Esztergom és Vidéke, 1998
1998-12-24 / 51-52. szám
IDŐ#MŰ# HELY Várhegy. 1995. g«b«lin. felwtw. 120x210 <m ficto: Molnár Otíc) VÁROS® VILÁG TÉL • KARÁCSONY HAVA I 1 XII. Karácson hava (December), vagyon 31 napjai; ! KSZTEKGAMI SZÍNHÁZ. ! Pázmán Mihály társulatának plakátdísze, 1848 A VÁROS NAPJAI: December 5. • 50 1948-ban ünnepélyesen átadják a város első újjáépített hídját. (Volt Kolos, ekkortól Kossuth híd a Kis-Dunán.) December 12. • 1844-ben ezen a napon tartotta az Esztergom Takarékpénztári Egylet alakuló közgyűlését. December 20-26. • 1944-ben a város első ostroma. 25-én a visszavonuló német csapatok felrobbantják a Kis-Duna két hídját, 26-án pedig az Esztergom-Párkány közötti nagyhidat. A szovjet csapatok ezen a napon foglalják el először a várost. December 2 50 1948-ban esztergomi rezidenciáján letartóztatják Mindszenty József hercegprímást. NAGY FALUSI TIBOR szerkesztésében Az ESZTERGOM és VIDÉKE melléklete m. évf. 10. szám-1998. december 24.. 1848/49 • 150 1848 December 2-án, 18 éves korában osztrák császárrá koronázták Ferenc Józsefet. (Magyar királlyá csak 1867-ben, a kiegyezés után.) Az e napon tartott vármegyei közgyűlés Esztergomban ismét a katonaság kiállításával foglalkozott. A trónváltozásól hivatalosan a 18-án tartott közgyűlésen értesültek a tanácskozók, és hazafias lelkesedéssel vették tudomásul az országgyűlésnek e tárgyban hozott határozatát, továbbá a honvédelmi bizottmánynak 16-án kelt rendeletét, amely a vármegyét új nemzetőr csapatok toborzására, valamint népfelkelés szervezésére szólította fel. Ez azért vált nagyon sürgőssé, mert a császári hadak támadása nyomán Görgey 29-én már Bicskéig vonult vissza, majd a szintén csatát vesztett Perczel Mórral együtt a főváros felé hátrált, ahonnan a kormány 1849. január 1 -jén Debrecenbe menekült. Esztergom ezzel a szabadságharc „senkiföldjére" került: védtelenül ki volt szolgáltatva az ellenségnek. Az újév napja komor hangulatban virradt fel. Városi István: HET NAP 1944 (...) mintha tövist szúrnának homlokomba, valahányszor Európa, benne Magyarország és városom végzetére gondolok. Most még csak éjjelente jönnek e fájdalmas rohamok, amikor két szirénaüvöltés között kell virrasztanom. Pedig sem tagadással, sem alkudozással meg nem vesztegethető az igazság: Európa szétesett, s e szétesésben hazám és városom is szenved. Nem most esett szét, ó nem. Sokkal régebben, semmint általában hisszük. Még akkor történt a végzetes hiba, amikor a kereszténység egysége megbomlott benne. Nem országai estek szét és nem tartományai. A térkép vonalai másodrendű dolgok a szellemi vüágban, ahol a szétesés történt. Mert sajnos, maga a szellem, az emberi természethez maradéktalanul ülő, minden más kultúrformációnál értékesebb kultúrát alkotó keresztény európaiság esett szét, amelynek szíve s éltető forrása Róma. Bölcseletek és politikai irányzatok, e sokszor és sokféleképpen kompromittált agyalmányok sohasem teremthetnek új egységet benne. (...) A „Magyar Királv c/iniü M-iulcgló leu-rik-Un MJ SiMnkiiiM XMtmbtr IS-.ii KiS•uu Hw« lr Jai«l>uial VILÁG S Z I N J A T É k A. ki ^..UniK! « wkute. . /«. >r.f« Ktnlj u nUiat. -'^'C "17 <•«««•»I MHJÍLV! IDVAR. BAfcLASC ÉS TTCHIJK I > t. FI T E T t K. ZJIDÓ. DÍRCZKK HA. t-S NAl.\ \IL\C. 5 7. I H I A T C. K » \ I l. A SltmilytWt y^zh/xT^n. rtí 'f^A-8 •iieSc cSZetc í G^tos u-rvt&S-n. oeA-L&bz/jsz c. Vaderna József Karácsony Ma megint megszületett a viszály a csecsemőben. Szétrobban a jászol, a tér, aztán a test. Háromkirályok figyelik a balesetet. Heródes legyint, aztán díszeket, színes gyertyákat keres. Feldíszíti a fát. Szentessy László grafikája a költő Panaszország című verseskötetéből (1984)