Esztergom és Vidéke, 1999
1999-06-24 / 25-26. szám
• mmJ ; 1882—1942. i MECHÍYÓ. Az ESZTEJtMMUEL VÁROSI IUT. OLYASOKÖtt 'n..llti.«..i 60. ciÍmm 1942. éri !.Uá. ím U •MM t .MniH n Hl .Ll SEflíOI JUSZTINIÁ,! Hl. . * !> . I III.. Dokumentum A Belvárosi Katolikus Olvasókör első 60 évének története ueaiéKes /éuveiejéve^ ÖÍSZKÖZGmÉST LittT, meJm I. Címet liuieiefleí mrihiija az I/Sxí 3 <öü K ; \jj.j 1 "Í ! „Xkjpl Mélyen tisztelt díszközgyűlés! Olvasókörünk elnöke ismertette az Egyesület születését, hódolt az alapítók nemes emlékének. Mint az Egyesület mai jegyzője reám az a kedves kötelesség háramlik, hogy legalább nagy vonásokban beszámoljak a lefolyt 60 év egyesületi történetéről. Az egyesület megalakulása 1882. febr. 2-án történt meg a városháza tanácstermében lefolytatott alakuló közgyűléssel: „Az esztergomi polgári olvasó és társalgókör" címmel, 35 résztvevővel. A megalakult egyesület első működési helye az első elnöknek, Dóczy Antal jónevű sütőiparosnak házában egy, majd két szoba volt. A legelső évben 109 tag szerepelt a tagnévsorban. Az első pénztári év 325 Ft. 50 kr. bevétellel, 284 Ft. 20 kr. kiadással, 41 Ft. 30 kr. maradvánnyal zárult. Az 1884. évben kapcsolódik be az egyesület működésébe dr. Fehér Gyula jelenlegi nagyprépost, kit az 1893. dec. 26-ai közgyűlésen, az alapító elnöknek Dóczy Antalnak lemondása után elnöknek választottak. Ó 17 éves elnökség után 1910-ben vált meg elnöki tisztségétől, örökös díszelnökké választatván. Közben, 1904-ben az egyesület kebelében megalakult az ifjúsági egylet is. Ugyanabban az évben megváltoztatta nevét „Esztergom-Belvárosi Katolikus Olvasó Kör" -re, kimondta átalakulását és ehhez alapszabályát is módosította. Nagy lépés volt még ez évben saját egyesületi székház megvétele a Mária Terézia u. 6. sz. alatt. Az egyesület legvirágzóbb korszaka 1908-ban indult meg Mátéffy Viktor akkori belvárosi káplán bekapcsolódásával, kit dr. Fehér Gyula távozásával már mint belvárosi plébánost 1910. december 26-án elnökké választottak. Az olvasókör zászlószentelését 1911. október 8-án tartották. A zászló dr. Fehér Gyula díszelnök ajándéka, zászlóanya Gucsi Ferencné úrnő volt. A közben már igen szépen megnövekedett taglétszámú egyesület részére szűknek bizonyult a régi székház. Esztergom városától, mint telektulajAz itt közölt beszédet Mészáros László titkár írta és az Egyesület 1942. február 1-jei díszközgyűlésén olvasta fel. Mészáros László tanító (1886 Esztergom -1968 Esztergom) régi esztergomi csizmadia család sarja volt. Tanítói és kántori oklevelét az esztergomi tanítóképzőben kapta 1905-ben. A Fejér megyei Adonyban előbb tanító, majd igazgató-tanító volt 1929-ig. Az első világháborúban az olasz fronton szolgált, a piávéi támadásnál esett donostól a Simor János utcai Vörösö kör-féle üres telket ajándékba kapva, a telekadományozási kikötés szerint elhatározták, új és nagyobb székház építését. így jött létre a mai díszközgyűlésünk színhelyéül szolgáló szép, emeletes székház. 1914. július 5-én megtörténhetett az alapkőletétel, dacára a közben kitört világháborús eseményeknek. A költségek fedezésére adakozási gyűjtőívet bocsátottak ki. Adorján János építőmester kapott megbízást az építésre, majd súlyos betegsége és a háborús állapotok miatt megakadt építés folytatását Eggenhojfer és Toldy építészek végezték. A felavatási ünnepség 1919. november 23-án tartatott meg, a bíboros hercegprímás úr képviseletében Kohl Medárd püspök végezte. Az 1924. december 26-ai közgyűlést Csernoch János bíboros hercegprímás magas megjelenésével tüntette ki. Péter és Pál napján - 1926. június 29-én leleplezési ünnepély volt a székház falai között, mikor is az olvasókör tagjai közül a világháborúban elesett hősi halottak emléktáblája lepleztetett le a kör építésének emléktáblájával, az utókor épülésére. 