Esztergom és Vidéke, 1998

1998-09-10 / 36. szám

Esztergom és Vidéke 1998. szeptember 10­VÁROSNAPLÓ Fogadóórák Dr. Takács Márta jegyző szep­tember 16-ántartjaehavi fogadóóráit, 13 és 17 óra között a Polgármesteri Hivatalban levő irodájában. Meghívó A Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsége szeptem­ber 10-én 14 órai kezdettel a Technika Házában konferenciát rendez „A ba­rokk Európa és Esztergom" címmel. A rendezvényen - melynek fővédnö­kei dr. Paskai László bíboros, prímás­érsek és dr. Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere - neves szakemberek tartanak érdekesnek ígérkező előadásokat. Múzeumok, kiállítások * Szeptember 11-én (pénteken) 17 órakor nyílik meg a XI. Esztergomi Fotográfiai Biennálé a Vármúzeum Rondellájában. Bevezetőt mond: Ké­ri Adám festőművész, a Magyar Kép­zőművészeti Főiskola tanára. A kiál­lítás október 4-éig tekinthető meg. * A szentendrei Kossuth Galéria ad otthont a fiatal esztergomi festőmű­vész, Nagy Ferenc legújabb alkotása­inak. A kiállítást szeptember 10-én 17.30-kor V. Angyal Mária művé­szettörténész nyitja meg. * A Duna Múzeum ezúton is tájékoz­tatja tisztelt látogatóit, hogy a múze­umban szeptember hónapban átépíté­si munkák kezdődnek, ezért a múze­um állandó kiállítása, „A Duna és a magyar vízgazdálkodás története" egyelőre nem látogatható. A földszin­ti Európai Közép Galéria szeptember végéig még nyitva tart, e termekben Ludmila Pokorna cseh naiv festő tár­lata tekinthető meg. Tanfolyamok Az esztergomi Szabadidőközpont az alábbi tanfolyamokra vár jelentke­zőket: * nyelvtanfolyamok (angol, német, francia, olasz, finn, orosz, szlovák) * művészeti tanfolyamok (néptánc, társastánc, modemtánc, gyöngyfű­zés) * egyéb tanfolyamok (szabás-var­rás, szövés, kötés-horgolás, gombais­meret, jóga) Részletes információ a portán vagy a 313-888-as telefonon kapható. Prágai festmények a Duna Múzeumban Szeptember 2-án érkezett Prágából Peter Pokorni úr, hogy édesanyjának a család tulajdonában lévő festményeit az esztergomi közönségnek bemutassa. A tizennyolc nagyméretű olajfestményt az Európai Közép Galéria három kiállítótermében helyezték el témák szerint: antik és bibliai témájúak, családi képek, valamint csendéletek. Kaján Imre múzeumigazgató köszöntötte a prágai vendéget, Milán Simko Csehország kultúrattaséját és Csémy Tamást, a budapesti Cseh Centrum új igazgatóját. (Jozef Kollár, a korábbi igazgató, aki sokat tett azért, hogy Esztergomban számos csehországi kulturális program volt, megbízatásának lejártával visszautazott Prágába. Lapunkon keresztül is köszönjük ténykedését!) A cseh naiv festészet nagy alakjáról, Ludmila Pokornáról megnyitó beszé­dében Kontsek Judit művészettörténész többek között ezeket mondta: „Kép­formálásban közel áll a Magyarországon megszokotthoz, de a világ amit ábrázol, teljesen más. A cseh város kispolgári életét látjuk, de ott vannak képein az antik világ szereplői is. Lokál is színekkel a kifejező erőre koncentrál. Nála a téma az elsődleges." Kaján Imre múzeumigazgatót kértük arra, mutassa be a festőnő életútját. - Ludmila Pokorná 1904-ben született Drezdában, cseh családban. Balett­iskolát végzett, majd a drezdai Semper Opera szólistája lett. Térdsérülése után a gyermekkorában tanult zongorajátékát fejlesztette előadóművészi szintre: egy luzsicei szorb együtessel koncertezett. Családja a fasizmus elől 1927-ben visszatért Csehországba, ahol Ludmila Pokorná már nem tudott beilleszkedni a prágai művészeti életbe. Férjhez ment és ettől kezdve életét családjának szentelte. Lánya ösztönzésére kezdett festeni az ötvenes években, s vett részt a cseh naiv művészek kiállításain. Eletében és halála után is három-három egyéni kiállítása volt, mind Csehországban. Több mint 120 festményt hátra­hagyva 1979 októberében hunyt el. Ludmila Pokorná művei most léptek ki először hazájukból, Csehországból. Ez az életmű is tipikusan közép-európai: világszínvonalú, mégis csak nagyon kevesek által ismert. A Duna Múzeum Európai Közép Galériája ars poéticájának, arejtett értékek felmutatásának tehát kiváló alkalma Ludmila Pokorná esztergomi és budapes­ti kiállítása. Pálos TÖRÖTT JOTÁLKÁROS AUTÓT VESZEK. 06(30)543-170 ] A MOKA ÉS ALKOTÓJA Beszélgetés Molnár János feltalálóval ­Molnár János 28 éve vallhatja magát esztergominak. A budapesti születésű akkori fiatalembert felesége csalta ide, az ősi királyvárosba Nem bánta meg. Ma Esztergom egyik legszebb helyén, hangulatos kertes házban lakik, s boldog nagyapa... Amiről híressé vált, az az általa felfedezett különös építőjáték. - Hogyan születik meg egy ilyen öt­let? - kérdezem az alkotót. - Szerszámkészítő a szakmám Ez a munka nemcsak sok szakismeretet, kéz­ügyességet, de ötletességet is kíván. Egyszer valamelyik szerszámom össze­állításakor karikák kerültek a kezembe, forgattam őket, s nézegettem, mi min­dent is lehetne ezekből kialakítani. Mi­vel játékos alkat vagyok, beugrott egy építőjáték ötlete. Egy olyan - ma még sehol sem használt - rendszert képzel­tem el, ahol mindent csak karikákból lehet összeilleszteni. Sok próbálkozás után készült el a mai változat, de még most is töprengek, hogyan lehetne to­vábbfejleszteni. Előttünk, a nappali szoba hosszú asz­talán az ismertető anyagok, képek, leírá­sok, tervrajzok mellett ott fekszik né­hány doboz a legyártott játékból. ízlé­ses, díszes csomagolásban több mint 200 építőelem. A rajzokon a belőlük készíthető autó, repülőgép, szélmalom és számtalan más alakzat. -Milyen korosztály részére ajánlható ez a játék? - Elsősorban az óvodások és a kisis­kolások készségfejlesztőépítőjátékának szántam HasonlóanaLegoés más,köny­nyen összerakható és szétszedhető épí­tőjátékokhozigen jó hatással van agyer­mekek kombinációs készségének, kéz­ügyességének fejlődésére. Néhány óvo­dában már használják, és igen kedvező­ek a tapasztalatok. - Hol gyártják az Ön által feltalált játékot? - Itt az alagsorban. Magam készítet­tem el a szükséges fröccsöntő gépet, a szerszámokat, és a gyártással is magam foglalkozom. Egyedül a dobozokat ké­szíttettem mással. - Győzi egyedül a munkát? - Ma még könnyedén. Hiszen alig van megrendelésem. Keservesen kellett tapasztalnom, hogy milyen rettentő ne­héz bekerülni a kereskedelembe. Saját teijesztő-hálózat kiépítése nagyon ne­héz, a nagykereskedelmi cégek pedig csak olyan magas haszonkulccsal vál­lalnák a játék terjesztését, ami teteme­sen megnövelné az amúgy is elég magas kiskereskedelmi árat. - Ezek szerint ez a játék inkább ráfi­zetésesnek tűnik, mint nyereségesnek. - Vannak olyan napjaim, amikor na­gyon bánom, hogy belekezdtem. Ren­geteg pénzt költöttem rá, s alig térült meg valami belőle. A dobozokból 2500­at gyártattam le, csak ez közel 800 ezer forintomba került. Tetemes összeg volt a szabadalmaztatás is, de csak a hazait tudtam megfizetni, a külföldi szabadal­mak egy vagyonba kerültek