Esztergom és Vidéke, 1998

1998-08-13 / 32-33. szám

ír, A GAZDA SZEME # ÁLOM ÉS VALÓSÁG tm 1938 • 60 Horváth István (a Balassa múzeum és a megyei múzeumi hálózat igazgatója): A kutatás és helyreállítás előzményei A török háborúkban jórészt elpusztultak a vár középkori épületei, - maradványaik pedig a Bazilika építését megelőző nagy tereprendezésnek estek áldozatul. A török-kori ostromokban rombadőlt, és már akkor föld alá temetett Árpád-kori királyi, majd későbbi érseki palota maradványait 1934-38 között ásták ki és állították helyre. Az akkori rekonstrukció máig a magyar műemlékvédelmi munka mintaképe. A háború miatt megszakadt kutatások 1961-1968 között Méri István, majd Nagy Emese vezetésével, 196974 között megszakításokkal, majd 1979-től folyamatosan az én vezetésemmel folytak. 1969-70-ben felújították a királyi palotát, majd az új Vármúzeum kialakítására tervpályázatot írtak ki (1972), amely alapján - az újabb kutatások eredményeit figyelmen kívül hagyva - 1979-re engedélyezett kiviteli terv a!apján majdnem beindult a teljesen elhibázott terv megvalósítása. Ekkor - a Dunakanyar Intéző Bizoág és a Balassa Múzeum közbelépése alapján - az MTA Régészeti Bizottsága és a Művelődési Minisztérium leállítatta az építkezést és újabb régészeti kutatást rendelt el a múzeumi célra beépítésre tervezett, még kutatatlan területen, illetve a Kaszárnyában. A kutatások olyan új eredményeket hoztak, amelyek teljesen megváltoztatták a várpalotáról kialakult korábbi ismereteket és újabb eredményekkel biztattak. Ekkor találtuk meg az Árpád-kori királyi „Nagy palota" jelentős (10 x 50 méteres) maradványát, illetve a Vitézpalota - már 1966 - 68 között sejtett - építményének további részleteit. (Dunakanyar, 1993.) A tervezett modem irodaház helyének kutatása során az Árpád-kori királyi palota K-i védőfalának jelentős maradványai kerültek elő egy 8x8 méteres alapterületű, négyzet alaprajzú toronnyal, amelynek felmenő fala az ENy-i sarkon 4 m magasságban fennáll. (Megjegyzendő, hogy ennek helyére épült volna a tervezett új épület kazánháza!^ (Esztergom Évlapjai, 1990.) 1996 • Interjú dr. Horváth Istvánnal: - Mikor mondhatták azt körülbelül, hogy tudják, hogyan nézett ki a palotaegyüttes? - A kutatásokat még ma sem mondhatjuk befejezettnek, de 1984-re már kialakult egy olyan kép, amelyről nagy biztonsággal állíthatjuk: ilyen volt az Árpád-kori palota és így bővült ki Vitéz János érseksége alatt. A rekonstrukciós munkában nagy segítségemre volt Vukov Konstantin műemlékei szakmérnök. Meg tudtuk rajzolni az ÁrA VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZE LEHET-E AZ ESZTERGOMI VÁRHEGY? A Vár rekonstrukciója pád-kori palotakomplexum körvonalait, a dísztermet, a tróntermet, amelynek öt ablaka a Duna felé nézett. El tudtuk különíteni a XIV. századi építményeket, s megállapítottuk, hogy a XV. században Vitéz János a Duna felé egy újabb traktussal és konzolokon függő erkélyfolyosóval bővítette a palotát, megemelte a nagy díszterem magasságát és az udvari homlokzaton gótikus ablakfülkéket alakított ki. Az így impozánssá növekedett, 47 x 17 méteres termet faboltozattal borította. Korabeli utazóktól, de Bonfinitől is maradt ránk írás, amely a csodálat hangján szól a sem pillérekkel, sem oszlopokkal meg nem támasztott hatalmas és magas csarnokszerű építményről. Ezt az épületegyüttest gyújtották fel, lőtték szét a török harcok idején, 1595ben. A függőfolyosó konzolai és faragott díszkövei a Várhegy tövébe zuhantak. Elméletünk szerint jó részüknek még ott kell lenniük, így próbaásatást végeztünk. Öt méter mélységben meg is találtuk a köveket. - Kiásták őket? - Szándékunkban állt. 1985-től 1993-ig kisebb megszakításokkal a Várhegy nyugati lábánál, hol kézi, hol gépi munkával mintegy 30 ezer köbméter földet és törmeléket hordtunk el, míg 1994-ben elértük a leomlott épület omladékát. A földmunkák alatt sorra kerültek elő a kőfaragványok, fixáltuk a konzolok helyét: hat darab maradt a falba betörve. Közben a palota területén végzett kutatásaink tisztázták a palota funkcionális tagolódását, megtaláltuk a konyhákat, az előcsarnokot, a gőzfürdőt, az ámyékszék-tornyot. A maradványok és a párhuzamok alapján a 80-as évek elején elkészült a Vitézféle palota elméleti rekonstrukciója, amelyet a következő évek kutatásai nyomán tovább finomítottunk. /ÍWS-ban az új ismeretek alapján az Országos Műemléki Felügyelőség helyreállítási programtervet készített a palotára. Megelégedvén a koncepcióval, a programterv egyebek mellett célul tűzte ki a Vitéz-palota épülettömegének és belső nagytermének rekonstrukcióját is, amelyet a tervtanács elfogadott. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a közelgő évfordulókra tekintettel az egész vár területére tervjavaslatot kell készítem, s ennek megvalósításához a kormány segítségét fogják kémi. (Magyar Múzeumok, 1996. 2. sz.) Horváth István: Ez az előterjesztés - részben a rendszerváltás miatt - késett, azonban 1991-ben a múzeum részéről (Esztergom polgármesterének, illetve a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnökének támogató leveleivel) feljegyzést küldtünk Antall József m\niszterelnökhöz, aki azt támogatva az illetékes minisztériumoknak (KÖHIV, Művelődési és Közoktatási Minisztérium) megküldte. (Dunakanyar, 1993.) Gál Tibor, vezető-tervező - Állami Müemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK): i9SS-ban Oláh Zoltán és munkatársai komplex, a Várhegy egészével foglalkozó programjavaslatot készítettek, amely konstrukciós elképzeléseiben már az elvi rekonstrukciókra támaszkodott. Meg kell jegyezni azonban, hogy a tudományos megalapozottság hiányát és szükségességét ők is hangsúlyozták. Ebben a tervben történt először kísérlet a többször vitatott Vitéz-féle palota programterv szintű rekonstrukciójára. (...) az idők folyamán a területtel több terv és programterv is foglalkozott, azonban a koncepciók régészeti-művészettörténeti oldalról sajnos nem voltak és a mai napig nincsenek teljes mértékben alátámasztva. Noha az ezirányú munkák dr. Horváth István irányítása mellett már hosszú évek óta tartanak - részben a folyamatos pénzügyi háttér hiányában - a mai napig hagytak nyitott kérdéseket, és úgy tűnik, jónéhányra a kutatások lezárultával sem fogunk választ kapni. Ilyen terület maradt például az ún. Vitéz-palota, annak építészeti megjelenítése, hiszen a feltárások eddig sajnos nem tudtak tisztázni jónéhány, a konkrét rekonstrukció szempontjából lényeges részletet: kérdéses a dunai homlokzaton megjelenő XV. századi zárterkély tömege és az emeleti reprezentatív nagyterem fedése, részletei és funkcionális kap1988 • 1 0 csolata a csatlakozó szárnyakhoz (a konyhákhoz és az árpádkori palotaszárnyhoz). (Magyar Múzeumok, 1997.1 .sz.) 1996 • Vukov Konstantin: A kutatási és elméleti rekonstrukciós elemzések alapján a Vitéz Jánosféle híres 15. századi nagyterem helyreállítására nyílna lehetőség, mivel a megfelelő ismeretek rendelkezésre állnak. A palota építészeti-történeti értékeinek és mondanivalójának kifejtése nem jelenthet sem purista, sem stílszerű rekonstrukciót, hiszen erre elegendő konkrét részlet nem maradt meg. A gyakorlatban ugyan a „rekonstrukció" szót használjuk, de ezen nem a szigorúan műemlékvédelmi szempontú helyreállítást értjük. Miként minősíthető tehát az általunk javasolt fejlesztés? Olyan építészeti nyelven megfogalmazott kiegészítésről beszélhetünk, amely mint védőtető borul a számunkra becses maradványokra, s egyúttal kifejezi azt a tudományos ismeretet, amellyel ezt a jelentős palotát-máig egyedülálló és példamutató módon - felfedezték, azonosították és a lehető legtöbbet megtudva róla, elméletileg rekonstruálták. 1996 • Interjú dr. Horváth Istvánnal: Az idén már a hegy lábánál tudunk ásni, az utolsó kőfaragványok is felszínre kerülhetnek. Igenám, de ekkorra megváltozott a ma már Országos Műemlékvédelmi Hivatalnak nevezett intézmény koncepciója. Az az álláspont, hogy amíg az utolsó köfaragvány és kőkonzol elő nem kerül, addig nem állapítható meg a függőfolyosó és a homlokzat magassága, és addig nagyobb szabású rekonstrukciót nem támogatnak. - Ez valós kifogásl - Tulajdonképpen igen, de kutatásaink nyomán megállapítható, hogy a különböző adatok felhasználásával maximum egy méter lehet az eltérés az eredeti magassághoz képest, ami egy ekkora tömegű épületnél aligha látható. Már ma is pontosan rekonstruálhatók a XV. századi loggia fő elemei: a konzolsor, a padlószint, a loggiára a nagyteremből átvezető élszedett profilú, festett nyílások, a falvastagságok, és így tovább. (Magyar Múzeumok, 1996. 2.sz.) 1997 • Interjú Horváth Bélával, a Vármúzeum igazgatójával: - Az mindig vitatéma volt, hogy ebből az ezer éven át épült-rombolt épületegyüttesből mit kell megmenteni, bemutatni Erre hogyan válaszol a Vármúzeum? - Nehezen. Szerintem egy műemlék akkor szolgálja igazán a kultúrát, ha oda beköltözik az élet. Ebben a palotában, királyi udvarban az elődeink a XI. századtői élték mindennapi életüket. Itt laktak, fogadták vendégeiket. Az a néhány százezer ember, aki ezt a várat megnézi, arra kíváncsi, hogyan élhettek itt. Ezt akarom visszahozni. Itt ugyanis délután hattól