Esztergom és Vidéke, 1997

1997-12-18 / 51-52. szám

1997/5. ÁLOM ; É S ' V A L ÓSÁG • A G A Z D A S Z E M E y;;:;; 1467 1947 KATOLIKUS EGYETEM ESZTERGOMBAN (I.) 1. Első hazai egyetemünk - a Nagy Lajos király által alapított pécsi után, a második majdnem Esztergomban létesült. Ugyanis ,Mátyás király kérésére 1465-ben II. Pál pápa egyik bullájában felhatalmazta az esztergomi prímást, hogy egyetemet alapítson az ország bármely városában, amelyet e célra a király kijelölne." (EVID, 1997. május 7.) A megbízással a humanista műveltségű és szemléletű érsek, Vitéz János dédelgetett álma öltött testet. Nem túl gyorsan, hiszen a megfelelő tanári kar, hely és épület kiválasztása időigényes feladat. Ezen kívül valószínűleg az is késleltette az előkészítést, hogy Vitéz esztergomi székhellyel képzelte el az Academia Istropolitana-L, Mátyás király viszont Pozsonyt jelölte ki, mert ezt a várost a cseh- és morvaországi, valamint az ausztriai hallgatók könnyebben elérhették. Ez pedig jobb esélyt adott az alapító okirat szerinti célok megvalósítására, hogy ti. az Academia segítse elő a megértést a Duna menti népek között, és terjessze a humanizmus gondolatvilágát, mert a „művészetek és tudományok művelése eloszlatja a tudatlanság sötétségét, mind az egyén, mind a közösség javára előnyök származnak belőle, (...) a támadó vitás kérdések élét elveszi, s megőrzi az emberiség nyugalmát és békéjét." (A reneszánszból máig világító szándék és remény!...) A király akarata győzött: az egyetem Pozsonyban nyílt meg, 1467ben, 530 évvel ezelőtt. Működtetője (kancellárja, kurátora) Vitéz János lett és haláláig az is maradt. (525 éve, 1472. augusztus 9-én hunyt el esztergomi palotájában. Ez volt a helyszíne a királlyal való kibékülésének is, 1471. december 19-én. Korántsem az egyetem székhelyével kapcsolatos nézeteltérés tartott ki ilyen sokáig, hanem egy jóval komolyabb, „nagypolitikai" konfliktus ért véget. Vitéz János ugyanis 1471-ben a Mátyás országlásával elégedetlen főúri párt egyik vezetője lett.) Mátyás király halála után nemsokkal - az igazsággal együtt - odalett az egyetem is. 2. Az újraálmodás történelmi ideje 50 évvel ezelőtt érkezett el ismét. Esztergom (akkor még) megyei város képviselő-testülete 1947. május ESZTERGOM M VÁROS VÁROSPOLITIKAI PROGILAMM|A, iiliiiicltel urt/jyiit 3 éves iervro. Dr. B.íJy hli.il 1,1, lo, L.O.Í,. . U. U...I, 9-én 74-1947. kgy. sz. határozatával egyhangúlag elfogadta a három évre szóló - egy kisformátumú nyomtatványban 16 oldalon át részletezett várospolitikai programot; majd május 29-én tartott rendkívüli közgyűlésén, a 123-1947. kgy. sz. határozattal, „a város tanácsának és polgármesterének, valamint a kiküldött pártközi bizottság javaslata alapján" kiegészítő terveket csatolt hozzá. Ezek túlnyomó részét a IV. csoportba sorolta be, ,A várost közvetlen érdeklő, de állami feladatokat képező, vagy más érdekeltséget érintő munkálatok, beruházások stb." cím alá. Itt szerepel a Katolikus Egyetem „egyes tagozatainak Esztergomban való felállítása." E célkitűzés 26. - egyben utolsó „helyezése" azt sejteti, hogy a megvalósítás reális körvonalai még igencsak kevéssé bontakoztak ki. A következő öt hónap fejleményei - a Szabad Esztergom című újság két tudósításának tükrében - ezt igazolják. 1947. szeptember 14. - 37. szám: Esztergom város hároméves tervében szerepel a Katolikus Egyetem orvosi és bölcsészeti fakultásának Esztergomban való felállítása. A Katolikus Egyetem létesítésének gondolata dr. Czapik Gyula egri érsektől származik. Mint elgondolás, már megvalósulásban van, mert hiszen a Katolikus Egyetem jogi fakultása már az elmúlt évben fel lett állítva Egerben. A tervezet szerint három magyar katolikus városban: Egerben, Esztergomban és Pannonhalmán állítanák fel az egész egyetemet. A Katolikus Egyetem orvosi és bölcsészeti fakultásának Esztergomban való felállítása az ez év júniusában Esztergomban megtartott egyetemi napon nyert elhatározást. (...) A bölcsészeti fakultást már ez év októberében tervezik megnyitni. Az orvostudományi fakultás még ez évben nem indulhat, mert óriási építkezésekre és egyebekre van szükség. Az orvostudományi felállítása 70 millió forintba kerül, mely összeget részben a magyarországi katolikusság, részben pedig a külföldi katolikusok adakozásából tervezik előteremteni. Az 530 50 egyetem teljes felépítése kb. hat évet vesz igénybe, azonban ennek ellenére már a jövő évben szeretnék az orvosi fakultást is megnyitni. (...) Esztergom város Nemzeti Bizottsága szeptember 13-án, szombaton fog állást foglalni a Katolikus Egyetem Esztergomban való felállításának kérdésében. Nem kétséges, hogy a Nemzeti Bizottság is támogatni fogja ezt a tervet, mert ez a terv, ha megvalósul, városunkat ki fogja emelni jelenlegi és állandó elmaradottságából. (...) 