Esztergom és Vidéke, 1998

1998-03-05 / 9. szám

1998. március 12. Esztergom és Vidéke 3 Meddő vita a Parlamentben A Liberális Klubban is ellenzték a duzzasztót Továbbra sincs közeledés a vízlépcső ügyében Február 25-én vitanapot rendeztek a Parlamentben Bős-Nagymaros kér­déséről, a magyar-szlovák tárgyalá­sok jelenlegi állásáról. A vezető kor­mánypárt, az MSZP és a vele szem­ben álló ellenzék - de e kérdésben az ellenzőkhöz csatlakozó kisebbik kor­mánypárt, az SZDSZ is - több pont­ban eltérően értékelték a hágai dön­tésből adódó kötelezettségeket. Kovács László külügyminiszter hangsúlyozta: a kormánynak nem szándéka az ország érdekeivel ellen­tétes szerződés aláírása. Meg kívánja viszont szüntetni a jelenlegi áldatlan állapotokat, országunk kiszolgáltatott helyzetét. Szení-Iványi István és Bau­er Tamás SZDSZ-es képviselők első­sorban gazdasági szempontból elle­nezték az alsó vízlépcső megépítését. A FIDESZ frakcióvezetője, Pokorni Zoltán szerint meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy a kormány a parla­ment felhatalmazása nélkül tárgyal a szlovákokkal. Csapody Miklós (MDF) tudatos félretájékoztatással vádolta a kabinetet. Szalay Gábor, megyénk szabadde­mokrata képviselője felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy pártja hajlan­dó minden olyan ésszerű javaslatot támogatni, melyet körültekintő hatás­tanulmányok és költségelemzések tá­masztanak alá, ilyennel viszont eddig még nem találkozott. Nemcsók János - aki éppen eheti lapzártánk után, március 4-én tart tájékoztatót váro­sunkban - válaszolva a felvetésekre hangsúlyozta, hogy delegációja „ki­érlelt tárgyalási stratégiát" követve dolgozik a minél előnyösebb szerző­dés érdekében. Kemény vádak, az önkritika teljes hiánya, megalapozatlan, átgondolat­lan javaslatok - ezek jellemezték az aznapi meddő vitát. Esztergom gond­jai ismét nem kerültek a Parlament elé - dr. Haller Zoltán szerint időhiány miatt. így a városunkért aggódó esz­tergomiak, akik vendégként vettek Szalay Gábor a Parlamenti vitán részt az ülésen - köztük dr. Könözsy László polgármester, dr. Horváth Ist­ván, az Esztergomi Polgáregylet és Koditek Pál, az Esztergom Barátai­nak Egyesülete elnöke, Kaján Imre, a Duna Múzeum igazgatója-csalódot­tan kényszerültek távozni az üléste­remből. Nem hozott megfontolandó szak­mai érveket az e témában tartott múlt szombati budapesti tüntetés sem. Csupán felszabaduló indulatokat. Az összegyűlt, mintegy 40-50 ezer em­ber - köztük mintegy 100 esztergomi is - mindenesetre kinyilvánította: nem akar vízlépcsőt a Dunakanyar­ban! Hasonló szándékot fejezett ki va­sárnap a gazdasági, pénzügyi, műsza­ki és jogi szakemberek, akadémiai ta­gok budapesti tanácskozása. Itt azon­ban már konkrét szakmai érvek hang­zottak el a vízlépcső ellen. A kormány által felkért szakértők szavahihetősé­gét, pártatlanságát is megkérdőjelez­ték a politikai, gazdasági és tudo­mányos életben közismert felszóla­lók. Eszünkbejutnak dr. Nemcsók Já­nos szavai: „Nem teszünk egy kapa­vágást sem a lakosság akarata ellené­re!" Hát akkor most teszünk vagy nem teszünk?! Sz.B. Február 27-én este a városi könyv­tárban Miavecz Jenő, az OB elnöke köszöntötte Bauer Tamás ország­gyűlési képviselőt, a Liberális Klub vendégét, a szépszámú érdeklődőt. A beszélgetés témája a dunai duzzasztás és a környezetvédelem volt, különös tekintettel arra, hogy éppen azokban a percekben tette közé a rádió a hágai döntéssel kapcsolatos magyar-szlo­vák kormányszakértői közleményt. Az est vendége többek között ezt mondotta: „Nagyon boldog volnék, ha a Horn kormányfő által kinevezett tárgyaló delegáció csomagterve nem tartalmazna titkos megállapodást, s a jelenlegi kormány rábízná a döntést a következő kormányra, hogy a magyar Duna ügyét becsületesen, tisztessége­sen, megfelelően és mindkét fél javára oldja meg. (...) Az 1977-es megálla­podás az akkori Csehszlovákiával a valóságtól elrugaszkodott döntés volt, mert nem vette számításba, hogy a gazdasági ésszerűség és a környe­zeti