Esztergom és Vidéke, 1998

1998-04-09 / 14-15. szám

I D O - M U - H EL Y • 1 848 / 4 9 1998/6. o»folr** 22. >xá«L ESZTERGOM és VIDEÓ VAUU.M tó JIWIVKI KUIIKKKIMK Nuüí.OXVU 4898. AnútcCus Az egyesítés évfordulóján. Jüitcrgout, april 20. Egyik helyi lap legutóbbi számában hosszabb cikkben foglalkozik á városházi állapotokkal abból az alkalomból, hogy a városrészek egyesítésének april hó 16-án második évfordulója volt. S mint a jubileumok, ha mindját két esztendős jubileumok, krónikásai, ő is rózsaszínű szemüveget tesz az orrára s karmintintába mártja a tollát. Rengeteg különbséget talál az 1895. évi elmaradottság s a mai virágzó viszonyok között; az uj tisztikar az akkori Augias istállóját (ipsissima verba) immár kiseperte s a munkában vezetőjük, előmunkásuk volt V fófőistállómester, »a minden poh .gármesterek legszorgalmasbika.« j — A lüriric-uteai bérpalota. A•> e.?ész 1 város érthető érdeklődéssel várta szerdán délután, mint fog dönteni a Takarékpénztár igazgatósága a lőrinc-uteai bérházcsoport felépítőjének kijelölése tárgyában. Az érdeklődés annál nagyobb volt, mert köztudomásúvá vált, hogy a döntés immár csak két ajánlattevő gtiihoJJ'tr Albert és l'Jtiicz József között fog megtörténni. Az igazgatóság este y órakor döntött és a vállalatot aio.ooo forinton, az épületcsoportnak iSyo. april havában való átadást kötelezettségével. Pfalc7 József építőmesternek adta ki. A döntés általános megelégedést keltett, mert l'falcz József kiváló .szakbeli képzettségének és jóizlésének már számos nagyobb építkezése alkalm ival jelét adta. — Itt említjük meg, hogy már megérkezett az a pergament re festett remek okirat, amelyet f. hó 16-án. a Takarékpénztár jubiláris közgyűlése napján, a bér házcsoport alapkövében helyeznek cl. — A készülő postapalota. A. volt Müller-háznak a postapalota céljaira leendő átalakítását a vállalkozó Eggc-nkoffer József-cég már megkezdette. A kaput befalazzák, amennyiben az egész Széchenyi-téri front a hivatalos helyiségek befogadására fog szolgálni, a bejárás a Városházkőzböl lesz. Az emeleten lesz a felügyelő és egy tiszt lakása. A legnagyobb nehézséggel a távíró és telefonvezetékek áthelyezése fog járni, amihez ápril hó 5-én fognak hozzá. i — A Szentháromságszobor vége. 1 Amit az indolens hatóság, a közönyös közönség nem tudott kivinni, megtette az idő. A mai tanácsülésen elhatározták a Szentháromság-szobor sürgős lebontását. A városi mérr.ök kérte azt, előterjesztve, hogy Hnnak felső oszlopa egy év alatt 10 centimétert hajolt s mai állásában immár közveszélyes. Lebontását tekintettel ,az ünnepekre — már hétfőn megkezdik, egyelőre alsó részét meghagyván. Most azután jöjjön elő az éji homályból a tetszhalott szoborbizottság s amit eddig) mulasztott, serény, kitartó munkával legalább most igyekezzék pótolni ! . . . — Tennispályák. A Tornakertben már nagyban sulykolják a Tennispályát, valamint erősen dolgoznak katonatiszti kar primáskerti tennispályáján is. Dvihally Géza Esztergom 1848—49-ben. ~~ Esztergom tehát forrongott. A lelkesedés, mely- a szabadelvű eszmék mellett tüzelt, egyre terjedt s a konzervatív párti elemek csendben lesték a dolgok fejlődését, de ahol veszély nélkül tehették, még is csak akadályt helyeztek a haladás szekere elé. A konzervatív pártnak Esztergomban is voltak erős hivei, s ezek közt legerősebb Andrássy József Esztergommegye akkori főispáni helytartója. Köréje csoportosultak a megyei földbirtokos osztályból néhányan és egykét tisztviselője, kik ősi hagyományaiknak megsértését láttak a jobbágyság felszabadításában, s borzongtak attól a gondolattól, hogy meggyőződésük ellenére a hirtelen feltűnt kormányzási rendszerben megnyugodjanak. Az egész megye, s kivált a sz. kir. város impozáns tüntetései meggyőzték e keveseket, hogy minden erőlködésük haszontalanba veszne az áradattal szemben, s ezért jobbnak láttak kitérni előle. így legelsőben a főispáni helytartó tette le hivatalát és midőn márc. 25-én Esztergom szab. kir. város közönsége a szabad ég alatt népgyűlést tartott, s ebben az első felelős magyar minisztérium névsorát felolvasták, ő is szólásra jelentkezett s kijelentette, hogy ezentúl mint egyszerű polgár fog segíteni a közjót előmozdítani. Igaz ugyan, mondá beszédében, hogy a többség elvei ellenére és az uj minisztérium ellenében, de mindenkor a haza jóléte fog szemei előtt lebegni. Bókolni nem fog senkinek, mert ezt mint hivatalnok sem tette, de nem is tud, hanem tetteket vár. Ezen beszéd, mely mindenesetre nyíltságra és egyenes jellemre mutat, nem tette meg hatását, mert hivei bizony az éljenzésekkel nem jelentkeztek, hangjuk csendben az alkotmányos intézkedéseket örömmel üdvözlő tömegben megoszlottak, s magára hagyták vezérüket akkor, midőn az épen magának, vagy inkább elveinek akart bizalmat szavaztatni s nyiltan sikra szállt az uralkodó felfogás ellen. Több ezer főre menő tömeg a zúgolódásnak némi morajával fogadta e nyilatkozatot, a mi még kényesebbé tette a volt főispán helyzetét. Hogy netalán kitörésre vezessen ez a zúgolódás, Meszéna János kezdett beszélni s megmagyarázta a népnek az úrbéri viszonyok megszüntetéséről hozott törvényjavaslatot, majd pedig az akkor legnépszerűbb szónok Besze János lépett a szószékre, s a nemzeti őrseregre vonatkozó törvények magyarázatával lelkesítve hivta fel a szabad népet ezen alkotmányos kötelességei teljesítésére. Nagy várakozással néztek akkor a megye rendes tavaszi közgyűlése elé. Vájjon milyen lelkesedéssel fogadja a megye az ujitást. A megyébensokkal nagyobb volt a kiváltságosak száma, egy páran nyiltan is a régi rendszer hívének vallották magukat, s várható volt, hogy talán ezek megzavarják a lelkes hangulatot, mely akkor a városról az egész megyére átragadt. 28-án . kora reggel már hatalmas nép tolongott a megyeház előtt; többnyire megyebeliek, kik mind részt kívántak alkotmányos jogaikból, mert szinte lázba ejté a megyei népet azon tudat, hogy sorsát ezentúl nem a nagyságos és nemes K. K. és R. R intézik, hanem saját maga, ugy a hogy legjobbnak tartja. Végre megnyíltak az ősi terem ajtai s a ki tudott, az bejutott. Legelsőbben Huszár Zsigmond m. alispán indítványára elhatározták, hogy a királynak atyai jó indulatáért hála feliratot küldenek, továbbá István nádornak köszönő levél, a felelős minisztériumnak pedig bizalom szavaztatott. Ezután a képviseleti rendszerre nézve ESZTERGOM POLIT

IKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. T {?») O U« , ~T 7Z — efS -fdM. MzUoccus 25határoztak, hogy addig is mig a.tör vény e tárgyban rendelkezni fog, a megye közönségéből a községek bírái és jegyzői a megyegyüléseken szavazattal bírjanak. Alig oszlott fel a gyűlés, midőn a városban ingerülten hullámzó tömegek csoportosultak a városház előtt. A nyugtalanságot az idézte elő, hogy a városba délután érkező Pesti Hirlap Pest városának a rend és béke fentartására szervezett bizottmányának egy országos felhívását tudatta. E bizottmány ugyanis, midőn V. Ferdinánd azon adott szavát, mely szerint a magyar felelős minisztériumot teljesen függetleníteni fogja, később tanácsadói unszolására, úgy akarta módosítani, hog)'- a had- és pénzügyi tárcát az ausztriai ministerium lássa el, egy határozatban tiltakozását nyilvánította, s a csatlakozásra az emiitett lapban az összes törvényhatóságokat felkérte. Az izgalom egyre nőtt. Fokozta ezt az általános vagyonbizonytalanság, mit a már szervezett nemzetőrség ugyan mindinkább iparkodott rendezni, mindazonáltal azon korszerű jelenség, mely minden ilyen alkalommal nyilvánul, és veszélyezteti a közvagyont, ez úttal sem maradt el. A megyegyülésröl szétoszlott közönség szinte a gyülekezethez csatlakozott, hol már hirtelen feltűnt népszónokok nem épen hizelgöen nyilatkoztak a király bécsi tanácsadóiról, s közbenközben forradalmi felkiáltások is voltak hallhatók. .„JPinke főbíró nvomban intézkedett, szét hirdetve a városban, hogy másnap, márc. 29-én a város közgyűlést tart, melyen minden polgár megjelenhet, és az alkotmányos formák szerint letárgyalják a kényes kérdést. A nemzetőrség is azonnal közbe lépett és a nép megnyugodva oszlott szét, hogy másnap annál impozánsabb nyugalommal és számmal jelenjék meg a gyűlésen. C' * ') A városi népgyűlésen, midőn a pesti választmány felhívását az elnöklő főbíró előadta, roppant zaj keletkezett. A kifakadások erős hangja kényszerité az elnököt, miszerint figyelmeztesse a közönséget, hogy midőn alkotmányos jogait gyakorolja, óvja meg tekintélyét, s nyugodtan, higgadtan mérlegelje a dolgokat. Erre szűnni kezdett a zaj, s a közgyűlés elhatározta, hogy a Pest városi bizottmány tiltakozó határozatát magáévá teszi, ezzel azon felszólításnak, hogy a tiltakozáshoz csatlakozzék, eleget tesz, miről nyomban levélben értesiti a választmányt, de egyúttal Maurovitz Rezső országgyűlési követet is felszólítja, hogy minden tehetségével támogassa azokat, kik a királyt ezen veszedelmes lépéstől visszatartani iparkodnak.

1) Egyszersmind azon kérelemmel fordult a kormány bizottságához, hogy az esztergomi nemzetőrség részére 600 darab lőfegyvert eszközöljön ki sürgősen, mert az őrsereg lőfegyver hiján csak kaszákkal van fegyverkezve. A vármegye közönsége szinte felháborodva fogadhatta a hirt, s ott is ugyancsak izgatottak lehettek a hangulatok, mit, más adat hiján, abból a rövid értesítésből is kiolvashatunk, mit Palkovics Károly, mint a megye főjegyzője a Pesti Hirlap april. 2-án megjelent számában ír. A tudósítás, mely a főjegyző jó tolláról országszerte tanúskodott, szó szerint ez: »Esztergom megye összes közönsége mart. 29-ikén következő határozatot hozott: (.. .) A megyei közönség mélyen áthatva azon lelkesedéstől, melyet benne a felelős magyar ministerium életbelépése a kivívandó