Esztergom és Vidéke, 1998

1998-08-13 / 32-33. szám

ül IDO-MU-HELY *19Ö2 • 1948 • 1998 mm> Szentgyörgymező: zászlószenteíestőí— újraavatásig A Szentgyörgymezői Római Katolikus Olvasókör zászlószentelési ünnepsége 1902. november 23. C.sm ír'rr a/f Sí tn'rr­•orlil&i V 'ut-^m-^/:- ds>é/? í 'zs, r;>• jtecitcreítttfct/ Je&'-Tfc ­-/ijfí-zníjc Síz/ SL rr^Tc/zfS/S2í/C 7 ,/ * emelje, még jobban fokozza az ün­nepi örömet, mely szíveket eltölté. (...) a nagyközönség már előbb vett hírt az eseményről és szép számmal gyülekezett, hogy a templomba vigye - a szentelendő selyemlobogót - kö­rünk szép zászlaját! Ez a mi szépséges zászlónk szülte ez ünnepet, ez vonzotta szerény kö­rünkbe az ünneplő sokaságot! (...) ott feküdt a kör asztalán, se­lyemszámyait aranyrojt szegélyezi, aranyhímzés ékesíti. Kék mezőben ott tündököl a kegyes Szűz Anya ked­ves képe. Karján isteni Kisdedét tart­ja, ki áldólag emeli kis kezét, hogy kegyelmeinek árját öntse ki körünk immár tíz éves fájára. (...) Ezért esd fel Hozzád körünk, midőn zászlajára hímezte könyörgé­sét: Magyarország Nagyasszonya! Könyörögj érettünk. A fehér mezőben Szt. György vitéz képe látható, amint fehér ménen ülve hősi elszántsággal küzd a sárkánnyal. (...) A zászló már fel volt tűzve nád­jára, melyet egy fényesen ragyogó ke­reszt díszít. (...) hat koszorúslány, név szerint: Bartus Rózsa, Erős Ilona, Hübler Ró­za, Móczik Erzsébet, Molnár Róza, Trexler Juliska, felemelték a zászlót és fekvő helyzetben vitték a menet élén. Hosszú sora az ünneplőknek kö­vették őket. A templom szentélyében már készen állott az asztal, melyre elhelyezték. És most a menet a zász­lóanya elébe sietett. A kör elnöke üdvözölte a zászló­anyát: Mélyen tisztelt Tekintetes Asszony! A hála, melyre a Tekintetes Asszony ismert jóságával és kegyes­ségével körünket is lekötelezte, azt súgta nekünk, hogy ide jöjjünk ko­pogtatni, ide kérni, hogy szerény kö­rünket a zászlóanyai tiszt elvállalásá­val kitüntetni kegyeskedjék. (...) régi igazság, hogy mitől telve a szív, arról beszél a nyelv. Szóljon te­hát a nyelv, amitől telve a szív. Fritz Ciliké erre előlépve ily sza­vakkal köszönté a meghatottságában örömkönnyeket könnyező zászló­anyát: (...) Tekintetes Asszony! Mint ke­gyesjóakarónk, mint nagylelkű jólte­vőnk iránti gyermeki hálánkat, szere­tetteljes ragaszkodásunkat kinyilvá­nítani mindannyiszor ünnepet ül lel­künk, az öröm és a hála ünnepét. A mai nap is ily kedves alkalmul kínál­kozik. (...) De miként a gyermekek csak akkor érezik igazán boldognak magu­kat, ha köztük van édesanyjuk, úgy mi is ejöttünk, hogy az örömnép közé hozzuk azt, kit jó anyánkként tanul­tunk kicsi korunk óta tiszelni. Kérjük tehát szeretve tisztelt jóltevőnket, hogy kegyes megjelenésével örö­münket tökeletessé varázsolni szíves­kedjék. (...) Indulunk hát Isten nevében, hogy együtt örvendve mindnyájan, örömünk annál nagyobb legyen! (...) Meghatottan mondott köszö­netet a zászlóanya az ünnepeltetésért, mire a koszorús lányok a remek kivi­telű zászlószalag elővételével temp­lomba kísérték. (...) A nehéz atlasz világoskék me­zői arany zsinórral beszegélyezvék végük aranyrojttal ékesítve. A fehér csokorkötés közepén aranyhímzésű kereszt ragyog. Nagy nehézhímzésű aranybetűk tündökölnek rajta: Tsz tergom-sz t -györgymezői %ath. Ol­vasókörnekj Oltásy ferencné. szül. Hrertner (Borbála és a kör tíz éves múltjának határszá­mai: 1892-1902. (...) A zászló anya jobbján Fritz Ci­liké, balján pedig Csuport Erzsike ha­ladt. (...) A templomban a kör választ­mányi tagjai állottak középen sorfa­lat. Megérkezett a szentelő főpap, dr. Csernoch János, pápai prelátus és protonótárius, apát, kanonok és or­szággyűlési képviselő, kit is a kör ér­demekben gazdag alelnöke, Oltósy Ferencz úr fogadott. Rövid néhány perc múlva oltárnál állott az infulás praelátus s nála megszokott lendüle­tes szavakkal ecsetelte a mai ünnep jelentőségét. (...) A főpap elrebegte az egyház imáját zászlónk felett, megszentelte szenteltvízzel, azután felszállott a tömjénfüst, hogy édes illatával felvi­gye mindnyájunk hódolatát, imádá­sát, a Magasságbeli égi trónusa elé. A szentelő praelátus verte be első­nek [ a zászló rúdjába] díszszögét, miközben ez arany szavakat mondá: A katholikus nevet díszítsék katho­likus tettek! (Folytatása következik.) 1948-ban - miután a civü szerve­zeteket megszüntették - a szent­györgymezöi Olvasókör díszes zász­laja eltűnt. |J /átóáhhfi jrénúák Ötven év múltán, idén áprilisban került elö, ahogy erről lapunkban is olvashattak (EVID, 1998. május 7.). Azóta a zászló restaurálás céljából szakértő kezekbe került; újraavatá- y! sának ünnepségét ezév őszén fogják jj megrendezni, az addigra teljesen fel­újított olvasóköri épületben. Az 1902-es zászlószentelési ün­nepség eredeti jegyzőkönyve a kör akkori elnökének, dr. Babura Lász­lónak díszes kézírásával készült, a zászlóanyának: Oltósy Ferencnének ajánlva. Szemelvényeink ennek másolatá­ból valók, amelyet a dédunoka, Né­meth Kálmán adományozott az Ol­vasókör mai tagságának. Válogatta és közreadja: Bélay Iván A restaurátor műhelyéből... A zászlót múzeumi szakemberek megvizsgálták, hogy történeti, művé­szeti értékei alapján indokolt-e a zász­ló restaurálása. Dr. Kövecses Varga Etelka múzeológus szakvéleményé­ben megállapította, hogy a zászló je­lentős értéket képvisel. „A tárgy korát tekintve - írta - fia­tal, mégis muzeális értékű ritkaság. Egész Magyarország területéről csak néhány olvasóköri zászlót ismerünk. Ezekből kevés maradt fenn, kevés is készült, sokáig a kutatás is figyelmen kívül hagyta. Nagy jelentőségű a zászló a vallás­történetben is, bizonyíték az ország nyugati felének polgárosodott vallá­sosságára, a századforduló körüli idő­szak felerősödött vallási életére. Mint ún. kolostormunka, művészettörténe­ti ill. iparművészeti szempontból is fontos. A zászlórúdon feljegyzett nevek, a hozzá fűződő történetek, adatok ré­vén Esztergom történetére vonatkozó ismereteinket is gyarapítja. Esztétikai értéke sem hanyagolható el. A zászló felújított állapotában bizonyára olyan kiállítási tárgy lehetne, amely joggal tarthatna igényt a városi polgárság fi­gyelmére. Végezetül egy gyakorlati tényt em­lítenék: a zászló, mint a múltból sze­rencsésen fennmaradt, de megviselt darab, csak úgy tartható meg a jövő­ben, ha állagáról szakavatott kéz gon­doskodik." Ezt követően Szabó Judit restaurá­tor dr. Könözsy László polgármester felkérésének eleget téve látott munká­hoz. Kérdésemre, hogy milyen fázisai vannak a zászló restaurálásának, a kö­vetkezőket mondta: - A tárgy ún. kétlapos fémszállal hímzett zászló, közepén ovális, két oldalán festett képpel. Alapanyaga se­lyemdamaszt, az egyik oldalon vilá­goskék, a másik oldalon világos ok­ker színűek, mely színek elvesztették élénkségüket. A zászlót aranyszínű paszománcsík és fémszálas rojt sze­gélyezi, a zászlóvégeken két szépen kidolgozott bojttal. A tárgy, állapotát tekintve, gyenge megtartású, szaka­dozott, hiányos, a festett képek töre­dezettek, helyenként apró vászonsza­kadásokkal, jelentős restaurálásra szorulnak. Az elmondottakból jól ér­zékelhető, hogy a tisztítás és a resta­urálás összetett probléma. Az anya­gok sokféleségére tekintettel a tárgyat tisztítás előtt szét kell bontani alkotó­elemeire és a tulajdonságainak meg­felelően kell az alkalmazható tisztítá­si és restaurálási módszert kiválaszta­ni. Tisztítás után a zászló alapszövetét egy - általam azonos színűre festett ­tisztaselyem alátámasztó anyagra rá­dolgozom, ún. restauráló öltéssel, ami nagyon aprólékos és időigényes mun­ka. A fémszálas hímzés is helyenként hiányos, amit pótolni kell. A zászló textillapjából kiemelkedő, mindkét oldalán festett kép más problémákat vet fel. Készítés technikáját illetően vászonra festett olajkép, melyet en­nek megfelelően kell restaurálni. Miután minden részt külön-külön kitisztítottam és kiegészítettem, kö­vetkezik a tárgy összeállítása és a rúd­ra való visszahelyezése. A teljes res­taurálás kb. 400 munkaórát igényel. A feladat szép és érdekes, sok örö­möm van benne. Ezúton szeretném megköszönni a városnak a lehetőséget és a bizalmat! Bélay Iván

Next

/
Oldalképek
Tartalom