Esztergom és Vidéke, 1998

1998-08-13 / 32-33. szám

1998/8.:A G A Z D A S Z E M E : • Á L () M É S ;. V A L ÓS ÁG m. egy teremtett lélek nincs. - Ezt szolgálná az a hatalmas re­konstrukció, ami most felgyorsulóban van? - Az a célunk, hogy minél többet be tudjunk mutatni különböző épí­tészeti korokból úgy, hogy ne hatá­rozzuk meg egyetlen korszak elsőb­ségét sem. Hiszen Gézáétól a kora­barokk időszakáig épült ez az együttes. A mindenkori palota (ma kaszárnyaként ismert) nagytermé­ben, ami a leglátványosabb tér volt, az összes építészeti korstílust meg kell mutatni. A román-kort, a góti­kát és barokkot egyaránt. Ez persze állandó szakmai, műemléki vita. (24 Óra, 1997. február 22.) 1996 • Géczy Csaba (az AMRK igazgatója): (...) szeretnénk megnyugtatni mindenkit, hogy semmi nem sikkad el. Az ún. Vitéz-palotát, illetve an­nak maradványait tartalmazó épü­leteket oly módon kívánjuk haszno­sítani, hogy az nyitva hagyja a to­vábbfejlesztés, akár a Vitéz-féle, akár más periódusnak megfelelő ál­lapot rekonstruálásának lehetősé­gét. Addig azonban még hosszú évek kutató, feldolgozó, értékelő munkájára van szükség. Nincs tehát másról szó, minthogy a vár műemléki építész-tervezője és a műemléki tervtanács a kutatás jelen stádiumában nem tartotta le­hetségesnek a Vitéz-féle nagy palo­ta tömegének rekonstruálását. He­lyette azonban a történetileg nem ke­vésbé fontos, bár szerényebb méretű középkori nagyterem visszaállítását és méltó hasznosítását célozza meg az elfogadott terv. Az itt megvalósuló kiállítási program reményeink szerint jól illeszkedhet a nagyterem eredeti reprezentatív funkciójához. A kap­csolódó egyéb építészeti megoldá­sok: kőtár, restaurátorműhely, ven­dégszobák, étkezési lehetőség megte­remtésével pedig ugyancsak igyek­szik a palota maradványait haszno­san, a múzeumi funkció szolgálatába állítani. A Vitéz-palota rekonstrukciójá­nál kétségkívül szerényebb, de a hi­teles műemléki helyreállításnak megfelelő koncepcióval mind az Esztergomi Vármúzeum, mind a felügyelő Magyar Nemzeti Múze­um vezetése egyetért. (A Magyar Múzeumok szerkesztőjéhez írott levél­ből, 1996.) 1997 • Gál Tibor: Figyelembe veendő, hogy a 2000. évfordulóig a hátralevő, rendkívül rövid idő (3 év) miatt (...) reális, finanszírozható programnak van csak esélye, amely a szükséges igé­nyeknek megfelel és a későbbi to­vábbfejlesztésnek nem mond el­lent; átfogja - ha különböző mér­tékben is - az együttes teljes terüle­tét; (...) a beavatkozás a mának is megfelelő korszerű múzeum-felfo­gásnak teret ad. (...)Tudományos dokumentáció minden egyes objektumra vonatkozó­an, különösen pedig az egész területet átfogóan nem áll rendelkezésre. A fenti időszakon belül várhatóan még elkészülhetnek egyes dokumentáció­részek, amelyek eredményei haszno­síthatóak lesznek, azonban a terv szükségszerűen csak azokkal az is­meretekkel számolhat, amelyek egyértelműek. A beruházás meg­alapozásába bizonytalan, a jövő­ben csak esetlegesen meghozható döntések nem építhetők be, mert ezek tudományos, funkcionális, pénzügyi stb. kihatásait nem lehet előre körvonalazni. (Magyar Múzeumok, 1997.1 .sz.) 1996 • Interjú dr. Horváth Istvánnal: - Régi álma a Vitéz János Palota rekonstrukciója. Megvalósul ez az államalapítás évfordulójára? - 2000-re a Várban jelentős re­konstrukció fog megvalósulni, ami­nek az előkészítési munkái legalább 15 évre nyúlnak vissza. Korábban nagyszabású újjáépítést terveztünk, azonban részben a közéleti tevékeny­ségem, valamint a kevesebb pénzügyi támogatás miatt a kutatás nem tudott olyan ütemben előrehaladni, hogy azt mondhattuk volna 1995-re, hogy be­fejeződött a feltárás. Azóta a Műem­lékvédelmi Hivatalban más szemé­lyek kerültek döntési pozícióba. A korábban elfogadott koncepció ak­kor tudott volna megvalósulni, ha a kutatásokat be tudjuk fejezni. Még program kormányprogram. Esz­tergom vezető szerepe az évforduló kapcsán vitathatatlan. Tervünk minden szakmai fórumon átment, ennek értelmében 1994-től zajla­nak az előkészítő építkezések. Fel­épült a Kapuszoros, a Budai és a Fehér Torony, a kápolna melletti terasz. Az idei parlamenti költség­vetésben a királyvárosokra elkülö­nített összeg szerepel: 400 millió fo­rint. Ez a program, az itteni teljes beruházás az ezredfordulóig, éven­ként növekvő összegben meghalad­ja az egymilliárd forintot. (24 Ora, 1997. február 22.) Az első nagy lépés Szerdán délelőtt véget én az eszter­gomi Vár felújításának első szakasza. A volt kaszárnyaépület tetőszerkeze­tének faanyaga háromszáz év alatt el­használódott, ezért kicserélték. Az új­jáépített fedélszék műszaki átadása­kor minden rendbenlévőnek találta­tott. A palota rekonstrukciójának első szakaszát vasárnap Göncz Árpád köztársasági elnök ünnepélyes át­adással zárja le. A felújítás huszonöt éve halasztódott. 1973-ban már rész­letesen kidolgozták a terveket, ám ezekből 1994-ig csupán a fogadóépü­letre vonatkozó rész valósulhatott meg. A munkálatok két esztendeje gyorsultak fel, amikor a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos A, A Vóiéx-p&Urtsc CchJC <>H"vege mindig van egy olyan terület a Pa­lota alatt a hegyoldalban, a török­kori pusztulás már 1994 év végére elért szintjén, ahonnan egyre na­gyobb számban várható újabb lele­tek előkerülése, amelyek a Vitéz Pa­lota nyugati homlokzatának re­konstrukciójához szükségesek len­nének. Mivel ez a munka még nem készült el, a jelenlegi vezetés azt mondja, várni kell a Palota re­konstrukciójával. - Ez azt jelenti, hogy 2000-re a Vitéz János Palota nem készülhet el? - Sajnos nem. Erre sem idő, sem pénz nem áll rendelkezésre és az új koncepció szerint egy kisebb szabá­sú helyreállítás valósul meg 2000­ig, mely nem végleges, de azért lát­ványos dolog lesz. ( Kór-Lap, 1996. szeptember.) 1997 • Interjú Horváth Bélával: -Elete főműve lehet az, ami 2000­ben várja itt a vendéget. Mi épül, milyen pénzeszközökből? - Sok itt a félreértés. A Nemzeti Múzeum támogatásával elindítón Műemlékvédelmi Felügyelőség költ­ségvetéséből nagyobb összeget cso­portosítottak át erre a célra. A korabarokk tetőszerkezetet milliméter pontossággal kellett új­jáépíteni. Bízvást elmondható, hogy a magyar műemléki építészet Esztergomban jelesre vizsgázott. A beázások meggátolásával felszaba­dult az út a hajdani paloták nagy­termének rekonstrukciója előtt. (Komárom-Esztergom Megyei Hír­lap, 1996. augusztus 15.) 1996 • Interjú dr. Horváth Istvánnal: Néhány dolgot azért fájó szívvel vettem tudomásul. Ha például a ka­szárnyaépület falára még 8 sor tég­lát felfalaznak, amikor a tetőszer­kezetet cserélték ki, akkor az udvar felől helyre lehetett volna állítani egy gótikus palotahomlokzatot. Azon a szinten ugyanis öt nagy gó­tikus ablak maradványait találtuk meg. Mindezt nem tették meg. Most a gótikus ablakok záródása helyén vasbeton koszorú fut. -Ha valamikor megvalósul az iga­zi Palota helyreállítása, akkor mi lesz a teendő? - Akkor ezt a vasbeton koszorút el kell bontani, ami nem kis munkát fog jelenteni. Az udvari fronton most csak egyeüen egy ablak lesz látható gótikus formában. Ott magasabbra falaztak és a betonkoszorú átível. Az eredeti barokk tetőszerkezetet állítot­ták helyre, és ezzel hosszú időre kon­zerválták a barokk kaszárnyaépületet. Nem hiszem, tekintettel a tetemes költségekre, hogy egyhamar ezen változtatni lehet majd. (Kór-Lap 1996. szeptember) 1997 • Gál Tibor: A terv kiemelt célkitűzései A terv „ideiglenes", mert a mű­szaki értelemben vett halaszhatat­lan problémákra, területekre kon­centrál. Ezért a műszakilag megol­dott, de további rekonstrukciós lehe­tőségeket is tartalmazó együtteseket nem is érinti (pl. Fehér-torony). Más területeken eleve számol valamilyen rekonstrukció megvalósításával. Mi­vel nem tudni, hogy a „végleges" megoldások mikor váltják fel az ideigleneseket, ezért ezek egyszerű­ek, de semmilyen értelemben nem lehetnek silányak. (...) A Palota­nagyterem (Pfalz) esetében a terv a legépebben megmaradt korszakot, annak reprezentációs funkcióját tekinti kiindulási pontnak. Ezt az elvet követve történik a Kis-román Palota épületbe foglalása és a Palota­nagyterem új kialakítása is. Mind­ezek azonban olyan technikai megol­dásokkal készülnek, amelyek nem zárják ki a későbbi - a feltárás tudo­mányos feldolgozásától függő - re­konstrukciós továbblépések lehetősé­gét. (...) A beavatkozás a tudo­mányos szempontból vitatható re­konstrukciókat kerüli, de megtart­ja azok későbbi megvalósításának lehetőségét. (...) Célszerű volt tehát, hogy az I. István királyunk koroná­zásának 1000. évfordulja megün­neplésére készülő esztergomi Vár és Pfalz olyan építészeti programot kapjon, amely messzemenőleg le­hetőséget ad a még mindig folya­matban lévő kutatások eredménye­inek későbbi, esetleges figyelembe­vételére, ugyanakkor alkalmas a 2000. évi ünnepségek lebonyolítá­sára is. (Magyar Múzeumok, 1997.1 .sz.) 1996 # Vukov Konstantin: (...) Az eddigi kutatások által bizo­nyított (kb. 16 x 47 méteres) nagyte­rem többcélú - nem feltétlenül csak múzeumi - funkcióval hasznosítható értelmesen. Bizonyos, hogy a terem mint építészeti tér és mint a 20. század végének egyik legjelentősebb re­konstrukciója önmagában is érdekes lehet, de ez - a fenntartás érdekeit tekintve - kevés. Ezért az esztergo­mi Várhegy teljes együttesében gondolkodva, a Vitéz-termet csodá­latos konferencia-rendezvény te­remmé lehetne tenni. Arégi kanono­ki házsorok valamelyike kínálkozik megfelelő szintű szállodai helyek ki­alakítására. Ezt a funkciót erősítheti a

Next

/
Oldalképek
Tartalom