Esztergom és Vidéke, 1998

1998-09-17 / 37. szám

4 Esztergom és Victéke építési szabályzat, amelynek alapján az építéshatóság elbírálhatja a hozzá beérkezett kérelmeket. Az időközben egyre szigorúbbá vált jogszabályok ellenére is növekedett Esztergomban az új és felújított épületek száma. Az 1998. január l-jén hatályba lépett új építési jogszabályok egyértelműen rögzítik a hatósági munka államigazgatási jellegét, annak függetlenségét az önkormányzati igazgatástól. Városunkban kiemelt I. fokú építésügyi hatóság jött létre, a jogszabályok egyre igényesebb tervek készítését írják elő, a szakhatóságok közreműködése és szerepe is növekszik, így sajnos az ügyintézési határidő meghosszabbodhat. Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények életbe lépése miatt a meglévő rendezési tervek átdolgozása szükséges. A képviselő-testület hatáskörébe tartozik a közterületek névadása is. 1995ben négy utca kapott nevet, 1996-ban kettő, 1997-ben pedig újabb kettő. Közbiztonság A törvény a helyi közbiztonsági feladatok ellátását az önkormányzat hatáskörébe utalta. Ehhez azonban sem hatáskört, sem anyagi fedezetet nem biztosított a későbbi jogalkotás, önkormányzatunk mindvégig igyekezett a rendőrség munkáját a lehetőségeihez mérten támogatni. Évente rendszeresen beszámoltatta a rendőrkapitányt a rendőrség munkájáról. Amikor a bűnözési helyzet ezt indokolttá tette, külön napirendre tűzte a testület a helyzet elemzését. 1997-ben átadásra került Kertvárosban a felújított rendőrőrs^, bár ezt sem létszámmal, sem technikával nem sikerült eddig feltölteni. Évek óta szorgalmazzuk a város frekventált területein több gyalogos járőr szolgálatba állítását. Sajnos, létszámhiány miatt eddig erre nem kerülhetett sor. 1995-ben megalakult Kertvárosban a Polgárőrség. Önkormányzatunk helyiséget és anyagi támogatást biztosít munkájához. Ezév júniusában Esztergom belterületén is újjáalakult a Polgárőrség; szervezetének kialakítása és működési feltételeinek biztosítása jelenleg folyamatban van. Megindult az önkormányzati intézménnyé vált városi tűzoltóság elavult technikával rendelkező szervezetének hathatós fejlesztése. Megtörtént az épület homlokzat-felújítása, és a gázfűtésre való átállás, önkormányzati pályázat alapján az idén 50 millió forintos állami támogatással egy korszerű gépjárműfecskendőt sikerült beszerezni, védőfelszerelések cseréjére is jutott 2 millió forint. A tűzoltóságnak az önkormányzat alá történő rendelése jó megoldásnak bizonyult és javította a biztonsági helyzetet. Esztergomban Területi Polgárvédelmi Parancsnokság is működik. Munkájára akkor figyel oda a közvélemény, amikor veszélyhelyzet van. így volt ez az 1997-es árvíz során is, amikor a Szigeten öt családot kellett kiköltöztetniük, és meg kellett óvnunk a nagyobb kártételtől a Sportcsarnokot, a Könyvtárat, a Zeneiskolát és a magántulajdonban lévő ingatlanokat. A károk helyreállítására 8,5 millió forintot kaptunk; a szervezett munkának volt köszönhető, hogy az anyagi kár nem nőtt ennek a többszörösére. Vagyongazdálkodás Az elmúlt négy év alatt a város vagyona 4,7 milliárdról 6,7 milliárd forintra nőtt. A város működését és vagyonát érintő törvények az 1990 és 1994 közötti időszakban alakultak ki, ám még jelenleg sem stabilak, nem véglegesek. A közművek tulajdonviszonyait rendező jogszabályok több törvénymódosítás és kormánydöntés után sem kerültek végrehajtásra. Nem történt meg a privatizációs bevételek megosztása, illetve az önkormányzatot megillető belterületi földérték kifizetése sem. Az APV Rt. erre csak 1997. június 30-án kerített sort, a ki nem fizetett követelés még mintegy 13 millió forint, melyért peres eljárás folyik. 1997 áprilisában tudtuk csak birtokba venni a szovjet csapatok által korábban használt ingatlanokat is. Ingatlanok A város költségvetésében egyre nagyobb mértékben jelent meg bevételi forrásként az ingatlan-értékesítés és a részvényeladás. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem idetelepítése érdekében folytatott tárgyalásaink megszakadtak,mivel a felkínált ingatlan hasznosításához az Országos Műemlékvédelmi Hivatal nem járult hozzá. A volt szovjet ingatlanokból a város megvásárolta a kertvárosi laktanyák közterületeit és bizonyos ingatlanait, a lőtér területét, összesen 154 ha területet. 1996-ban értékesítettük a patikákat, 1997-ben szerződést kötöttünk az ún. Holland Üdülőfalu létesítésére, ennek vételárát 1998-ban megkaptuk. A város visszaadta tulajdonba a Városi Gazdakör korábbi székházát, állami tulajdonba került a Szent István tér 12-14. szám alatti ingatlan és a Bottyán Szakközépiskola épületegyüttese. Az önkormányzat az értékesített állami vagyon után, illetve az átalakult vállalatok vagyonából a belterületi földértéket nem teljesen kapta meg. Jelenleg három per van folyamatban e témában. Az önkormányzat jelenleg 13 társaságban tulajdonos. A volt egyházi ingatlanok rendezésében 1993 óta előrelépés nem történt. 1997-ben döntés született a szentgyörgymezei temető bizonyos részeinek visszaadásáról, ennek időpontja az Érsekség jóváhagyásától függ. A Szatmári Irgalmas Nővérek Tartományfőnöksége kapott bizonyos ingatlanokat az egészségügyi gyermekotthontól, a vízivárosi iskolák ügye jelenleg is napirenden van. Az itt lévő két érintett középiskola új helyének kialakítására a tárgyalások megkezdődtek. Az önkormányzat lakásállománya 1616-ról 45l-re csökkent az értékesítések után. Kezelésünkben van még további 39 lakás, amely a magyar állam tulajdona. Gond, hogy 312 lakónak összesen mintegy 10 millió forint lakbér1998. szeptember 24* hátraléka van. Lakáskoncepciónk szerint 1995-ben részletes rendezési tervet fogadott el a képviselő-testület a szentgyörgymezői új lakóterület kialakítására, ahol mintegy 2000 személy befogadására alkalmas területen épülhetnek családi házak. Kertvárosban pedig megkezdődött 400 lakás felújítása a volt szovjet laktanya területén. Ezek az intézkedések jelentősen enyhíthetik Esztergomban a lakásgondokat. Közmüvek A távhőszolgáltatást a város állami tulajdonú erőműről biztosított hővel és önkormányzati tulajdonú részvénytársasággal a saját távhőszolgáltatási rendszerén biztosította. Az erőmű tulajdonjogát 1996 augusztusában jelképes áron - Doroggal közösen — megvásárolta. Még azév végén az erőmű korszerűsítésére és a távhőszolgáltatás biztosítására pályázatot írt ki a két város; ennek eredményeként ezév január l-jétől a hőtermelő és a szolgáltató ugyanaz a szervezet lett. Jelentős eredmény, hogy a távhődíj csak 6 százalékkal és csak 1998 áprilisától emelkedett. A vízi közmű fejlesztését az önkormányzat hajtotta végre, a szolgáltató üzemeltetési szerződéssel használja a rendszert. Mindez a gyakorlatban nem működik megfelelően, célunk az üzemeltető teljeskörű anyagi és szolgáltatási felelősségének biztosítása, vagyonkezelői szerződés megkötése. A gázszolgáltatás 1997-re teljeskörűvé vált területünkön. Az önkormányzati beruházásokat a szolgáltató megvásárolta, a hiányzó fejlesztést saját kivitelezésében megvalósította. A fejlesztési hozzájárulást még 1998-ig a város jogosult beszedni, ahatáridő leteltével a szolgáltatás nem lesz közvetlen kapcsolatban az önkormányzattal, költségvetésünket a közmű üzemeltetése nem terheli. A telefonfejlesztést a koncessziónyertes UTI hajtja végre; a szolgáltatás mennyiségi fejlesztése a városban az igényeket kielégíti, és 1998-ban befejeződik. Az elektromosenergia-ellátást biztosító ÉDÁSZ Rt. kettős szerepe (szolgáltatási monopólium és hatósági jogkörök) mind a fejlesztésben, mind a szolgáltatásban gondot okoz városunkban. Akörülmények a szolgáltatót nem ösztönzik önálló fejlesztésre, a fogyasztót terheli a fejlesztés költségének 70 százaléka. A meglévő közmű teljes korszerűsítésre szorul. Pénzügy, költségvetés Az önkormányzati gazdálkodást alapvetően befolyásolja, hogy egy-egy költségvetési évben hány intézmény működtetéséről, fenntartásáról kell gondoskosni. 1994-ben összesen 37 intézményünk volt. 1995-re új feladatot jelentett a tűzoltóság átvétele. Finanszírozási okok miatt a képviselő-testület úgy döntött, hogy 1996. január l-jétől a megyei önkormányzat működtetésébe ad 5 középfokú oktatási és 1 szociális intézményt. Ezek tulajdonjogát önkormányzatunk megtartotta (kivéve a szociális intézményt). Ma összesen 31 intézmény fenntartásáról gondoskodunk. Gazdálkodási lehetőségeinket bevételeink határozzák meg. Az egy-egy költségvetési évben rendelkezésre álló bevételekből kell biztosítanunk a kötelező és önként vállalt feladataink ellátását, gondoskodni a szükséges városfejlesztésről, városszépítésről. Az elmúlt négy év során a saját bevétel részaránya emelkedett, a központi költségvetési tehervállalás viszont az önkormányzati feladatok megoldásához csökkenő tendenciát mutat. A képviselő-testület összesen több mint 353 millió Ft. hitelállományt örökölt. Ez az összeg ezév decemberére mintegy 211 millió Ft. lesz. A testület az elemzett időszak minden évében élt hitelfelvétellel, jellemzően fejlesztési-beruházási célok megvalósítása érdekében; 1998. az első esztendő, amikor a Város működésére hitelt nem kellett felvennünk. Megállapíthatjuk, hogy önkormányzatunk az egyre csökkenő állami támogatás és a nagyléptékű beruházások terhei ellenére jól gazdálkodott, megőrizte likviditását, eladósodása a törvény által megszabott mértéken belül maradt. Adó A helyi adók részaránya az önkormányzat költségvetésében négy év alatt 15 %-kal növekedett. Az 1992. január 1 -jével bevezetett helyi adók mértékét, az adókedvezményeket, az adómentességet a testület többször módosította, de az eredeti adókon kívül új adó bevezetésére nem került sor. Az építményadó mértékét jóval a törvényi maximum alatt határozták meg a képviselők, figyelembe véve a lakosság terherbíró képességét. Az iparűzési adó meghatározásánál önkormányzatunk mindig csak egy Önkormányzati bevételek alakulása millió Ft 2137 2268 1293 1757 2137 2268 • Saját bevételek • Központi támogatások 1054 1354 1249 1284 1995 1996 1997 1998 évek