Esztergom és Vidéke, 1998

1998-09-17 / 37. szám

1998. szeptember 24. Esztergom és Vidéke 3 1994 SZAMADAS 1998 m.. I W- Hi'Wfl A „Gizella és István megérkezése Esztergomba" című történelmi játék és lovagi torna ünnepi közönsége 1995. augusztus 19-én az Erzsébet parkban feláltított tribünön. A nézők között ülnek Bamberg, Ehingen és Párkány városok polgármesterei is. 1998 szeptemberében Esztergom város Önkormányzata - 1994 után immár második alkalommal - terjedelmes Krónikában foglalta össze a város elmúlt négy esztendejének működését. A teljes Krónika tartalmazza a négy évvel ezelőtti választások eredményeit, a polgármesteri székfoglalót, beszámol a képviselő-testületi ülések döntéseiről, részletes időrendi felsorolást ad a városban történt eseményekről, a város gazdálkodásáról, a városfejlesztésről, a közigazgatási, hatósági munkáról, a város üzemeltetéséről, valamint a szociális, gyám- és egészségügyi, oktatási, közművelődési, turisztikai és sport tevékenységről, a testvérvárosi kapcsolatokról. Szól a helyi kissebségi önkormányzatokról, valamint a várost és a képviselő-testületet kiszolgáló Polgármesteri Hivatal összetételéről, működéséről. A Krónika tartalmazza a városi kitüntetetteket, a képviselők névsorát és fényképét. E Krónika rövid összefoglalóját tartja most kezében az Olvasó, melyet az önkormányzat azzal a szándékkal juttat el Esztergom polgárainak, hogy felelős együttmunkálkodásunkban az hajtson bennünket, ami közös: Esztergom szeretete. (A Krónikát teljes terjedelmében megküldték a pártoknak, a civil szerveződéseknek, és rendelkezésére áll mindenkinek a Városháza ügyfélszolgálatán és a Városi Könyvtárban is.) Adatok az önkormányzat működéséről Az 1994. december 11-én megválasztott 23 fős képviselő-testület a záróüléséig 64 testületi ülésen 1134 határozatot hozott és 111 rendeletet alkotott, illetve módosított. A testület négy éven át meghatározott ütemterv szerint, azt mindenkor betartva végezte munkáját. A képviselők minden év januárjában döntöttek az éves munkatervről, melynek alapján havonta általában egy-egy alkalommal tartottak rendes ülést, de indokolt esetekben rendkívüli ülések összehívására is sor került. Az éves költségvetés elfogadása előtt - a törvényi kötelezettségnek megfelelően - a testület közmeghallgatást tartott. Az üléseken a részvételi arány általában meghaladta a 90 százalékot, így minden ülés határozatképes volt. A képviselő-testület hat bizottsága és a kertvárosi részönkormányzat is felelősségteljes munkát végzett: 1998 szeptemberéig összesen 579 ülésen 3670 bizottsági határozat született; táblázatunk a négy év alatt megtartott üléseik és az ezeken született határozatok számát is tükrözi: Pénzügyi Bizottság 114/528 Egészségügyi és Szociális Bizottság 66/409 Nemzetiségi és Etnikai Bizottság 19/6 Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság 74/384 Oktatási Bizottság 87/542 Városfejlesztési Bizottság 159/1612 Esztergom-kertvárosi Részönkormányzat 60/187 Polgármesteri Hivatal A Polgármesteri Hivatal 1994-ben 114 fővel kezdte munkáját. Az elmúlt négy év során a rendkívül gyorsan módosuló és nagyszámú jogszabály követése és alkalmazása igen nehéz feladatot jelentett, összességében 2028 jogszabály-módosulást kellett figyelemmel kísérni és alkalmazni. Az új jogszabályok igen sok új feladatot róttak az apparátusra, amelyet az ügyiratok számának emelkedése is igazol. A képviselő-testület - elismerve a megnövekedett feladatok súlyát - új munkahelyek létesítésével támogatta a Városháza munkáját, amely jelenleg 122 