Esztergom és Vidéke, 1999
1999-06-17 / 24. szám
1999. Július 8. Esztergom és Vidéke AAJWOWXAV O OOQW^^ CW 1! Jazztergom '99 Alighanem én voltam az egyetlen nyugdíjaskorú érdeklődő - négy-öt középkorú jazz-rajongó mellett - a Várszínházból Medárdnak köszönhetően a Zöldház színháztermébe szorult jazz-zenei csemegén. Pedig a jazz kortalan műfaj, és semmiképpen nem a tinédzserek zenéje, hiszen megértéséhez., élvezetéhez szükséges bizonyos zenei „előélet" - úgy is mondhatnám: zenei műveltség. Művészi szinten űzve már közelít a komolyzenéhez, a rokonság szembetűnő. A jazz-együttesek másodízben megrendezett esztergomi találkozójának egyik tanulsága: nem szabad Medárd napját követően szabadtéri programot szervezni. Az eseménynek különben tökéletesen megfelelt a Szabadidőközpont jó akusztikájú, kényelmes színházterme - s a büfé közelsége is megnyugtatóan hatott a hosszú szünetekkel tarkított program élvezőire. Ha lehet kritikai megjegyzésem, az csupán e kényszerű szünetek hosszúsága, az egymást váltó zenekarok „behangosítása" ugyanis a szükségesnél bonyolultabbnak tűnt. Ennek oka talán az utolsó pillanatban eldöntött helyszínváltás volt. S az időbeni csúszás is ennek a számlájára írható. Sajnos, eme időkényszer miatt lemaradt a hangverseny műsoráról az egyetlen esztergomi együttes, a Sound Gixer (az est rendezőjének, Ocskay Gyulának az együttese) - igaz, az éjszakai, Molothow Liget-i, kötetlen hangulatú, zenés-táncos esten a szellemes nevű Kába Szufla együttes mellett őket is hallgathatta a közönség. A jazz-koncert műsorát a budapesti Kaltenecker Trió nyitotta. A zongora, dob, bőgő összeállítású csapat a legjobbak közé tartozik az országban, épp úgy mint a később színre léprő, ugyancsak pesti zenészekből álló In Line - remek billentyűssel, szaxafonossal és gitárossal. A záróegyüttes, László Attila csapata is ismert sesion-zenészekből áll, és dorogi basszusgitárosuk kivételével ők is fővárosiak. Mindhárom zenekar a modern jazz keményebb irányzatát képviselte - nagyszerű rögtönzésekkel - míg a dorogi trió, a Walls - zongora, dob, szólógitár összeállításban - egy némileg lágyabb dallamvüággal lepte meg a közönséget - köszönhetően a gyengébb nemet képviselő zeneszerző-zongoristának, Gerstner Boglárkának. Dobosuk, Bordás Zoltán nemcsak csodálatos felszerelésével, de magas szintű technikai tudásával is kitűnt az est ütőhangszeresei közül. A progresszív jazzt játszó együtteshez csak nemrég csatlakozó Straub Dezső gitáljátékával jó illeszkedett a társak produkciójához. Némüeg kilógott a sorból - bár e változatosság színesítte a műsort - a békéscsabai Grandmother's Jam, akik a jazz-nak azt a populárisabb változatát játszották - ismerjük el: igen hangulatosan -, amit többek között Joe Cooker képvisel, s amit olyan világszámok fényjeleztek, mint az Everybody need somebody. Igen: „mindenkinek szüksége van valakire"... és persze valamire, valamilyen jó zenére... Az est 80-100 fős közönsége részesült ebben az elmúlt szombat estén. Szába Európa Verseny A tanév végi hetek egyik hagyományos örömhíre: a tanítóképző főiskola gyakorlójának rajzszakköre ismét megérkezett a esztergomi szigetről - „Európába". A szinte „menetrendszerű" járatnak Bangó Miklós festőművész-rajztanár egyszemélyben útépítője, vezetője és kalauza - immár 16 esztendeje. Az Európa Tanács és Parlament által évente meghirdetett ifjúsági pályázatok (Európa Verseny/Europe at School) hazánkban 1992-től nyerték el az oktatásügy miniszteriális támogatását. Idén Az emberi jogok és én címmel határozták meg a beküldhető írásbeli, illetve képzőművészeti pályamunkák témakörét A szigeti diákszakkör tagjai közül hárman az előbbi, hárman pedig az utóbbi lehetőséggel éltek sikeresen. A díjakon való osztozásban ugyanígy a „magyar igazsághoz" tartották magukat. írásukért Fekete Viktória (8.a.) és Vörös Balázs (8.b.) - képeiért pedig Kálvin Kinga (8.a.) részesült elismerő oklevélben és könyvjutalomban. Ehhez-mint első díjat-az „Európa plakettet"is kiérdemelte Ferbert Dorottya (8.a) dolgozata, valamint Dobson Fanni (7.o.) és Szőke Krisztián (6.b.) képzőművészeti alkotása. A pályázatokon való rendszeres és kiemelkedően eredményes részvételért az intézmény és a szakkörvezető is elismerő oklevelet kapott, amelyhez Bangó Miklós a Magyar Köztársaság országgyűlésének plakettjét is átvehetné a tanévzáró ünnepségen. Erre azonban személyesen sem neki, sem tanítványainak nem lesz módjuk, hiszen négy nappal előbb, 20-án már a Balaton-partra utaznak. Eredményes alkotó-táborozást kívánva gratulálunk újabb sikerükhöz - viszontlátásra hagyományos őszi kiállításukon! N.T. Vár a színhely A Várszínházban (rossz idő esetén a Szabadidőközpontban) június 18-án, pénteken 1930 órakor kerül sor a helyi amatőr színpadok idei bemutató-sorozatának hagyományos díjkiosztó estjére. A műsorban két komédia szerepel. A Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium Franka Színköre Goldoni: Két úr szolgája című darabját, a Dobó gimnázium Do-Bogó Színpada pedig Csokonai: Kamyóné')é.t mutatja be. Családi Nap Akik ismerik Szentgyörgymező lakóinak összetartó erejét - amelyhez hasonló talán csak Kertvárosban tapasztalható -, azok nem csodálkoznak azon, hogy a június 12-ei Családi Napra mintegy félezren jöttek el: kicsik és nagyok, versenyezni vágyók, vagy csak nézelődők. A városrész vöröskeresztes alapszervezete érdekes programokkal, ingyenes enni- és olcsó innivalókkal rukkolt elő. Dr. Bartal Kálmánné megnyitója után játékos vetélkedőkre hívták a gyerekeket, majd a Bóbita együttes műsora után ebéddel vendégelték meg a megjelenteket Baka Györgyné, a rendezvény főszervezője elmondta, több mint 400 adagot osztottak ki az ízletes paprikáskrumpliból, a túrós bátyúból, s a gyerekeknek még jégkrém is jutott Ebéd után folytatódott a játék: kötélhúzás, zsákbanfutás, lepényevés, s az apukáknak sem kellett szomjazniuk: 20 forintért mérték a hideg, habzó sört. Díjkiosztás, tombolasorsolás, uzsonna zárta a kellemes napot melyet még a kedvezőtlen időjárás sem tudott elrontani. Jó kezdeményezés volt, mely önfeledt szórakozást nyújtott minden korosztálynak: gyerekeknek, szülőknek, nagyszülőknek egyaránt Dicséret és köszönet érte a szervezők és rendezők népes táborának. Sz.B. A Gazdakör új otthonában Június 12-én bensőséges ünnepségen vették birtokukba a Gazdakör tagjai az önkormányzattól kapott, volt Belvárosi Katolikus Olvasókör egykori épületét A Simor János utca 63. szám alatti emeletes házban az 50-es években tiszti klub működött, majd a szovjet katonák foglalták el, a Déli Hadsereg kulturális együttesének volt a székhelye. Később a Medicor vállalat használta raktárnak, szereidének, majd bérbe adta kínai étterem céljaira. A rendszerváltást követően jutott az önkormányzat tulajdonába. Most az 1994-ben alakult Gazdakör a Katolikus Olvasókör jogutódja - vette birtokába az épületet Dr. Balogh Zoltán, a Gazdakör elnöke köszöntötte a vendégeket bejelentette, hogy az 1020 négyzetméter területen fekvő közel 500 négyzetméteres kétszintes épület alapos felújításra szorul. Legégetőbb a födémszerkezet a tetők cseréje. E munkában számítanak a tagság tenni akarására, adományaira. Dr. Könözsy László polgármester örömének adott hangot hogy az egykori erős civil szervezet székháza méltó utódok kezébe került. Dr. Beer Miklós plébános beszédében méltatta a 70 évvel ezelőtti generáció tevékenységét A semmiből, önerőből, összefogással építették annak idején ezt a székházat A mostaniaknak bizonyítani kell, hogy méltók a ház birtoklására, és tartalmas élettel tudják megtölteni azt. Szavait követően a plébános imával áldotta meg az új székházat Az ünnepségen elhangoztt, hogy a mai vezetők - Horváth Kálmán, Prandtner József, Vörös Dániel, Gerendás János, Ébele József, Ivanov Mihály, Holop Sándor, Kecskeméti István, Bartal Ferenc, Nemes Ferenc, Juhász Béla - sokat tettek eddig is, hogy az épület használható legyen. Heti összejöveteleiket mostantól itt tartják, ide várják tagjaikat Érdekessége volt az avatóünnepségnek, hogy találkozhattunk Ormándi Imrével és Meszes Ferenccel is, akik a korábbi körnek is tagjai voltak. Sok szépre emlékeztek és biztatták a mai fiatalokaL (Pálos) Veszteséges volt a Sörfesztivál Az elmúlt hét végén, három napon át zajlott a VI. Jótékonysági Sörfesztivál a Prímás-szigeten. A Kolping-pályán hatalmas sátorban délutánonként és este ismert színészek, énekesek és zenészek szórakoztatták a látogatókat Számtalan kisebb sátorban árusították a sört és a harapnivalókat volt körhinta, céllövölde, ... csak vendég volt kevés. Rusz Péter, a fesztivál főszervezője panaszkodott is emiatt: - Már hagyomány, hogy a Sörfesztiválon mindig esik az eső. Persze ettől még jöhetnének a vendégek, hiszen a sátorban védve lennének az esőtől, s a fellépő művészek is igazán nívós műsort adnak. Tobb mint 200 ezret költöttünk a reklámra, s ez az eredmény! mutat körbe az üres padokra, asztalokra. -Mitől „jótékonysági" ez afesztivál? - Százezer forinttal támogatunk egy elárvult testvérpárt -Afesztivál hasznából? - Nem, a veszteségből! Tobb vállalkozó fogott össze e fesztivál sikere érdekében, és úgy tűnik, fejenként legalább 50 ezret veszítettünk. Ez már évek óta így megy, de mindig reménykedünk, hogy most jobb lesz: Támogatást persze nem kapunk a várostól. Erre sem jut mint annyi más fontosabb dologra sem.. Nem értem, az esztergomiak távolmaradását erről a fesztiválról. Nem lehet csak a rossz időre fogni. Talán a kényelem-szeretet a hétvégi tévézés? Ki tudja?! -thó