szempontok alapján mit szabad és mit kell csinálni a Dunán, hogyan érdemes energiát termelni. (...) Nem vizsgálta a kormány, hogy a lehetsé­ges változatoknak mi a költség-hozam vonzata. Nem ismerünk ilyen számítá­sokat. Ebben a helyzetben Magyaror­szág nem vállalhat semmiféle kötele­zettséget. (...) Az elmúlt négyévi par­lamenti ciklusban mindig a kormány álláspontja mellett szóltam. Most bí­rálom a Pénzügyminisztériumot is, hogy támogat ilyen döntést. (...) Ma­gyarországot semmi sem kötelezi az alsó vízlépcső megépítésére, ez kitű­nik a Hágai Nemzetközi Bíróság íté­letéből. Határozati javaslatot nyúj­tunk be a Parlamentnek, mely tartal­mazza azt, hogy a magyar érdekeket képviselve törekedjék a magyar tár­gyaló fél megegyezésre, kiváltképp a Szigetköz természeti értékeinek és ivóvízkészletének megőrzésére, a leg­takarékosabb megoldásra. (...) Mi a kormányon belül - ha kell - élni fo­gunk a vétójoggal, mert nemzetközi szerződésekre vonatkozó döntés csak koalíciós egyetértéssel születhet meg. Senkinek nincs joga és felhatalmazá­sa olyan keretmegállapodás megkö­tésére, amilyenről most szó van." A politikus előadása után sokan mondták el véleményüket, mely egye­zett a hallottakkal és melyekből kitűnt a polgárok aggodalma és kétsége. Pálos A Demokrata Klubban: MAKOVECZ IMRE Újabb állásfoglalás... Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület a hágai ítélet végrehajtásá­ról folyó tárgyalásokról állásfogla­lást juttatott el szerkesztőségünkbe, amelyből - terjedelmi okok miatt ­csupán részleteket idézünk: „(...) Elutasítjuk az alsó Duna sza­kaszra, Esztergom térségébe építendő duzzasztómű gondolatát. (...) Annak megvalósulása esetén Esztergom vá­ros lakott területének nagy része a vízszint alá kerülne, a védőgát ellené­re jelentős károsodásokra lehet szá­mítani (...) Esztergom testvérvárosa, a Duna bal partján átellenben lévő szlovákiai Párkány/Sturovo ugyan­csak a tervezett duzzasztási szint alatt terül el. Az ottani lakosság egziszten­ciáját és a város termálvizét is veszé­lyezteti aduzzasztás.(...) A hágai bíróság ítéletében egyen­rangúnak tekintette az energiahaszno­sítás, a környezetvédelem, az árvízvé­delem és a hajózás szempontjait. Egyik sem indokolja az alsó duzzasz­tómű (pláne erőmű) létesítését. (...) Nem zárkózunk el eleve mindenfé­le beavatkozástól a folyón. Azonban arra csak kimerítő, minden szempon­tot (köztük kiemelten az ökológiait) figyelembe vevő hatásvizsgálatok alapján kerülhet sor. A hajózási út biz­tosítása nem indokolja alsó duzzasz­tómű létesítését. A szükséges meder­és vízszint-korrekció más módon is megoldható. Árvízvédelem terén va­lóban nagyok a mulasztások, fel kell számolni a harminc éves elmaradást, de ehhez nem keresztben kell gát, ha­nem a part mentén hosszában. A hágai ítélet 150. pontja nyitva hagyja a lehetőséget, hogy cserébe a dunacsúnyi létesítmény fenntartásá­ért a felek megállapodjanak a nagy­marosi fel nem építésében. A 134. pont kijelenti: Nagymaros felépítésé­nek nincs is értelme, annak követelése a joggal való visszaélés lenne, azt csak a bösi erőmű csúcsra járatása indokolná." Pénteken délután esztergomiak és környékbeliek töltötték meg a Szaba­didőközpont színháztermének szék­sorait, hogy meghallgassák Makovecz Imre Ybl- és Kossuth-díjas építész előadását pályafutásáról, mestereiről, a mai építészetről. A vetített képeken Sárospataktól Sevilláig megszámlál­hatatlan középületet, lakónegyedet, csarnokot láthattunk, miközben hal­kan szólt a hangszalagról Kiss Ferenc szimfóniája. Az építész szeretettel be­• i| n szélt mesteréről, Kós Károlyról, a „magyar fáról, a magyar nép lelké­ről" . Az ő emlékére alapították a Kós Károly Egyesülést, melynek alapítvá­nya adja ki az Országépítő c. folyói­ratot. Kérdések özönére válaszolt előa­dása után a vendég. Szavaiból kitűnt az építészeti örökség, a magyar táj, a haza, a Duna, a környezet végtelen tisztelete. A lelkes közönség nagy tapssal köszönt el a vendégtől, -los

Next

/
Oldalképek
Tartalom