Esztergom és Vidéke, 1998

1998-08-13 / 32-33. szám

IDŐ® Mű* HELY Várritgy, 1995. gtbclin, J-«s felwtM. 120^210 cm (lelő: Mohar Ceia) VÁROS* VILÁG NAGYFALUSI TIBOR szerkesztésében NYÁR • KISASSZONY HAVA Kisasszony liáva (Augustus), vagyon 31 napja j (Az „1848. szökő évre" szóló gazdasági kalendáriumból.) A VÁROS NAPJAI: AUGUSZTUS 10 • 1685-ben a Vár visszavételére július 30-án indított utolsó török ostrom vége. - 1848-ban ezen a napon városunk nemzetőreinek két százada komáromi várszolgálatra indul. AUGUSZTUS 13 • Az I. József király által 1708-ban kiállított kiváltságlevelet kihirdetik a Városházán. AUGUSZTUS 15 • 1938-ban az Árpád-kori Várpalota rekonstruált maradványainak ünnepélyes átadása. AUGUSZTUS 16 • 1685-ben vármegyénk területén - Tát közelében - az utolsó jelentős törökkori ütközet: Lotharingiai Károly seregének nagy győzelme a hódítók felett. 1927-TOL • A VÁROS ÜNNEPI HETE: AUGUSZTUS 14-20. Az ESZTERGOM és VIDÉKE melléklete III. évf. 8. szám- 1998. augusztus 13. 1938 • 6 0 50 évvel ezelőtt láthatta először a nagyközönség az esztergomi királyi palota helyreállított, rekonstruált termeit. Az 1934—38 közt folytatott ásatások eredményei minden korábbi elképzelést felülmúltak: feltárult az Árpád-házi királyok egykori lakhelye! Az „asatások'

: (röviden csak így nevezték e munkát) megindítását Lepold Antal kanonok szorgalmazta, aki a történeti források alapos elemzésével jutott arra a következtetésre, hogy a Lipót-bástyán kell a kutatásokat megindítani. Valóban, itt bukkant felszínre a felfedező ásó nyomában a kápolnához vezető lépcső. A földfeltöltés alatt rejtőző romok ásatását Gerevich Tibor régészprofesszor vezette. A műemlékvédelem történetében kiemelkedő jelentőségű, hogy a feltárásokkal egyidejűleg megszülettek a helyreállítás tervei is. Ezeket Lux Kálmán műegyetemi tanár és fia Lux Géza építész készítették. És rajtuk kívül van még egy név, akiről gyakran elfeledkezünk, pedig állandóan a helyszínen munkálkodott és szorgalmasan küldte heti jelentéseit Luxéknak, az Várnai Dezső építész, ahogy korabeli bélyegzőjén áll: ,.az esztergomi vár építésvezetője." A helyreállítás és a lehullott régi kövek visszahelyezése, a megtalált freskók konzerválása (az olasz Pellicioli professzor által) a feltárás után azonnal elkezdődött. A megmaradt felmérési rajzok, helyreállítási tervek sorozata, változatai elmélyült munkáról tanúskodnak. Ma, ötven év múltán is pontosan megállapítható, milyen töredékben találták meg az egykori falakat, milyen eredeti részlet és lelet adott támpontot a rekonstrukcióhoz. A nagyközönség számára is érthetővé tették ezt azzal, hogy a kiegészítéseket az erre a célra gyártott lapos, fagyálló téglákból építették; továbbá korszerű vasbetonlemez födémeket alkalmaztak a szükséges helyeken (például a lakótorony kilátóteraszán vagy az ún. Vitéz-stúdió alatt, a Géza fejedelem kori falmaradványok bemutatása érdekében). Magas fokú szaktudást bizonyít a királyi kápolna boltozatának és az oromfal rózsaablakának „feltámasztása". A helyreállítás módszere nemcsak a hazai, de a nemzetközi műemlékvédelemnek is nagy szakmatörténeti jelentőségű eseménye: megelőzi korát, de megelőzi a Velencei Carta konzerválási elveinek rögzítését (1964) is. A dr. Horváth István által vezetett legújabb kutatások fényében már tudjuk, hogy az 50 évvel ezelőtt napvilágra hozott palota lényegében csak a magánlakosztályokat jelenti, az igazi reprezentációs épületszárnyat, a híres „ebédlőtermet" az ún. kaszárnyaépület rejti magában. 1988 "PIKTOR >98 • Az. idjú, ^Icotd^tx^vól a. VIII. \q rí é V wK-' • ^Í^C 'hü 9 3 uaj 2t a Aívtt^vM. »ítíiL i k lós) ^xx „50 évvel ezelőtt...": vezércikkünk elején nem sajtóhibának lehetnek tanúi. Természetesen újraközlésről van szó: Vukov Konstantin, műemlékvédelmi szakmérnök írása 1998 áprilisi számunkban jelent meg először. (Akkor még havilap voltunkT 1988 nevezetes év volt a Vár rekonstrukciójának történetében. Egyrészt azév őszén adták át a Vármúzeum új fogadóépületét. (ÉVID, 1998. október. -Terveit az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség megbízásából, Erdei Ferenc irányításával Teleki Katalin és Cséfalvay Gyula készítette.) Másrészt a műemléki tervtanács ebben az évben fogadta el azt a programtervet, amely a teljes Vár-együttes rekonstrukcióján belül célul tűzte ki a Vitéz-palota helyreállítását is. A kettős évforduló és a most, augusztus 18-án kezdődő műemlékvédelmi szimpózium alkalmából összeállított dokumentációnk (a II.—III.—IV. oldalon) az 1988 óta eltelt évtized fejleményeiről kívánja olvasóinkat tájékoztatni. Ennek érdekében túlnyomórészt sajtóközleményekből válogattunk. (Mivel - természetesen - a szakmai vitában nem vagyunk illetékesek, az ilyen jellegű részleteket mellőztük. A szemelvényeket néhol rövidítve adjuk közre, a kiemelések mindenütt a szerkesztőtől származnak.)