1928-ban a Földművelési Minisztérium részéről 5000 P általános segély és 5000 P általános kölcsön kiutalása vitte előre az egyesület ügyeit, az épület kibővítési és felszerelési költségeinek fedezésére. Ez alkalommal állandó színpad, öltözők, vízvezeték és 300 db új szék beszerzése történt meg. Ezzel székházunk mint külsőben, mint belső felszerelésében oly formát kapott, mely az egész országban ritkította párját, hasonló működésű egyesületek között. Mai szemmel nézve talán túlméretezettnek is tűnik fel a Simor utcai kis házacskákból büszkén kiemelkedő emeletes otthonunk. Figyelembe kell vennünk azonban azon körülményt, hogy az építés tervei még az ún. békeévekben készültek és pedig városunk „nagyvárosi" névvel jelzett részének több ezer lelket számláló földműves társadalma részére, továbbá eredetileg is befogadásra terveztettek az Olvasókör kebelében működő Földműves Ifjúsági Egyesület és az Olvasókörrel kapcsolatos gazdasági természetű ügyek lebonyolítása is. 1930. novemberben egyesületünk is hódolt a Szent Imre év emlékének, fogságba. Szicíliai fogsága után hadnagyként szerelt le. Édes-apja súlyos betegsége miatt (Mészáros József csizmadia mester az Ipartestület elnöke, városi képviselő volt) 1929-ben hazaköltözött Esztergomba és 1945ig a Szent Imre iskolában tanított 1924-ben nőül vette Starkbauer Ilonát; egy gyerekük született, László (1930). Később arany-, majd gyémántdiplomát kapott Az Olvasókör titkán tisztét 1930-42 között töltötte be. mikor is az ifjúság rendezésében nagyszabású Szent Imre ünnepélyt tartott, megtisztelve azt dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás úr Oeminenciája személyes megjelenésével. így érkezett el 1932. február 2-a, mikor is egyesületünk ugyancsak ezen a helyen ünnepelhette meg fennállásának ötvenedik jubileumát. Kiemelkedő esemény volt az 1933. október 15-én megtartott rendkívüli közgyűlés, melyen az Olvasókör felvirágoztatója, Mátéffy Viktor prépost-plébános megvált 23 éven át viselt elnöki tisztségétől. A kegyúri plébániai székben utóda, dr. Felber Gyula plébános vette át örökségét, az egyesület elnöki tisztségét. Amint valóságos csoda-számba vehetjük azon tényeket, hogy az Olvasókört e nehéz években sikerült nemcsak fenntartani, hanem felvirágoztatni is, úgy valóban isteni gondviselésnek lehet tulajdonítani az utolsó évek munkaeredményét is. A megcsonkítás okozta gazdasági válságok a lelkiek terén is nyomot hagytak. Akik figyelemmel kísérik a különböző társadalmi megmozdulások, egyesületek ügyeit, tapasztalhatják, hogy rendkívüli nagy lehangoltság, fásultság üli meg a lelkeket, melyek, cseppet sem kedveznek az egyesületi életek eszményi céljainak. Azért hallgatunk az egyesületi élet pangásáról, a nagyfokú részvétlenségről. Ezzel a jelenséggel nekünk is meg kellett küzdeni. Ha az egyesületi élet egyik fokmérőjének a taglétszámot tekintjük, Olvasókörünk 60. jubileumi évében szereplő 237 tag, városunk földművelő társadalmának nagy számához viszonyítva, bizony non mondható nagynak. De hasonló jelenségekkel találkozunk a legtöbb társadalmi egyletnél is. Ami a szellemi, kulturális életet illeti, legnagyobb igyekezettel törekszik egyesületünk nemcsak a régi nívó fenntartására, de mindelőbbre vitelére is. Az összeomlás utáni években különösen a fiatalságot a Földműves Ifjúsági Egyesület kebelében karolta fel. A téli időszakban rendszeres ismeretterjesztő előadásokkal, tarkítva szórakoztató színműszereplésekkel. A nagyközönség, a tagok és családtagjaik részére - gazdaságilag alkalmas időben, azaz advent első vasárnapjától március idusáig - a vasárnapi esték felhasználtattak ismeretterjesztő és szórakoztató előadások tartására, mely előadások az utolsó nyolc évben Kultúrestek címen igyekeznek mind a földműves társadalmat, mind az összességet érintő tennivalókban segítséget nyújtani. Ezen kultúresteken rendszerint két különböző tárgyú komoly előadás, majd a kísérő műsorban szavalatokkal, egyfelvonásos színjátékokkal oktatják, nevelik, szórakoztatják a legtöbbször zsúfolt házzal dicsekedhető esték hallgatóságát Ha nem ilyen nagyszabású, de igen komoly, csendes munka folyik a földművestársadalom gyermekei érdekében ma is, amikor az egyesület kebelében működő Ifjúsági Egylet, vagyis a KALOT, állandó otthont, támogatást, vezetést nyert e falak között, így készülvén fel a jövő ígéretes napjaira. De nem marad távol a gondoskodástól az ifjúság női része sem. A B.M. (Boldog Margit - szerk.) leánykongregáció a női fiatalságot összefogva ha nem is itt elhelyezve, de több alkalommal mégis - közreműködik az egyesület kulturális törekvéseiben. Ez a munkásság azonban közelről sem érte volna el célját, ha nem történnek olyan törekvések, melyek az egyesülés tulajdonképpeni feladatát, a tagok gazdasági támogatását segítették. Évtizedek óta állt az Olvasókör segítségére ebben is tagjainak, amikor tavaszi vetőmag, szalma és takarmányliszt, rézgálic, szénkéneg, gyümölcsfa permetező anyag, stb. beszerzésében, kiosztásában tevékenykedett. Helységeiben az ún. ínségliszt lebonyolítását is lehetővé tette. Minden évben, számtalan alkalommal különféle gazdasági szakelőadások, megbeszélések folynak. Helyt adott tagjai leányainak számára rendezett főzőtanfolyamoknak is. A mai gazdasági nehézségek azonban az egyesületek életében leginkább az anyagi fenntartásban nyilvánulnak meg. Isteni gondviselés kezét kell abban látnunk, hogy Olvasókörünk ebben a tekintetben is helyt tudott állni. Minden hosszabb lélegzetű adatszolgáltatás nélkül csupán a legutolsó pénztári zárlat eredményét emelem ki, mely 688,43 pengő készpénz maradványt mutat fel. A szép székház külső és belső része is teljesen rendben tartva áll nemcsak saját, hanem más célok szolgálatára is. Itt talált otthont a férfi Credo egyesület is. Már a második tanév idejére adunk több helyiséget a L.K.T.-nek is, mely bérlet nem gátolja az egyesületet működésében, hasznosítja a kihasználatlan helyiségeket, eképp előnyösen befolyásolja az egyesület pénzügyi helyzetét. A mai 60 éves jubileumon tehát a legnagyobb lelki nyugalommal állapíthatjuk meg, hogy az alapító, majd felvirágoztató elődök munkássága nyomán, az Olvasókört sikerült fenntartani, nemes céljait szolgálni, a további évekre működőképesen átadni. Ezen nagy határkőnél - a jóságos Isten iránti hálaérzettel szívünkben mondunk köszönetet a kapott nagy kegyelmekért, és gyermeki alázattal kérjük az Olvasókör további működésére az Ő bőséges áldását!
