I.) * Baranyay József: Kalandozások Komárom vármegyében* Baranyay József (1876 - 1951) új­ságírói, szépirodalmi és történetírói munkássága is jelentős. 1906-tól 1945-ig könyvtáros Komáromban. 1945-ben mint magyar nemzetiségű köztisztviselőt megfosztották állásá­tól. Komárom város és vármegye (a csehszlovák fennhatóság alatt a ko­máromi járás) ismert kutatója, törté­nésze volt. Sok lapnak és kiadvány­nak volt a szerkesztője. Ezt a könyvet Virág Jenő szerkesztette Baranyay többnyire helyi lapokban megjelent cikkeiből és tanulmányaiból. A kötetben először részleteket ka­punk az 1928-ban megjelentig/ uta­zások Komárom vármegyében című műből. Ebben a szerző azokat a forrá­sokat tekinti át, amelyek utazóktól maradtak fenn a 19. századig. A következő írást, a Fejedelemjá­rás Komárom vármegyében című könyvét még az első világháború előtt, 1912-ben adta ki. Ebben a ma­gyar, a külföldi és az egzotikus feje­delmek, uralkodók, főhercegek, dip­lomáciai követek, hadvezérek tartóz­kodását írta meg Komáromban és Ko­márom megyében a rómaiak korától. IV. Bélával kezdődnek azok a fejede­lemlátogatások, amelyeknek okleve­les nyoma is fennmaradt Nagyon sok király megfordult Komárom várme­gyében. Zsigmond és Mátyás király­nak tatai és komáromi palotái világ­politikai megbeszélések színhelyei is voltak. Zsigmond idején egész Euró­pa tudta, hogy hol van Tata, ahol szé­kelt a magyar király, aki német-római császár és cseh király is volt. Ezután részleteket kapunk az 1928­ban megjelent A komáromi nyomdászat és a komáromi sajtó története című mű­ből. Huszár Gáltól a Komáromi Kalen­dárium történetéig tekinti át a nyom­dászat történetét Komáromban. A Komáromban 1941-ben megje­lent A Komáromi magyar színészet története 1811-1941 című műből ka­pott részletek a megjelölt időszak színjátszását ismertetik. Áz eddigi művek levéltári kutatá­sokra épültek. Baranyay József még tanulmányozhatta a vármegyei és a városi levéltár anyagát akkor, amikor azokat határváltozások, államfordu­latok és közigazgatási átszervezések még nem tették tönkre. Akövetkető fejezetbe „színes" hír­lapi cikkek kerültek. Ezekben sok helyismereti érdekességről olvasha­tunk, többek között ásatásokról, hi­dakról, a Kocs községi kocsiról, in­tézményekről és molnárokról. Legje­lentősebb írás a „színesek" között az a tanulmány, amely a kormáromi ma­gyar népdalokkal foglalkozik és amely hosszas gyűjtés eredménye. A mű utolsó fejezete, a Csallóközi képek, a Csallóköz vidékének múltját, egykori szokásait, helyneveit, köz­mondásait ismerteti. A kötethez Mácza Mihály révko­máromi muzeológus írt utószót. Is­merteti Baranyay életét, munkássá­gát, majd több komáromi történész, helytörténész munkásságából ajánlja egy-egy hasonló válogatás kiadását. * Tatabánya, Komárom-Esztergom Megyei önkormányzat - Kemstok K. Művészeti Alapít­vány, 1998. (Castrum könyvek.) * A XX. század krónikája* Századunk világtörténelmén, mű­velődéstörténetén vezet végig a könyv. A mű időrendben hoz 20 000 adatot, több mint 4500 cikket, 3000 fotót. A fényképek színesek és fekete­fehérek, gazdagon illusztrálják a kro­nologikus rendben leírtakat. Az ada­tokat havi bontásban hozza, külön is­mertetve neves személyiségek szüle­tési és halálozási adatait. Az adatokat kísérő cikkek színesebbé, közért­hetőbbé teszik a dátumokhoz kapcso­lódó száraz tényeket. A műben a ma­gyar történelem bemutatása is ará­nyosan szerepel. A kötet évtizedekre bontva hozza a történéseket. Végül több mint 10 000 személynév szere­pel a névmutatóban, könnyebbé téve a keresést a kézikönyvben. A „boldog békeidők" bemutatásá­val indul a mű. A századelő gyors fejlődését kísérhetjük nyomon. Ekkor készült el az első autó és repülőgép; Budapesten átadták a forgalomnak a világ akkor legnagyobb nyílású köz­úti lánchídját, az Erzsébet hidat Majd tények és képek alapján is­merhetjük meg a haditechnika fejlő­dését a helyi és a világháborúk ese­ményeit, a békekötéseket a többször átrajzolt térképekből fakadó feszült­ségeket. A mű bemutatja a milliók pusztulását hozó ideológiák - a fasiz­mus és a kommunizmus kialakulásá­nak és bukásának történetét A második világháború után a világ két részre szakad: egyrészt a fogyasz­tói társadalom jellemzőinek kialakulá­sát figyelhetjük, másrészt a szocialista kísérlet csődjét követhetjük nyomon. A XX. század történelme azonban nemcsak szomorú és véres eseménye­ket hozott, hanem a tudomány és tech­nika hatalmas fejlődését is. A kötet 1994 májusával zárul. *Bp., Officina Nova, 1998. Czékli Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom