Esztergom és Vidéke, 1999

1999-06-17 / 24. szám

6 Esztergom és Vidéke II A Megyei Közgyűlés idegenforgalommal foglalkozó bizottsága az elmúlt héten kihelyezett és kibővített ülést tartott Esztergomban - mint ahogy arról múlt heti számunkban már röviden beszámoltunk. Az ülés előtt villáminterjút kértünk a bizottság vezetőjétől, Kürtösi Tibortól idegenforgalmunk aktuális kérdéseivel kapcsolatban. - Hogyan ítéli meg Ön megyénk jelenlegi idegenforgalmi helyzetét? - Az idei év elmúlt hónapjaiban némi visszaesést tapasztaltunk, ami könnyen magyarázható a balkáni eseményekkel. A jugoszláviai háborúban Magyarország is részt vett, igaz csak passzívan, de a nyugat-európai turisták szemében hazánk is hadszíntérnek tűnhetett. így aztán sokan meggondolták magukat és Európa békésebb tájait választották úticéljuknak. Persze az idegenforgalom szervezői és irányítói nem hivatkozhatnak csupán ezekre az okokra, más összetevői is vannak a gyenge turistaforgalomnak. Ezek egyike a nem megfelelő propaganda. Ha készülnek is idegenforgalmi kiadványok, nem tudják elég vonzóan tálalni megyénk turiszFejleszteni kell a falusi turizmust is! tikai lehetőségeit. Pedig bővelkedünk ezekben, főleg itt, Esztergomban. Találkoztam persze e városban népes látogató-csoportokkal - főleg tanulmányi kiránduláson lévő iskolásokkal -, de ezek mind csak átutazó csoportok, alig néhány órát töltenek itt, szerencsés esetben egy ebédet ha elfogyasztanak, s máris mennek tovább. - Miben látja az idegenforgalom fejlesztésének lehetőségeit? - Mindenekelőtt - mint már említettem - nagyobb hírverés kellene. A reklámtevékenység ma már egy komoly szakma, s nekünk nincsenek ilyen szakembereink. Bel- és külföldön egyaránt meg kellene jelennünk az idegenforgalmi piacon - mégpedig nem is akárhogyan és erre nem kellene sajnálni a pénzt. A másik fontos tennivalónk az olcsó szálláshelyek számának lényeges emelése. Ide elsősorban a kispénzű nyugati turisták jönnek, az ő igényeiket kellene minél jobban kielégíteni. S itt nemcsak szállodákra, turistaszállókra, kempingekre gondolok, hanem színvonalas szórakozást, kikapcsolódást nyújtó egyéb intézményekre és rendezvényekre is. Itt, Esztergomban ilyen rendezvényekben nincs hiány. A nyári programajánlatban lapozva sok érdekes látványosságra leltem, nőtt a zenei programok aránya, ami főleg a külföldiek szempontjából kedvező. A szálláshely azonban kevés, szükség lenne új szállodákra, panziókra. - Gondolom, a mai kihelyezett ülésnek éppen az lenne a célja, hogy felmérjék a helyi fejlesztési lehetőségeket. Mit vár a mostani egésznapos programtól? - A helyszínen szeretnénk - mégpedig minél alaposabban - megismerni az esztergomi lehetőségeket. Látni akaijuk a gondokat és meg akarjuk keresni a kivezető utat. Beszélni akarunk az itteni idegenforgalmi szakemberekkel, ki akaijuk kérni a véleményüket. Mint ahogy a progA fenti témával kapcsolatban adott ki tájékoztatót Beek Éva, a Polgármesteri Hivatal idegenforgalmi referense és Lándori Gyuláné, a Gran Tours ügyvezetője. Összeállításukból részleteket közlünk A legmegalapozottabb turisztikai szezon beindulását is mindig a várakozás feszültsége előzi meg, hiszen az ágazat közismerten érzékenyen reagál egy-egy jelentős gazdasági, társadalmi vagy politikai változásra. A NATO beavatkozása sajnos nagyon is jelentős esemény, melynek hatásai már most érződnek a turizmus egyes üzletágaiban. Az utazni vágyók többsége azonban - itthon és külföldön is - egyelőre kivár, vár, hogyan alakul a helyzet. Nagy feladat, hogy ébren tartsuk az érdeklődést hazánk és városunk iránt, megnyugtassuk mind a külföldi utazásszervezőket, mind az utasokat, biztonságban vannak nálunk. A kiutaztatásban érdekelt utazásszervezőket is elsősorban a jugoszláviai háború érinti. Nehéz feladat a horvátországi, görögországi utak értékesítése. Számos utazási iroda már most megváltoztatta az e relációba tartó autóbuszainak útvonalát - az egyik lehetőség Románián, Bulgárián keresztül utazni, a másik Olaszországon keresztül haladva, tengeri kompjárattal megközelíteni a kedvelt üdülőhelyeket. (...) Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának helyettes államtitkára, Somogyi Zoltán véleménye szerint idegenforgalmi propagandánkban és az értékesítési munkában Magyarországot össze kell kapcsolni a konfliktusban nem érintett, s a regionális együttműködésben amúgy is természetes partnemek tekintett országokkal, pl. Ausztriával, Csehországgal. Erősíteni kell jelenlétünket az Európai Turisztikai Szövetségben, hogy a távoli földrészek turistái hazánkat egyértelműen Nyugat-Európához tartozónak tekintsék, s mégcsak véletlenül sem azonosítsák a háborús konfliktusban érintett balkáni térséggel. A szállásadóktól vegyes képet kapunk, ha foglaltsági mutatóikról érdeklődünk. Visszamondások ugyan vannak, de nincs pánikhangulat. Az európai túraszervezők tisztában vannak a helyzettel, és tudják, hogy hazánk biztonságos, de a tengeren túlról már valószínűleg másképp látják a helyzetet. Számottevő lemondásra csak a diákcsoportok részére megrendelt szálláshelyeken panaszkodnak, a diákokat nem szívesen engedik szüleik Magyarországra. Közvetett hatással lehet a háború okozta válság a belföldi turizmusra is, hiszen a külföldre félve menő magyarok esetleg itthon töltik szabadságukat. (...) Elkészült egy reprezentatív városplakát, kifejezetten invitatív céllal. A plakát mérete, szerkezete igazodik az ország arculattervéhez, a Magyar Turizmus Rt az anyagi támogatáson kívül 1500 példány külföldi terjesztését is vállalta a külképviseleteken keresztül. Ez év márciusára készült el a hagyományos esztergomi műsorfüzet. Ebben a kiadványban újdonságnak számít, hogy a programok a magyar nyelv mellett németül és angolul is olvashatók. Hamarosan kiadásra kerül egy ingyenes Esztergom leporelló magyar, angol, német nyelven. Ehhez a kiadványhoz is sikerült az MT RT. támogatását elnyerni. A tavalyi év folyamán elkészült az utánnyomása az Esztergomi séta c. kiadványnak is, a német és angol nyelvű változat a szezon kezdetére lesz készen. A vállalkozók összefogásának eredményeként látott napvilágot a Dunakanyar gasztronómiai kalauz, mely nyolc település idegenforgalomban érdekelt vállalkozásait mutatja be (Tát, Esztergom, Kesztölc, Pilismarót, Dömös, Visegrád, Nagymaros, Zebegény). A már hagyományosnak számító rendezvényeken kívül több új kezdeményezés is indult városunkban, mely pozitív hatással lehet a turizmusra. A jelentősebb rendezvények: Vízikarnevál (április 30.), Pünkösdi Kiállítás és Vásár (május 21-24.), Jazztergom (június 12.), várszínházi előadások (június 19. - augusztus 20.), Dunakanyar Nyári Egyetem (július 19-31.), Fesztergom (július 23-25.), Szent István Napok (augusztus 19-22.), IV. Országos Pasztellbiennálé (szeptember 17. - október 20.), Szilveszteri Óévbúcsúztató utcabál és tűzijáték (december 31.). A Városháza nyilvántartása szerint Esztergomban 2 működő szálloda, 3 kemping, 14j)anzió és 3 turistaszálló üzemel. Étterem 21, idegenforgalmi iroda 6 működik. A beszedett idegenforgalmi adó 1998-ban 2.359.842 Ft volt. A turizmusban érdekeltek várakozással tekintenek a nyári szezon elé. Ezt az előző évekhez képest reményteljesebb várakozást a millenniummal összefüggő országos propaganda-kampány alapozza meg. Mind az esztergomi lakosok, mind a város iránt érdeklődők nagy várakozással néznek a millennium eseményei elé. Célszerű lenne már a szezon kezdetére elkészíteni egy millenniumi programelőzetest. Sajnos, még mindig hiányoznak Esztergomban a turisták komfortérzetétjavító intézkedések (pihenőpadok elhelyezése, eligazító táblák készíttetése, városképi rendezettség megvalósítása, idegenforgalmilag frekventált helyen lévő romos épületek felújítása, tisztaság stb.). ramból kiderül, nemcsak a városban, de a környékén is szét szeretnénk nézni. Különösen Pilisszentlélek érdekel, hiszen ez a település a falusi turizmus egyik megyei fellegvára lehetne. Reméljük, az ottaniakban is meg van az együttműködési készség és vannak használható javaslataik is. 2000-ben ez a megye - és különösen Esztergom - az érdeklődés homlokterébe ^kerül. Ez egy olyan lehetőség, amit nem szabad elszalasztani. De hát ezt tudják az esztergomiak is, és úgy tudom, komoly terveket készítettek, számos pályázatot adtak be, s remélem, arról sem feledkeztek meg, hogy a színes programokra idecsalogatott - hamarosan az újjáépített hidon át Szlovákiából is érkező - látogatóknak megfelelő szállodákat építsenek. - Sajnos, ennek a nyomait nem látjuk Esztergomban, pedig az idő igencsak sürget. Építkezés, fejlesztés helyett egyelőre az érdekellentétek - hol lanyhuló, hol erősödő - ütközéseit tapasztaljuk. S ez aligha fogja fokozni városunk fogadókészségét: Szába Csak egy tábla... Horányi Lászlóval, a Várszínház művészeti vezetőjével beszélgettem az idei színházi estékről és Esztergom idegenforgalmi lehetőségeiről. Beszélgetőtársam érdekes dolgokra hívta fel a figyelmemet egy, Debrecenből városunkba látogató ismerőse példájával: Budapesten, az Árpád hídnál két tábla mutatja felénk az utat. Egyiken az áll: Esztergom - ez a Dunakanyar felé küld el, a másikon pedig: Dorog. Ez utóbbit követve, 40-50 perc alatt juthat el az ember Esztergomba, már aki tudja, hogy városunkat Dorogon át is el lehet érni. A királyi városba igyekvő idegen ha az Esztergom-táblát követi - 20 kilométerrel hosszabb utat tesz meg. Természetes, hogy Szentendrén és Visegrádon is megáll, mire pedig Esztergomba ér, már se pénze, se ideje^a város tüzetesebb megtekintésére. És mindez csak egy útjelző táblán múlik! Éppen ezért a város kezdeményezhetné, hogy a Dorog felé mutató táblán is tüntessék fel Esztergom nevét, a távolsággal együtt. Meg lehetne vizsgálni azt is, hogy az Ml-esről levezető utaknál hogyan kellene jelölni, hogy innen nem csak Tatára, hanem Esztergomba is el lehet jutni. Ha már sikerült az útjelző táblákkal elcsalogatni városunkba az idegent, mutassunk is olyan képet, ami vonzóvá teszi Esztergomot a szemében. Újságíróként a városunkba látogató litván köztársasági elnököt vártam fotós kollégámmal együtt a Bazilikában. Feltűnt, hogy magyar szót szinte nem is hallottunk. Elébük kellene tehát menni a város más pontjaira csalogató programokkal, a Bazilikát és a Várat megnéző idegeneknek megmutatni a többi részt is. Menedzser szemmel kellene nézni Esztergomot, és kihozni belőle mindazt, amire a történelmi múlt is kötelez... Muzslai Ágnes