Esztergom és Vidéke, 1998

1998-04-09 / 14-15. szám

1998/6. 5 0 * 100 # E M LÉK-M Ű -HELY és biztosítandó nemzeti szabadság reménye éb­resztett' — a pesti választmány lesújtó aggodal­mát rokonszenvvel osztván, kinyilatkoztatja, mi­ként lejártnak hiszi azon időszakot, melyben a korlátlan kormányok népeik igényeivel büntetlenül játszottak; lejártnak hiszi az Ígéretek amitásait, mert. más nemzetekkel karöltve a magyar is követeli mindazon jogát, melyeket az idő által fejlesztve, Isten adományaként magáénak ismer. — A nemzet függetlenségét bábbá aljasitani nem engedi, s ennek szeplőtelen megóvására az uralkodó dinasztia és a jó fejedelem iránti hű­sége kijelentése mellett, minden megtámadások iránt magát védelmi állásba helyezendi, végre kijelentvén, miszerint a szeretett királyt a nem­zet kívánalmaival ellenkezésre indító tanácsoso­kat, bárkik is legyenek azok, hazaárúlóknak, a dinasztia ellen hűtleneknek s a rájuk következendő fenyíték alá vonandónak tartja, C-»0 A városi és megyei gyűlések ezen határo­zatait a polgárság megelégedéssel fogadta s a rend fentartására kiküldött bizottmány tagjainak felszólítására szétoszlottak. Ezen bizottság lázas tevékenységet tejtett ki a közrend megóvására és a nemzeti örsereg szervezése körül. E zavaros világban a város közbiztonsága teljesen e bizott­ság vállain feküdt. Első dolga volt a kiküldött polgároknak, hogy a nemzeti örsereg toborzása céljából, de meg zavargók gyorsabb megfékezése miatt is, a négy testvérvárosban külön-külön őr­tanyát létesíteni. Ez őrhelyek a városházakon tartattak, hol reggeltől estig folyt a jelentkezők összeírása. A besorozottak rögtön kötelező szol­gálatba vonultak, s naponkint kétszer jelentésté­telre hivattak. A szervező bizottság egyik mun­káját képezte a városban található fegyverek összeírása, és a nemzetőrség számára részben megvásárlása is. • •) Alig tiz nap múlva a bizottság 180 hasznavehető lőfegyverrel ellátott polgárt irt össze, a nemzetőrök száma március végén meghaladta a 700-at. Ez a szám csak a szab. kir.. várost képviselte s midőn a szervező bizottság kérelmére Andrássy Mihály első alispán hozzájárult ahhoz, hogy addig is, mig a tervbe vett testvérvarosok egyesítése be­következik, a négy városból kikerült nemzetőrség egy testületnek tekintessék és egy parancsnokság alatt álljon — a városrészekből toborzott nem­zetőrséggel 1278 ra emelkedett. 1) Esztergom volt a vidéki városok között a leggyorsabb a nemzetőrség szervezésében, mert más városokban csak március végén kezdődött a toborzás, mig itt már rendszeres szolgálatot és gyakorlatokat végzett minden valamire való pol­gár. ('• -) E^zie^go-mi. K^cle-iHie^^--, í áLb nevezettek, szíveskedjenek f. e. április 9-dikén, az . a/, jövö vasárnap délelőtti II órakor a város házánál megjelenni, hol nemzet, örökül alakulván, tisztjeiket magoknak neve­zetesen 1 kapitányt, 1 alkapitdnyt, 1 főhadnagyot,! hadnagyol 2 őrmestert és 8 káplárt megválasztani — és a választás ered­ményét a nemzeti örseree: alakításával meEfbizott valasztmány­nak bejelenteni fogják. . Ilyen tekintélyes kis sereg a város nyugal­mát teljesen biztosította, és a zavargások a nem­zetőrség működése kezdetén lecsillapultak. A város vezetőjének bölcs előre látása, mely a nem­zetőrséget oly jó időben felállította, nagy vesze­delmektől mentette meg Esztergomot, a belső forradalomtól. Voltak ugyanis, kik a hazarias J mozgalmat a felekezeti gyűlölködés és bosszú medrévé akarták tenni. A zsidók valóságos üldö­zésszámba részesültek. Összejövetelek tartattak, melyeken az ellentétek mindinkább kiélesedtek s már-már olyan mérvet ölt az általános fékevesz­tettség, hogy a város rendőrkapitánya egyik ta­nácsülésben kijelenti, miszerint minden erejét latba vetve, képtelen tovább a rendet maga fentartani, mert a nép a zsidók ellen lázító összejövetele­ket tart, s már világos nappal megrohant egy kereskedőt. Ily körülmények között a megalakult nem­zetőrség szigorú fegyelemmel fogott a rend hely­reállításához, ami rövid pár napi idő alatt teljesen sikerült, s igy a nemzetőrségben Esztergom vá­rosa nemcsak mint a szabadelvű eszmék védere­jét, hanem a város anyagi és erkölcsi biztosítékát találta fel. Az országgyűlésnek vége lett, a törvények nagy huza-vona után végre april. 11-én szente­sittettek. Maurovicz Rezső Esztergom követe is haza érkezett az alkotott törvények nyomtatott példányaival. Nagy lelkesedés- és szeretettel fo­gadták a követet s április 21-én tartott közgyű­lésen nagy ovációban részesítették. Maurovicz Rezső e közgyűlés előtt tartotta meg beszámo­lóját. A lefolyt országgyűlés történetét röviden előadva, az eredményül nyert törvényeket, me­lyek a nemzet újjászületését jelentették, megma­gyarázta, s egyszersmind azokat minél előbb ki­hirdetni ajánlotta. (*' 0 u A király legdicsőségesebb telte. MI ELSŐ FERENC JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIR ÁL YA. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hii Föreudei és Képviselői kijzös egyetértéssel a kővetkező törvénycikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé : 1. 8­/ NEM ZT KEGYELETTEL ES HALAS ÉRZELEMMEL EMLÉKEZVÉN MEG AZ ORSZÁG TÖRTÉNETÉBEN KORSZAKO i KÉPZŐ 1848. ÉVI AZON TÖRVÉNYHO­ZÁSI ALKOTÁSOKRÓL, MELYEKKEL A. ALKOTMÁNYOS JOGOK A NEMZET MIN­DEN OSZTÁLYÁRA KITERJESZTETTEK A KÉPVISELETI ALAPON NYUGVÓ FE­LELŐS KORMÁNYRENDSZER BEHOZA­TOTT, A KÖZTEHERVISELÉS ÁLTALÁNO­SITTATOTT , A FÖLDBIRTOK FELSZABADIT­Ezen közgyűlésben szóba jött a testvér városok egyesitése is. Maurovicz Rezső e részben úgy vélekedik, hogy a testvérvárosok már rég egyesülhettek volna, ha ö neki a váro­sok vezetősége eziránt megbízást adott volna, vagy az országgyűlés elé petitiót terjesztett volna. Most tehát be kell várni a közelebbi országgyű­lést. A törvények kihirdetésére közakarattal április 25-ike tüzetett ki. 1) (Foly tatjuk.) 4, 424-8. eirí k&dmdzLtCturi Ai Ház Ház N szám. N e v e k. szám. N e V c k. szám. szám. 2fl3 Ainlréka Márton ífj. 211 Mergl Aolal > . 01 Ácsai János 2iu Moravtk Jfti.ua 206 Ales Jóaef 247 610 Mecx FereucL Magos István 291 Hont Görgy 300 Miírvary Aulai 87 Bulits Ferencz 440 Mészárui Ftrencí. ifi. . 164 Blehó János i,. 1 610 Misiig Péter. 2»5 Barabás István 1 .'.'/• 244 ÍVagJ Jóscf' ;*t » . 308 Babinetz Pál • '' . 244 ÍVagJ Jóscf' •W 315 Bél István > • 'l 248 XíYOZáil Iguácz • 331 Bél János 305 Nagy János ifj. • 331 ... * • * .'; _ • . 552 IVagjTút látván • - "•' / 121 Cruczor Antal 700 Jiüimkll-PTil .311 365 Czotnberg András Cseruák Gjűrgy * ~ . , " 217 ; 550 Orbán Antal Urtuer Jiuoa • JiÁ^rC*^ 20 jCsötört. 21 'péntek 22 jS zomo. Nagy Caöt. Sulp.t Nagy l'ént. Ans.t N. Szomb. Sotert Húsvét Vasam. Kath. Ev. Jézus l'eltáii XVI. 1—8. — Gör. Ev. Kezdetben 23 24 Vasríni. Hétfő A. Húsvét. Adalb. Husv.-más. György Márk evang. i 25 Kedd A 8^8 — A tavasz itt van, most már egé­szen bizonyos. Mert mi nem hiszünk a kalendáriumnak, menydörgős zivatarnak, de még a fecskemadárnak se. Ellenben feltétlenül hiszünk a zöld — piros — barnára festett padoknak, amelyek a szigeti sétatér utain eddig láthatók nem voltak. Holnaptól kezdve azonban már láthatók és ülhetők lesznek, amennyiben friss olajfestésü loilettjük a vármegye­háza udvarán immár elkészült. Itt említ­jük meg, hogy a Szépítő Társulat a szi­geti sétautakat újból kavicsoztatta és rendbehozatta. TÁTOTT, A SAJTOSZABADSAG, A JOG­EGYENLŐSÉG S ÁLTALÁBAN A POLI­TIKAI ÉS POLGÁRI SZABADSÁG MA­GASZTOS ELVEI ÉRVÉNYRE JUOTTAK EZEN ALAPVETŐ TÖRVÉNYÉK MEGAL­KOTÁSÁNAK FÉLSZÁZADOS ÉVFORDU­LÓJA ALKALMÁBÓL A TÖRVÉNYHOZÁS ÁPRIL HAVA U-IK NAPJÁT, MINT AZT A NAPOT, A MELYEN DICSŐ EMLÉKE­ZETŰ V. j^ERDINÁND KIRÁLY AZ tŐ-JÖ-IK ÉVI KORSZAKOT ALKOTÓ TÖRVÉNYE­KET SZENTESÍTETTE, NEMZETI ÜN­NEPPÉ NYILVÁNÍTJA. 2. TÖRVÉNY' 1898. ÉVI ÁPRIL HC 1 l-l K NAPJÁN LÉP ÉLETBE S VÉGRE­HAJTÁSÁVAL' A MINIST ERIUM BIZAT1K MEG. (. » •) Kelt Bécsben, ezernyolcszáz kilencven­nyolcadik évi április hó negyedik nap­ján. Ferencz Józszef s. k. (P. H.) B. Bátiffy s. k.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom