Esztergom és Vidéke, 1998

1998-08-13 / 32-33. szám

1998/8. I DŐ-MŰ-HELY • 19 2 8 • 1 9 3 8 • 1 948 v. 1928 1927-ben országos szintű döntés született arról, hogy évről évre nagysza­bású ünnepségeket - változó elnevezésű, de azonos eszmei tartalmú ünnepi heteket - rendezzenek augusztus 20., Szent István napja alkalmából. Az ünnepségek országos jellegű programjainak helyszíne Budapest. Esztergom pedig - az egykori helyi sajtó tudósítása szerint - „ (...) mint ezen ünnepségre másodsorban hivatott város, a fővárossal abban állapodott meg, hogy az érdeklődést megosztandó az ünnepségek első része Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én Esztergomban, a nagy király születési és koro­názási helyén fog megtartattni. A megállapodás szerint a főváros az esztergomi augusztus 15-ei ünnepséget szintén felveszi programjába és azt országosan hirdeti is." Esztergomban az ünnepi hét szerkezetének fővonalai, a kiemelt és kiegé­szítő rendezvényekkel együtt első alkalommal 1928-ban rajzolódtak ki. A „cselekmény" középpontjában mindvégig az a két díszfelvonulás (augusztus 14-én ún. „hódoló menet" -, augusztus 15-én pedig ,jiemzeti zarándoklat") maradt, amely az „eszmei mondanivalót" hordozta. (A 15-ei menet a szó szoros értelmében is, hiszen résztvevői a magyar katolicizmus, illetve állami­ságunk legfőbb jelképeivel vonultak a Széchenyi tértől a Bazilikáig, aherceg­prímási nagymisére. Az előestén pedig lampionokkal, a Hősök teréről indulva, a Prímási Palotáig.) Eleink ezt a forgatókönyvet gazdagították aztán 1938-ig új elemekkel és helyszínekkel, színezték még több vonzó attrakcióval. 1938 Horthy Miklós kormányzó Gömbös Gyula miniszterelnöknek írott levelé­ből: „Különösképpen felhívom, gondoskodjék, hogy az Árpád-házi kirá­lyaink, III. Béla korában újjáépült palotájának helyreállítási munkálatai 1938. év augusztus 15-én Szent István halálának napján befejezésre jussanak, s a palota felavattassék; hogy 1938. évi augusztus 20-án a budapesti Szent István-napi ünnepségek kivételesen ünnepélyes keretben tartassanak meg, s hogy az országgyűlés két házának 1938. évi augusztus 21. napján Székesfehérvárra, mint a Szent István alapította törvényna­pok székhelyére Szent István király emlékének megörökítése céljából leendő összehívása iránt a törvényes előkészítő lépéseket megtegye". (Hivatalos Közlöny, 1936. augusztus 20.) Esztergomban a lokálpatrióta büszkeséggel igen erősen áthatott hazafias lelkesültség Horthy akaratával is dacolni próbált. Legalábbis ilyesmiről tanús­kodik, hogy az ún. „kettős szentév", azaz 1938 helyi programtervébe a következő pontot is beiktatta: „Itt hozassék meg a Szent István emlékét megörökítő törvény." A tervek megvalósítása során - természetesen - az „erősebb " győzött... Esztergomnak némi kárpótlást egy előző döntés jelent­hetett (1937-ben, az országos előkészítő bizottság ülésén). Ennek köszönhe­tően a szentévet 1938. május 23-án itt hirdették ki. A hazánkban rendezett 34. Eucharisztikus Világkongresszus fővárosi ün­nepségei után a Szent Jobb országjáró körútra indult. Az erre az alkalomra készített Aranyvonat először Esztergomba hozta el: május 31-én pompás felvonulással vitték fel a Bazilikába. (A második országjárást tíz évvel ezelőtt rendezték meg: Esztergom 1988. április 16-án és 17-én fogadta nemzeti ereklyénket.) Az 1938-as év városi költségvetésének előirányzatait kiemelt állami támo­gatás is növelte. Ennek köszönhetően a rendezvény-sorozat, illetve az emlé­kév maradandó műalkotásainak költség-fedezetén kívül jelentős városszépítő munkálatokra is jutott pénz. így például ebből készült el a Bibliothékától a Prímási Palotáig vezető út kőkocka-burkolata, amelynek felújítását 60 év múltán nemrégiben fejezték be. 1938 augusztus 14-én került sor a vármegyei vitézek kezdeményezésére állított Balassa Bálint-szobornak (Dózsa Farkas András művének) a leleple­zésére a Várhegy tövében. Augusztus 15-én, a Bazilikában tartott főpapi mise után 1130 órakor avatták fel az esztergomi Várhegyen az Árpád-házi királyi palota feltárt maradványait - a kormányzói pár, József, Albrecht és József Ferenc fő­hercegek, Serédi Jusztinián herceg­prímás, Imrédy Béla miniszterelnök és a kormány valamennyi tagja, An­gelo Rótta pápai nuncius, számos püspök és egyéb méltóságok részvé­telével. Az avatóbeszédet llóman Bá­lim ny. kultuszminiszter tartotta. Ez­zel egyidőben adták át - a kormány ajándékaként - a Szent Tamás-he­gyen elhelyezett Szent István dom­borművet, Antal Károly szob­rászművész alkotását is. (A koronázás jelenetét ábrázoló míí egyik püspök alakjának arcvonásaiban a szobrász LepoldAntal prelátusnak, a Vár-fel­tárás tudós esztergomi kezdeménye­zőjének portréját örökítette meg.) SZABAD ESZTERGOM TÁRSADALMI ES POLITIKAI HETILAP 19 4 8 Július 4. „Esztergom város 795.000forintot irányzott elő beruházásokra a hároméves terv második évére" - olvashatjuk a lap címoldalának élén. Útépítések, iskolák, ovódák és napközi otthonok helyreállításának, a tűzoltó laktanya bővítésének költségein kívül „Városszépítészet is szerepel a tervben. (...) a Serédi park feltöltésére 20.000, a parkok helyrehozatalára 20.000, az utcai sorfák és ültetvények pótlására 15.000, a dunai strandfürdő újjáépítésére 8.000, a szigeti sporttelep bekerítésére 10.000 forint az előirányzott összeg." „(...) Az ünnepi hét állandó érdekességének ígérkezik az ünnepi hétnek centenáris jelleget adó 1848-as kiállítás. Ezen felsorakoztatja a város mind­azon történelmi tárgyakat, dokumentumokat, amelyek az 1848-as szabad­ságharccal vannak összefüggésben. A kiállítási anyag egyre bővül. A napok­ban is találtak a bencés gimnáziumban az egyik paptanár hagyatéka között 48-as történelmi tárgyakat. Az egyik egy feszület, amelyet az aradi 13 vértanú közül Kiss János tábornok felakasztása előtti gyóntatásakor használt a lelkész. A feszületbe be van vésve mind a tábornok, mind a gyóntató pap neve és a dátum: 1849. okt. 6." „Megvalósulás útján van az esztergomi művésztelep létesítésének terve. (...) A jövő hét folyamán Ferenczy Béni Kossuth-díjas szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára növendékeivel Esztergomba jön és itt fogja tölteni a nyarat. (...)" Július 11. „Prospektust készíttet Esztergomról a város vezetősége. Most hagyta el a nyomdát az Esztergom városról készített, képekkel illusztrált magyar nyelvű városismertető. 6000 példányban készült, és a fele költséget az állam vállalta magára. Folyamatban van három idegen nyelvű prospektus kiadása is (...) Magyarországon a felszabadulás óta Esztergomaz első, amely városismertetőt adott ki." Július 25 • „ Esztergom idegenforgalmának fellendülésére számíthatunk. (...) az itt járt kirándulóknak igen tetszett Esztergom* A virágos útszegélyek, a pompázó parkok (különösen szép a Balassa szobor körülötti park), szo­katlannak tűnik a látogatóknak, és így nyomban megnyeri tetszésüket A Bazilikát is megtekinti minden kiránduló (...) annak újjáépítése adja a látogatók között sa leghosszabb beszédtémát. Az ásatásokat sem hagyják ki. Aprogram legfőbb pontja azonban a strandolás.A Szent István Strandfürdő országos hírnevű, és elmondhatjuk, hogy méltán. (..,)" Augusztus 8. „Lelkesen ünnepeltek Esztergom dolgozói a hároméves terv első évfordulóján." (Július 31-én este - ahogy mindenütt az országban.) Augusztus 15. „Repülőmunkás értekezlet az AERO-EVER gyárban. Ran­gos kitüntetésben részesült a gyár 16 dolgozója." „A hároméves terv eredményei a vármegyei kiállításon. Augusztus 14-én nyílt meg Esztergomban Komárom-Esztergom vármegye ipari és mezőgaz­dasági kiállítása" (dr. Rab Károly főispán megnyitójával, Dobi István földmű­velésügyi miniszter jelenlétében). „Augusztus 20. az esztergomi dolgozók nagy napja. Minden dolgozó ott legyen délelőtt 112 II órakor a Széchenyi téren."• „Országos viszonylatban is kiemelkedő kulturális eseménynek ígérkezik az Esztergomi Ünnepi Hét" (A rendezvények gazdag kínálatában centenári­umi sajtókiáHüás is szerepel) „Boldogasszony-ünnepség. A hagyományos Nagyboldogasszony-napi ünnepségeket idén is megrendezik Esztergomban. Augusztus 14-én este 8 órakor Esztergom és környékének népe gyertyás körmenetben vonult fel a Széchenyi térről a fószékescgyházba." Augusztus 1. A lap lelkesülten adja hírül, hogy az ünnepi hétnek legjelen­tősebb eseménye lesz az a műsoros est, amelyet fővárosi művészek (többek között Somlai Artúr, Kellér Dezső, Szalay Karola, Major Ida) vendégszerep­lésével a Városháza udvarán rendeznek - a MDP zászlószentelési ünnepsé­gével egybekötve. A zászlóanya: Olt Károly né, a népjóléti miniszter felesége. ^^^ mj&k ^olMiJL - ^ícsCelk - e-iyzskU-utt: wiujvtóf&í-cfc swíszU- . SZ^ bo M^ k tytJOuvet ftajSÓbhAs-bte " & s^cká, & k^lyl toUx ­eW & ^í.c>'zeJóiM-llíí ^'^ve-'^uW tev^iAZeíjélzZL,. ?-£. •i<3X8-$r*itj i^-eJA, 2c Balassa-Szo^/utált ^ o-sL^tM-egyeAy tsCA&zC Cetcol ctózes xx'íz-L^ái-ír -fe£. ("„A ccaV^­<nÁ<Í3L TcrutflalcSz. íol^vieS -tteut 2cV xJus.z^S^smMÁ^S tetfxs U^u2t Vl. v-tol

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom