Esztergom és Vidéke, 1998

1998-12-17 / 50. szám

1998, december ti| Beszélgetés a Kulturális és Idegenforgalmi Bízottság elnökével Csernusné Láposi Elza négy éven át volt vezetője a Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottságnak. Most - több képvi­selő javaslatára - e munkacsoport fel­adataiból kivették az ifjúsági és sport­ügyeket, amelyek egy új bizottsághoz ke­rültek át. - Mit jelent Önnek, hogy szűkült a bizottság hatásköre? - Ennek egyrészt nem örülök, mert a sport nagyon hozzám nőtt az elmúlt négy év alatt. Komoly sikereket köny­velhettünk el a sportirányításban, kiépí­tettünk egy jól működő rendszert, és lényegesen meg tudtuk emelni a sport­támogatást. Másrészt viszont örülök a szétválásnak, mert a régebbi bizottság munkája nagyon szerteágazó volt, s nem tudtunk minden részterületre kellő ener­giát fordítani. - Mennyire tartja hatékonynak az új összetételű bizottságot? - Nem tudok még erről nyilatkozni, mert igazából csak most ismerkedem a tagokkal. Egy kivételével valamennyien új emberek a bizottságban, az összetétel is eléggé heterogén. Nem volt beleszó­lásom a bizottság összeállításába, a bel­ső és külső tagok egyaránt politikai alku eredményeképpen kerültek be. Nem tar­tom ideálisnak az összetételt, a jó érte­lemben vett „szakbarbárok" helyett olyanok is bekerültek a bizottságba, akiknek a kultúrához és az idegenforga­lomhoz nem sok közük van. Végül is ez nem baj, hiszen ők az egyszerű polgár szemével nézik a dolgokat, s ilyen érte­lemben kell, hogy a szakemberek által előterjesztett anyagokra rábólintsanak vagy elutasítsák azokat. Igazából leg­alább fél év kell ahhoz, hogy meg tud­jam mondani, hogyan működik ez az új bizottság. -A szakértelem hiányát állandó meg­hívottakkal pótolni lehet. Úgy tudom, ez már megtörtént. - Valóban. Az állandó meghívottak személyével próbáltam kompenzálni az eredeti felállást Ok - a szavazás kivéte­lével - mindazokkal a jogokkal rendel­keznek, amelyekkel az állandó tagok. Mivel szakemberekről van szó, vélemé­nyük döntő lehet a végső állásfoglalások kialakulásában. Helyet kapott a bizott­ságban a Várszínház, az egyház, a Sza­badidőközpont, a megyei levéltár, vala­mint a város utazási irodájának vezető­je, rajtuk kívül két olyan személy, akik a vendéglátóipart képviselik. - A millenniumi tanácsnok, mint új, speciális tisztségviselője a testületnek, levesz-e vajon a bizottság válláról bizo­nyos gondokat, tudja-e majd hatéko­nyan segíteni azt a munkát, amit Önök végeznek? - Amikor az egyeztető tárgyalásokat folytattuk a testület szervezeti felépíté­séről, akkor a kormánypárti képviselők­nek az volt a kérésük, hogy a millenni­umi felkészülés irányítója az ő frakció­jukból kerüljön ki, mondván, bizonyára jobban tud majd lobbizni ez ügyben. így alakult ki az a helyzet, hogy a mi bizott­ságunk mellett egy millenniumi tanács­nok is működik Koditek Pál személyé­ben - sőt most már egy 50 tagú millen­niumi kollégium is segíti az ő munkáját -, s így ez a feladat levált a mi bizottsá­gunkról. Ebből következik, hogy mi nem fogunk foglalkozni millenniumi ügyekkel, de szurkolok, hogy ez a mun­ka sikeres legyen. A mi bizottságunk azokat a feladatokat végzi el a millenni­um évében, melyek állandó kulturális és idegenforgalmi feladatok. - Előnynek érzi-e, hogy dr. Könözsy Lászlót megválasztották a nemzeti kul­turális örökség megyei tanácsnokává? Hiszen végső soron az ő feladatköre is a kultúrához kapcsolódüc, s talán több tá­mogatást tud kiharcolni e célra váro­sunknak. - Megmondom őszintén, hogy - bár én tagja vagyok a Megyei Közgyűlés­nek - fogalmam sincs arról, hogy ez a tanácsnoki pozíció mit takar. Remélem viszont, hogy ami ebből kihozható, azt Könözsy úr ki is hozza, s e pozíció tu­lajdonképpeni értékét ez adja meg. - Gondolom, az, hogy Önt beválasz­tották a megyei kulturális