fővel dolgozik. Testvérvárosi kapcsolatok Esztergom város képviselő-testülete 1990-94 között a finnországi Espoo mellett hat várossal kötött testvérvárosi szerződést. A társadalmi átalakulás kezdetén a német (Bamberg, Ehingen, Maintal) és francia (Cambrai) testvérvárosaink polgárai európai tapasztalataikat osztották meg velünk. Megismerve gondolkodásunkat, kultúránkat, szándékainkat, erőteljesen támogatják integrációs törekvéseinket. j/%. "> JÉ ^J^ Jt, Az Európa Napokon, 1998. augusztus 18-án megtartott nagysikerű poliükai fórum résztvevői - balról: Molnár László, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, dr. Könözsy László polgármester, dr. Eckhard Jaedtke, az Európai Bizottság delegációjának tanácsosa, dr. Hannes Pórias, az Osztrák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Nigel Thorpe, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Paul Poudade, a Francia Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és dr. Dirk Baumgartner, a Német Szövetségi Köztársaság nagykövetségének tanácsosa. Az átalakuló Lengyelország történelmi városával (Gnieznoval) nemcsak a közös múlt köt össze, hanem a jelen hasonló tapasztalatai is. A határmenti (Párkány) kapcsolatunk pedig példaértékű lehet, hiszen a mindennapi együttműködés túllép a politikai érdekszférán. Igen fontos alapelvünk volt, hogy testvérvárosi szerződéseink tág keretet biztosítsanak a civil szervezetek számára. Az intézmények, egyesületek, a családok, a diákok, a művészek, vállalkozók és sportolók együttműködése tudást, tapasztalatot adott. Az ifjú generációnak élő nyelvtanulási lehetőséget, európai szemléletmódot biztosított. A hivatalos találkozások mellett egyre több esztergomi csoport jutott el testvérvárosainkba, és mi is sok alkalommal láthattuk vendégül az onnan érkezetteket. Esztergomi nagy rendezvényeink rendszeres résztvevői lettek testvérvárosaink delegációi, művészeti csoportjai. Önkormányzatunk nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a városba érkező külföldi delegációk, csoportok, együttesek találkozhassanak a város vezetőivel, megismerhessék Esztergom történelmi múltját, jelen helyzetét, céljait, és elvigyék hírünket a világba. Helyi kisebbségi önkormányzatok Az 1994-es helyhatósági választások során megalakult a helyi német és szlovák, majd az 1995. november 19-én megtartott választás után a cigány és a lengyel helyi kisebbségi önkormányzat. Erőfeszítéseik támogatását a képviselő-testület felvállalta. Létrehozta a Nemzetiségi és Etnikai Bizottságot, a kisebbségi önkormányzatok elnökei pedig tanácskozási joggal részt vehettek a testület munkájában. A cigány kisebbségi önkormányzat - amely a legnagyobb lakossági háttérrel rendelkezik - fő célja a feladatok felmérése és a jövőbeni munka megszervezése. A kertvárosi általános iskolában felzárkóztató programokkal segítik a hátrányos helyzetű cigány gyerekek fejlődését. A lengyel és a német kisebbségi önkormányzat fő feladatának tekinti a hagyományőrzést, a nemzetiségi nyelv oktatását, rendszeresen szerveznek kulturális programokat is. A szlovák kisebbségi önkormányzat elsősorban a pilisszentléleki szlovákok problémáit igyekszik megoldani. Az 1987-ben alakult Pávakörükben ápolják népzenei hagyományaikat. Az önkormányzat - jelentős anyagi terheket vállalva - lehetővé teszi számukra a nemzetiségi oktatást a helyi óvodában és az általános iskolában. Közigazgatás 1994-ben a képviselő-testület elfogadta Esztergom Város Altalános Rendezési Tervét. Ezzel életbe lépett az a városfejlesztési koncepció és helyi