volna Az alapanyag, a gépek költségeit már meg se említem... Ezekhez a kiadásokhoz ké­pest az eddig eladott 100-120 darab ára, mint bevétel nevetségesen csekély. - Mit lehetne tenni egy sikeresebb terjesztés érdekében? - Most vagyok tárgyalásban egy bu­dapesti céggel, akik vállalnák a belföldi terjesztést. Talán sikerül megegyez­nünk. A külföld nehéz dió. Most kaptam például egy amerikai ajánlatot: vállalnák az ottani terjesztést - talán még a gyár­tást is -, de előbb le kell tesztelniük a játékot, ennek a költsége pedig megkö­zelíti az ezer dollárt És ráadásul semmi garancia nincs arra, hogy a teszt kedve­ző eredménnyel zárul... Pedig nagy üz­leti lehetőség rejlik ebben a játékban, csak meg kellene találni a megfelelő kereskedelmi parnereket, elsősorban külföldön. - Gondolom, a világszerte ismert Le­go játékcsalád elég nagy konkurenciát jelent Önnek? - Az egy más jellegű építőjáték. Nem hiszem, hogy lényegen csökkentené az én termékem üzleti esélyeit A közös csak az bennük, hogy ez is, az is egy összekötő elemek segítségével szerel­hető, térbeli építőjáték, amely lépcsőze­tesen fejleszthető, bővíthető. - Mennyire ismert ez a játék a világ­piacon? -Az „ismerkedés" csak nemrég kez­dődött el. Tulajdonképpen ez év tava­szán Budapesten, a Feltalálók Olimpiá­ján figyeltek fel először rá, éremmel díjazták, és kivitték Genfbe egy nemzet­közi találmányi kiállításra ahol a kate­góriájában ezüstérmet nyert. Utána Amerikában is kiállították, Pittsburg­ben, ahol aranyérmet kapott. E kiállítá­sokon figyelt fel a nemzetközi játékpiac a Mókára (ez a fantázianév a Modellező Karikák rövidítéséből ered), több érdek­lődő levelet is kaptam, de konkrét üzlet még nem jött létre. -Hallottam, Cambrai-ba is eljutott a Moka. - Valóban. Míg, sajnos, sem Genfbe, sem Pittsburg-be nem tudtam elkísérni a termékemet az Esztergom-Cambrai Baráti Társaság tagjaként nyáron elju­tottam a francia testvérvárosba, ahová az ottaniak kérésére ki vittem néhány do­boz játékot. Az érdeklődés nagy volt, megígérték, hogy segítenek a népszerű­sítésében. Konkrét ajánlat azonban még tőlük sem érkezett. - Most tehát afféle „ várakozási stá­diumban" van ez a játék. - Igen. Eredménynek tartom, hogy a világ számos pontján felfigyeltek rá, ér­deklődnek iránta, szinte hetente kapom aleveleket. Remélem, előbb-utóbb ez az érdeklődés megrendelésekben, szerző­désekben is megnyilvánul majd. - No és mivel tölti egy feltaláló a szabadidejét?-kérdezem végezetül, mi­közben próbálok összerakni valami fel­ismerhetőt az építőelemekből. - Nagyon sokat olvasok. Rend­szeresen sportolok is - már ha rend­szeresnek lehet nevezni a heti egyszeri focizást a barátokkal, itt a Dobó torna­termében. Van még egy hobbim: na­gyon szeretem és gyűjtöm is a fafaragá­sokat. Ebben a szobában is látható jóné­hány vietnami eredetű faszobor, szan­tálfából - valamennyi aprólékos, igé­nyes kidolgozású. - Valóban szép alkotások. Egyedi díszek egy sokoldalú, sok minden iránt érdeklődő, tevékeny ember barátságos otthonában. Sz.B. (Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy Molnár János e lapszámunk megjelené­sével egyidőben, szeptember 10-én Bu­dapesten a Magyar Feltalálók Egyesü­letének székházában veszi át dr. Lator­cai János országgyűlési képviselőnktől azt az aranyérmet, melyet a Pittsburg­ben rendezett világkiállításon nyert öt­letes építőjátékával.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom