Esztergom és Vidéke, 1998

1998-08-13 / 32-33. szám

ül IDO-MU-HELY *19Ö2 • 1948 • 1998 mm> Szentgyörgymező: zászlószenteíestőí— újraavatásig A Szentgyörgymezői Római Katolikus Olvasókör zászlószentelési ünnepsége 1902. november 23. C.sm ír'rr a/f Sí tn'rr•orlil&i V 'ut-^m-^/:- ds>é/?

í 'zs, r;>• jtecitcreítttfct/ Je&'-Tfc -/ijfí-zníjc Síz/ SL rr^Tc/zfS/S2í/C 7 ,/ * emelje, még jobban fokozza az ünnepi örömet, mely szíveket eltölté. (...) a nagyközönség már előbb vett hírt az eseményről és szép számmal gyülekezett, hogy a templomba vigye - a szentelendő selyemlobogót - körünk szép zászlaját! Ez a mi szépséges zászlónk szülte ez ünnepet, ez vonzotta szerény körünkbe az ünneplő sokaságot! (...) ott feküdt a kör asztalán, selyemszámyait aranyrojt szegélyezi, aranyhímzés ékesíti. Kék mezőben ott tündököl a kegyes Szűz Anya kedves képe. Karján isteni Kisdedét tartja, ki áldólag emeli kis kezét, hogy kegyelmeinek árját öntse ki körünk immár tíz éves fájára. (...) Ezért esd fel Hozzád körünk, midőn zászlajára hímezte könyörgését: Magyarország Nagyasszonya! Könyörögj érettünk. A fehér mezőben Szt. György vitéz képe látható, amint fehér ménen ülve hősi elszántsággal küzd a sárkánnyal. (...) A zászló már fel volt tűzve nádjára, melyet egy fényesen ragyogó kereszt díszít. (...) hat koszorúslány, név szerint: Bartus Rózsa, Erős Ilona, Hübler Róza, Móczik Erzsébet, Molnár Róza, Trexler Juliska, felemelték a zászlót és fekvő helyzetben vitték a menet élén. Hosszú sora az ünneplőknek követték őket. A templom szentélyében már készen állott az asztal, melyre elhelyezték. És most a menet a zászlóanya elébe sietett. A kör elnöke üdvözölte a zászlóanyát: Mélyen tisztelt Tekintetes Asszony! A hála, melyre a Tekintetes Asszony ismert jóságával és kegyességével körünket is lekötelezte, azt súgta nekünk, hogy ide jöjjünk kopogtatni, ide kérni, hogy szerény körünket a zászlóanyai tiszt elvállalásával kitüntetni kegyeskedjék. (...) régi igazság, hogy mitől telve a szív, arról beszél a nyelv. Szóljon tehát a nyelv, amitől telve a szív. Fritz Ciliké erre előlépve ily szavakkal köszönté a meghatottságában örömkönnyeket könnyező zászlóanyát: (...) Tekintetes Asszony! Mint kegyesjóakarónk, mint nagylelkű jóltevőnk iránti gyermeki hálánkat, szeretetteljes ragaszkodásunkat kinyilvánítani mindannyiszor ünnepet ül lelkünk, az öröm és a hála ünnepét. A mai nap is ily kedves alkalmul kínálkozik. (...) De miként a gyermekek csak akkor érezik igazán boldognak magukat, ha köztük van édesanyjuk, úgy mi is ejöttünk, hogy az örömnép közé hozzuk azt, kit jó anyánkként tanultunk kicsi korunk óta tiszelni. Kérjük tehát szeretve tisztelt jóltevőnket, hogy kegyes megjelenésével örömünket tökeletessé varázsolni szíveskedjék. (...) Indulunk hát Isten nevében, hogy együtt örvendve mindnyájan, örömünk annál nagyobb legyen! (...) Meghatottan mondott köszönetet a zászlóanya az ünnepeltetésért, mire a koszorús lányok a remek kivitelű zászlószalag elővételével templomba kísérték. (...) A nehéz atlasz világoskék mezői arany zsinórral beszegélyezvék végük aranyrojttal ékesítve. A fehér csokorkötés közepén aranyhímzésű kereszt ragyog. Nagy nehézhímzésű aranybetűk tündökölnek rajta: Tsz tergom-sz t -györgymezői %ath. Olvasókörnekj Oltásy ferencné. szül. Hrertner (Borbála és a kör tíz éves múltjának határszámai: 1892-1902. (...) A zászló anya jobbján Fritz Ciliké, balján pedig Csuport Erzsike haladt. (...) A templomban a kör választmányi tagjai állottak középen sorfalat. Megérkezett a szentelő főpap, dr. Csernoch János, pápai prelátus és protonótárius, apát, kanonok és országgyűlési képviselő, kit is a kör érdemekben gazdag alelnöke, Oltósy Ferencz úr fogadott. Rövid néhány perc múlva oltárnál állott az infulás praelátus s nála megszokott lendületes szavakkal ecsetelte a mai ünnep jelentőségét. (...) A főpap elrebegte az egyház imáját zászlónk felett, megszentelte szenteltvízzel, azután felszállott a tömjénfüst, hogy édes illatával felvigye mindnyájunk hódolatát, imádását, a Magasságbeli égi trónusa elé. A szentelő praelátus verte be elsőnek [ a zászló rúdjába] díszszögét, miközben ez arany szavakat mondá: A katholikus nevet díszítsék katholikus tettek! (Folytatása következik.) 1948-ban - miután a civü szervezeteket megszüntették - a szentgyörgymezöi Olvasókör díszes zászlaja eltűnt. |J /átóáhhfi jrénúák Ötven év múltán, idén áprilisban került elö, ahogy erről lapunkban is olvashattak (EVID, 1998. május 7.). Azóta a zászló restaurálás céljából szakértő kezekbe került; újraavatá- y! sának ünnepségét ezév őszén fogják jj megrendezni, az addigra teljesen felújított olvasóköri épületben. Az 1902-es zászlószentelési ünnepség eredeti jegyzőkönyve a kör akkori elnökének, dr. Babura Lászlónak díszes kézírásával készült, a zászlóanyának: Oltósy Ferencnének ajánlva. Szemelvényeink ennek másolatából valók, amelyet a dédunoka, Németh Kálmán adományozott az Olvasókör mai tagságának. Válogatta és közreadja: Bélay Iván A restaurátor műhelyéből... A zászlót múzeumi szakemberek megvizsgálták, hogy történeti, művészeti értékei alapján indokolt-e a zászló restaurálása. Dr. Kövecses Varga Etelka múzeológus szakvéleményében megállapította, hogy a zászló jelentős értéket képvisel. „A tárgy korát tekintve - írta - fiatal, mégis muzeális értékű ritkaság. Egész Magyarország területéről csak néhány olvasóköri zászlót ismerünk. Ezekből kevés maradt fenn, kevés is készült, sokáig a kutatás is figyelmen kívül hagyta. Nagy jelentőségű a zászló a vallástörténetben is, bizonyíték az ország nyugati felének polgárosodott vallásosságára, a századforduló körüli időszak felerősödött vallási életére. Mint ún. kolostormunka, művészettörténeti ill. iparművészeti szempontból is fontos. A zászlórúdon feljegyzett nevek, a hozzá fűződő történetek, adatok révén Esztergom történetére vonatkozó ismereteinket is gyarapítja. Esztétikai értéke sem hanyagolható el. A zászló felújított állapotában bizonyára olyan kiállítási tárgy lehetne, amely joggal tarthatna igényt a városi polgárság figyelmére. Végezetül egy gyakorlati tényt említenék: a zászló, mint a múltból szerencsésen fennmaradt, de megviselt darab, csak úgy tartható meg a jövőben, ha állagáról szakavatott kéz gondoskodik." Ezt követően Szabó Judit restaurátor dr. Könözsy László polgármester felkérésének eleget téve látott munkához. Kérdésemre, hogy milyen fázisai vannak a zászló restaurálásának, a következőket mondta: - A tárgy ún. kétlapos fémszállal hímzett zászló, közepén ovális, két oldalán festett képpel. Alapanyaga selyemdamaszt, az egyik oldalon világoskék, a másik oldalon világos okker színűek, mely színek elvesztették élénkségüket. A zászlót aranyszínű paszománcsík és fémszálas rojt szegélyezi, a zászlóvégeken két szépen kidolgozott bojttal. A tárgy, állapotát tekintve, gyenge megtartású, szakadozott, hiányos, a festett képek töredezettek, helyenként apró vászonszakadásokkal, jelentős restaurálásra szorulnak. Az elmondottakból jól érzékelhető, hogy a tisztítás és a restaurálás összetett probléma. Az anyagok sokféleségére tekintettel a tárgyat tisztítás előtt szét kell bontani alkotóelemeire és a tulajdonságainak megfelelően kell az alkalmazható tisztítási és restaurálási módszert kiválasztani. Tisztítás után a zászló alapszövetét egy - általam azonos színűre festett tisztaselyem alátámasztó anyagra rádolgozom, ún. restauráló öltéssel, ami nagyon aprólékos és időigényes munka. A fémszálas hímzés is helyenként hiányos, amit pótolni kell. A zászló textillapjából kiemelkedő, mindkét oldalán festett kép más problémákat vet fel. Készítés technikáját illetően vászonra festett olajkép, melyet ennek megfelelően kell restaurálni. Miután minden részt külön-külön kitisztítottam és kiegészítettem, következik a tárgy összeállítása és a rúdra való visszahelyezése. A teljes restaurálás kb. 400 munkaórát igényel. A feladat szép és érdekes, sok örömöm van benne. Ezúton szeretném megköszönni a városnak a lehetőséget és a bizalmat! Bélay Iván