Esztergom és Vidéke, 1998

1998-03-12 / 10. szám

Esztergom és Vidéke 1998. március 12. ,NYITVA VAN AZ ARANYKAPU...' - bebújtunk hát rajta ,NINCS DUNAI VIZLEPCSO-KENYSZER!' - mondta lapunknak Kuncze Gábor Március 3-án délután a József Attila Iskola aulájába, ahol az óvodások II. városi rajzkiállítását nyitotta meg - az iskola tanárainak és diákjainak színes műsora után - dr. Könözsy László polgármester. Az ifjú „művészek" munkái nemcsak alkotóik ügyességét, rátermettségét, de az óvodák eredményes rajzoktatását is dicsérik. A kis alkotók, szüleik, óvónők és más érdeklődók zsúfolásig megtöltötték az aulát. Tapsaik közepette adta át a polgármester az ajándékokat a legügyesebbeknek. Megérdemlik, hogy felsoroljuk neveiket. A Belvárosi Óvodából: Kisdéri Boglárka, Török Rebeka, Szendéi Péter, Gyulás Gábor, Hernádi Paula; az Angyalkert Óvodából: Koller Bettina, Farkas Zoltán-, az Erzsébet királyné úti Óvodából: Hidász Etelka, Szűcs Lilla; a Szentgyörgymezői Óvodából: Bordi Henriett, Móró Kitti; az Aranyhegyi Óvodából: Balogh Ádám, Tamási Luca; aBánomi Óvodából: Szeghy Dávid, Urbanics Bálint; a Honvéd utcai Óvodából: Papp Laura és Garamvölgyi Adám. Nemzetiségi összejövetel A Szabadidőközpontban március 5-én gyűltek össze az egykori dorogi járás német, illetve szlovák nemzetiségi községeinek - Sárisáp, Kesztölc, Piliscsév, Pilisszentlélek, Csolnok, Leányvár, Dág-polgármesterei, képviselői, kisebbségi önkormányzatai. Meghívást kapott a találkozóra a lengyel, az örmény és a cigány kisebbségi önkormányzat is. Az előterjesztésben hangsúlyozták: mivel a pártok és a kormányzat nem jutottak egyezségre a nemzetiségi képviselők parlamentbe-juttatásának kérdésében, a résztvevő önkormányzatok csatlakoznak a kisebbségek hatékony parlamenti képviseletének előmozdítására alakult Nemzetiségi Fórum szellemiségéhez - a pártokra vonatkozó feltételek szerint. A résztvevők a Nemzetiségi Fórum képviselőjelöltjévé az Esztergomi Német Kisebbségi Önkormányzat elnökét, Krammerné Hampl Zsuzsannát választották meg. Egyúttal a képviselőjelöltet a Nemzetiségi Fórum megyei listájára is delegálták. A megjelent polgármesterek hozzászólásaikban megerősítették, hogy a közös ügy összefogással sikerre vezethet. Finn hét az iskolákban A Magyarország és Finnország közötti baráti kapcsolat történelmi eredetű. Mindkét ország kulturális kormányzata rendkívül fontosnak tartja azt, hogy a felnövekvő nemzedékek ismeretekkel rendelkezzenek a rokon nemzetről. Mindkét országban évenkénti váltással rendezik meg a magyar, ill. a finn kulturális hetet. Az idén Magyarországon áprilismájus hónapokban kerül sor a finn kulturális hét program-sorozataira. Esztergom több mint két évtizede kötött testvérvárosi szerződést Finnország második legnagyobb városával, Espooval. A Polgármesteri Hivatal és a Magyar-Finn Baráti Kör felhívja a nevelőtestületeket, a diákönkormányzatokat, hogy erőikhez mérten szervezzék meg iskolán belül a finn kulturális hetet, melynek programja lehet könyvkiállítás, vetélkedő, rajz- és fotókiállítás, irodalmi-zenei összeállítás, finn vendégek meghívása, stb. Ezzel egyidőben két rajzpályázatot is meghirdet a baráti kör. Az egyik a közösség emblémájának megtervezésére kiírt pályázat, melynek összdíjazása 30 ezer forint. A másik témája: Milyennek képzelem (ismerem) Finnországot, testvérvárosunkat, Espoot? Mindkét pályázat beküldési határideje április 30. A rajzokat a Magyar-Finn Baráti Kör irodájára az esztergomi Szabadidőközpontba kell beadni, ahol további információk is kaphatók. Március 7-én Esztergomban töltött egy napot Kuncze Gábor belügyminiszter. Először látogatást tett a Magyar Suzukiban, ahol megbeszélést folytatott a autógyár vezetőivel. Délben környezetvédőkkel, mérnökökkel, városszerető polgárokkal beszélgetett a Duna jövőjéről, majd délután nagy érdeklődéssel kísért nagygyűlést tartott a Szabadidőközpont színháztermében. Esztergomi látogatásának zárásaként exkluzív interjút adott lapunknak. - Milyen fontosságot tulajdonít Ön a Duna ügyének? - Az események korábbra nyúlnak vissza. 1988-ban még mint ellenzékiek megakadályoztuk, hogy megépüljön a Dunakanyart romboló és a településeket veszélybe hozó vízlépcső. A Bős-Nagymarosként emlegetett nemzeti trauma a várt hágai ítélettel sem ért véget. A kormányban szerepet vállaló minisztertársaimmal együtt hajlandóak vagyunk minden olyan felmerülő javaslatot megfontolni és mérlegelni, amit alapos környezetvédelmi hatásvizsgálat, hatástanulmány, valamint értékelhető költség-haszon elemzés támaszt alá. A hágai ítélet semmi végleges megoldást nem mond ki. Nem kötelez a nagymarosi duzzasztó megépítésére, a csúcsra járatásra. De a szomszéddal meg kell egyezni. Hamar kiderült, hogy a szlovákok alaptétele a nagymarosi gát. Magyarországnak nem prioritás az alsó duzzasztás. A Szigetközben egyszerűbb a helyzet, oda vízmennyiség kell, más nem érdekli őket. Esztergom szempontjából nem mindegy, hogy „belerondítunk" egy gátat a Dunába. A talajvíz-magasság, az ivóvíz minősége, az árvízvédelmi partrendezés, és még legalább tíz érdek van, aminek összhangban kell lenni. Itt végleges döntést hozni most nem lehet, de a döntésbe a várost is be kell vonni, a helyi szempontokat is figyelembe kell venni. ígérem, a kormány elé viszem a város érdekeit. - Hogyan kezeli a kormány ezt a fontos nemzeti, egyben nemzetközi ügyet? -Úgy ítélem meg, hogy a kormány szakértői túl könnyedén kezelik az egész Duna ügyét. Nemcsók János államtitkár ígérget, fantazmagóriái vannak. Korábbi megbízatása során a Balatonnál sem váltotta be ígéreteit - „lyukat beszél" közönségének hasába. A Magyar Tudományos Akadémia rendelkezik olyan számítógépes modellel, ami mintegy száz feltételt képes figyelembe venni a döntés során. Előfordulhat, hogy a Duna 1 méteres emelése esetén 70 feltétel is megváltozik. Esztergom érdekelt lehet az „alacsony duzzasztásban", mely a holland tanulmány alapján sarkantyús módszerrel elérhető. Ez beszűkíti a medret, megemeli a vízszintet. A hajózás, a vízi teherszállítás, kikötők építése mind fontos üzlet, de ez elérhető „kemény" beavatkozás nélkül is. A vízienergiára nincs szükségünk, energiánk van bőven, még Ausztriának is szállítunk. Évtizedekig van szenünk, szénhidrogénünk. Később pedig szóba jöhet a napenergia is. - Ha Ön lenne a kormányfő, miként cselekedett volna? - Hibáztunk, hogy eszelősen nekiálltunk vízlépcsőben gondolkodni. Pedig nincs dunai vízlépcső-kényszer. Már szeptemberben közöltem volna a szlovákokkal, hogy nem építünk a magyar szakaszon vízlépcsőt! A Dunakanyar elsősorban idegenforgalmi adottságai révén értékes nemzeti kincs. Nem szeretném, ha az lenne a sorsa, mint a ráckevei, soroksári Dunának. Zsilipekkel nyitják, zárják a folyót, leülepszik, eliszaposodik, elszennyeződik. Úgy ítélem meg, végre kedvező fordulat állt elő. A kormány egyhangúlag úgy döntött: az optimális megoldás kialakítása érdekében további műszaki, környezetvédelmi, gazdaságossági hatástanulmányok elkészítésére ad megbízást. Ezek az év végéig elkészülnek. Döntés csak utána lesz. - Köszönjük a beszélgetést! Pálos