1947. október 20. - 43. szám: (...) A Katolikus Egyetem Esztergomban való felállításának gondolatáról és a tervekről lapunk tájékoztatta elsőül a nagyközönséget. Most aztán, hogy a Nemzeti Bizottság már engedélyt adott a szervezésre, ismét utána néztünk, hogy mennyire is áll az ügy. (...) érdeklődésünk végtére is meglepő eredménnyel zárult. A legilletékesebb helyről megtudtuk, hogy a püspöki kar határozatának értelmében a Katolikus Egyetem orvosi és bölcsészeti fakultását is Egerben kívánják felállítani. Eszerint tehát az a szervező munka, amely eddig Esztergomban folyt, igen korainak bizonyult. (...) az esztergomi egyházi hatóságok szeretnék, ha a Katolikus Egyetemet Esztergomban is felállítanák. így most kulisszák mögött folyik a harc Esztergom és Eger között a püspöki kar határozatának meg- és meg nem változtatására. Annyi azonban tény, hogy Esztergomban pillanatnyilag lekerül napirendről a Katolikus Egyetem kérdése. * * * A „pillanat" 43 évig tartott. A történet 1990 őszétől máig - lapunkban is -folytatódik. (N.T.) A Városházával - és Bottyán lovasszobrával - szomszédos épület minden esztergominak hétköznapi ismerőse. Megszokott látvány, beleértve azt is, hogy immár több mint három éve gazdátlanul romladozik. Hányan tudnánk felidézni a műemlék-tábla fenti szövegét, vagy „látatlanban" eldönteni, hogy egyáltalán ott van-e még a földszinti ablakok között?... Mindenesetre ha táblára írt évszám szerint idén jeles évfordulóra gyülekezhettünk volna. Persze, a mindig (még ma is) ünnepiesen szép kapuzatnak nincsen hová hívogatnia bennünket: ezt sajnos, jól tudjuk... Am, hogy az évfordulós alkalom ideje sem biztos - ennek felderítéséhez dr. Prokopp Gyula kellett, a városépítés helytörténetének néhai tudós kutatója. (A volt Megyeháza és tulajdonosainak története - Esztergom Evlapjai, 1988.) „(...) a Bottyán János u. 3. számú háznak, valamint a Jókai u. 1. számú egykori Sándor-háznak és kisebb mértékben a Bottyán János u. 5. számú, úgynevezett Meszena-háznak plasztikusan kiképzett kapuzata feltűnően eltér a többi, helybeli mesterek által épített, vagy azoknak tulajdonított házak kapuzatától és a pesti ba1747? 250? „Török generális háza, majd az egykori esztergomi megyeház épülete. Épült 1747-ben barokk stílusban. Mayerhoffer András müve." LEHETETT VOLNA (MEG LEHETNE?...) EGYETEMI ÉPÜLET IS rokk építészet emlékeivel, esetleg magának Mayerhoffer Andrásnak az épületeivel mutat rokonságot. Biztos adatok híján meg kell elégednünk a valószínűséggel. A történelmi tények és a művészettörténeti stíluselemzés pedig egyaránt azt valószínűsítik, hogy a Bottyán János u. 3. számú ház a 18. század közepe táján nyerte el mai alakját. (...) Meg kell itt említenünk, hogy bár kutatásunk a Pálinkás Lászlóéval lényegében azonos eredményre jutott, - egyetlen megállapítását alaptalannak kell tartanunk. Nevezetesen azt, hogy a Bottyán János u. 3. sz. ház éppen 1747-ben nyerte el mai alakját, - ugyanis kutatásunk során semmi olyan adat nem merült fel, amely egy bizonyos évre utalna; de maga Pálinkás László sem jelöli meg, milyen forrás alapján állapította meg az 1747. évet. (...) Bár nem sikerült felderítenünk az építés évét, sem a mester személyét, annyit mindenesetre okkal jelenthetünk ki, hogy a házon elhelyezett műemlék-tábla szövege pontatlan és félreértésre ad alkalmat. A szemlélő ugyanis, akinek tekintete megakadt a kapukeret nemes vonalain és a táblához fordul felvilágosításért, nyilván úgy érti a szöveget, hogy Török András építtette a házat 1747-ben és Mayerhoffer András volt a ház építőmestere. Ezzel szemben tudjuk azt, hogy 1770 előtt Török András semmiféle kapcsolatban sem volt ezzel a házzal. Ha 1747-ben épült, akkor Terstyánszky János volt az építtető, ha viszont Török András építőkedvének köszönhetjük ezt a szép palotát, úgy legkorábban 1770-7l-ben épülhetett. Ebben az esetben azonban aligha lehetett Mayerhoffer András a mestere, mert ő 1771-ben már meghalt, mégpedig 81 éves korában.