Esztergom és Vidéke, 1999

1999-04-15 / 15. szám

1999. április 15. Esztergom és Vi<*éke Megnyílt a Pince Galéria Ferenczi Gábor fiatal festő olajké­peinek kiállításával megnyílt az Uni­ker Irodaház műemlék épületében a legújabb esztergomi galéria. Április 6-án késő délután sokan jöttekel Esz­tergomból, a környékről, de Szent­endréről és a fővárosból is - pályatár­sak és érdeklődők - hiszen a képes meghívóból már láthatták, hogy vala­mi új született Esztergomban. Az Uni­ker Rt. feltárta a háború után feltöltött és befalazott műemlék pincét, s egy ideig klubhelyiségként működtették. Ferenczi Gábornak, a Lekli Dekor társtulajdonosának megtetszett ez a boltíves, romantikus, összkomfortos pince, és bérbe vette azt Rácz Ernő vezérigazgatótól, aki maga is művé­szetpártoló ember. A legjobbkor, hi­szen a Duna Múzeum átépítése miatt legalább két évig zárva lesz az Európa Közép Galéria. Az ünnepélyes megnyitót Kaposi Endre művész-tanár tartotta, aki öt évvel ezelőtt a főiskolán felismerte tanítványában a festői hajlamot. Meg­nyitójában többek között az alábbi gondolatokat hallhattuk tőle: „ Ferenczi Gábor művészetében megszűnni látszanak a felszíni mun­kálatok, az elpusztíthatatlan kom­mersz, valamint a divatos absztrakt látványai. Egyfajta mélyrepülésbe kezdett, s ez már valódi expresszió, ami a személyiség mélyebb rétegeit nyitja meg. Kíméletlen őszintesége és képi közlékenysége felkavaró és za­varba ejtő. Szorongásait, félelmeit tö­ményen zúdítja a nyakunkba, csakúgy mint ujjongó örömeit. Ferenczi min­den tekintetben posztmodern szemé­lyiség. Ez a helyiség az ö számára szent. Saját kezűleg meszelte, díszítet­te. Ha csak teheti, ide vonul vissza, ez a hely az életének és művészetének részévé vált." A 22 olajkép nagy része már a meg­nyitó napján elkelt, de a hónap végéig még valamennyi látható lesz. Színár­nyalatai megnyerőek, városképei kö­zül a Szenttamás-hegy, a Víziváros, az Esze Tamás utca, portréi közül a Szent Teréz csalódása, a Vörös alak, az Arc és a Meglepetés, csend­életeiből a Pince-sorozat tetszettek leginkább. Öröm volt látni, hogy a megnyitó napján késő estig jöttek a látogatók, akik számára nemcsak a látvány, de a kiváló fővárosi Márkus­Hunyadi Jazz-duó is hozzájárult a csodálatos hangulathoz. Gratulálunk Ferenczi Gábornak, és kívánjuk, teljen öröme a Pince Galé­riában! P.I. Filmbarátok Esztergomban A filmek szerelmesei és terjesztői találkoztak városunkban az elmúlt hétvégén, hogy újonnan bemutatott vagy kevéssé ismert alkotásokkal is­merkedjenek meg, beszélgessenek az alkotókkal és egymással. A program gazdag kínálata nemcsak színes film­választékról gondoskodott, melybe filmfőiskolás munkák, szlovák fil­mek is beletartoztak, de a vetítéseket követő beszélgetéseken a művek ala­posabb megismerésére is sor kerülhe­tett. Látszólag minden feltétel adva volt a Magyar Filmklubok és Filmba­rátok Szövetsége tagjai és az eszter­gomi közönség fogadására, igényei­nek kielégítésére, a négynapos ren­dezvényt eleinte mégis szinte csak a szervezők látogatták. Csütörtökön az elhunyt Stanley Kubsick rendezőről emlékeztek volna meg, azonban ezt sem a beszerzett videokópia minősége, sem a szerve­zési hibák miatt berekesztett előadás nem tette lehetővé. A neves előadó, Bikácsy Gergely filmkritikus a vetítés gyenge színvonala miatt kénytelen lett volna elmesélni (!) a már látotta­kat, de ezt sem tehette meg, mert elér­kezett az az időpont, amikor más összejövetel számára foglalták le a Szabadidőközpont mozi termét. Ha az időbeli csúszással nem is számoltak a rendezvényszervezők, mégis felhá­borító volt, hogy a femlerült problé­mát nem tudták megoldani. S mivel nem találtak termet, Bikácsy Gergely és a közönség a szó szoros értelmében kiszorult a kultúrházból. Egyébként is volt okunk a szégyenkezésre: az elő­adó nemcsak a (Szentendréről beszer­zett !) videovetítő minőségére pa­naszkodott, de - amire már az anyagi erőforrások szűkössége sem mentség - a Szabadidőközpont mellékhelyisé­geinek hiányosságait sem hagyta szó nélkül... Sok érdeklődőt vonzottak Jancsó Miklós és Grunwolsky Ferenc új film­jei épp úgy, mint a rendezőkkel való találkozás is. Érthető volt, az Art Ki­not megtöltő közönség befogadta a jelenkorunkat ábrázoló művek humo­rát, epizódikusságát, illetve véres na­turalizmusát. A hosszúra nyúlt beszél­getés a filmterjesztés gondjait, a ma­gyar producerek, fiatal rendezők helyzetét is érintette, de üzenetét a filmek által közvetített gondolat, az erőszak elfogadhatatlansága és elfo­gadhatatlanná tétele jelentette. Erre hozott példát a négynapos rendez­vény záró filmje (Thomas Vinterberg: Születésnap) csakúgy, mint a kezdő­film is. Nem lehet kimutatni, mit nyert a Filmklub Szövetség az esztergomi helyszín megválasztásával, de most is megmutatkozott, hogy van érdeklő­dés, igény városunkban a maradandó értéket képviselő filmek iránt. S erre a későbbiekben is lehet építeni. Istvánffy Miklós Az esztergomi rezesek fújnak az egyetemre A zeneiskola fúvós zenekara szabadtéren már bizonyított: március 15-én, a Honvéd temető szélfútta koszorúzási ünnepségén átfagyott ujjaikkal vitézül zabolázták meg a nedvességre-hidegre érzékeny hangszereket. Április 10-én Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem gyertyafényes locsolóbáljá­nak regtime zenekaraként fedett pályán is sikeresnek bizonyultak. Arendkívül színvonalasan megrendezett, klasszikus hangulatú bál színfolt­jaként fellépő esztergomi zeneiskolások (fiatal tanárok és öreg diákok) majd két órán át fújták a talp alávalót. A klasszikus regtime számokat az alkalomhoz illő könnyedséggel adták elő, de Gerschwintől se „rezeitek" be. Műsoruk a legszorosabb értelemben magával ragadta a bálozókat. Lehet, hogy csak haza beszélek, de nekem úgy tűnt, hogy ebben a röpke két órában az esztergomi pázmányosoknak könnyebben ment a tánc... -védé­Természetfotók a Mindszenty iskolában Pénteken délután nyüt meg Kovács Zoltán Pál fiatal fotós kiállítása a Mindszenty iskola dísztermében. A 30 nagyméretű színes kép témája a termé­szet, valamennyi képhez Tóth Sándor költő írt négysorosokat. Ugyanő a megnyitójában többek között ezeket mondta: - A nyilvánosság elé először lépő alkotó témáit a természetből veszi, amelyről Baudelaire, a modern költészet nagymestere mint templomról éne­kel. S valóban: Kovács Pál Zoltán füvek, fák, vizek, állatok seregletében a zengő katedrálist érzékeli, amely választ ad a születésre és a halálra, az élet nagy kérdéseire. Borges, napjaink zseniális dél-amerikai írója amikor időről és halhatatlanságról értekezik, megjegyzi: „ tudatunk, maga az ember olyan vágyak, kívánságok, reménységek, félelmek sorozatával van ellátva, amelyek nem felelnek meg élettartamának." Ezek a fotók felmentenek a félelmektől, és a benső valóság világába, kertjébe kalauzolnak, amely maga az Éden. Ünnep ez a kiállítás, amelyet Bánhidy László művészettörténész rendezett a Rudnay Egyesület gondozásában és Brossai György támogatásával. A kiállított fotókat mindenkinek, diákoknak és felnőtteknek egyaránt ajánl­juk. Megtekinthető iskolai napokon adélutáni órákban. Csoportos látogatókat az iskola külön is fogad, jelentkezés Cserny Tibornénál személyesen vagy a 312-908-as telefonon május elejéig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom