Esztergom és Vidéke, 1998

1998-03-05 / 9. szám

1998. március 12. Esztergom és Vidéke 3 Meddő vita a Parlamentben A Liberális Klubban is ellenzték a duzzasztót Továbbra sincs közeledés a vízlépcső ügyében Február 25-én vitanapot rendeztek a Parlamentben Bős-Nagymaros kérdéséről, a magyar-szlovák tárgyalások jelenlegi állásáról. A vezető kormánypárt, az MSZP és a vele szemben álló ellenzék - de e kérdésben az ellenzőkhöz csatlakozó kisebbik kormánypárt, az SZDSZ is - több pontban eltérően értékelték a hágai döntésből adódó kötelezettségeket. Kovács László külügyminiszter hangsúlyozta: a kormánynak nem szándéka az ország érdekeivel ellentétes szerződés aláírása. Meg kívánja viszont szüntetni a jelenlegi áldatlan állapotokat, országunk kiszolgáltatott helyzetét. Szení-Iványi István és Bauer Tamás SZDSZ-es képviselők elsősorban gazdasági szempontból ellenezték az alsó vízlépcső megépítését. A FIDESZ frakcióvezetője, Pokorni Zoltán szerint meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy a kormány a parlament felhatalmazása nélkül tárgyal a szlovákokkal. Csapody Miklós (MDF) tudatos félretájékoztatással vádolta a kabinetet. Szalay Gábor, megyénk szabaddemokrata képviselője felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy pártja hajlandó minden olyan ésszerű javaslatot támogatni, melyet körültekintő hatástanulmányok és költségelemzések támasztanak alá, ilyennel viszont eddig még nem találkozott. Nemcsók János - aki éppen eheti lapzártánk után, március 4-én tart tájékoztatót városunkban - válaszolva a felvetésekre hangsúlyozta, hogy delegációja „kiérlelt tárgyalási stratégiát" követve dolgozik a minél előnyösebb szerződés érdekében. Kemény vádak, az önkritika teljes hiánya, megalapozatlan, átgondolatlan javaslatok - ezek jellemezték az aznapi meddő vitát. Esztergom gondjai ismét nem kerültek a Parlament elé - dr. Haller Zoltán szerint időhiány miatt. így a városunkért aggódó esztergomiak, akik vendégként vettek Szalay Gábor a Parlamenti vitán részt az ülésen - köztük dr. Könözsy László polgármester, dr. Horváth István, az Esztergomi Polgáregylet és Koditek Pál, az Esztergom Barátainak Egyesülete elnöke, Kaján Imre, a Duna Múzeum igazgatója-csalódottan kényszerültek távozni az ülésteremből. Nem hozott megfontolandó szakmai érveket az e témában tartott múlt szombati budapesti tüntetés sem. Csupán felszabaduló indulatokat. Az összegyűlt, mintegy 40-50 ezer ember - köztük mintegy 100 esztergomi is - mindenesetre kinyilvánította: nem akar vízlépcsőt a Dunakanyarban! Hasonló szándékot fejezett ki vasárnap a gazdasági, pénzügyi, műszaki és jogi szakemberek, akadémiai tagok budapesti tanácskozása. Itt azonban már konkrét szakmai érvek hangzottak el a vízlépcső ellen. A kormány által felkért szakértők szavahihetőségét, pártatlanságát is megkérdőjelezték a politikai, gazdasági és tudományos életben közismert felszólalók. Eszünkbejutnak dr. Nemcsók János szavai: „Nem teszünk egy kapavágást sem a lakosság akarata ellenére!" Hát akkor most teszünk vagy nem teszünk?! Sz.B. Február 27-én este a városi könyvtárban Miavecz Jenő, az OB elnöke köszöntötte Bauer Tamás országgyűlési képviselőt, a Liberális Klub vendégét, a szépszámú érdeklődőt. A beszélgetés témája a dunai duzzasztás és a környezetvédelem volt, különös tekintettel arra, hogy éppen azokban a percekben tette közé a rádió a hágai döntéssel kapcsolatos magyar-szlovák kormányszakértői közleményt. Az est vendége többek között ezt mondotta: „Nagyon boldog volnék, ha a Horn kormányfő által kinevezett tárgyaló delegáció csomagterve nem tartalmazna titkos megállapodást, s a jelenlegi kormány rábízná a döntést a következő kormányra, hogy a magyar Duna ügyét becsületesen, tisztességesen, megfelelően és mindkét fél javára oldja meg. (...) Az 1977-es megállapodás az akkori Csehszlovákiával a valóságtól elrugaszkodott döntés volt, mert nem vette számításba, hogy a gazdasági ésszerűség és a környezeti szempontok alapján mit szabad és mit kell csinálni a Dunán, hogyan érdemes energiát termelni. (...) Nem vizsgálta a kormány, hogy a lehetséges változatoknak mi a költség-hozam vonzata. Nem ismerünk ilyen számításokat. Ebben a helyzetben Magyarország nem vállalhat semmiféle kötelezettséget. (...) Az elmúlt négyévi parlamenti ciklusban mindig a kormány álláspontja mellett szóltam. Most bírálom a Pénzügyminisztériumot is, hogy támogat ilyen döntést. (...) Magyarországot semmi sem kötelezi az alsó vízlépcső megépítésére, ez kitűnik a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletéből. Határozati javaslatot nyújtunk be a Parlamentnek, mely tartalmazza azt, hogy a magyar érdekeket képviselve törekedjék a magyar tárgyaló fél megegyezésre, kiváltképp a Szigetköz természeti értékeinek és ivóvízkészletének megőrzésére, a legtakarékosabb megoldásra. (...) Mi a kormányon belül - ha kell - élni fogunk a vétójoggal, mert nemzetközi szerződésekre vonatkozó döntés csak koalíciós egyetértéssel születhet meg. Senkinek nincs joga és felhatalmazása olyan keretmegállapodás megkötésére, amilyenről most szó van." A politikus előadása után sokan mondták el véleményüket, mely egyezett a hallottakkal és melyekből kitűnt a polgárok aggodalma és kétsége. Pálos A Demokrata Klubban: MAKOVECZ IMRE Újabb állásfoglalás... Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület a hágai ítélet végrehajtásáról folyó tárgyalásokról állásfoglalást juttatott el szerkesztőségünkbe, amelyből - terjedelmi okok miatt csupán részleteket idézünk: „(...) Elutasítjuk az alsó Duna szakaszra, Esztergom térségébe építendő duzzasztómű gondolatát. (...) Annak megvalósulása esetén Esztergom város lakott területének nagy része a vízszint alá kerülne, a védőgát ellenére jelentős károsodásokra lehet számítani (...) Esztergom testvérvárosa, a Duna bal partján átellenben lévő szlovákiai Párkány/Sturovo ugyancsak a tervezett duzzasztási szint alatt terül el. Az ottani lakosság egzisztenciáját és a város termálvizét is veszélyezteti aduzzasztás.(...) A hágai bíróság ítéletében egyenrangúnak tekintette az energiahasznosítás, a környezetvédelem, az árvízvédelem és a hajózás szempontjait. Egyik sem indokolja az alsó duzzasztómű (pláne erőmű) létesítését. (...) Nem zárkózunk el eleve mindenféle beavatkozástól a folyón. Azonban arra csak kimerítő, minden szempontot (köztük kiemelten az ökológiait) figyelembe vevő hatásvizsgálatok alapján kerülhet sor. A hajózási út biztosítása nem indokolja alsó duzzasztómű létesítését. A szükséges mederés vízszint-korrekció más módon is megoldható. Árvízvédelem terén valóban nagyok a mulasztások, fel kell számolni a harminc éves elmaradást, de ehhez nem keresztben kell gát, hanem a part mentén hosszában. A hágai ítélet 150. pontja nyitva hagyja a lehetőséget, hogy cserébe a dunacsúnyi létesítmény fenntartásáért a felek megállapodjanak a nagymarosi fel nem építésében. A 134. pont kijelenti: Nagymaros felépítésének nincs is értelme, annak követelése a joggal való visszaélés lenne, azt csak a bösi erőmű csúcsra járatása indokolná." Pénteken délután esztergomiak és környékbeliek töltötték meg a Szabadidőközpont színháztermének széksorait, hogy meghallgassák Makovecz Imre Ybl- és Kossuth-díjas építész előadását pályafutásáról, mestereiről, a mai építészetről. A vetített képeken Sárospataktól Sevilláig megszámlálhatatlan középületet, lakónegyedet, csarnokot láthattunk, miközben halkan szólt a hangszalagról Kiss Ferenc szimfóniája. Az építész szeretettel be• i| n szélt mesteréről, Kós Károlyról, a „magyar fáról, a magyar nép lelkéről" . Az ő emlékére alapították a Kós Károly Egyesülést, melynek alapítványa adja ki az Országépítő c. folyóiratot. Kérdések özönére válaszolt előadása után a vendég. Szavaiból kitűnt az építészeti örökség, a magyar táj, a haza, a Duna, a környezet végtelen tisztelete. A lelkes közönség nagy tapssal köszönt el a vendégtől, -los