bizottságba, szintén jelent némi előnyt városunknak. -Feltétlenül. Azért ragaszkodtam eh­hez a bizottsági tagsághoz, hogy ezáltal is segíteni tudjam városunk kulturális életét Mert bár a valóságban Esztergom a megye kulturális és szellemi központ­ja, a megyei művelődési politikában ed­dig ezt én nem érzékeltem Most meg­van az esély rá, hogy Esztergom az őt megillető helyre kerüljön a megye kul­turális életében. Ezt én minden erőmmel igyekszem elősegíteni. - Szétválasztható-e a bizottság két területe: a kultúra és az idegenforga­lom? - Lényegében két különböző terület­ről van szó, ezért természetesen szétvá­lasztható. De vannak szoros kapcsoló­dási pontjaik: azok a kulturális rendez­vények, amelyeknek idegenforgalmi vonzata van. Mi szeretnénk e két részte­rületet munkánkban különválasztani, márcsak azért is, mert míg kulturális téren az elmúlt években szép sikereket értünk el, addig az idegenforgalomban szinte semmit. - Válasszuk akkor mi is szét ezt a két témát, s beszéljünk először talán a kul­túráról! Müyen közelebbi és távlati fel­adatok várnak megoldásra az eddigi si­kerekfolytatása vagy esetleges fokozása érdekében? - Amit nagyon fontosnak tartok: meg kell próbálnunk az előző négy év vívmá­nyait átmenteni a következő évekre, s ezekhez a megfelelő pénzeszközöket megteremteni. Fontosnak tartom a vá­rosban működő művészeti csoportok, művészeti ágak hathatós támogatását, ugyanúgy, mint a már hagyományos nagy rendezvényeink anyagi biztosí­tását. Voltak emellett olyan kulturális feladataink is, melyeket a mai napig nem tudtunk megvalósítani. Dyen gond például, hogy Esztergomnak nincs egy megfelelő befogadóképességű színház­terme. - Erről néhány héttel ezelőtt az al­polgármester úr azt nyilatkozta lapunk­nak, hogy az egy megvalósíthatatlan el­képzelés, és nincs is szüksége a városnak egy állandó színházra. - Meggyes Tamás alpolgármester úr valószínűleg nem olvasta el figyelme­sen az erről készült tervezetünket mert akkor tudná, hogy nem csupán színház­teremről van szó, hanem egy többfunk­ciós épületről. Alkalmas lenne színházi előadásokra, hangversenyekre, de kon­ferencia-, sőt rendezvény- és bálterem­ként is működhetne. Mindezt korszerű mobil-elemek tennék lehetővé. -Nemrég az is elhangzott valamelyik fórumon, hogy azért nincs szükségünk új színházépületre, mert a régi Megye­háza erre igen alkalmas lenne. - Már régebben is felvetődött, hogy ezt az épületet amely most felújítás alatt áll, egy kulturális központtá alakítsuk át Valóban nagyon sok kulturális intéz­mény elhelyezhető lenne itt, bizonyos rendezvények is megtarthatók lennének benne, színháznak viszont teljesen al­kalmaüan. Különben is nem arról van szó, hogy állandó színházat működtes­sünk - merthogy üyet is belemagyaráz­tak egyesek a tervembe -, hanem, hogy végre legyen egy legalább ötszáz em­bert befogadó színházterem - ahonnan például egy miniszterelnöki látogatás során nem szorulna ki az érdeklődők kétharmad része, mint ahogy azt leg­utóbb tapasztaltuk a Szabadidőközpont­ban. Ráadásul - ha a Fürdő Szálló végre ismét működőképes lenne - sikeres konferencia-turizmust lehetne ide össz­pontosítani. - Van-e már konkrét rendezvény-ter­vezete a bizottságnak a jövő évre? - Már novemberben elkezdtük az egyeztetéseket a helyi szervezetekkel, intézményekkel, s úgy érzem, végre si­került összehangolnunk a különféle ren­dezvényeket - a kertvárosi sörfesztivál­tól a szentgyörgymezői szüreti mulatsá­gig, a Szent István Napoktól a Mazsorett Fesztiválig. -Jól hallottam: Mazsorett Fesztivál? - Igen. Kömlődön sikerrel próbál­koztak már ezzel, jövőre ide akaijuk csábítani a teljes mezőnyt hiszen Esz­tergom szebb helyszíneket tud felkínál­ni a csinos felvonulóknak Szintén új színfolt - a Szent István Napokhoz kap­csolódóan - a bábfesztivál, ahova e szakma színe-javát meg akaijuk hívni. Nemcsak érdekes programnak ígérke­zik, de egyedinek is, hiszen üyen még nem volt Magyarországon! Még egy új­donságot kell megemlítenem Négy év­vel ezelőtt, Balassa Bálint halálának 400. évfordulóján meglehetősen szegé­nyes körülmények között emlékeztünk meg a költőről. Most úgy határoztunk hogy 1999-től kezdődően ötévenként Balassa Emlékhetet rendezünk, melyen a város legkülönbözőbb intézményei szerveznek a költőhöz és korához, a ko­rabeli Esztergomhoz fűződő rendezvé­nyeket Az idei programban szóbakerült több kiállítás, nemzetközi népdalver­seny, szavalóverseny, irodalmi szimpó­zion, sőt egy, a költő halálát feldolgozó musical színre vitele is - helyi erőkkel. Es természetesen 1999-ben is lesznek várszínházi programok melyekről most folynak az egyeztetések - Az idegenforgalom fejlesztésére van-e konkrét elképzelésük? - Legfontosabb feladatunk ezen a té­ren Esztergom idegenforgalmi project­jének elkészítése. Van ugyan a városnak idegenforgalmi koncepciója, de ez nem több általánosságok gyűjteményénél, melyeket valószínűleg minden második esztergomi polgár fel tudna sorolni. Mi konkrét dolgokat akarunk leírni - üte­mezéssel, költségvetéssel, tervekkel, pályázati lehetőségekkel. Ezt a munkát már el is kezdtük, nemrég adott be pél­dául pályázatot a város utazási irodája, a Gran Tours, sőt az önrészt is sikerült már ehhez biztosítanunk A pályázati lehetőségek maximális kihasználását rendkívül fontosnak tartom, eddig is ezek révén sikerült a szükséges összege­ket előteremtenünk. Az 1999. évi Szent István Napokra például már eddig 5 mil­liót a 2000. évire pedig 10 millió forin­tot tudtunk pályázat útján elnyerni. Ja­vasolta a bizottságunk egy pályázati alap létrehozását is azzal a céllal, hogy ha megjelenik egy számunkra kedvező pályázati kiírás, és sürgősen dönteni kell, ne akkor kelljen kapkodni a szük­séges önrész előteremtése érdekében. - A gondok közül melyek megoldása lenne a legsürgősebb a továbblépéshez ? - Talán a Török Fürdő ügyét említe­ném, ami már két éve húzódik, mivel a Műemlékfelügyelőség sehogy sem akarja jóváhagyni a terveket Eddig is próbáltam segíteni, hogy az építkezés mielőbb elkezdődhessen, s ezután is szívügyemnek tekintem ezt a fontos idegenforgalmi objektumot Sajnálatos a Műemlékfelügyelőség makacs aggá­lyoskodása. Kicsit rugalmasabban kel­lene kezeim ezt az ügyet - Ön egyedül képviseli a „gyöngébb" nemet a képviselő-testületben, a bizott­ságokban is Önnel együtt csak négyen vannak. Mi az oka annak, hogy a nők Esztergomban - s mondhatjuk, hogy másutt is - ennyire háttérbe szorultak a politikában? - Nagyon sajnálom, hogy egyedüli nő vagyok a testületben, hiszen tapasz­talatom szerint bennünk ugyanazok a képességek megvannak mint a férfiak­ban. Sőt akadnak olyan tulajdonsága­ink is, melyek bizonyos esetekben előnyt jelentenek számunkra a férfiak­kal szemben - s itt nem a külső tulajdon­ságokra célzok, hanem a szinte minden nőben meglévő szépérzékre, rend­szeretetre, alkalmazkodóképességre, a gondoskodás készségére. Dehát úgy tű­nik, a közéletet a férfiak uralják. Ez a helyzet azért is alakulhatott ki, mert a nőkre sokkal nagyobb teher hárul, jó­magam is nagyon nehezen tudom ösz­szegyeztetni a családot és a politikát az anyai, háziasszonyi és a képviselői teen­dőket Kétség kívül kell hozzá egy jó adag megszállottság, az átlagosnál jóval nagyobb teherbíró képesség. Én női mi­voltomnak sem hátrányát sem előnyét nem éreztem eddig, bár úgy tapasz­talom, a társadalmi beidegződés még ma is azt sugallja, hogy ha azonos ké­pességű nő és férfi között kell választa­ni, akkor a döntő többség az utóbbit választja... Ön például hogyan döntene? - Hadd dobjam tovább e kérdést az olvasóknak Hiszen Önről is, a bizottsá­gáról is, s természetesen rólam is ez az „ezerarcú Cézár" dönt... Szába

Next

/
Oldalképek
Tartalom